Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-03 / 28. szám
1994. február 3., csütörtök KÖRNYEZETBARÁT »ÚJSÁG 7 Bóni-foki csendélet Fotó: Gottvald Károly Táj- és lélekmentő publikációk Elkészült a törvénytervezet Befejeződött az előkészítő munka, elkészült az új környezetvédelmi törvény tervezete. Mint a szaktárca illetékese elmondta: az új törvény- javaslat indítványozza például, hogy jelentősebb gazdasági döntéseket, valamint kormányrendeleteket és törvényeket is csak részletes környezeti elemzést követően lehessen jóváhagyni. Megerősíti továbbá a fél évvel ezelőtti kormányrendelettel már bevezetett környezeti hatásvizsgálat intézményét. Ennek lényege, hogy külön kiadott lista alapján bizonyos beruházások előtt kötelező elvégeztetni a fejlesztés részletes környezeti hatásvizsgálatát. Ennek alapján az illetékes környezetvédelmi felügyelőség elbírálja a beruházási igényt. A beruházók csak a felügyelőség hozzájárulásával kezdhetik meg a munkát. Az előzetes hatásvizsgálatokon kívül a javaslat szerint a meglévő létesítményeknél is környezetvédelmi felülvizsgálatokat kell tartani. Ezek egy részét önkéntesen végezhetnék el a gazdálkodók, de jelentősebb szennyezések esetében a környezetvédelmi felügyelőségek is elrendelhetnék azt. A vizsgálat alapján adnák meg a további működéshez szükséges engedélyt. Bizonyos idő alatt így a jelentősebb szennyezőket felszámolhatnák. Kedves Egyedülálló Olvasó! Segítséget ajánlunk önnek a kapcsolatteremtéshez. Jeligés bemutatkozó levele megjelenik lapunkban. Hetente sorsolással döntjük el, hogy a következő héten ki mutatkozhat be. Levelüket adják fel az alábbi címre: „Őszinte Szó" Társkereső Szolgálat, Szek- szárd, Mártírok tere 10. A borítékra írják rá: „Keressük egymást!"! Ugyancsak itt érdeklődhetnek a jeligére érkezett levelek iránt személyesen (munkanapokon 16.30-18 óráig), és ez időben telefonon (316-722). Vidékieknek - név és cím közlése után, a posta- költség megtérítése mellett - elküldik a válaszleveleket. Az „őszinte Szó" Társkereső Szolgálat konzultációs lehetőséget ajánl fel a bemutatkozó levél megírásához, a válaszlevelek értelmezéséhez „Keressük egymást!” és a választáshoz, a kapcsolat- teremtéshez. Az egyedülálló olvasóknak ajánljuk, hogy ha valaki megtetszik lapunkban, írjanak a fenti címre, ahonnan eljuttatják levelüket a jelige tulajdonosához. Jelige: „Gyöngyvirág" Városban élő, 43 éves (155/75) nő vagyok. Két 17 éves leányommal élek. Alap- természetem nyitott, nyílt, vidám, segítőkész. Könnyen teremtek kapcsolatot, tudok figyelni a másikra is. A közelmúltban csalódás ért, ezért vidámságom kissé megcsappant, s ezt szeretném visszaszerezni. Szeretem a jó és szép dolgokat, könyveket, színházat, zenét, kirándulást, természetet, az őszinte beszélgetéseket. Nehezen viselem a társ- talanságot, félek a magánytól. Hétvégén megnyugtat, kikapcsol a kiskert körüli tevékenység. Korban hozzám illő, tulajdonságaimat, helyzetemet elfogadni tudó, igaz szívű, őszinte, káros szenvedélytől mentes férfit keresek, akivel őszintén meg tudnánk osztani örömeinket, bánatainkat. Jelige: „Fehér rózsa, kék nefelejcs" Falun élő, 57 éves (167/64) nő vagyok. Szeretem magam körül a rendet, tisztaságot, a jó konyhát és ízeket. Szeretem a ház körüli tevékenységeket, kertimunkát, állatokat. Szeretem az őszinteséget, barátságot, jó beszélgetéseket és a tv-t. Szeretnék megismerkedni egy olyan férfival, aki hasonló gondolkodású, káros szenvedélytől mentes és elfogadó. Jelige: „Nem adom fel" Hosszú ideje keresek „Valakit", akinek értéket jelentenek az emberek, kiváltképp a gyermekek, az őszinte beszélgetések, vagy kirándulások. Aki pici hétköznapi dolgokban is képes felfedezni a szépséget. Nem passzívan csodára vár, hanem egyedül is csiszolja belső világát. így készül egy közös „építőjátékra", melynek eredménye lehet egy jó kapcsolat olyan lehetőségekkel, amikre külön-külön nem volnánk képesek. Olyan 33-37 éves diplomás, vagy érettségizett, független férfi levelét várom aki egyedül is megtalálja ugyan helyét és elfoglaltságait a világban, de hiányzik mellőle egy társ. / Éljen a gyep! Az elmúlt évtizedekben mintegy 400 ezer hektár időszakos vízborítású rét és 100 ezer hektár nagy fajgazdagságú legelő szűnt meg. A terület csökkenéséhez hasonló nagyságrendű problémát jelent a megmaradt füves élőhelyek ökológiai értékének, biológiai sokféleségének csökkenése. A természetszerű állapotban lévő füves élőhelyek és a hozzájuk kötődő fajok fennmaradását azonban hazánkban is - Európa más országaihoz hasonlóan - alapvetően veszélyeztetik a civilizáció térhódításából származó problémák. Ezek közül első helyen állnak a mezőgazda- sági tevékenységből adódó károsítások, a földhasználati mód megváltoztatása, az intenzív gyepgazdálkodás elterjedése, a melioráció, a helytelen legeltetési és kaszálási módszerek alkalmazása. Az egyéb károsító tényezők köréből elsősorban a kommunális hatások említhetők, a füves élőhelyek beépítése, szeméttelepet létesítése, bányászat, útépítés azokon a területeken. E károsító hatások következtében Magyarországon - 1850 óta - az összes gyepterület 60 százalékkal csökkent. A pusztai területek védelmére hozták létre a Hortobágyi, a Kiskunsági Nemzeti Parkot, s más tájvédelmi, természetvédelmi körzeteket az Alföldön, összesen közel 230 ezer hektáron. Ezen belül mintegy 120 ezer hektárnyi gyep kapott jogi védelmet. Az igazságügyi orvosszakértó véleménye Szükséges és felesleges nyomelemek Vannak olyan elemek, melyek ugyan csak igen kis mennyiségben vannak a szervezetben^ mégis nagy hatást fejtenek ki. Ezek a nyomelemek. A nyomelemek legtöbbször fémek. Sokszor és sokfélét lehet mostanában ezekről hallani, például szinte minden reklámblokkban, reklámoldalon megtaláljuk a nyomelemeket tartalmazó tablettákat. Dr. Balogh István, az Igazságügyi Orvostani Intézet munkatársa a nyomelemek fontosságáról és káros hatásairól az orvos szempontjából beszél: — Környezetünkben különböző elemek különböző mennyiségben találhatók. Vannak olyanok, melyek minden élőlény szempontjából fontosak, ezek az úgynevezett életfontosságú elemek. Ezen anyagok feltétlenül szükségesek, hogy a tápanyagban rendszeresen szerepeljenek, különben károsodik a szervezet. Ezek az elemek: vas, réz, cink, jód, kobalt, molibdén, króm. A vas a vérfestékhez, a réz, a cink, a molibdén, a króm az enzimekhez szükségesek, a jód a hormonhatású anyagok szerves része. Az elemek másik csoportját azok alkotják, melyek szükségesek, hiányuk esetén súlyos károsodás alakulhat ki, de az élet még lehetséges nélkülük. Ilyen elem például a szelén. Az elemek harmadik csoportjába tartoznak azok, melyeknek jótékony hatása bizonyított, azonban hiányuk nem okoz feltétlen károsodást. Ezek az elemek az élőlények különböző csoportjaiban más-más elemek lehetnek. Például míg az ólom, kad- mium és az arzén az emberek számára káros, más élőlényekre semmiféle negatív hatással nincs. Az utóbbi időben egyre több tudományág foglalkozik a nyomelemekkel. így a kémikusok, talajtanászok, biológusok, állatorvosok, orvosok. A tudósoknak azt a láncolatot kell kutatásaik során figyelembe venni, hogy a talajban lévő nyomelemtartalom a növényeken keresztül bejut az állati szervezetbe, majd a különböző állatok húsán, tején keresztül az emberbe. Aszerint, hogy az ember mit és mennyit eszik, alakulhat ki hiány vagy túlkínálat a nyomelemekből. Mindkét véglet károsodást okozhat az emberi szervezetben. Mai ismereteink szerint nem csupán egy-egy nyomelem hiánya vagy túlsúlya lényeges az emberi táplálkozás szempontjából, hanem a nyomelemek egymáshoz viszonyított aránya is. Ennek megbomlása szintén súlyos szervi elváltozásokat hozhat létre. Vannak olyan nyomelemek, melyek megfelelő koncentrációban védő hatással rendelkeznek a külső hatásokkal szemben. Ilyenek a szelén és a cink. Azonban ezek is károsak lehetnek, ha a koncentrációjuk fokozódik. A nyomelemek megfelelő ellenőrzés mellett jótékony hatással rendelkeznek a szervezet anyagcseréjére. Túlzott mennyiségben fogyasztva azonban károsan befolyásolják az egész szervezet működését. Érdemes kiemelni, hogy nem csupán a külső környezetből juthatnak ezek a nyomelemek az emberi szervezetbe, hanem káros állapotokban a szervezetben levő nyomelemek eloszlása megváltozik. Egyes szervekbe lényegesen több jut. Az így megbomlott egyensúlyi állapot súlyosbíthatja az eredeti kárfolyamatot. Például oxigénhiányos szívizom-károsodáskor infarktusban a fölszabaduló nikkel ionok a koszorús verőerek fokozottabb szűkületéhez vezethetnek. Ez a jelenség lényegesen súlyosbítja az eredeti folyamatot. A nyomelemek az emberi szervezetbe a talajból, vizekből, valamint a levegőből juthatnak. Éppen ezért a levegő és folyóvizek szennyezettségén kívül fontos mind a talaj eredeti nyomelem összetétele, mind a művelésére, javítására alkalmazott anyagok nyomelemtartalma és koncentrációja is. A vizsgálódások iránya az, hogy kimutassa, milyen károkat okoz bizonyos nyomelemek hiánya, illetve túlzott jelenléte az emberi szervezetben. (Forrás: Lélegzet) A természet kalendáriuma Február - télutó (I.) Február neve a latin „feb- rum", azaz szíj szóból ered. Egykor a római papi testület tagjai az e hónapban tartott ünnepek alkalmából szíjakkal ostorozták a híveket, akik ettől remélték tisztulásukat. Igen régi kalendáriumokban találkozhatunk a február régies neveivel. Hívták böjtelő havának vagy télutónak is. A jelenleg használatos Gergely-nap- tár szerint február a legrövidebb hónapunk, csupán 28 napos. Mivel minden év terjedelme néhány órával több, mint 365 nap, így az összegyűlt órákból minden negyedik évben jön össze egy újabb nap. Ezeket az éveket szökőéveknek nevezik. A többletnapot pedig február végére helyezték a 29. nap formájában. Február időjárását elsősorban az atlantikus légtömegek határozzák meg. Bár a hónapra még a téli időjárás a jellemző, de igen szeszélyes módon. Olykor egész enyhe, máskor hideg, szeles. Csapadék tekintetében általában az esztendő legszárazabb hónapja. Az időjárás alakításában sokat számít, hogy a hónap folyamán a nappalok hossza 1 óra 20 perccel növekszik. Régi kalendáriumok február hónapról is jegyeztek fel szokatlan időjárásokat. így i. e. 399. februárja oly zord, hogy az egykori Itália déli részén hatalmas hóviharok tomboltak, ugyanakkor a Ti- beris folyó is befagyott. I. sz. 718 februárja szintén igen zord volt, annyira, hogy Kons- taninápoly városa 100 napig hótakaró alatt volt. 1164 februárja katasztrofálisan zord volt egész Európában. 1396 fémárjáról feljegyezték, hogy Zsigmond király kénytelen volt hadjáratát abbahagyni a rendkívül zord időjárás miatt. Persze nemcsak zord, hanem igen enyhe februárokról is szól a hír. így 1186-ban és 1236-ban a gyümölcsfák már ekkor virágba borultak. Február a farsangok hava. A mai farsang a görögök Dionüszosz ünnepéből eredeztethető, amely a téllel viaskodó, s végül győzedelmeskedő tavaszt ünnepli. Mindez jól beleillik a februárvég kikeletsejtető hangulatába. Februárban még sűrűn havazhat. Az erdők, mezők gyakran felöltik hócsipkés, zúzmarás, jégpalástos ruhájukat. Ám a hirtelen leesett hó hirtelen el is kopik, napok alatt fotókká zsugorodik. Győzedelmeskedik a bágyadt, mégis melengető Nap - a tavasz lehellete. Januárhoz hasonlóan az élővilág, így a növények többsége is nyugalmi állapotban található. A természet, különösen február vége felé már javában kacérkodik a faggyal. Egyre több korai virággal találkozhatunk, és egyes korai fás szárú növények rügyei is megduzzadnak, majd kipattannak. Nem ritkán előfordul, hogy azután egy február végi zord éjszakán minden elfagy. Talán legismertebb kora tavaszi növényünk a hóvirág, amely Európában és Elő-Ázsiában honos. Az ország déli részének meleg fekvésű területein már február elején nyílik. Nyirkos, sziklás erdeinkben, ligeteinkben később, általában február végén, márciusban bújik csak elő. Házikertekben is a hóvirág a leggyakoribb korai, közkedvelt tavaszi növény. Jellemző, hogy minden kocsányon csupán egy bókoló virágot találunk. Lepellevelei nem egyformák. Ä három külső lepellevél hófehér és kétszer olyan hosszú, mint a három zöldes, levágott csúcsú belső lepellevél. A virágokkal egy időben fejlődik ki két kissé szélesedő levele is. Legkorábban virágzó növényeink közé tartozik a téltemető, amelyet neve is jellemez. Mediterrán növény, amely nálunk meghonosodott. Különös előszeretettel telepítették parkjainkba a XVII. századtól kezdve. Alacsony, alig félarasznyi, apró növény. A szár egyvirágú, virágai élénk sárgák. Fás növényeink nagy része is még javában téli nyugalmi állapotában van. Az apró, változatos rügyek az élet startra kész kezdeményei. Ám a februári időjárás igen gyákran még hűvös az induláshoz. Néhány faj azonban már hajtását növeli. Egyik korai növényünk a fekete bodza. Már több centiméteres zöld hajtásait is megláthatjuk. Közismert cserjénk a mogyoró. Barkái, amelyek a hímvirágok, már ősszel megjelennek a hajtások végén. Korán tavasszal, jóval lombfakadás előtt virágzik. Virágzáskor a barkák megnyúlnak. Ilyenkor, ha hozzáérünk egy ágához a virágpor apró sárga felhőként terjeng a levegőben. A nőivarú virágokat alig lehet felismerni és megtalálni. A virágot tartalmazó rügy megduzzad és a csúcsán a piros bibék kinyílnak. Andrési Pál es nőivarú virág Védett növényeink Farkasboroszlán (Daphne mezereum) Lombhullató cserje 5-10 cm hosszú levelei ék alakban kihegyezettek, viaszos-lándzsá- sak. Az 1 m-nél ritkán magasabb bokor lombfakadás előtt március-áprilisban virágzik. Virágai rózsaszínűek, jácint il- latúak, 4 cimpájúak, picik, az ágakon ülők. Termése kb. 5 mm átmérőjű, piros bogyó, mely mérgező. Előfordul: meszes talajú bükkösökben gyertyános-tölgyesekben, szurdok erdőkben. Megyénkben egyetlen ismert lelőhelye a Lengyel környéki erdőben van. Védett növény, eszmei értéke: 10.000 forint. Veszélyeztetett a tarvágások idején, állományai meg- sínylik a drasztikus élőhelyváltozást, a kitermelt fák döntése és vonszolása során pedig bokrai elpusztulhatnak. Tóth István Zsolt Fotó: Farkas Sándor
