Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-26 / 48. szám
10 «ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1994. február 26., szombat Egy nonstop-intézmény, ahol magas a tűrőképesség Hiánycikk a gyógypedagógus A Szonda Ipsos januári közvélemény-kutatása A pártok iránt érzett rokon- és ellenszenv az ország nyugati felében A közvéleménykutatás az ország nyugati felének „politikai hovatartozásáról" szól, de az összehasonlíhatóság kedvéért az országos adatokat is közöljük. Ahol lényegesebb eltérések mutatkoznak, külön is kitérünk rá. Ha most vasárnap választásokat tartanának, legtöbben az MSZP-t támogatnák, a dunántúli emberek 19%-a szavazna erre a pártra (az országban 18%). A Fidesz népszerűsége csökkent az elmúlt hónaphoz képest, a decemberi 14%-nyi szimpatizánsából 4 %—ot elveszített, de a „maradék" 10%-kal is megtartotta második helyét. (Országosan a csökkenés ugyanilyen mértékű -16 %-ról 12 %-ra esett a szavazati arány.) Az MDF ellenkező irányba mozdult el az elmúlt egy hónapban, ha nem is jelentős mértékben. Jelenleg 9 %—os támogatói kört mondhat magáénak (országosan 8%-ot). A nyugati országrészben 7%-nyian említették a Kisgazdapártot, melyre szívesen leadnák voksukat, többen mint az ország egészében (5%). A nyugati megyékben az MDF és az FKGP támogatóinak növekvő aránya valamint az SZDSZ csökkenő szavazati potenciálja együttesen azt eredményezte, hogy a parlament legnagyobb ellenzéki pártja az előbb említett két kormányzópárt mögé szorult. A szabad demokraták ugyanis januárban a Dunántúlon csak 6%-os támogatottságot élveznek (országosan jobbat, 9%- osat). A KDNP-t a megkérdezettek 4%-a említette (országosan is), s ezzel a „top-lista" hatodik helyén áll. Az ország nyugati felében az emberek 4%-a voksolna a parlamenten kívüli pártok valamelyikére, ám igazából egyik sem emelkedik ki közülük. Nincs egy sem, mely akár az 1 %—ot is képes volna „túlszárnyalni". Más kép tárul elénk akkor, ha csak azokat a polgárokat vesszük figyelembe, akik magukat biztos szavazóknak tüntetik fel, akik úgy gondolják, mindenféleképp elmennének szavazni egy most vasárnapi választáson. A különbség onnan adódik, hogy a pártok bázisa különböző mértékben „aktív". Egyiké szívesen, a másiké kevésbé szívesen megy szavazni. A felmérés szerint a nyugati országrészben az MDF-nek van a legaktívabb szavazórétege. A Demokrata Fórumot támogatók 85%-a biztos abban, hogy résztvesz a választáson. A legkevésbé „érdeklődő" tábor az FKGP-é. E régióban a párt támogatóinak kevesebb, mint fele nyilatkozott ugyanebben a szellemben (45%). Hasonlóan alacsony aktivitású a Fideszt támogatók köre - 47%-uk számít biztos szavazónak. Ha a biztos szavazók közül csak azokat vesszük figyelembe,akik valamilyen pártot választanak (tehát megneveznek egy „kedvenc" pártot), akkor az MSZP vezet 36%-os támogatottsággal. (Országosan a nyugati eredményeihez képest valamelyest rosszabbul áll a Szocialista Párt, „csak" 33%-nyi biztos szavazót könyvelhet el.) Mögötte a mezőny jócskán lemaradt. A második helyet elfoglaló MDF a Dunántúlon a biztos szavazók 19%-ának bizalmát élvezi, országosan ennél keveseb- bét:15%-ét. Tehát az a helyzet állt elő, hogy míg az összes megkérdezett tekintetében a Fidesz második helyen áll az MSZP mögött, addig a biztos szavazók körében csak harmadik (és országos viszonylatban negyedik). E párt a dunántúli biztos szavazók 12%- ának támogatását élvezi. A fiatal demokratákat követik a szabad demokraták 11%-kal (országosan 15% a támogatottsága ebben a körben), az FKGP 8%-kal (országosan is 8%-kal) és a KDNP 7-tel (országosan 6 %-kal). A pártokhoz való viszonyulás másik „arcát" az mutatja, hogy mennyien tartják elfogadhatatlannak egyiküket- másikukat. A megkérdezettek 23%-a nyilatkozott úgy, hogy semmiféleképpen nem szavazna e az MDF-re (országosan 22%). A másik (egykori) kormányzópárttól, az FKGP- től idegenkednek még viszonylag sokan. A dunántúli polgárok 14%-a mondta azt, hogy nem szívesen adná e párt kezébe az ország irányítását (országosan 13%). Azaz a korábbi hónap 10%-ához viszonyítva nőtt a Kisgazda Párttal ellenszenvezők eddig is népes tábora a nyugati megyékben. Nemtetszésének adott hangot a megkérdezettek 5%-a az MSZP-vel kapcsolatban. A Fideszt a polgárok 3%-a utasítja el. Az SZDSZ és a KDNP szembeni megnyilatkozások a dunántúli lakosság 2-2 százalékában voltak tapasztalhatók. A parlamenten kívüli pártok többségével kapcsolatban alig mutathatók ki negatív érzelmek. Kivételt képez a Munkáspárt és a MIÉP. Az előbbire a dunántúli lakosság 6, az utóbbira 4 százaléka nem szavazna semmilyen körülmények között sem. Az adatfelvétel ideje: 1994 január. Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves kérdezés. Az alapsokaság: minden 18. életévét betöltött állandó dunántúli lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Megkérdezettek száma: az ország felnőtt lakosságát reprezentáló 936 fő, ebből 295 fő a dunántúliakat képviseli. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. Ferenczy Europress Tavaly decemberben a MONA, a Magyarországi Női Alapítvány korszerű hangtechnikai berendezést ajándékozott az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyerekekkel foglalkozó iregszem- csei speciális általános iskolának és nevelőotthonnak. Amikor Nádori Marianntól, az alapítvány kuratóriumának elnökétől afelől érdeklődtem, hogy miért éppen lregszemcsére esett a választás, azt mondta: amikor a gyógypedagógiai főiskolán tanult, azzal ijesztgették a hallgatókat, hogy egyszer majd lregszemcsére helyezik ki őket... Tényleg ilyen rémes hely, „intézet" lenne az iregszemcsei iskola?- Nem mondhatnám, hogy így van - véli Gonda Józsefné, aki 1982 óta dolgozik az iskolában gyógypedagógusként. - Sok szép oldala van ennek a pályának, és van olyan is, amit nehezen lehet megszokni, a nyolc év alatt sok minden előjön - folytatja. Én zömében kicsiket tanítok, és itt részben szülőnek is kell lenni. Ha „intézetről" lehet beszélni, akkor az - a gyakorló pedagógus szavai szerint - legfeljebb a Viczay kastély elzártságából adódhat, hiszen sokkal jobban kellene gyakorlati dolgokra nevelni a gyerekeket, ami szorosabb kapcsolatot tételez fel a külvilággal.- Ez egy nonstop intézmény, - mondja Úrményi Győző igazgató. - Amíg más iskola szüneteket ad ki, mi ezt az állami gondozott gyerekek miatt nem tehetjük meg. Az intézményvezető két okból is szerencsésnek vallja az iskolát és magát: egyrészt öreg iskoláról van szó, a tárgyi elátott- ságot nézve a szükséges felszerelés az évek során összegyűlt, másrészt a tantestület tűrőképessége magas, hiszen a pedagógusok a minimális illetményt kapják, de ők is érzik, hogy nem az igazgató tehet erről.- Az iskola anyagi helyzete évek óta romlik - folytatja Ürményi Győző. - A dologi kiadások harmadik éve nem nőnek. Spórolni kell, az étkeztetésnél meg kell néznünk, milyen étrendet állítunk össze, és mindig vannak váratlan kiadásaink. Az egyik sötét ló az, hogy jövőben mekkora lesz az állami támogatás a gyógypedagógiai intézményeknek. A legnagyobb gondot az igazgató szerint - pénzügyi szempontból is - a „maszek" gyerekek jelentik. Az iskolába az állami gondozottak mellett vannak naponta bejáró gyerekek, és úgyenevezett „vasárnapiak", őket csak hétvégén viszik el a szüleik. Pontosabban nem viszik el, mert otthon etetni kell. A nevelőotthonból nem teszik ki őket. Sokuknak nincs megfelelő tanszere, és olyan a ruházatuk, hogy abban nem engedhetik társaik közé. A szociális ellátottság a társadalom alsó rétegeiben ijesztően alacsony - mondja Ürményi Győző. ( A gyerekeket a falu már megszokta - előfordult, hogy a művelődési ház egy-egy programján ők jelentették az általában hálás nézőközönséget, ha az általános iskolások, - vagy a pedagógusok - nem értek rá. Az indulásnál, az ötvenes-hatvanas években azonban nem volt így, a falut kicsit irritálta, hogy a gyógypedagógia látványosabban fejlődött. Az egyébként remek sportcsapataikat lenézték - nem akadt ellenfelük, az úttörőmozgalomban pedig amolyan feketebárányok voltak. A nyolcvanas években mindennek már nem volt nyoma. A község vezetősége értékeli, hogy az iskola munkalehetőséget teremt á faluban. Teremt, vagy inkább feltételes módban: teremtene, mivel lregszemcsére nem szívesen jönnek a végzős hallgatók dolgozni - annak ellenére, hogy szolgálati lakással várják őket -, jelenleg öt gyógypedagógus hiányzik. 1968-ig a művelődési miniszter rendelte el, hogy a főiskolát végzetteknek vidéken kell elhelyezkedniük, amióta ez a kényszer megszűnt, szép lassan elmaradt az utánpótlás. A pályát elhagyók aránya rendkívül magas: képzett gyógypedagógusok vállalnak inkább gyermekgondozói munkát, és dolgoznak Nyugat-Európában baby sit- terként. Most négy nevelőtanár végzi levelező tagozaton a főiskolát, esetükben talán nagyobb a remény, hogy Ireg- szemcsén maradnak. tóth “Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, melyik pártra nem szavazna semmiképpen aem?' (a válaszok százalékos megoszlása a választókon) népesség körében a nyugati országrészben Illetve ak egész országban) FKGP 14 a nyugati országrész adatai: MDF 23 országos adatok: J U MDF a ,J" vi-n egyéb párt 15 bizonytalan 361 \ nincs Ilyen, ! \ ‘Ha most vasárnap tennének a parlamenti választások, ön pártra szavazna?’ (a válaszok «ziznlékoo mtgotzUiie a vámuniókorú nápoBoég köriben a nyugati oruio rész ben Illőire az »gisz wjiágban) a nyugati országrész adatai: SZDSZ 6 KDNP 4 MSZP 19 soyáb pért 4 III rém szavazna, bizonytalan 41-Jr'T Károly festményei, bélyegen Március elsejétől alighanem Európa egyik legismertebb festménye az az akvarell lesz, amelyet Károly herceg trónörökös festett a skóciai Ben Arkle hegyről. Ezen a napon adják ki sokmillió példányban bélyeg formájában öt tájképét: a skót vidék mellett az angliai Norfolk grófságban levő Der- singham városáról, az északírországi Mourne-Bergeről, valamint a nehezen kimondható walesi Clwydről és Dolwyddelanról. (A walesi hercegnek igazán megengedhető, hogy a koronának e gyöngyszeme a többieknél nagyobb súllyal szerepeljen.) Colin Pawson, a Királyi Posta illetékese szerint a bélyegek iránti óriási előzetes érdeklődésből levonható az a következtetés, hogy népszerűek a művei. A festmények mellett, a brit bélyeghagyományokhoz híven egy arckép is szerepel, de az természetesen a királynőé. A skót motívum valószínűleg azért dönt majd meg minden rekordot, mert ez 25 pennys értékű, s ezzel lehet bérmentesíteni a hazai, valamint az Európai Unió másik 11 tagállamába feladott leveleket. POLITIKAI HIRDETÉS 1.QQ 2.m 3.m 4.[E 5.U 6.Q0 7.® 8. IS 9.E 10.(3 11.1] 12. [2] Kuticze Gábor, az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje: „A szabad demokraták olyan államot akarnak, amely hatékonyan képes garantálni a polgárok biztonságát. Fontosnak tartjuk egy politikamentes, határozott, professzi- nális rendőrség megteremtését. A bűnügyekben eljáró hatóságok munkájában a mostaninál nagyobb szerepet kell kapnia a sértett védelmének. Meg kell teremteni a szervezett bűnözéssel szembeni fellépés korszerű jogi feltételeit. A rendőrség fejlesztésén belül a tényleges végrehajtó állomány anyagi megbecsülését javítani kell. A büntetőjog eszközeivel is üldözendő korrupciós cselekmények hatékony felderítésében jóval előbbre kell jutni.” SZDSZ Óvónőből manager A PR-manager kifejezést gyakran fordítják sajtófőnöknek vagy sajtóreferensnek, pedig ez a kifejezés többet takar. A PR-manager ugyanis nemcsak a médiákkal tartja a kapcsolatot, hanem szélesebb kört fog át munkája során, az általa képviselt cég vagy szervezet egyész környezetét. Pálfi Katalin, a paksi polgármesteri hivatal néhány hete kinevezett PR-managere tehát nemcsak a médiákkal tart kapcsolatot, hanem egyéb szervezetekkel, gazdálkodó egységekkel, sőt, tovább bővítve a kört: Paks lakosságával. — Ha jól tudom, ezt a szakmát sehol sem tanítják, nem hiszem, hogy valaki úgy nő fel, hogy feltett szándéka, márpedig ó PR-manager lesz, ha nagy lesz. — Ez igaz, az én tanult szakmám például óvónő, Szarvason végeztem el az óvónőképzőt, s ezelőtt a szakmámban dolgoztam. Valóban nem arra készültem, hogy PR-manager leszek. — Mi indokolta a váltást? — Tamás fiammal gyeden voltam otthon, s mikor az lejárt, óvónőként akartam tovább dolgozni. Ám a munkahelyemen csak szerződéses állásom volt, s ez Pálfi Katalin igen bizonytalan jövőt ígért. Ez volt az egyik ok. A másik: a váltás, az új munkahely, munkakör kihívást jelent. Úgy érzem, nagyon jó dolog, ha az ember váltani tud, ha valami új dolog történik vele. — Ha jól tudom, nem paksi születésű. — Oroszlányból kerültem a városba, ide jöttem férjhez. Először a szakmámban dolgoztam, majd az ASE-nél tevékenykedtem, mint kosárlabda utánpótlás-edző, egészen a fiam születéséig. A mi családunk sportos família, az én életemet is meghatározta a kosárlabda. — Miért beszél róla múlt- időben? — Az aktív játékos koromban ért sok megterhelés következményeként most már csak tömegsport szintjén játszhatok, de ezt igénylem is, el sem tudom képzelni az életemet a játék nélkül. — Mit vár az új munkától? — Már ez alatt a rövid idő alatt is nagyon megszerettem ezt a munkát. Változatos, érdekes, sok nyüzsgést kíván, és ez nekem nagyon tetszik. Remélem, hogy sikeresen ki tudom majd építeni a megfelelő kapcsolatokat, és megfelelően közvetítek majd az önkormányzati hivatal és a lakosság között. Nagyon fontos, hogy az emberek ismerjék a munkánkat, s hogy tájékoztatni tudjuk őket, mit miért teszünk, s miért éppen abban a bizonyos formában. A munkámtól sokat várok, s remélem, hogy nem okozok csalódást sem a hivatalnak, sem a paksiaknak. Venter Marianna Fotó: Degré Gábor
