Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-02 / 27. szám
1994. február 2., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 Külkereskedelmi bejelentési kötelezettség Külkereskedelmi tevékenység végzésére az MNB-hez (korábban az NGKM-hez) bejelentkezettek részére a 47/1991. (III. 27.) Kormányrendelet adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Az exportkövetelésekről szóló jelentés formáját, tartalmát a jogszabály melléklete tartalmazza. Az 1993. II. félévi adatszolgáltatás benyújtási határideje 1994. február 28. A jelentést - még akkor is, ha az nemleges - valamennyi bejelentkezettnek kötelező benyújtania az MNB Tolna Megyei Igazgatóságához (Szekszárd, Augusz Imre u. 7.) Innovációs nagydíj A Magyar Innovációs Alapítvány Kuratóriuma pályázatot írt ki a II. Magyar Innovációs Nagydíj elnyerésére. A díjat szakértő zsűri ítéli oda a beérkezett pályázatok és javaslatok alapján. Az alapítvány a magas erkölcsi és anyagi elismeréssel azt a személyt, vállalkozást illetve vállalatot kívánja jutalmazni, aki (amely) 1993-ban a legjelentősebb, nagy hasznot hozó innovációt hajtotta végre. A díjra lehet pályázni és lehet másokra javaslatot tenni. A szempontok a kamarában hozzáférhetők. Menedzserakadémia A Kereskedelmi és Iparkamara dombóvári csoportja a Stájer Kamara közreműködésével menedzser- tanfolyamot szervez március 7-10. között Dombóváron. A német nyelvű előadásokat tolmács fordítja, a nyelvtudás nem előfeltétel. A tanfolyam legeredményesebb, németül is tudó hallgatói az ősz folyamán grazi tanulmányúton vesznek részt. Bővebb információ a kamara dombóvári irodájában, Molnár Gy. u. 13. alatt, vagy a 366-823-as telefonon kérhető. Kiállítások A Kaposvári Nemzetközi Tavaszi Vásár - melynek külön érdekessége a „gasztronómia, szabadidő és utazás" kiállítás - március 25-28. között kerül megrendezésre. A megnyitó napján a Somogyi Kamara üzletember-találkozót szervez hazai és külföldi résztvevőkkel. A kiállítóknak helyszíni árusításra is lehetőségük lesz. A Pécsi Ipari Vásár Kft. ez évi rendezvényeit tartalmazó programfüzet irodánkban megtekinthető. A kiállításokkal egybekötött üzletember-találkozókat, szakmai napokat, szimpóziumokat tartanak többek között Kisinyovban (Moldávia), Eszéken, Kolozsváron, Lvovban. Minőségbiztosítás A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Tolna Megyei Vállalkozói Központ támogatásával minőségbiztosítási szemináriumot szervez 1994. február 9-10-én Szekszárdon, a Vállalkozók Házában. Program: február 9.: Total Quality Management. Előadók a New York Állami Egyetem munkatársai (tolmács közreműködésével). Február 10., délelőtt: ISO 9000 minőségbiztosítási rendszer. Előadó a TÜV Rheinland Hungária pécs ügyvezetője, Szántó Ferenc. Délután: Konzultáció az előadók és olyan cégek munkatársai részvételével, amelyek a minőségbiztosítás területén már értek el eredményeket. East and West A kelet-európai régió befektetési lehetőségeiről szóló információk áramlását szeretné megkönnyíteni a most induló East and West Business Magazin. Az angol nyelvű színes magazint Benkő László tulajdonos-főszerkesztő 20 ezer példányban szeretné eladni főként kelet-európai gazdasági vezetők számára, de a tervek szerint a példányok negyed része eljut nyugati gazdasági döntéshozókhoz és kamarákhoz is. A lap többek közt Szingapúrban, Tajvanon, Kínában, Japánban, Malajziában, Indiában, Németországban és Szlovákiában működtet képviseletet. A hétvégén tartotta közgyűlését az IPOSZ Módos István, Tolna megyei ipartestületi elnök is az országos elnökség tagja Az elmúlt hétvégén ülésezett Budapesten az Ipartestületek Országos Szövetsége - Magyar Kézműves Kamara. A közgyűlés napirendjén az 1994-es program megalkotása és elfogadása szerepelt, valamint a szövetség tisztségviselőinek megválasztása. A szervezet, amely már megalakulásakor, 1990-ben a magán-, és társasvállalkozások érdekképviseleti szervezeteként definiálta magát, továbbra is azt a célt tűzi ki maga elé, hogy segítse a kisvállalkozók és rajtuk keresztül a nemzetgazdaság fejlődését. Az IPOSZ vezetősége úgy véli, hogy évek óta hangoztatott javaslatainak nagy része még nem vesztett aktualitásából. Különösen a kis- és középvállalkozások sajátosságait figyelembe vevő szabályozók racionalizálására lenne szükség. Az IPOSZ-MKK olyan gazdaságpolitikai feltétel- rendszert sürget, amelyben a tulajdoni viszonyok tisztázottak, a gazdálkodó szervezetek biztonságos jogi keretek között működhetnek. Az IPOSZ továbbra is a gazdasági ön- kormányzati rendszer mielőbbi létrehozása mellett van. A kamarai törvény közeljövőben várható hatálybalépésére a szervezet már felkészült. Az IPOSZ a kamarák megalakításával egyidőben szükségesnek látja a regionális szakoktatási hálózat kialakítását is. A közgyűlés úgy döntött, hogy a szervezet felhívással fordul a magyar törvényhozáshoz. Az országgyűlési képviselőkhöz külön-külön is eljuttatandó dokumentumban a jelenlegi kormányzat és Parlament gazdasági felelősségére hívják fel a figyelmet. A közgyűlés megválasztotta a szövetség tisztségviselőit. Az IPOSZ-MKK elnöke ismét Szűcs György lett. Alel- nökök: Kassai Róbert, Juhász József, Szabó Tibor, Fodor Ervin és Nádai László. Majtényi Ferenctől, a Tolna megyei IPOSZ ügyvezetőjétől arról érdeklődtünk, munkájuk szempontjából mi a jelentősége a lezajlott közgyűlésnek. Mint elmondta, Módos István a megyei IPOSZ elnöke tagja lett az országos elnökségnek, mint a megye delegáltja. Legtöbbet akkor porfitálhatnak az érintettek a közgyűlés által elfogadott programból, ha vezetőségben delegáltak révén, aktív munka eredményeképpen, s a jó értelemben vett lobbyzást is „bevetve" minél több olyan dolog kerül a megyébe, mely a vállalkozásokat, illetve a képzést támogatja és fejleszti. Minél aktívabb egy megyei elnökségi tag, annál nagyobb az esély arra, hogy adott megye vállalkozói mind az információszerzés, mind a konkrét lehetőségek tekintetében előbbre jussanak. vem Ahhoz, hogy a gazdasági klíma kedvezőbb legyen a vállalkozók számára, a gazdaság szereplőinek erősebb érdekérvényesítésére és a gazdasági növekedés megindulására van szükség - mondta Takácsy Gyula, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke hétfőn az Ipartestületek Budapesti Szövetségének gazdasági fórumán. Takácsy Gyulát a kormány kisvállalkozáspolitikájának bemutatására kérte fel a szövetség. A kisvállalkozókat különösen érintő minimumadóval kapcsolatban Takácsy Gyula elmondta: ez a költségvetés szempontjából nem túl nagy tétel. Bevezetését az indokolta, hogy kiterjeszti az adófizetők körét és ez része a kormány hadjáratának a feketegazdaság ellen. A magyar vállalkozók legsúlyosabb terhe - a tb—járulék - csökkentése azonban csak a társadalombiztosítási rendszer korszerűsítésével érhető el. A gazdasági fejlődés megindulásának feltételei közé a Gazdasági Bizottság elnöke többek között a megfelelő hitelezési rendszer kialakulását, a kockázati tőke megjelenését sorolta. Külön szólt a kamarai törvény mielőbbi elfogadásának szükségességéről. Értékpapírpiaci évkönyv 1992-93 Értékpapírpiaci évkönyv 1992-93 címen a közelmúltban jelentették meg az egyik legteljesebb összeállítását a hazánkban nyílt és zárt körben kibocsátott értékpapíroknak. A Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt. és a Marco Kft. közös gondozásában kiadott értékpapírpiaci gyűjtemény - a kiegészítéssel együtt - egészen tavaly december 31-ig tartalmazza a hazánkban forgalomba hozott, tőzsdén szereplő és azon kívül forgalomban lévő részvényeket, kötvényeket. A kiadvány összeállítói arra törekedtek, hogy az értékpapírokat piacra dobó gazdasági társaságokról több évre visz- szamenőleg közöljék a gazdálkodásukat mutató fontosabb információkat. így a kötet tartalmazza az alapvető mérlegadatokat, a cégek alaptőkéjét, saját tőkéjét, idegen forrásait, forgóeszközhitel-állományát és a befektetett eszközeinek nagyságát. A kiadvány szerepelteti a kibocsátó gazdálkodó társaságok árbevételét, adózás előtti, illetve adózott eredményét, a kifizetett osztalék mértékét. Ha a papír szerepel a tőzsdén is, a szerzők bemutatják az értékpapír tőzsdei árának alakulását is. Külön fejezet szól a kárpótlási jegyek felhasználásáról, tőzsdei szerepléséről. Az értékpapírpiaci évkönyv összeállítói azt tervezik, hogy a legfrissebb mérlegadatokkal minden év őszén kiadják a kötetet. Elsejétől: új szabályok a belkereskedelemben A Magyar Közlöny 1994/4. számában került közzétételre három, a magánkereskedelmet alapvetően érintő rendelet: A 2/1994. (1.14.) rendelet Az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról szóló 15/1989. (IX.7.) KeM rendelet módosításáról. A módosítás értelmében a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi tevékenységeket, csomagküldő kereskedést és közraktári tevékenységeket a kereskedő csak akkor folytathatja, ha az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a kereskedőt és üzletét nyilvántartásba vette. A már működő kereskedőknek az új feltételeknek megfelelően 1994. május 31-ig kell megújítaniuk a nyilvántartásba vételt. A nyilvántartásba vétel feltételeiről a KISOSZ tagjaink felvilágosítást adunk. A rendelet 1994. február 1-től hatályos. A 3/1194 (1.14.) IkM rendlet A szakképesítésről szóló 5/1990. (IV.5.) KeM rendelet módosításáról. A rendelet szigorította a kereskedelmi tevékenységhez szükséges szakképesítési feltételeket az alábbiak szerint:- Nemesfém, ékszer és nemesfém díszműáru értékesítés: ötvös, óra-ékszer, vagy kultúrcikk eladói szakmunkás bizonyítvány.- Nemesfém ékszer és nemesfém díszműáru felvásárlásával egybekötött értékesítés: ötvösmester, vagy óra-ékszer eladói, kultúrcikk eladói szakmunkábi- zonyítvány és ékszer,- műtárgy becsüsi képesítés. Mindkét esetben minden árusítóhelyen, üzletben a nyilvántartási idő egész tartama miatt legalább 1 szakképzettséggel rendelkezőt kell foglalkoztatni (kereskedő vagy alkalmazott).- Tüzelő- és építőanyag értékesítés: tüzelő és építőanyag kereskedői vizsgabizonyítvány.- Közraktári tevékenységek: közgazdaságtudományi egyetemi, kereskedelmi és vendéglátóipari főiskola vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség. A rendelet 1994. február 1-én lépett hatályba. A 4/1994. (1.14.) IKM rendelet az üzletek működéséről szóló 6/1990 (IV. 5.) KEM rendelet módosításáról. A rendelet rögzíti, hogy a kereskedő köteles az üzletének megnyitását az üzlet fekvése szerint illetékes jegyzőnek formanyomtatványon bejelenteni. A bejelentéshez azonban valamennyi (szükséges) szakhatósági hozzájárulást csatolni kell. A már jogszerűen működő üzletet a kereskedőnek nem kell ismételten bejelenteni, de a számára előírt szakhatósági hozzájárulásokat a rendelet hatályba lépésétől számított 90 napon belül az illetékes jegyzőnek be kell mutatni. (1994. április 30.) Konkretizálja a közterületen árusítható termékek körét is, ezért közterület foglalási kérelem benyújtása előtt szíveskedjenek erről titkárságunkon érdeklődni. Új rendelkezés, hogy az üzletben tájékoztatni kell a vásárlót arról, hogy hova fordulhat panaszával (jegyző, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, KERMI) és ezt jól láthatóan, olvashatóan ki kell függeszteni. A rendelet 1994. február 1-vel lépett hatályba. KISOSZ Tolna megyei Szervezete Otthonépítési mozgalom az IPOSZ szervezésében Országos lakás- és otthonépítési mozgalmat indít az Ipartestületek Országos Szövetsége - Magyar Kézműves Kamara. Az „Otthon lenni 2000-ben Magyarországon" elnevezésű program célja, hogy hozzájáruljon a lakás- problémák megoldásához, a lakáspiac fellendüléséhez. A program pontos kidolgozását és szervezését az IPOSZ Építésügyi Erőforrás-koordináló Irodája végzi. Az alap- gondolat szerint tervpályázatot írnak ki hazai építészek számára épületek, kombinált infrastruktúrával ellátott lakóegységek és pihenőotthonok felépítésére. A lakásokat elsősorban azoknak szánnák, akik a jelenlegi lakáspiaci struktúrában lehetetlen helyzetbe kerültek: a pályakezdő fiatalok, egyedülállók, nyugdíjasok, menekültek. Az idősek esetében az ellátást, a gondozást is megszervezik. Az épületek felépítési költségeinek finanszírozására komplex rendszereket dolgoznak ki, melyekbe beépítenek nemzetközi és hazai támogatásokat, hiteleket, bankok, biztosítók, nyugdíjpénztárak és alapítványok, helyi befektetők pénzeszközeit. A program érintené a hazai kisvállalkozókat, kereskedőket is, hiszen az építkezések, majd pedig az üzemeltetés, karbantartás, a gondozási tevékenység munkalehetőséget biztosítana a településeken. A tervek szerint az épületek a helyi befektetők, vagy önkormányzatok birtokában maradnának, illetve lízing formájában az ellátást biztosító családok tulajdonába kerülhetnének. A tervek szerint évente mintegy 5000 lakóegység készülne el ebben a formában. A befektetési jegyek hozamának adója A magánszemélyek birtokában lévő befektetési jegyek után járó hozamból az 1993-as évre egységesen 20 százalékos forrásadót kell levonniuk az alapkezelőknek - közölte Su- rányi Imréné, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. A PM állásfoglalására azért volt szükség, mert a január-februárban esedékessé váló hozamfizetések után fizetendő adó nagyságával kapcsolatban az elmúlt héten különböző vélemények láttak napvilágot. A bizonytalanság valószínűleg azért támadt, mert a személyi jövedelemadó-törvény nem említi a kedvezményesen, azaz 10 százalékkal adózó jövedelmek közt a befektetési jegyek hozamát - vélte a főosztályvezető. Ezzel szemben létezik egy olyan jogszabályi rendelkezés, amely azt mondja ki: a társaságoknak aszerint kell adóznia 10, vagy 20 százalékkal, hogy a hozam osztalékból, vagy árfolyamnyereségből származik. Többen akadtak, akik szerint ennek megfelelő szabályt kellene alkalmazni a magánbefektetőkkel kapcsolatban is. Olyan vélemény is elhangzott, hogy a hozamnak a kamathoz hasonlóan egységesen 10 százalékkal kell adóznia. A Pénzügyminisztérium jogászai átvizsgálták a kérdésre vonatkoztatható jogszabályokat, de nem találtak olyan lehetőséget, amelynek alapján a 10 százalékos, vagy a vegyes adókulcs lenne alkalmazható, így a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a magánszemélyek befektetési jegyeinek 1993-ra fizetett hozama után egységesen 20 százalékos forrásadót kell leróni. Egzisztencia-alapozó tanfolyamok Több mint kétszáz munkanélküli szerzett eddig új szakmát a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Kft. által szervezett tanfolyamokon. Ezek egyikének hallgatói, a kosárfonást kitanult munkanélküliek mutatkoztak be a hét végén Pécsett. A nyílt tanítási nappal egybekötött kosárfonó bemutatót és termékvásárt a Baranya és a Tolna megyei munkaügyi központok támogatásával szervezték meg, s a tanfolyam végzősei nyomban tisztes bevételhez is jutottak az általuk készített míves kosarak eladása révén. Az át- és továbbképző tanfolyamok szervezésével foglalkozó pécsi kft. különféle tanfolyamait elvégzett hallgatók többsége kisiparosként, betéti társasági tagként vagy bedolgozóként talált vissza a munka világába. Milyen ma a kormány kis vállalkozás-politiká j a?
