Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-24 / 46. szám
1994. február 24., csütörtök KÖRNYEZET BARÁT »ÚJSÁG 7 Zalai gólyakataszter Csaknem háromszázra nőtt a gólyafészkek száma az utóbbi években Zalában. A növekedés örvendetes, oka már kevésbé: zömmel gyűrűzött, „menekült" gólyák érkeztek Németországból és Ausztriából ide, az ottani élőhelyeik romlása, a területek savasodása miatt. Ezért döntött úgy a zalaegerszegi Cico- nia Klub, hogy védnökhálózatot szervez. A hálózatban minden védnök egy-egy fészek, illetve gólyacsalád sorsát kíséri figyelemmel, a közeljövőben megjelenő zalai gólyakataszter alapján. A kiadvány jelzi az összes életjelenséget és az esetleges mentés szükségességét is. Az eredményes védelem érdekében több nyelvű táblák elhelyezését tervezik a fészkek alá. Hasznos segítőtársaink A széncinege „Nem igen van a földkerekségnek oly népe, amely a madár életének megvigyázásá- ban és magyarázásában vetekedhetnék a magyarral". Ezeket a szavakat Herman Ottó, a kiváló természettudós vetette papírra kilencvenhá- rom évvel ezelőtt, 1901. év januárjában, A madarak hasznáról és káráról című könyve bevezető szakaszában. Akkor, amikor a gazdálkodó, kertészkedő ember szinte kizárólagos segítőtársai a kártevők elleni küzdelemben a madarak voltak. A biológiai egyensúlyt nem borította még fel a mérgező vegyszerek arzenálja, és a természet, idomulva az ember természetet átalakító, alkotó tevékenységéhez, jól szabályozta önmagát. Herman Ottó élete legnagyobb részét a madarak tanulmányozásának szentelte. A Magyar Madártani Intézet megalapítója és első vezetője volt. A XX. század közepén aztán a mezőgazdaságban, kertészetben megjelenő vegyszerek, a termelési struktúra jelentős megváltozása elhalványította munkásságának jelentőségét, és mintha elterelődött volna a figyelem az egykori legjelentősebb segítőtársakról, a maradakról is. Egy-egy madárfaj veszélybe „Keressük Kedves Egyedülálló Olvasó! Segítséget ajánlunk önnek a kapcsolatteremtéshez. Jeligés bemutatkozó levele megjelenik lapunkban. Hetente sorsolással döntjük el, hogy a következő héten ki mutatkozhat be. Levelüket adják fel az alábbi címre: „Őszinte Szó" Társkereső Szolgálat, Szek- szárd, Mártírok tere 10. A borítékra írják rá: „Keressük egymást!" Ugyancsak itt érdeklődhetnek a jeligére érkezett levelek iránt személyesen (munkanapokon 16.30-18 óráig), és ez időben telefonon (316-722). Vidékieknek - név és cím közlése után, a posta- költség megtérítése mellett - elküldik a válaszokat. Az „Őszinte Szó" Társkereső Szolgálat konzultációs lehetőséget ajánl fel a bemutatkozó levél megírásához, a válaszlevelek értelmezéséhez és a választáshoz, a kapcsolat- teremtéshez. Az egyedülálló olvasóknak ajánljuk, hogy ha valaki megtetszik lapunkban, írjanak a fenti címre, ahonnan eljuttatják levelüket a jelige tulajdonosához. Jelige: „Rozmaringvirág" Falun élek egy kertes, családi házban, ahonnan nagyon szép kilátás nyílik a természeti tájra. 39 éves (169/74) férfi vagyok, hajam barna, hullámos. Ma is aktívan dolgozom. Szeretem a természetet, a kertet, az állatokat. Különösebb hobbim nincs. Szabadidőmben olvasok, tv-t nézek, kedves barátaimmal beszélgetek. Kedvelem az élénk gyermekeket. Várom annak a hölgynek a levelét, aki szívesen megismerkedne velem. Jelige: „Márvány" 53 éves, 160 magas, szőke kerüléséről, kihalásáról, vagy a megváltozott életfeltételek miatt más vidékekre költözéséről, jószerint csak apró újságcikkekből értesülhettünk. Aztán, mint az emberiség történetében sok másban, a mérgek használatában is elméreteztük magunkat. Kezdődött a hirhedt DDT. emberre is veszélyes, maradandó káros hatásainak felismerésével, és most, a XXI. század küszöbén egyre több szó esik a vegyszer nélküli „bio" gazdálkodás, termelés jelentőségéről. Úgy tűnik, itt az idő az ember és madárvilág régi kapcsolatának felelevenítésére. Kezdjük most a madárszemlét a széncinegével! Ez a veréb nagyságú, nagyon eleven madár egész éven át a segítségünkre van. Több mint 30 alfaja ismert, egész Európában, Ázsiában elterjedt, még egymást!” nő vagyok. Fiam és unokám az ország másik részén lakik. Első férjemtől én váltam el, a második házasságomnál ez fordítva történt. Most teljesen egyedül élek. Félek a magánytól, ám kissé félek az új kapcsolattól is. Szeretem a csendet, a nyugodt életet, a gyengédséget és udvariasságot. Nem szeretem a durvaságot, hangoskodást, az italt és cigarettát. Hivatalban dolgozom. Szabadidőmben zenét hallgatok, rejtvényt fejtek, tv-t nézek. Kevés beszédű, álmodozó, romantikus lélek vagyok, de tisztában vagyok a realitásokkal is. Olyan társat szeretnék, aki szereti a tiszta, rendes otthont, a kirándulást, aki megbecsül és biztonságot tud nyújtani. Jó lenne egy kertes ház, egy szép autó és kettesben nyaralás, ám ehhez is partner kell. Jelige: „Tavasz" Egyedül élő, 57 éves (160/69), nyugdíjas nő vagyok. Egyre rosszabb egyedül élni. Eddig nem gondoltam a társkeresésre, mert félek a kalandoktól, kalandoroktól. Szeretem a tisztaságot körülöttem. Szívesen dolgozgatok a kertben, szeretem a virágokat, növényeket, természetet. Szabadidőmben tv-t nézek, zenét hallgatok. Falun élek, saját lakásomban. Kissé komoly és otthonülő vagyok. Szeretem az őszinteséget, utálom a hazugságot, szeretem a megértést és a kölcsönös alkalmazkodást. Olyan férfi ismeretségét keresem, aki komoly, megbízható, szeretni tudó, őszinte, káros szenvedélytől mentes, aki szereti a gyermekeket, és szívesen részt vállal a házkörüli munkákban, akivel otthonomat megoszthatnám. Táj- és lélekmentő publikációk jíTJto Japánban is. Hasznosságban és fürgeségben a széncinege a cinegék vezére. Nyugtalan, dolgos, hangos és mindig jókedvű. Megáll még az ágacskák legvégén, a likacsosabb falon, akár fejjel lefelé függve is. Keresi, kutatja a megbújó férgeket, nyüveket, bogarakat, mintha sohasem tudna jóllakni. Ornitológiái megfigyelések szerint egy széncinkepár egy-egy nyári napon átlag 475-ször tér vissza fészkére, mindannyiszor kövér táplálékot hozva fiókáinak, amelyek száma egy-egy aljban 8-10-12. Évente kétszer költ leginkább fák odvaiban, melegen és gondosan bélelt fészekben. De a mesterségesen készített, két ujjnyinál nem tágabb röpnyí- lású odúkat is szívesen elfogadja fészkelőhelyül. Ez az egyetlen faja a cinkéknek, amely az ágakhoz erősen odatapasztott, gyűrűs petéket is leszedi. Lábujjaival lefogva, csőrével szétdarabolva megeszi még az erősen szőrös hernyókat is. Élő, mozgó rovarkártevőkön kívül magvakat, bogyókat is fogyaszt. Megérdemli, hogy télen táplálék kihelyezésével (tökmag, napraforgómag, hosszú karóra tűzött napraforgótányér, magvaitól meg nem fosztott tök, spárgával faágakra kötött sózatlan szalonna, faggyúdarab) segítsünk rajta. Hogy aztán tavasszal minél nagyobb számban jelezzék, hogy „nyitni kék", itt a kikelet! Szakái László TUTI tanfolyam A Turista és Természetjáró Információs Egyesület (TUTI) ingyenes tájékozódási és térképolvasási oktatást tart a Komjáth Aladár kollégiumban (Budapest, Rimaszombati út 2-4.), március 10-én és április 14-én, 17 órai kezdettel. Kell hozzá: toll, ceruza, radír, füzet, laptájoló. 1994 Az idei esztendő nemcsak a Család Éve, hanem a kerékpározásé is. Miért ne lehetne hát a családi biciklis túrák éve 1994? Pályázat T ermészetf otósoknak A Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület Fotós Szakosztálya természetfotó-pályázatot hirdet amatőr és hivatásos fotósok részére. Az országból bárhonnan beküldhető képek: Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyében készüljenek. Fekete-fehér (minimális méret 18x24 cm), színes papírkép (min. 18x24 cm) és színes dia (kisfilm 4,5x6 cm) képek küldhetők. Témakörönként 7-7 kép küldhető be személyenként, sorozatban 5 kép számít 1 képnek. Témakörök: 1. Táj; 2. Növény; 3. Vadon élő állatok; 4. Környezetvédelem. A képekre jeligét kell írni. Egy külön borítékban, melyen a jelige szerepel, a szerző nevét, életkorát, lakcímét és a képek jegyzékét témakörök szerint, a felvétel helyének és évének megjelölésével kell megírni. Díjazás az első három helyezettnek két korosztályban: ifjúságiaknak (18 éven aluli) és felnőtteknek. A képeket megfelelő csomagolásban kérik 1994. március 15-ig eljuttatni CSEMETE 6722 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. (Biológiai Tanszék), Szalma Elemér címére. Kiáltás az erdőkért A sajtó már többször beszámolt az erdőállományunkat fenyegető veszélyről. Á tulajdonváltást nem kísérik megfelelő biztosítékok. Az a megdöbbentő tény is nyilvánosságra került, hogy 3-4 ezer forintért hozzá lehet jutni egy hektár erdőhöz, amelynek csupán faállománya százszor annyit érhet. Az új tulajdonos tehát egy hektár erdőhöz 300-400 000 Ft hozományt kap, fatömegben. Az erdő azonban nem csupán faanyagtermőhely, hanem asszimilációs tevékenységével oxigéntermelő és széndioxid-feldolgozó kapacitással rendelkezik, továbbá lejtős területeken védi a termőtalajt az eróziótól, sík vidéken a deflációtól. Az erdő ezen kívül felüdülési célokat szolgál, termőhelye a ritka növényfajoknak, élettere a vadállománynak, s egyszersmind nehezen pótolható táji érték. Fontos szerep hárul az erdőkre a talaj vízgazdálkodásában, valamint védelmül szolgál a bányák, utak, töltések, és más létesítmények számára. Mindezt figyelembe véve riasztó jelenség, hogy a hazai 1,7 millió hektár erdőállományból 630 ezer hektár már magántulajdonba került, és az állami erdőkből további 100 ezer hektárt kívánnak kárpótlás címén vállalkozásba adni. Ily módon erdeink 34 %-át fenyegeti a megsemmisülés reális veszélye. Ugyanis nem tételezhető fel, hogy az új erdőtulajdonosok megelégednek az évi 2,5-3 százalékos fanöve- dékkel, továbbá az sem várható, hogy tulajdonuk fel- használásához az erdőfelügyelőségek engedélyét kérik. Feltételezhető viszont, hogy felhasználják a favagyont, és a hektáronkénti 6-10 ezer erdei csemete telepítése helyett építési- és üdülőterületté alakítják az erdőingatlanokat. A veszély oka nem elsősorban a tulajdonosváltásban keresendő, hanem a torz érték- viszonyban. A fillérekért beszerezhető erdőterület (1 négyzetméter = 0,40 Ft) többszázszoros haszonnal értékesíthető, jelentéktelen kockázattal. A veszélyek elhárítása, az erdőállomány megóvása érdekében az alábbi intézkedések haladéktalan megvalósítását javasoljuk: 1. Általános elidegenítési és terhelési tilalmat kell kimondani valamennyi állami erdőre mindaddig, amíg a kincstári vagyonról szóló törvényt, az erdőtörvényt és a természet védelméről szóló törvényt az Országgyűlés meg nem alkotja, és azok hatályba nem lépnek. 2. Ki kell dolgozni az állami erdővagyon védelmének, kezelésének és tulajdonjogi rendezésének szabályait. 3. Ne lehessen a kárpótásba bevonni természetvédelmi oltalom alatt álló erdőt, valamint egyéb védelmi rendeltetésű vagy védelemre tervezett erdőt, továbbá 60 hektárnál nagyobb erdőt. 4. Azok ellen, akik az erdőket jogellenesen kivágják, károsítják, szigorú szankciórendszert kell életbe léptetni. 5. Megoldást kínálunk arra, hogy az erdő művelésből való kivonása az erdők valódi - összes értéktényezőjét magába foglaló - eszmei értékének megtérítése ellenében valósulhasson meg. A még érvényben lévő erdőtörvény szerint az eszmei értéket a kormányállapíthatja meg. Az így befizetendő összeg pedig az erdőfenntartási alapba kerülhetne. Szakértők 1989-ben készítettek egy tanulmányt az erdők valódi értékének kiszámításáról. Gyakorlati alkalmazását rendkívül időszerűnek tartjuk. Bízunk benne, hogy javaslatunk fogadókészségre talál, mert hiszünk abban, hogy az ország jelenlegi kormánya a hazai erdővagyon gyarapítójaként, s nem pusztítójaként kíván bevonulni a történelembe. Levegő Munkacsoport Bp-i Városvédő Egyesület Fiatalok az Erdőkért MSz Független Ökológiai Központ Február Lassacskán magunk mögött hagyjuk ezt a változékony évszakot. Hó volt, hó nem volt, aztán megint volt, és így tovább. Még erőlködik a tél, de már kevés ideje van hátra. Fotó: Ritzel Zoltán 1 mm i ; Y~ \ Jlfc F * r u I • 1 1 I í \ J
