Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-18 / 41. szám

4 KÉPÚJSÁG BONYHÁD ÉS KÖRNYÉKE 1994. február 18., péntek A sikerért tenni kell A bonyhádi sütőipari üzem vezetőjét: Lovász Árpádnét kérdeztük a tavalyi privatizá­lás óta eltelt időszakról. — Mikor került az üzem a dolgozók tulajdonába? — Az adásvétel az ÁVÜ megbízásából Kreátor Kft. közreműködésével 1993 no­vemberében jött létre. Ekkor került 100 százalékosan a dol­gozók kezébe a Tolnai Sütői­pari Rt. 30-as számú üzeme. — A dolgozólétszám miként alakult? — Bonyhádon mindössze egy dolgozó nem akart részt- venni az átalakulásban. A többiek maradtak, így jelenleg harmincegyen dolgozunk egy - éjszakai - műszakban. — Történt-e váltás a privati­záció után? — Igen. Lényeges változás volt a forgóállványos kemence és a kelesztő kamra üzembe­helyezése. Ezek segítségével javult áruink minősége, és bő­vült termékeink köre is. Végső soron versenyképessé váltunk a piacon. — A feldolgozásra kerülő lisz­tet honnan vásárolják? — A Tolna Sütőipari Rész­vénytársaság minden üzeme a szekszárdi malomtól kapja a lisztet, hiszen ők tették a lege­lőnyösebb ajánlatot. — Milyen termelési mutatók jellemzik üzemüket? — Hatféle kenyeret sütünk, ez napi átlagban huszonkét mázsát tesz ki. Kifliből, zsem­léből 8-10 ezer, finomsüte­ményből ezerötszáz-kétezer darabot készítünk. Terméke­inkkel Bonyhádot és a kör­nyező településeket látjuk el. — Mit tesznek vevőkörük bő­vítésének érdekében? — Egyrészt árban verseny- zünk másokkal. Diszkont bolt­jainkban olcsóbban kínáljuk termékeinket, amiket termé­szetesen a viszonteladóknak mindig pontosan, korán szállí­tunk. Emellett mennyiségben is versenyképesek vagyunk. Igyekszünk üzletpolitikánkat is rugalmassá tenni, valamint vásárlóink szemléletét nekünk kedvező módon alakítani. — Bizakodó lehet ma egy sü­tőipari üzem vezetője? — Személy szerint bizako­dom, hiszen a minden tekin­tetben jól végzett munka előbb-utóbb bizonyára meg­hozza eredményét, vagyis egyre nagyobb teret fogunk nyerni a piacon. Persze az is bizonyos, hogy a sikerért tenni kell. Hunyadi István A Völgység TV rejtvénye Helyes válaszok: 1. Szecessziós. . 2. Illyés Gyula. 3. Petőfi Sándor +1: Bonyhádi Öregdiák Szövetség. A szerencsés megfejtő: Varga Ildikó Bonyhád, Ifjú­ság u. 20. Kérdések: 1. Mikor ünnepeljünk Szent Valentin napját? 2. Ki volt Szent Valentin? 3. Mit ünnepiünk Valentin napon? A megfejtéseket február 24-ig várják a Völgység TV címére. Bonyhád Fáy ltp.34. Tallózó a Wemauer Anzeigerből A magyar kapcsolat — Wernauban 24. alka­lommal rendezték meg a sváb bált magas rangú vendégek részvételével. Az ünnepi kö­szöntőikben kiemelték a ma­gyarországi kapcsolatok fon­tosságát, s kérték, hogy az in­nen elszármazottak segítsék ápolni, erősíteni ezt. A sváb bál fő szervezője 12 éve Josef Muth („Józsi bácsi"), akit ezért a munkájáért kitüntettek ezen a bálon. A bálon hagyomá­nyos a sváb népviseletek be­mutatása, most Frau Muth 50 éve készült, Újpetréről szár­mazó ruháját viselte a meny­asszony (képünk).- Folynak az előkészületek az évente megrendezésre ke­rülő farsangi felvonulásra.- Már régóta nem kerültek olyan nehéz helyzetbe a költ­ségvetés tervezésekor a városi tanács tagjai, mint az idén, mert a tervezéskor a takaré­kosságot, megtakarítást kell előtérbe állítaniuk. Talán elkerülhető a hitelfelvétel Több a támogatás és a feladat A legtöbb pénz az 1-es iskola rekonstrukciójára kell (Az archív felvételt Ótós Réka készítette) A bonyhádi önkormányzat képviselő-testülete idei első ülésén elfogadta a város költ­ségvetését. Mire futja és mire nem az idén Bonyhádon? - a döntés kapcsán erről kérdeztük Ke­rekes Lászlót a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályának vezetőjét. — Az utóbbi időben sok szó esett a közalkalmazotti törvény bevezetéséből adódó feladatokból. Az is kiderült, hogy csak azok kaphatták meg a legmagasabb be­sorolást, akiket be „kellett" so­rolni". Akiket be lehet, azokra a következő tanév elején visszatér­nek. A mostani emelés mennyi többletköltséget jelent? — Mintegy 48 és félmillió forintot. Ebből 13,7 millió a sa­ját erő. A megmaradó külön­bözetnek a felét vesszük fel hi­telként az állam nevében, a másik felét pedig támogatás­ként kapjuk meg. Ezt a hitelt nem az önkormányzatnak kell visszafizetnie, hanem az állam törleszti az OTP-től felvett kölcsönt 1996. januártól. ;— Milyen kondíciókkal ké­szülnek erre az évre? — A bevételek kedvezőb­ben alakultak az egy évvel ko­rábbinál. Jelentősen nőtt az ál­lami támogatás. A tavalyi központi bérfejlesztés idei vonzatára nem számítottunk, örültünk, hogy végül megad­ták. A szociális otthonok nor- matíváját hosszú évek után után emelték. A helyi adók is emelkedtek. Növekedett a személyi jövedelemadóból származó bevétel is. — Jelentős bevételt jelent, hogy a Vörösmarty Mihály Álta­lános iskola rekonstrukciójához jelentős céltámogatást kap a vá­ros. „Rossz nyelvek" szerint másra nem is igen jut. — A működési költségeken túl mintegy 111 és félmillió fo­rint szabad pénzeszközzel Hajdani mulatságok Most a farsangi bálok sze­zonjának végén talán érdemes egy kis visszatekintést ten­nünk, miként is zajlottak a bá­lok dédapáink korában. Egykoron Lengyelen pél­dául, az 1884-ben Lengyeli Tűzoltó Egylet néven, és 1888-ban Polgári Olvasó Egy­let elnevezéssel alakult szer­vezetek is rendeztek a báli szezonban „táncz vigalma­kat". Mivel mindkét egyesülés önfenntartó volt, így kívánták bevételüket gyarapítani, hogy azt tűzoltó kellékek vásárlá­sára, illetve a könyvállomány gyarapítására legyen pénzük. A két egylet azonban nem rivalizált, a tűzoltók nyáron, az olvasó egylet tagjai pedig inkább a farsang idején ren­deztek bálokat, melyeket mindig alapos szervező- munka előzött meg. Az olvasó egylet 1906-ban kelt báli jegy­zőkönyvei például arról ta­núskodnak, hogy a lebonyolí­tással kapcsolatban hat érte­kezletet is tartottak. Szervező munkájuk kiter­jedt a meghívók készítésétől és kiküldésétől egészen a megfelelő lampionok, és a rendezők fehér karszalagjai­nak beszerzéséig. S hogy ez az alapos munka meghozta-e a gyümölcsét? A kérdésre talán elég annyi vá­laszul, hogy a meghatározott belépődíjnak sok meghívott az öt-tízszeresét, maga gróf Apponyi Sándor pedig - mint a Polgári Olvasó Egylet dísz­elnöke - akár az ötvenszeresét is kifizette. Persze az egyletek jó bevéte­lei mellett több haszna is volt az ilyen báloknak. A szerve­zőknek lehetőségük nyűt más szervezetekkel és fontos sze­mélyekkel kapcsolatot kialakí­tani, no meg ezen bálokon - melyek így társadalmi ese­ménynek számítottak - min­denkinek alkalma volt a kel­lemes szórakozásra is. B.J. gazdálkodhatunk. Közel 90 milliót visz el a céltámogatá­sos beruházás, az említett is­kola rekonstrukciója. — Valóban elég kevés marad egyéb beruházásra, felújításra. — Ez az arány még mindig jobb, mint a tavalyi. Hozzá kell tenni, hogy az op­timális aránytól még mindig messze vagyunk. Úgy gondo­lom, hogy most hitelt - főleg jelentős összegűt - felvenni vakmerőség. Nem látom ugyanis, hogy jelentősen vál­tozna a központi költségvetés helyzete. Mi ugyan tervezünk mintegy 13 milliós hitelt, de bízom benne, hogy elkerül­hető ennek felvétele, ha egyéb bevételi forrásaink, mint pél­dául a privatizációs bevételek úgy alakulnak. Hozzáteszem, nem lenne célszerű „levágni az aranyto­jást tojó tyúkot", tehát a nem lakás céljára szolgáló ingatla­nok egy jelentős részét meg kellene tartani. — A maradékból mire jut? __ — Ötmillió forintot - ÁFÁ-val számolva 6,25 milliót - tudunk fordítani, út és jár­daépítésre illetve felújításra, ugyanennyit épületfelújításra. Az egyik óvodát, a majosi is­kolát korszerűsítjük, a műve­lődési központban a fűtést korszerűsítjük, valamint a technikai berendezéseket újít­juk fel. Apróbb javításokat kell végeznünk - beázás miatt - a könyvtárban. Ami az utakat illeti, az At­tila utcában és a Mikes utcá­ban kerül sor burkolatcserére, csapadékcsatorna épül a Rá­kóczi és a Dózsa utcában, vas- talanító az északi városrész­ben. Összességében elmondhat­juk, hogy jobb kondíciókkal indulunk, mint amilyen kilá­tásaink voltak a költségvetési koncepció elkészültekor. Hangyái „Uborka”-szezon Tóth Antal - Tónió - ka­rikatúráiból , a Magyar Te­levízió „Uborka" produk­ciójának figuraterveiből nyílik kiállítás hétfőn - február 21-én - Bony­hádon a városi művelődési központban. (Képünkön az alkotó Antal Imréről ké­szített portréja). A tárlatot dr. Hegedűs Éva nyitja meg. A kiállítás március 8-ig, hétköznapo­kon délelőtt 10-től 18 óráig látogatható. Kiváló kivágó Baleseteknél, katasztró­fáknál látják majd nagy hasznát a bonyhádi tűzol­tók annak az életmentő be­rendezésnek, amelynek ünnepélyes átvételére pén­teken 14 órakor kerül sor Bonyhádon a tűzoltóság épületében. Az új beren­dezés kiválóan alkalmas például roncsolt gépkocsik gyors megnyitására, s így a benntszorultak életmen­tésében jelenthet majd nagy segítséget. Az ün­nepséget követően pedig a Bonyhádi Tűzoltó Égyesü- let 17 órakor tartja a Rá­kóczi étteremben közgyű­lését, melyen az elmúlt esztendő értékelése lesz a fő napirendi pont. Hagyományőrzés a székelyeknél Aki nem hiszi - járjon utána Dallal, mesével, rajzzal Ma már hagyo­mányosnak mondható a Bonyhádi Székely Kör rendezvény- sorozata, amelyet minden esztendő­ben farsang idején tartanak. Evek óta megrendezik a székely bált, a me­semondó versenyt, meghirdetik a gyermekrajz pá­lyázatot. Az idén dalostalálkozóval is színesítették a programot, amely­ről lapunk hétfői számában már hírt adtunk. A mesemondó­versenynek a Vá­rosi Könyvtár adott otthont. Gyermek kategóri­ában tizennyolcán álltak közönség elé. Csillogó szemű, izgalomtól piros arcú diákok szájából zeneként hangzottak Fábián Ágostonná és Höf- ler Lajosné álla­tokról, a s széke­lyek góbéságáről szóló meséi. Nem kellett kínlódniuk a gyönyörű kifeje­zésekkel, természe­tesnek tűnt, hogy a kocor soványt je­lent, hogy a bosz- tán nem egyéb mint tök, hogy a fuszulyka nem más, mint a bab. Korosztályon­ként hirdetett eredményt a zsűri, amelynek tagjai Lőrincz Etel, okle­veles iparművész, Kontár Juraj, okle­veles grafikusmű­vész, és Pogonyi Zoltán az Iparmű­vészeti Főiskola hallgatója volt. Első helyezést ért el Sövér Gabriella (II. Sz. ,Ált. Isk.), Szabó Ákos (Szé­chenyi István Ált. Isk.), Papp Haj­nalka (II. Sz. Ált. Isk.). Második lett: Raffay Ramón (II. Sz. Ált. Isk.), Szőts Bálint (II. Sz. Álta­lános Iskola), Pálfi Vivienne (II. Sz. Ált. Isk.). Harma­dik helyezen: Ge- isz Tamás (Szé­chenyi István Álta­lános Iskola), Enyedi Gergely (Széchenyi István Általános Iskola), és Kovács Berna­dett (II. Sz. Általá­nos Iskola) végzett. A felnőttek ver­senyének magas színvonalát bizo­nyítja, hogy a zsűri csak első helyezést adott ki, mégpedig három versenyző­nek Illésné Erős Erzsébetnek, Ke­lemen Ágnesnek és Pap Adélpak. A mesemondók eredményeivel együtt hirdették ki a gyermekrajz pályá­zat eredményét is. Meseillusztrációk készítését kapták feladatként a gyer­mekek. Hatvanegy pályamunka közül választotta ki a zsűri a legjobbakat. A legkisebbek, az első osztályosok vitték el a pálmát. A győzte­sek Gáspár Csaba és Takács Árpád, mindketten a II. Sz. Általános Iskola tanulói. Második helyezett lett Höf- ler Gábor (Széche­nyi István Általá­nos Iskola), Si- monsberger Szil­via (II. Sz. Ált. Isk.) és Kontár Vero­nika (Széchenyi István Ált. Isk.). Harmadik hellyel jutalmazták Knipl Diána (Széchenyi István Általános Iskola), Gungl Edit (II. Sz. Ált. Isk.), Máté Marianna (Széchenyi István Ált. Isk.) munkáit. Különdíjra tartotta érdemesnek a bí­ráló bizottság Kon­tár Noémi (óvo­dás), Bacsó Lajos (II. Sz. Ált. Isk.), Geisz Tamás (Szé­chenyi István Ált. Isk.) ülusztrációit. A rendezvé­nyeknek - szeren­csére - számos szponzora volt, s remélhetőleg így lesz ez a jövőben is, hogy ismét dallal, mesével, rajzzal őrizhessék hagyo­mányaikat a széke­lyek. -pál-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents