Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-12 / 36. szám
I 10 «ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1994. február 12., szombat Az okos ember érzelmek nélkül veszélyes Dr. Ökrös Magdolna, ügyész az egyik nagy per szünetében másként viselkedett, mint a többség. Tele volt a bírósági folyosó tanúkkal, érdeklődőkkel. Füst volt és zsúfoltság, mindenki egyszerre beszélt. A tömegben rémülten pislogott két kis cigánygyerek. Jöttek-mentek az emberek alatt. Az ügyésznő volt az egyetlen, aki civilként lehajolt a kisgyerekekhez beszélgetni. Kedves kérdései finoman a mamának adtak volna tanácsokat. — Miért lesz egy nő ügyész? — Voltam jogtanácsos, ügyvéd, most a fiatalkorúak ügyészét helyettesítem. Itt voltam fogalmazó, s talán azért jöttem vissza, mert itt önmagam lehetek. Ebben a munkában, főleg a fiatalkorúaknál a szakmai szempontok és a saját belső erkölcsi törvényeim, igazságérzetem is érvényesülhet. Képes vagyok azonosulni a feladattal, szinkronba hozható a belső énemmel. — Az emberek általában azt hiszik, hogy az ügyész pusztán a vád képviselője, pedig a büntetőügyekben ügyvéd legyen a talpán, aki ki tud találni mentő körülményt, amit az ügyész nem említett meg. — Az emberek általában az angolszász jogrendből vették a mintákat, ahol a szigorú ügyész - filmekben látott - sematikus figurája mindenképpen a bűnt keresi, s elítéltetni akar a törvény betűje alapján. Nálunk szerencsére nincs így, általában sem, hiszen fellebbezhetek enyhítésért is. Különösen nem igaz ez a szerep a fiatalkorúak esetében. Nem volt ez mindig így, a múlt század közepe táján kezdték megkülönböztetni az elkövetőket életkoruk szerint. — Mit tekint feladata lényegének? — Azt, hogy itt nemcsak szakember lehetek, hanem nő és anya is. Sőt, véleményem szerint egyenesen kívánatos ezen a területen, hogy az ember családos legyen. Orvostudományi tény, hogy az emberek életében a 14 és 18 közötti kor speciális időszak testi és lélektani szempontból. Olyan pszichés és emocionális zavarokat látok szinte minden elkövető személyiségében, amelyek már önmagukban is időzített bombák. Ez lehet, hogy bűnözésben, de lehet, hogy később pozitív devianciaként jelenik meg. Óriási probléma, hogy még a pozitív devianciát sem tudjuk igazán kezelni, nemhogy a negatívat. A szipuzás és az alkohol nem új probléma, de egyre gyakrabban jelentkezik drasztikus következményekkel. — Mekkora az ügyész lehetősége arra, hogy a fiatalt visszafordítsa a társadalomba? — Ebben a kérdésben pesz- szimista vagyok, már csak azért is, mert a büntetőjog csak egyik, és nem is az elsődleges eszköz arra, hogy ezt a feladatot ellássa. Egy tudós - szabadon értelmezett - véleménye szerint minden társadalomnak annyi bűnözője van, amennyit kitermel, illetve megérdemel. Ez visszafelé is igaz, a büntetőjog önmagában nem alkalmas a társadalom bajainak gyógyítására. Egy szóval sem mondom, hogy intézkedéseink céltalanok, s esetenként segíthetnek is a magára maradt fiatalnak. Számomra az is eredmény, ha az elkövető később engem is felhív, ha segítségre van szüksége. Sajnos nincs társadalmunknak a fiatalkorúak, illetve a családok gondozására megfelelő, és működő intézményhálózata. Igyekszem minden esetben megismerkedni a fiatalkorúval és megérteni azt, hogy miért tette azt amit tett. — A durvaságot, a brutalitást is? — Én érte vagyok, bármennyire is furcsán hangzik. Meg kell értenem belső mozgatórugóit, de mégis eljárok vele szemben, mert a tettét nem tudom elfogadni. Az embert értem, amit elkövetett, azt hozzámérem a büntetőtörvényekhez és saját belső erkölcsi normáimhoz. Véleményem szerint a fiatalkorú bűnözés okai abban a szubkultúrában keresendők, ahonnan a fiatal jött, arra kellene hatnia a társadalomnak. — Mekkora a család szerepe a fiatalkorú bűnözés létrejöttében? — A család felelőssége minden esetben kétséget kizáróan kimutatható. Azt szokták mondani, hogy az elkövetők az elmaradottabb, iskolázatlan családokból kerülnek ki, ami többnyire igaz is. Persze a szegénységet, az érzelmi sivárságot, a hátrányos helyzetet is le lehet győzni pozitív devianciával. Olyan szellemi, művészi tevékenységgel, kiugró sikerrel, ami betölti az életükben lévő űrt. Újabban a hirtelen nagy karriert és anyagi jólétet elérő családok gyerekei közül is kerülnek ide. A felnőttek a gyerekről elfeledkeznek, nincsenek családi rituálék, érzelmi és szellemi támaszok. ők azok, akik gyakran az úgynevezett galeribűnözésbe keverednek. A nehezen felderíthető, intellektuális bűnözés is ebből a körből kerül ki. — Azt mondják, morális válság is van . . . — A hozzám kerülőket kicsit jobban megismerve belső szegénységet, befeléfordulást, és az énképnek a teljes hiányát látom. Nagy fantáziát a bűnözésben és semmi fantáziát egyebekben. Ez azzal is összefügg, hogy mi mindig a teljesítményt mérjük, s nem az egész embert. Szerintem egy okos ember érzelmek nélkül éppoly veszélyes lehet, mint az indulatok által vezérelt ostoba. Az is baj, hogy az iskolákban a régi közösségi formák megszűntek, az újak még nem épültek ki. Azt nem tudom, hogy válság van-e, de értékvákum mindenképpen kialakult. Sőt úgy tűnik, hogy a gazadaságcentrikusság, a pénz hajszolása méginkább háttérbe szorítja az egyéb emberi értékeket. Aggasztó, ha a társadalomban már a fiatalok, gyerekek egymás között cigá- nyoznak, zsidóznak. Alapvetően befogadó nemzet vagyunk, de e jelenségeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Döbbenettel tölt el a hozzám kerülő fiatalok egymás iránti közömbössége is. — A sok egyéni tragédiát és azt, hogy lehetőségei behatároltak, hogyan lehet feldolgozni? — Sokszor nehezen, de az otthonról hozott érzelmi biztonság, és a gimnáziumi tanáraimtól származó szilárd értékrend számomra máig támaszt jelent. Ihárosi Ibolya POLITIKAI HIRDETI s Kuncze Gábor, az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje: , Az ezredforduló iskolájának új igényekkel kell számolnia. A döntés joga óvódától az egyetemig az intézmény használóinak kezébe kerüljön. Az SZDSZ az iskolaalapítás és választás szabadsága mellett áll ki. Nem lehet több reformmal sújtani a pedagógusokat. A helyi kezdeményezésekre, a pedagógusok törekvéseire kell építkezni. A szakképzésben a biztos munka reményében tanuljanak a fiatalok. Az egyetemeket nyitottabbá kell tenni. Magyarország jövője az iskolákban dói el.” s \ SZDSZ H; A Szonda Ipsos decemberi közvélemény-kutatása Politikusok megítélése a nyugati országrész választópolgárai körében A választások közeledtével egyre inkább érdekessé válik, mit gondolnak az emberek azokról a személyekről, akik a politika frontvonalán szerepelnek, s várhatóan a kampány során is központi szerepet játszanak majd. Mint minden hónapban, a Szonda Ipsos decemberben is elkészítette a politikusok népszerűségére vonatkozó köz vélemény kutatását. Cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen volt a politikusok megítélése a Dunántúlon, az ország nyugati felében az esztendő végén, s külön jelezzük, ha lényeges eltérések mutatkoznak az országos átlaghoz képest. A népszerűségi lista vezetője decemberben - csakúgy mint az előző hónapban - Göncz Árpád, aki a Dunántúlon az elérhető maximális 100 pontból 81 pontot kapott. Mind ebben a régióban, mind országosan egy hónap alatt 6 pontot emelkedett a népszerűsége. A köztársasági elnök nemcsak a legnépszerűbb, hanem a legismertebb politikus is, a dunántúli emberek 93%-a tud róla. A második legkedveltebb politikus továbbra is a nemrég még FIDESZ színekben szereplő, mára azonban pártjától megvált Fodor Gábor, akinek a pontszáma (70) egy árnyalattal alacsonyabb, mint országosan (ahol 72 pont). A harmadik helyen Király Zoltánt találjuk, a negyediken - szinte ugyanakkora pontszámmal - Horn Gyulát. Kettejük népszerűségének közös vonása, hogy 4-4 ponttal nőtt a rokonszenvpontszámuk novemberhez képest, némi különbség azonban, hogy országosan fordított sorrendben állnak a „top-listán": a Szocialista Párt elnöke megelőzi a Szociáldemokrata Párt vezetőjét. Novemberhez képest, Göncz Árpád mellett, Boross Péter népszerűségi mutatója javult a legnagyobb mértékben, 6 ponttal. Ev végi 51-es pontszáma a közepesen népszerű politikusok sorába emelte az új miniszterelnököt. A kormányfő egyébként országosan is javított valamelyest: 44 pontról 48 pontra. Az említetteken kívül a Dunántúlon még négy politikusnak emelkedett a népszerűségi mutatója valamelyest statisztikailag is figyelemre méltóan, 4 ponttal: Nagy Tamásé, Orbán Viktoré, Torgyán Józsefé és Kuncze Gáboré. A három pártelnök közül Nagy Tamás és Orbán Viktor a mezőny első harmadába, Torgyán József a sereghajtók közé tartozik. A Fidesz és a Kisgazdapárt elnöke egyébként egy kicsivel népszerűbb - pontosabban kevésbé népszerűtlen - ebben a régióban, mint országosan. Kuncze Gábornak, a szabad demokraták miniszterelnökjelöltjének nemcsak a népszerűsége, hanem az ismertsége is növekedett egy hónap alatt. Novemberben a dunántúliak 45 %-ának, decemberben 53 %-ának csengett ismerősen a neve. A Kuncze iránti rokon- szenv (59 pont) ugyanakkora, mint amekkorát pártja elnöke, Pető Iván élvez. Velük azonos népszerűséget mondhat magáénak az „új belépő", a listán első alkalommal szereplő Békési László. A kormánypolitikusok közül továbbra is Surján László a legnépszerűbb, a közepesnél valamivel kedvezőbben ítélik meg az itteniek. A többiek - Borosst kivéve - inkább a negatívan, semmint a pozitívan fogadott közszereplők sorába tartoznak. Mindazon által a Dunántúlon nem a kormány- koalíció reprezentánsaival, hanem Thürmer Gyulával szimpatizálnak legkevésbé a választópolgárok, aki egyre inkább leszakad a mezőnytől. Az adatfelvétel ideje: 1993. december. Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves megkérdezés. A megkérdezettek száma: 936 fő, akik az egész országot képviselik, ebből 288 fő a Dunántúl lakosságát reprezentálja. Alapsokaság: 18 éves és idősebb állandó dunántúli lakóhely- lyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. Ferenczy Europress Nyugati Ország országrész politikus népszerűség ismertség népszerűség ismertség 1. Göncz Árpád 81 93 81 93 2. Fodor Gábor 70 82 72 81 3. Király Z. 67 76 65 76 4. Horn Gyula 66 84 67 86 5. Palotás János 63 86 64 85 6. Deutsch Tamás 63 76 61 78 7, Nagy Tamás 62 36' 61 39 8. Orbán Viktor 61 86 58 86 9. Demszky G. 61 83 60 85 10. Pető Iván 59 79 60 80 11. Békési László 59 66 61 67 12. Kuncze Gábor 59 53 61 59 13. Surján László 55 86 56 84 14. Szájer József 52 33 53 32 15. Boross Péter 51 84 48 84 16. Zwack Péter 51 66 52 66 17. Kövér lászló 50 37 51 39 18. Pozsgay Imre 49 88 49 86 19. Lezsák Sándor 46 66 46 64 20. Szabó Iván 45 79 45 76 21. Jeszenszky G. 40 88 41 87 22. Kónya Imre 34 81 35 80 23. Csurka István 33 86 31 85 24. Torgyán József 32 93 29 90 25. Thürmer Gy. 26 59 26 61 Megjegyzés: A népszerűségi pontszám 0-tól 100-ig terjedhet, ahol a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy ro- konszenvet jelent. A -A és +4 közötti pontszámkülönbségek statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tizedpontszámoknak megfelelő sorrendben szerepeltetjük. Legyetek jók - ha tudtok Egervári Oszkár, a Keresztény Advent Közösség lelkésze, a Budapesti Hittudományi Főiskola tanára, a Reménység Gyermeksegély és Rehabilitációs Alapítvány kuratóriumának elnöke az előadója a tamási bibliai előadás-sorozatnak. Az alábbi beszélgetésben a nevelés mai problémáiról kérdeztük.- Nem lehet, hogy amit a nevelés válságának mondunk, az nem más, mint a generációk örök ellentéte?- Ki nem állhatom azt a fajta károgást, ami a mai fiatalságot hasonlítja a régi időkhöz. Nem tíz év távlatában gondoltam azt, hogy a nevelést, az ifjúságot szabadosság jellemzi. Nem merem azt állítani, hogy ami azelőtt volt, az kivétel nélkül jó volt, a statisztika azonban azt mutatja, hogy a nevelés és a házasság válságban van. Magyarországon harmincötezer állami gondozott gyermek van, ők 80 százalékban bűnözők lesznek- ezek tények, és meg kell keresni a gyógyszert rá.- A szeretettel való odafordu- lás mellett mi az ön pedagógiájának praktikus oldala?- Gondozottaink - elveink szerint - nem intézmény-, hanem családszerű nevelésben részesülnek. Rendkívül tudatosan törekszünk arra, hogy ne ideges, hanem nyugodt légkör vegye körül őket. Meggyőződésem, hogy a szépre és jóra nevelés lehetséges úgy, hogy a reális tényeket, a valóságot is lássák. Fontosnak tartom a gyermekek munkára nevelését, azt, hogy pici korától rendbe tartsa a dolgait, s ha valamit elront, segítsünk neki helyrehozni.- Az Ön felfogásában léteznek elveszett emberek?- A Biblia tanítása, szerint minden ember elveszett, aki nincs a megmentettség állapotában. Az az ember üdvtörté- netileg elveszett. Ha a társadalmi megítélést nézzük, hiszek a megmenthetőségben. Alkoholbetegekkel dolgozom, börtönmissziót végzek, nem tenném, hogy ha nem hinnék benne.- Lehet-e jónak lenni - nem az „engedelmességre" gondolok -, ma?- Nem könnyű kérdés, attól függ mit értünk ezalatt. Abban hiszek, hogy a jó szándékú, másokra hatni képes, tudatosan segítő ember jó.- Van-e Ön szerint lényeges különbség a keresztény és a világi nevelés között?- Ami az emberiességre való nevelést illeti, nem lehet különbséget tenni a kettő között. Lehet valaki emberies anélkül, hogy vallásos lenne - és fordítva. Egy ismerősöm ateistának vallja magát, de kevés olyan embert ismerek, aki nemesebb és jobb nála.- Hatékonynak tartja pedagógiai szempontból a napjainkban népszerűbbé vált hittanoktatást?- Ez majd viselve válik el, majd az idő megmutatja. A hittan-, vagy vallásoktatást minden gyermek lelkiismereti szabadságára kel bízni. A mi Biblia-oktatásunkra az jön el, aki akar, nem kényszerítünk senkit, még a gyermekeket sem. tóth
