Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-24 / 46. szám

1994. február 24., csütörtök KÖRNYEZET BARÁT »ÚJSÁG 7 Zalai gólyakataszter Csaknem háromszázra nőtt a gólyafészkek száma az utóbbi években Zalában. A növekedés örvendetes, oka már kevésbé: zömmel gyűrű­zött, „menekült" gólyák ér­keztek Németországból és Ausztriából ide, az ottani élő­helyeik romlása, a területek savasodása miatt. Ezért dön­tött úgy a zalaegerszegi Cico- nia Klub, hogy védnökhálóza­tot szervez. A hálózatban minden védnök egy-egy fé­szek, illetve gólyacsalád sorsát kíséri figyelemmel, a közeljö­vőben megjelenő zalai gólya­kataszter alapján. A kiadvány jelzi az összes életjelenséget és az esetleges mentés szüksé­gességét is. Az eredményes védelem érdekében több nyelvű táblák elhelyezését tervezik a fészkek alá. Hasznos segítőtársaink A széncinege „Nem igen van a földkerek­ségnek oly népe, amely a ma­dár életének megvigyázásá- ban és magyarázásában vete­kedhetnék a magyarral". Ezeket a szavakat Herman Ottó, a kiváló természettudós vetette papírra kilencvenhá- rom évvel ezelőtt, 1901. év ja­nuárjában, A madarak hasz­náról és káráról című könyve bevezető szakaszában. Akkor, amikor a gazdálkodó, ker­tészkedő ember szinte kizáró­lagos segítőtársai a kártevők elleni küzdelemben a mada­rak voltak. A biológiai egyen­súlyt nem borította még fel a mérgező vegyszerek arze­nálja, és a természet, ido­mulva az ember természetet átalakító, alkotó tevékenysé­géhez, jól szabályozta önma­gát. Herman Ottó élete legna­gyobb részét a madarak ta­nulmányozásának szentelte. A Magyar Madártani Intézet megalapítója és első vezetője volt. A XX. század közepén aztán a mezőgazdaságban, kerté­szetben megjelenő vegysze­rek, a termelési struktúra je­lentős megváltozása elhalvá­nyította munkásságának je­lentőségét, és mintha elterelő­dött volna a figyelem az egy­kori legjelentősebb segítőtár­sakról, a maradakról is. Egy-egy madárfaj veszélybe „Keressük Kedves Egyedülálló Ol­vasó! Segítséget ajánlunk ön­nek a kapcsolatteremtéshez. Jeligés bemutatkozó levele megjelenik lapunkban. He­tente sorsolással döntjük el, hogy a következő héten ki mutatkozhat be. Levelüket adják fel az alábbi címre: „Őszinte Szó" Társkereső Szolgálat, Szek- szárd, Mártírok tere 10. A bo­rítékra írják rá: „Keressük egymást!" Ugyancsak itt ér­deklődhetnek a jeligére érke­zett levelek iránt személyesen (munkanapokon 16.30-18 óráig), és ez időben telefonon (316-722). Vidékieknek - név és cím közlése után, a posta- költség megtérítése mellett - elküldik a válaszokat. Az „Őszinte Szó" Társke­reső Szolgálat konzultációs lehetőséget ajánl fel a bemu­tatkozó levél megírásához, a válaszlevelek értelmezéséhez és a választáshoz, a kapcsolat- teremtéshez. Az egyedülálló olvasóknak ajánljuk, hogy ha valaki megtetszik lapunkban, írjanak a fenti címre, ahonnan eljuttatják levelüket a jelige tu­lajdonosához. Jelige: „Rozmaringvirág" Falun élek egy kertes, csa­ládi házban, ahonnan nagyon szép kilátás nyílik a természeti tájra. 39 éves (169/74) férfi vagyok, hajam barna, hullá­mos. Ma is aktívan dolgozom. Szeretem a természetet, a ker­tet, az állatokat. Különösebb hobbim nincs. Szabadidőm­ben olvasok, tv-t nézek, ked­ves barátaimmal beszélgetek. Kedvelem az élénk gyerme­keket. Várom annak a hölgy­nek a levelét, aki szívesen megismerkedne velem. Jelige: „Márvány" 53 éves, 160 magas, szőke kerüléséről, kihalásáról, vagy a megváltozott életfeltételek miatt más vidékekre költözé­séről, jószerint csak apró új­ságcikkekből értesülhettünk. Aztán, mint az emberiség tör­ténetében sok másban, a mér­gek használatában is elmére­teztük magunkat. Kezdődött a hirhedt DDT. emberre is ve­szélyes, maradandó káros ha­tásainak felismerésével, és most, a XXI. század küszöbén egyre több szó esik a vegyszer nélküli „bio" gazdálkodás, termelés jelentőségéről. Úgy tűnik, itt az idő az ember és madárvilág régi kapcsolatá­nak felelevenítésére. Kezdjük most a madár­szemlét a széncinegével! Ez a veréb nagyságú, nagyon ele­ven madár egész éven át a se­gítségünkre van. Több mint 30 alfaja ismert, egész Európá­ban, Ázsiában elterjedt, még egymást!” nő vagyok. Fiam és unokám az ország másik részén lakik. Első férjemtől én váltam el, a második házasságomnál ez fordítva történt. Most teljesen egyedül élek. Félek a magány­tól, ám kissé félek az új kap­csolattól is. Szeretem a csen­det, a nyugodt életet, a gyen­gédséget és udvariasságot. Nem szeretem a durvaságot, hangoskodást, az italt és ciga­rettát. Hivatalban dolgozom. Szabadidőmben zenét hallga­tok, rejtvényt fejtek, tv-t né­zek. Kevés beszédű, álmo­dozó, romantikus lélek va­gyok, de tisztában vagyok a realitásokkal is. Olyan társat szeretnék, aki szereti a tiszta, rendes otthont, a kirándulást, aki megbecsül és biztonságot tud nyújtani. Jó lenne egy ker­tes ház, egy szép autó és ket­tesben nyaralás, ám ehhez is partner kell. Jelige: „Tavasz" Egyedül élő, 57 éves (160/69), nyugdíjas nő va­gyok. Egyre rosszabb egyedül élni. Eddig nem gondoltam a társkeresésre, mert félek a ka­landoktól, kalandoroktól. Sze­retem a tisztaságot körülöt­tem. Szívesen dolgozgatok a kertben, szeretem a virágokat, növényeket, természetet. Sza­badidőmben tv-t nézek, zenét hallgatok. Falun élek, saját la­kásomban. Kissé komoly és otthonülő vagyok. Szeretem az őszinteséget, utálom a ha­zugságot, szeretem a megér­tést és a kölcsönös alkalmaz­kodást. Olyan férfi ismeretségét ke­resem, aki komoly, megbíz­ható, szeretni tudó, őszinte, káros szenvedélytől mentes, aki szereti a gyermekeket, és szívesen részt vállal a házkö­rüli munkákban, akivel ottho­nomat megoszthatnám. Táj- és lélekmentő publikációk jíTJto Japánban is. Hasznosságban és fürgeségben a széncinege a cinegék vezére. Nyugtalan, dolgos, hangos és mindig jó­kedvű. Megáll még az ágacs­kák legvégén, a likacsosabb fa­lon, akár fejjel lefelé függve is. Keresi, kutatja a megbújó fér­geket, nyüveket, bogarakat, mintha sohasem tudna jól­lakni. Ornitológiái megfigyelések szerint egy széncinkepár egy-egy nyári napon átlag 475-ször tér vissza fészkére, mindannyiszor kövér táplálé­kot hozva fiókáinak, amelyek száma egy-egy aljban 8-10-12. Évente kétszer költ leginkább fák odvaiban, melegen és gondosan bélelt fészekben. De a mesterségesen készített, két ujjnyinál nem tágabb röpnyí- lású odúkat is szívesen elfo­gadja fészkelőhelyül. Ez az egyetlen faja a cin­kéknek, amely az ágakhoz erősen odatapasztott, gyűrűs petéket is leszedi. Lábujjaival lefogva, csőrével szétdara­bolva megeszi még az erősen szőrös hernyókat is. Élő, mozgó rovarkártevőkön kívül magvakat, bogyókat is fo­gyaszt. Megérdemli, hogy té­len táplálék kihelyezésével (tökmag, napraforgómag, hosszú karóra tűzött napra­forgótányér, magvaitól meg nem fosztott tök, spárgával faágakra kötött sózatlan sza­lonna, faggyúdarab) segítsünk rajta. Hogy aztán tavasszal minél nagyobb számban je­lezzék, hogy „nyitni kék", itt a kikelet! Szakái László TUTI tanfolyam A Turista és Természetjáró Információs Egyesület (TUTI) ingyenes tájékozódási és tér­képolvasási oktatást tart a Komjáth Aladár kollégium­ban (Budapest, Rimaszombati út 2-4.), március 10-én és ápri­lis 14-én, 17 órai kezdettel. Kell hozzá: toll, ceruza, ra­dír, füzet, laptájoló. 1994 Az idei esztendő nem­csak a Család Éve, hanem a kerékpározásé is. Miért ne lehetne hát a családi biciklis túrák éve 1994? Pályázat T ermészetf otósoknak A Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egye­sület Fotós Szakosztálya természetfotó-pályázatot hirdet amatőr és hivatásos fotósok részére. Az országból bárhon­nan beküldhető képek: Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyében készüljenek. Fekete-fehér (minimális méret 18x24 cm), színes papírkép (min. 18x24 cm) és színes dia (kisfilm 4,5x6 cm) képek küld­hetők. Témakörönként 7-7 kép küldhető be személyenként, sorozatban 5 kép számít 1 képnek. Témakörök: 1. Táj; 2. Növény; 3. Vadon élő állatok; 4. Környezetvédelem. A képekre jeligét kell írni. Egy külön borítékban, melyen a jelige szerepel, a szerző nevét, életkorát, lakcímét és a ké­pek jegyzékét témakörök szerint, a felvétel helyének és évé­nek megjelölésével kell megírni. Díjazás az első három helyezettnek két korosztályban: if­júságiaknak (18 éven aluli) és felnőtteknek. A képeket megfelelő csomagolásban kérik 1994. március 15-ig eljuttatni CSEMETE 6722 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. (Bioló­giai Tanszék), Szalma Elemér címére. Kiáltás az erdőkért A sajtó már többször be­számolt az erdőállományun­kat fenyegető veszélyről. Á tu­lajdonváltást nem kísérik megfelelő biztosítékok. Az a megdöbbentő tény is nyilvá­nosságra került, hogy 3-4 ezer forintért hozzá lehet jutni egy hektár erdőhöz, amelynek csupán faállománya százszor annyit érhet. Az új tulajdonos tehát egy hektár erdőhöz 300-400 000 Ft hozományt kap, fatömegben. Az erdő azonban nem csu­pán faanyagtermőhely, ha­nem asszimilációs tevékeny­ségével oxigéntermelő és széndioxid-feldolgozó kapaci­tással rendelkezik, továbbá lejtős területeken védi a ter­mőtalajt az eróziótól, sík vidé­ken a deflációtól. Az erdő ezen kívül felüdülési célokat szolgál, termőhelye a ritka növényfajoknak, élettere a vadállománynak, s egyszer­smind nehezen pótolható táji érték. Fontos szerep hárul az erdőkre a talaj vízgazdálkodá­sában, valamint védelmül szolgál a bányák, utak, tölté­sek, és más létesítmények számára. Mindezt figyelembe véve riasztó jelenség, hogy a hazai 1,7 millió hektár erdőállo­mányból 630 ezer hektár már magántulajdonba került, és az állami erdőkből további 100 ezer hektárt kívánnak kárpót­lás címén vállalkozásba adni. Ily módon erdeink 34 %-át fe­nyegeti a megsemmisülés reá­lis veszélye. Ugyanis nem téte­lezhető fel, hogy az új erdőtu­lajdonosok megelégednek az évi 2,5-3 százalékos fanöve- dékkel, továbbá az sem vár­ható, hogy tulajdonuk fel- használásához az erdőfelü­gyelőségek engedélyét kérik. Feltételezhető viszont, hogy felhasználják a favagyont, és a hektáronkénti 6-10 ezer erdei csemete telepítése helyett épí­tési- és üdülőterületté alakít­ják az erdőingatlanokat. A veszély oka nem elsősor­ban a tulajdonosváltásban ke­resendő, hanem a torz érték- viszonyban. A fillérekért be­szerezhető erdőterület (1 négyzetméter = 0,40 Ft) több­százszoros haszonnal értéke­síthető, jelentéktelen kocká­zattal. A veszélyek elhárítása, az erdőállomány megóvása érdekében az alábbi intézke­dések haladéktalan megvaló­sítását javasoljuk: 1. Általános elidegenítési és terhelési tilalmat kell kimondani valamennyi állami erdőre mind­addig, amíg a kincstári vagyonról szóló törvényt, az erdőtörvényt és a természet védelméről szóló tör­vényt az Országgyűlés meg nem alkotja, és azok hatályba nem lép­nek. 2. Ki kell dolgozni az állami erdővagyon védelmének, kezelé­sének és tulajdonjogi rendezésé­nek szabályait. 3. Ne lehessen a kárpótásba be­vonni természetvédelmi oltalom alatt álló erdőt, valamint egyéb védelmi rendeltetésű vagy véde­lemre tervezett erdőt, továbbá 60 hektárnál nagyobb erdőt. 4. Azok ellen, akik az erdőket jogellenesen kivágják, károsítják, szigorú szankciórendszert kell életbe léptetni. 5. Megoldást kínálunk arra, hogy az erdő művelésből való ki­vonása az erdők valódi - összes értéktényezőjét magába foglaló - eszmei értékének megtérítése el­lenében valósulhasson meg. A még érvényben lévő erdőtörvény szerint az eszmei értéket a kor­mányállapíthatja meg. Az így be­fizetendő összeg pedig az erdő­fenntartási alapba kerülhetne. Szakértők 1989-ben készítettek egy tanulmányt az erdők valódi értékének kiszámításáról. Gyakor­lati alkalmazását rendkívül idő­szerűnek tartjuk. Bízunk benne, hogy javasla­tunk fogadókészségre talál, mert hiszünk abban, hogy az ország jelenlegi kormánya a hazai erdővagyon gyarapító­jaként, s nem pusztítójaként kíván bevonulni a történe­lembe. Levegő Munkacsoport Bp-i Városvédő Egyesület Fiatalok az Erdőkért MSz Független Ökológiai Központ Február Lassacskán magunk mö­gött hagyjuk ezt a válto­zékony évszakot. Hó volt, hó nem volt, aztán megint volt, és így tovább. Még erőlködik a tél, de már kevés ideje van hátra. Fotó: Ritzel Zoltán 1 mm i ; Y~ \ Jlfc F * r u I • 1 1 I í \ J

Next

/
Thumbnails
Contents