Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-24 / 46. szám

1994. február 24., csütörtök HAZUNK TAJA «ÚJSÁG 5 Biotermelés vagy vegyszerezés? Bőtermő martonvásári kukoricák Manapság sok szó esik a vegyszermentes élelmi­szer-előállításról, a bioterme­lésről. Mi is ez a biotermelés? A módszer lényege, hogy a termesztés során kizárólag olyan anyagokat használunk, melyek a természetben megta­lálhatók. A szintetikus úton előállí­tott termékek, az ún. kemiká­liák alkalmazása tilos. Itt mindjárt érdemes megállni egy pillanatra, hiszen van számos vegyszer, melyek ke­vésbé veszélyesek, mint egyes természetes anyagok, elég ha csak a nikotinra, a gyilkos ga­lócára, egyes mérgező növé­nyekre, a szalmonellára vagy a kígyóméregre gondolunk. A biokertészek óvakodnak az ef­féle mérgektől és csak egyes veszélytelennek ítélt termé­szetes anyagok (szervestrá­gya, csalánlé stb.) felhasználá­sát szorgalmazzák. Elgondol­koztató viszont, hogy a nö­vényvédelmi céllal kijuttatott főzeteket, kivonatokat általá­ban komolyabb vizsgálatok nélkül, bátran ajánlják, ugyanakkor a kémiai készít­mények bevezetését kb. 10 éves, mindenre kiterjedő vizs­gálatok előzik meg. Egészség­károsító anyag nem kerülhet engedélyezésre. így érthető, hogy a kémiai szerekkel szak­szerűen kezelt termékek a fo­gyasztókra nézve semmivel sem egészségtelenebbek a bio­termékeknél. Bátran kijelenthetjük, hogy a vegyszerek, előírásszerű használatuk esetén nem ve­szélyeztetik az embert, és kör­nyezetét. Veszélyessé válhat­nak azonban, ha megszegjük az előírásokat. Aki tehát a kémiai növényvédelmet vá­lasztja, mielőtt hozzálátna a permetezéshez, tanulmá­nyozza a készítmények hasz­nálati utasítását és az ott leír­taknak maradéktalanul te­gyen eleget. A biotermelésről még any- nyit, hogy sokkal több időt vesz igénybe, mégis általában kevesebb és gyengébb minő­ségű termést eredményez, mint a „hagyományos" (vegy­szereket sem mellőző) ter­mesztés. Ennek ellenére mégsem kí­vánunk róla senkit lebeszélni, mert a biotermékekre piaci igény mutatkozik és emellett azt az irányvonalat igyekszik követni, amelyet szakmai ber­kekben ún. integrált növény- védelemként említenek és a legcélravezetőbb megoldás­nak tartanak. Az integrált nö­vényvédelem azt jelenti, hogy a termesztés-technológia minden elemét úgy kell meg­választanunk, hogy az nö­vényvédelmi szempontból a lehető legoptimálisabb legyen, azaz a növény számára ked­vező, a károsítok részére ked­vezőtlen körülményeket te­remtsünk, vagyis minél keve­sebbet kelljen permeteznünk. Kémiai védekezést csak ki­fejezetten indokolt esetben folytassunk, és legyünk figye­lemmel a szerek környezetvé­delmi és közegészségügyi megítélésére. Ilyen szempont­ból a szőlő- és gyümölcster­mesztésben alkalmazható ké­szítményeket 3 kategóriába (zöld, sárga, piros) sorolták. Elsősorban a „zöld" csoport (pl. szervetlen rézsók, Ortho-Phaltan, stb.) haszná­lata kívánatos. A „sárga" ka­tegóriában (pl. elemi kén és ditiokarbamát hatóanyagú gombaölő szerek, Zolone, Bancol, Thiodan rovarölő sze­rek stb.) már vannak bizonyos korlátozások, a „piros" cso­port (pl. Karathane és Afugan, foszforsavészter típusú gyo­mirtó szerek stb.) pedig csak jelentős elemi kár elhárítására vethető be (ha helyettesítő partnereik nincsenek). Az integrált növényvéde­lem a károsítókat veszélyes­ségi szint alatt igyekszik tar­tani, sohasem azok teljes kiir­tására törekszik. Ezért, ha szü­retkor a szőlőben látunk pár lisztharmatos fürtöt, vagy akad néhány „kukacos" gyü­mölcs, az a szakember szemé­ben nem elmarasztalást, ha­nem helyeslést vált ki, utalva arra, hogy a területen ésszerű, környezetkímélő védekezést folytathattak. Fűzi István TM-i Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás A nagyüzemek és a kisgaz­daságok számára egyaránt kí­nál bőtermő, szárazságtűrő, gazdaságosan termeszthető hibridkukoricákat az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézete. A tavaszi ve­tésekhez 14-14 fajta - inten­zív, illetve extenzív körülmé­nyek között termeszthető - vetőmagból választhatnak a gazdák. A nemesítők olyan hibride­ket ajánlanak, mint a marton- vásáriak és a Northrup King Co. által közösen előállított, tavaly állami elismerést ka­pott lófogú, háromvonalas, szemes hasznosítású Mv Nk 365 Tc-t, amely kimagasló termőképességével és kiváló szárazságtűrésével hívta fel Nem olyan sokat kell alud­nunk és itt a tavasz, s mehe­tünk dolgozni a kertünkbe. És ez az, amiről érdemes így a „nagy hajrá" előtt néhány praktikus szót ejteni. A közelmúltban olvastam, hogy nagymértékben teszik ki magukat szívroham kockáza­tának azok, akik átmenet nél­kül nehéz fizikai munkára vál­lalkoznak, és megdöbbentő számadatok következtek en­nek bizonyítására. A hír olvas­tán elgondolkoztam és el­könyveltem, hogy micsoda szerencsés vagyok, hiszen magam is az összeesés hatá­ráig neki szoktam veselkedni a kikeletnek. Jó lesz, ha egy ki­csit körüljárjuk, főként már 60 éves kor táján ezt a témát. A fizikai munka során a szívverésszám a percenkénti nyugalmi 68-72-ről a még normális 100-120-ra emelke­dik, de megerőltetés esetén akár 170-180-ra is felszökhet. Ésszerű pihenők beiktatásával a pulzusszám a normális szin­ten tartható, de megerőltetés esetén nehezen, csak hosszú idő után áll vissza. Az erőki­fejtéshez szükséges anyagok, a szénhidrátok (vércukor), az adrenalin, a B és C-vitaminok túl gyorsan használódnak fel, tejsav halmozódik fel a szer­vezetünkben, ami nagy fá­radtságérzetet, kíméletlenség esetén izomlázat okoz. Hu­zamos, szünet nélküli meg­erőltetés esetén ugyanis a fel­fokozott légzés sem tudja a magára a szakemberek fi­gyelmét, és az ugyancsak ta­valyi minősítésű Mayát, amely az egyik leginkább aszálytűrő hibridnek minősült a fajtakísérletekben. A nemesí­tők szerint - ellentétben a ko­rábbi években kialakult gya­korlattal - már nem a minél magasabb termésátlag eléré­sére, hanem a gazdaságosabb, nagyobb haszonnal történő termesztésre kell törekedniük a gazdáknak. Ezt alapvetően két módon érhetik el: egyrészt úgy, hogy öntözéssel, intenzív termesztéssel, a termőhelyi adottságoknak leginkább megfelő fajták kiválasztásával hektáronként 10 tonna kuko­ricát termelnek, másrészt vi­szonylag kis ráfordítással a felhalmozódott, sejtjeinket maró tejsav elégetéséhez a szükséges többletoxigént biz­tosítani, idősebbeknél pedig a vérnyomás is számottevően megemelkedik. Ha még ez sem elég figyelmeztető jel, megkezdődik a felhalmozó­dott zsírok, fehérjék lebomlása és felbillen a szervezet egyen­súlya. Elég egy hosszú tél utáni edzetlen állapot, egy kis többletpuhányság és máris kész a baj. Mi tehát a követendő? Csak módjával dolgozni, olyan munkakörülményeket és stí­lust kell megválasztani, ami­vel megelőzhetőek a leírt ká­ros következmények. Legelő­ször is ésszerűen beiktatott pihenőkkel adjunk időt a szervezetnek a regeneráló­dásra, az égéstermék oxidálá- sára. Fontos a munkához az oda éppen megfelelő, jól és ál­landóan karbantartott szer­szám használata, figyelemmel a „jó szerszám fél munka" szállóige nagy igazságára. Öl­tözzünk lazán, kényelmesen, mindig az időjárásnak megfe­lelő rétegezettséggel, mert akár fázunk közben, akár me­legünk van, mindkét eset a többlet energiánkat vonja el. Ha kerti talajmozgatás szük­séges, ásás helyett fontoljuk meg a lazításhoz a kisebb energiát igénylő ásóvilla használatát. Ha pedig kom­poszt vagy egyéb szerves­anyag széthordására kerül sor, akkor talicskán toljuk, ha közepes hozamok elérésére törekednek. A martonvásári szakemberek szerint az a gya­korlat, hogy a „takarékossági okokból" fémzárolt, államilag ellenőrzött, jó minőségű ve­tőmag helyett saját termesz­tésű, gyenge alapanyagot használnak a gazdaságok, nemcsak helytelen, hanem lé­nyeges költségcsökkenéssel sem jár. A vetőmag árán ugyanis a legjobb esetben is hektáronként 150-200 kilo­gramm kukorica árát lehet megtakarítani. A kispénzű termesztőknek is ajánlanak viszonylag olcsó, de jó hozamú fajtákat, ők a há­rom- és négyvonalas hibridek közül választhatnak az MTA erdőháti vetőmagüzemében. pedig kosárban visszük, akkor ne az ölünkben magunk előtt, hanem kis állványon meg­töltve, a hátunkon hordjuk szét. Saroglyázásnál használ­junk vállbaakasztható, energi­akímélő hevedert. Vetegetés- nél az elgereblyézett sima te­rületen spárga mellett hosz- szúnyelű kapával kihúzott, vagy nyeles vetőléccel be­nyomott vetőágyba vessük a magvakat tölcséres műanyag, legalább másfél méter hosszú vetőcsővel. A palántázás is gyorsabb és célszerűbb előre kihúzott barázdába. Megkí­mélhetjük magunkat az igen fárasztó, görnyedt testtartás­tól. Kézi kapálásnál ügyeljünk a nyél hosszúságára és a meg­felelő, éles kapafej megválasz­tására. Felületi talajlazításhoz - „huruláshoz" - felesleges a nehéz gyomirtó és a mélyeb­ben lazító kapa használata. Nem utolsó szempont testi energiánk kímélése tekinteté­ben, hogy jó időbeosztással a gyomokat már zsenge állapo­tukban „támadjuk meg", ne pedig csak akkor, mikor kiir­tásukhoz már nem is kapa, hanem balta kellene. Utoljára, de nem utolsó sor­ban említem e munkavégzés körülményeinek a pszichés vonatkozásait: a környezet bántó zajaitól kíméljük meg magunkat, zenegépeket ne hallgassunk, s balesetmentes körülmények között (ruházat, szerszámok) dolgozzunk. A betakarítási munkákkal kapcsolatos praktikákra e ro­vat keretei között visszatérek. Szakái László PHARE-segély mezőgazdaságunknak Tavaly a Földművelésügyi Minisztérium el­készítette éves PHARE-programjavaslatát, amelyet az Európai Unió elfogadott és a finan­szírozás feltételeit is megteremtette. Ennek nyomán került sor a Földművelésügyi Minisz­tériumban annak a pénzügyi memorandum­nak az aláírására, amely az 1993. évi mezőgaz­dasági PHARE-segély felhasználást rögzíti. Ennek értelmében hazánk mezőgazdasága számára a tavaly elfogadott programjavaslat alapján megkezdődött a 30,5 millió ECU értékű segély folyósítása. A megállapodást Szabó Já­nos földművelésügyi miniszter és Hans Beck, az Európai Közösségek budapesti képviseleté­nek vezetője látta el kézjegyével. Az aláírást követően Szabó János elmondta: a segélyből az Agrár-vállalkozási Hitelgaran­cia Alapítvány feltöltésére 10 millió ÉCU-t fordítanak, ezzel segítve az agrárvállalkozók hitelfedezetének biztosítását. Az Országos Ta­karékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapba, az OTIVA-ba 6,5 millió ECU-t helyeznek el, a kormány által már nyújtott 2,7 milliárd forint mellé. A Mezőgazdasági Fejlesztési Alapot 6,3 millió ECU-vel támogatják. A földhivatalok in­formációs technológiájának modernizálására 3,5 millió ECU áll rendelkezésre. Az állategészségügyi ellenőrző rendszer korszerűsítésére, az Európai Közösség normá­inak megfelelő színvonalúvá tételére 3 millió ECU fordítható. További 1,2 millió ECU-t lehet költeni az Európai Unió előírásainak hazai adaptálására és az ismeretek oktatására a szak­tárcánál. Szabó János kiemelte, hogy a jelenlegi pénzösszeg, amelyet az agrárgazdaság a PHARE-programtól kapott, a magyar mező- gazdaság teljesítményének egyértelmű elisme­rését jelenti. Ezt két ténnyel is alátámasztotta, mondván: a PHARE 100 millió ECU-s pénz­ügyi csomagjából a mezőgazdaság egyhar- madrészt kapott. Emellett ez az összeg az ed­dig kapott legnagyobb pénzügyi támogatás a programtól. 1990-ben ugyanis 20 millió ECU- t, 1991-ben 13 millió ECU-t, 1992-ben 5 millió ÉCU-t, 1993-ban pedig 30,5 millió ECU-t sza­vaztak meg a magyar mezőgazdaság számára. Csak módjával... Február végi tennivalók Akármennyire is szeszélyes az időjárás, megkezdhetjük a a hónap vége felé a díszcserjék metszését, a lombhullató sö­vények ritkítását, alakítását. Az idős, elhalt vagy felkopa­szodott ágakat tőből ki kell vágni, mert az így megifjított cserje dúsabb hajtásokat ne­vel. A kora tavasszal virágzó cserjéket azonban csak azok elvirágzása után alakítsuk. A veteményeskertekben - ha az éjszakai fagyok miatt már nem ragacsos a talaj és rá lehet menni - el lehet vetni a zöldborsó, a petrezselyem és a sárgarépa magját. Ez utóbbi kettő csírázási ideje igen hosz- szú, ezért célszerű magja közé kevés, hamar kikelő retek-, vagy salátamagot keverni, hogy a felszíni talajlazítást, a sarabolást már a főnövény ki­kelése előtt elvégezhessük. Meg lehet kezdeni a zöld­hagymának szánt dughagyma kiduggatását 2-3 cm mélyre és 6-8 cm tőtávolságra. Jó, ha ezt 8-10 napos periódiusokban tesszük, mert így folyamato­san lesz mindig friss zöld­hagymánk. Magról vethetjük - sűrűn - a dughagymának valót és ritkábbra, legalább 3-5 cm tőtávolságot hagyva az Al­sógödi fajta hagyma magját, főzőhagymának. Ha van helyünk szép virág­ágy létesítésére, már most tervezzük meg és kezdjük a virágmagvak beszerzését. A jól megtervezett virágágy ősz­től-tavaszig virít és illatozik. Egy dologról azonban el ne fe­ledkezzünk! A kifejlett növé­nyek várható méreteiről, és szigorúan ennek figyelembe­vételével tervezzünk. Fagymentes napokon meg­kezdhetjük a szőlő - főként a házak és partok melletti kor­donok - metszését. A szakava­tott kertbarát a rügy és vessző átmetszése során biztonsággal megállapítja: van-e fagykár, ami a metszésmódot megha­tározhatja. Ha van, várjon még a metszéssel, ellenben a tőkepótlás előkészületeit máris meg kell tenni. Festői látvány a kertben, a ház előtt a késő téli hótól ros­kadozó fenyő, de az ilyen enyhe januárban aktív életet éltek, az ágaik könnyen ha­sadnak. Most, hogy tél végi havat kaptak, célszerű az ágakról a havat óvatosan lerá- zogatni és azt a fa alá gyűjteni, ahol a sűrű lombozat miatt amúgy is nehezen jut a fenyő csapadékhoz. Jótékony ha­tású, ha ezen felül a sózatlan járdákról, lépcsőkről letakarí­tott havat is a fenyők alá hord­juk, kedvezően befolyásolva ezzel részükre a talajnedves­ség-tartalékot. A tavaszi gyü­mölcsfa- és szőlőnyesedék komposztálásához itt az ideje előkészíteni a komposztáló­gödröket, mert velük megfe­lelő kezelés után értékes szer­vesanyagot juttathatunk visz- sza a talajba. Sz. L. Az almatermesztés megújítása (2.) A nagyhozamú fajták mel­lett más, jobb termesztési kö­rülményeket is igényelt a hib­ridkukorica. A törpe alma is csak így hozza a várt nyere­ségtöbbletet. Gondos talajelő­készítés, bőséges szerves- és műtrágya-adagolás szüksé­ges, Utóbbiak pontos megha­tározását talajvizsgálatra ala­pozzuk. Ha már említettünk forra­dalmi változásokat az alma- és kukoricatermesztésben, áll­jon itt egy harmadik: az öntö­zés. Gondoljuk meg, hogy a hagyományosnak számító esőztető módon egy hektár föld öntözése 300-400 m3 vizet igényel. Ennek megfelelő ha­tást érünk el, ha gyümölcsfá­inkat egyenként 50 liter vízzel öntözzük - cseppenként. 4x2 m-es tenyészterület esetén 60 m3, 6x3 m-nél pedig 28 m3 vi­zet jelent ez a módszer, tehát a víztakarékosság mértéke sok­szoros. A csepegtető öntözés berendezése viszonylag ol­csón beszerezhető. Alkalma­zására sok éves üzemi és kis- kerti tapasztalatok szolgálnak például. A következő problémakör a növényvédelem. A rovarkár­tevők elleni védelemnek ma már sok olyan eszköze van, mely környezetkímélő, em­berre veszélytelen. Fél-egy- hektáros kertet ápoló gazda méginkább képes-e módsze­rek alkalmazására, mint a nagyüzemek: hernyófogó öv, a kártevők természetes ellen­ségeinek kímélése, szaporí­tása, ivari csalogatok, a kémiai beavatkozások megfigyelésen alapuló óvatos alkalmazása. Hogy egy példával szolgál­junk erre is: az almaültet­vényben a fajtákat vegyesen kell elhelyezni a beporzás vé­gett. A fajták különböző érzé­kenységet mutatnak a kóro­kozókkal és kártevőkkel szemben. így egy-egy beavat­kozás alkalmával kisebb kert­ben ezt figyelembe lehet venni és máris felére csökkentettük a vegyszerszükségletet. De mi legyen a megtermett almával? Nem szorul magya­rázatra sem, hogy a fa alól azonnal eladva - más megol­dás nem lévén - a termesztő kiszolgáltatott. Elkerülhetet­len a tárolás megoldása. Ez tel­jesen egyenrangú a telepítés kérdésével. A rövidebb idejű tárolás, amely kevesebb mű­szaki felkészültséget igényel, február, márciusig megfelelő. A szabályozott légterű tároló­ban egyes fajták májusig is el­tarthatok. Ha valaki rendelke­zik jól szigetelt épülettel, ak­kor is meg kell oldani a ventil- látoros légcserét és a hűtés le­hetőségét. Az épület 1 m3-nyi légterében beládázva kb. 220 kg gyümölcs tárolható. Az említett 1 hektár körüli nagy­ságrend pl. 30 tonna esetében 140 m3 a szükséglet. 2,8 m-es teremmagasságnál ez 50 m2 területet jelent. A forgalom­ban lévő légkondicionáló be­rendezések között is van olyan típus, amely szóba ke­rülhet e célból is. Az értékesítést a tárolás tu­lajdonképpen megoldja, mert aki augusztustól márciusig (májusig) folyamatosan képes a szállításra, az biztosan talál vevőket. Kapcsolódva az elő­zőekhez, érdemes felvetni, hogy aki az alma miatt kap­csolatba került a piaccal, az vajon meg tudja-e állni, hogy a nyári időszakban nem ter­mel más zöldárut is, és nem használja ki a tárolót zöld­ségre, nyári gyümölcsökre? Megoldandó a nyers fo­gyasztásra alkalmatlan gyü­mölcs sorsa is: a hibás, mére­ten aluli vagy túlérett almáé. Lehetőségeink a következők: aszalvány készítés, konzerv- üzemi feldolgozás - lé, befőtt - valamint pálinka. Ezeknél a helyi adottságok számbavé­tele a feladat. E cikk elolvasása nyilvánva­lóan nem elég az almater­mesztés elsajátításához, csak a figyelem felkeltése volt a cél. További tájékozódás végett szívesen fogadja az érdeklő­dőket az Apponyi Sándor Mg. Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet Lengyelen, valamint e cikk szerzője sze­mélyesen is. Bizonyára a falugazdászok is szívesen segítenek a témá­ban. Neogrády István kertészmérnök Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásár: Február 27.: Nagy­atád, Szekszárd, Tamási. Autóvásár: Február 26.: Szekszárd. Február 27.: Pécs, Tamási. Hasznos tudnivalók termelőknek Hasznos tudnivalók mező- gazdasági termelőknek cím­mel jelentetett meg ismertető­füzetet a Földművelésügyi Minisztérium. A hasznos in­formációkat tartalmazó kiad­ványt Szabó János, földműve­lésügyi miniszter mutatta be. A kiadvány hamarosan az ér­dekeltek kezébe kerülhet. A füzet 300 ezer példányban ké­szült és alapfokon, közérthető módon ismerteti a tulajdon­lással - többek között a kár­pótlással, a részaránytulaj- don-nevesítéssel, a privatizá­cióval - kapcsolatos fontosabb jogszabályokat és tudnivaló­kat, továbbá a hitelfelvétel módjait, az agrárrendtartási eszközrendszert, valamint a különféle értékesítési lehető­ségeket. Az ismertetőből a ta­nácsadással foglalkozó szer­vezetekről is sok hasznos in­formációt kaphatunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents