Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-17 / 40. szám

1994. február 17., csütörtök KÖRNYEZET BARÁT »ÚJSÁG 7 A természet kalendáriuma Február - télutó (II.) A február időjárását első­sorban a hideg és a hó hatá­rozza meg. A januárhoz ha­sonlóan az állatvilág képvise­lőinek nagy része nyugalmi ál­lapotban van. Ám az egyre hosszabbodó nappalok és a mind erőteljesebben felmele­gedő környezet egyre több élőlényt csal elő búvóhelyéről. A rovarvilág képviselői kö­zül sok faj kifejlett állapotban telel át és csak a megfelelő, enyhe, meleg időre vár. így fordulhat elő, hogy már az első február végi meleg, nap­sütéses napokon nappali pá­vaszemet, kis rókalepkét, eset­leg C-betűs lepkét is megfi­gyelhetünk. A szitakötők álta­lában lárva alakban telelnek. Csupán egy hazai fajuk van, az erdei rabló, amely kifejlett állapotban telel és enyhébb napokon a szemünk elé ke­rülhet. Sétáink során az egyik leggyakrabban megfigyelhető kora tavaszi rovar a verőköltő bodobács. Február végén par­kokban és kiskertekben is tö­megesen fordulhat elő. A kora tavaszi virágokon pedig egy-egy méh vagy poszméh döngésére lehetünk figyelme­sek. A halak nagy része az iszapba húzódva vermel. Ér­dekes képessége miatt emlí­tést érdemel a kárász, amely kisebb mocsarakban és pocso­lyákban is megél. Ott is, ahol időnként fenékig befagy a víz. Egyetlen halfajunk, amely rö- videbb ideig azt is elviseli, ha teljesen befagy az iszapba. A csukák ívása február végén, március elején zajlik. A kora tavaszi ívás jellemző a szivár- ványos pisztrángra is. A kétéltűek és a hüllők a vi­zek iszapjába, a talaj mélyére ássák el magukat, és 6-8 fokra lehűlve dermed tállapotban igyekeznek átvészelni a telet. Az enyhe, napsütéses időjárás már előcsalogatja a legelső békákat. Ám ezek az egyedek egy komolyabb lehűlés hatá­sára elpusztulnak. Február első felében a hazai madárvilág a januárihoz ha­sonló. A mezőkön kisebb-na- gyobb magevő madárcsapa­tok keresgélik táplálékukat. Az utak menti ezüstfákon, os­torfákon és japán akácokon nagy tömegekben jelennek meg a fenyőrigók. Ezekre a nagyobb termetű rigókra jel­lemző fejük szürke színe. Há­tuk gesztenyebama, míg a fa­rok fekete. Á fenyőrigók mel­lett ritkábban más rigófajokat, így léprigókat is láthatunk. A madáretetők is igen nagy forgalmat bonyolítanak le. Reggeltől estig állandó a sür­gés-forgás. Ä széncinegék mellett más fajok, így meggy­vágók, téli pintyek, csízek, házi és mezei verebek is a rendszeres látogatók közé tar­toznak. Általában nagy a zsi- valy. De egy hirtelen felbuk­kanó karvaly néma csendet te­remt: menekül ki merre lát. A parkok, ligetek fenyőfáin telelő bagolycsapatokra talál­hatunk. A hazai példányok mellett északról érkező, vilá­gos színű téli vendégek is akadnak. A későre húzódó tartós hidegeket és a nagy ha­vat megsínylik a baglyok is. Szinte csonttá soványodnak, a gyengébbek elpusztulnak. A téli erdő csendes. Ám enyhe napokon egyre több madárdal csendül fel. Egyik legkorábbi dalnok a csuszka. Fémesen csengő, trillázó éneke messzire hangzik. A csuszkák mellett egyre több széncinege, vörösbegy, ökör­szem éneke is hallható. Ebben az időben a nádasokban már gyakran hallhatjuk a nádi sármányokat. Február második felében, ha enyhe az idő, fokozatosan megindul a madárvonulás. A nagyobb tavak környékén fel­bukkannak a nyári ludak és a kormoránok. A nádasok felett méltóságteljesen repülnek át az első nagy kócsagok és szürke gémek. A jégmentes vizeken a tőkésrécék és a ba­rátrécék úszkálnak. A februári reggeleken a jég­hártyákkal borított kiöntések között gyakran ott futkosnak a hosszú farkú barázdabille­getők. Nagy tavainkon a nyári lu­dak párokban keringenek, ahol már engedett a jég szi­gora és tiszta víz csillan meg a nádszálak között. Néhány madárfaj, így a dolmányos varjú is a fészkét tatarozza. Az egyik legkorábban költő ma­dárfajunk a holló február vé­gén már gyakran teljes fésze­kaljon kotlik. A denevérek, ürgék, pelék, sünök kivétel nélkül téli, hibernált állapot­ban vannak. A ragadozók, így a rókák is szinte az utolsó tartalékait élik fel. A gyengébbek elpusztul­nak, hasonlóan a beteg, sérült nemes vadállományhoz. A gímszarvas bikák a hónap fo­lyamán elveszítik agancsukat, hogy az elkövetkező néhány hónap alatt újabbat, nagyob­bat növesszenek. Február végén a mezőkön gyakran láthatunk egymást kergető mezei nyulakat. Régi tapasztalat, hogy az ilyenkor vemhesült nyulak tudják a legtöbb fiat felnevelni. Február jeles napja 2-a, azaz Gyertyaszentelő. A népha­gyomány szerint a medve ezen a napon téli álmából fel­ébredve kijön barlangja elé. Ha napos időt talál, azaz meg­látja saját árnyékát, visszabú­jik, mert még hosszú lesz a tél. A hajdani megfigyeléseknek annyi alapja van, hogy a téli időjárásban bizonyos szaka­szosságok érvényesülnek. Enyhe és hideg időszakok kö­vetik egymást kb. 30 napon­ként. így a február elején ta­pasztalható enyhe időjárást igen valószínű, hogy március elejei hideg követi. S ez for­dítva is igaz. Andrási Pál Védett növények Jerikói lőne (Lonicera Caprifolium) Kúszó cserje, amely 2-3 mé­ter magasra is képes felka­paszkodni. Száraz tölgyesek­ben, erdőszéleken, karsztbo- korerdőkben találkozhatunk vele. Levelei széles elliptiku­sak, kopaszak, 4-10 cm hosz- szúak, a virágzó hajtásokon a vállukon összenőttek. Illatos virágait május-júniusban hozza, melyek sárgás-fehérek, enyhe rózsaszínű árnyalattal. Termése piros bogyó. Védett faj, eszmei értéke 2000 forint. Megyénkben sokfelé elő­fordul: Szekszárdi-dombság, Geresdi-dombság, Lengyel, Tengelic és Nagydorog kör­nyéke. Különösebben nem ve­szélyeztetett faj, de szép virá­gait a kirándulók letépik, és erdőgazdasági tevékenység során töveit elvágják, mert felkúszik a nemesebb fafajok fiatal egyedeire, károsítva őket. Tóth István Zsolt Fotó: Farkas Sándor Táj- és lélekmentő publikációk Hidrológiai tanácskozás Nemzetközi összefogással magyar szakemberek is segí­tik a fejlődő országokat vízü­gyi és környezetvédelmi prob­lémáik megoldásában. E té­makörrel kapcsolatosan ren­dezett tanfolyamot a Vízgaz­dálkodási Tudományos Ku­tató Részvénytársaság. A fej­lődő világ országaiban külö­nös jelentősége van annak, hogy vízügyi szakembereik felhasználják a fejlett országok szakembereinek tapasztala­tait. Magyarország az elsők között tett eleget az UNESCO felkérésének, s ezúttal 25. al­kalommal rendezte meg a nemzetközi tanácskozást, me­lyen tudományos előadások hangzottak el a vízgazdálko­dásról, a környezetvédelem­ről, s az elméleti oktatást gya­korlatokkal is színesítették. „Keressük egymást!” A Balatonról Várhatóan még ebben a ciklus­ban a parlament elé kerül a Bala­tonról szóló törvény. A tó ökoló­giai állapotának és vízminősége javításának érdekében elkészített tervezet egyebek között a Kis-Ba- laton II. ütemének befejezéséhez szükséges feladatokkal, a balatoni regionális rendezési terv felül­vizsgálatával, az új balatoni víz­gazdálkodási fejlesztési tervvel, s az építési engedélyek elvi szabá­lyozásával foglalkozik. Amennyi­ben a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerét nem tudják befejezni, akkor visszafordíthatatlan károk keletkeznek. Mivel a költségvetés csak töredékét tudja biztosítani a munkálatokhoz szükséges ösz- szegnek, ezért a Balatoni Regio­nális Tanács világbanki hiteleket szeretne felvenni. Számításaik szerint 40 milliárd forint ele­gendő lenne az egész térség ren­dezésére vonatkozó tervek elvég­zéséhez. A tervezet egyébként még ebben a hónapban a kormány elé kerül. Ennek ismeretében a Balatonra fordítható ez évi két­milliárd forintot, privatizációs bevételekből, vagy a költségvetés tartalékkeretéből megnövelik. Kedves Egyedülálló Ol­vasó! Segítséget ajánlunk ön­nek a kapcsolatteremtéshez. Jeligés bemutatkozó levele megjelenik lapunkban. He­tente sorsolással döntjük el, hogy a következő héten ki mutatkozhat be. Levelüket adják fel az alábbi címre: „Őszinte Szó" Társkereső Szolgálat, Szek- szárd, Mártírok tere 10. A bo­rítékra írják rá: „Keressük egymást!" Ugyancsak itt ér­deklődhetnek a válaszok iránt, munkanapokon 16.30-18 óráig, és ez időben telefonon: 316-722. Vidékieknek - a pos­taköltség megtérítése mellett - elküldik a válaszleveleket. Az „Őszinte Szó" Társke­reső Szolgálat konzultációs lehetőséget ajánl fel a bemu­tatkozó levél megírásához, a válaszlevelek értelmezéséhez és a választáshoz, a kapcsolat- teremtéshez. Az egyedülálló olvasóknak ajánljuk, hogy ha valaki megtetszik lapunkban, írjanak a fenti címre, ahonnan eljuttatják levelüket a jelige tu­lajdonosához. Jelige: „Szép nap" Faluban élő, 30 éves (170/60) férfi vagyok. Szüle­immel élek. Ipari iskolát vé­geztem, évekig kereskedő vol­tam. Szeretek olvasni, szín­házba járni, beszélgetni, ra­jongok az ifjúságért. Nem va­gyok nagyevő, de szeretem a finomságokat. Titkaim nin­csenek, csak olyan dolgaim, amiről esetleg egy adott hely­zetben nem beszélek. A való­ságot úgy mondom el, ahogy bennem él. Hasonló mentali­tású, kedves, egyszerű, me­legszívű hölgy levelét várom. Jelige: „Szeretném, ha szeretnének" 53 éves, barna hajú és szemű, kissé molett nő va­gyok. Szellemi munkát végez­tem. Körülményeim rendezet­tek. Egyedül élek, egyre ma­gányosabbnak érzem magam. Szeretnék szeretni valakit, gondoskodni és törődni vele, a mindennapi gondokat köl­csönösen megosztanám. Sze­retem a tiszta, rendezett ott­hont. Szívesen dolgozom kertben, szeretem a természe­tet. Keresem azt az 55-65 éves társat, aki intelligens és jó megjelenésű. Gyűlölöm a ha­zugságot. Az elkövetkezendő éveket szeretném megélni párkapcsolatban, egymás iránti szeretetben, békében és kölcsönös megbecsülésben, mert hiszem: kettesben köny- nyebb az élet, mint egyedül. Jelige:„Várok rád" 39 éves, elvált, városban élő nő vagyok. Szeretem a termé­szetet, szeretek kirándulni, táncolni, zenét hallgatni, min­dent, ami szép. Szemem kék, szemüveget viselek, s kissé molett vagyok. Általános isko­lai végzettséggel rendelke­zem. Nagyon egyedül érzem magam, ezért keresek egy tár­sat, akivel talán boldoggá tudnánk egymást tenni. Vá­rom azt a 39-45-ig korú, kor­rekt, komoly gondolkodású és káros szenvedélytől mentes férfit, aki társam lenne (eset­leg házastársam). Gyerek nem akadály. Az idei hosszú tél néhány fagyos, de szép pillanatát örökítette meg Gottvald Károly, Komád László és Ritzel Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents