Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-12 / 36. szám
4 »ÚJSÁG TOLNA ÉS KÖRNYÉKE 1994. február 12., szombat A Magaspart őre Fotó: Chochol Erzsébet Honismereti szakkör Kölesden A honfoglalásról, a koronázási ékszerekről, meg arról, hogy a nemzetállam gondolata nevetséges Találkozás ár. Rosner Gyula régésszel A kölesdi honismereti szakkör szerdán dr. Rósner Gyula régészt látta vendégül, aki szenvedéllyel beszélt a honfoglalásról és a koronázási ékszerekről. Előadás után arról kérdeztem Rosner urat, hogy mióta van kapcsolata a kölesdi honismereti szakkörrel? — Mintegy húsz esztendeje van kapcsolatom a szakkörrel, mert az alakuláskor magam is bábáskodtam létrejötténél. Kevés helyen nyúltak olyan tisztelettel és becsülettel a maguk történelméhez, mint Kölesden. Nem akartak többnek látszódni, mint amik, de nem akartak kevesebbnek sem. Az első nagy kiállításra szívesen emlékezem vissza, amikor a művelődési ház helyiségeiben Kölesd lakossága összehordta legféltettebb kincseit, fotókat, tárgyi emlékeket. Voltak olyan tárgyak, amelyeket már a felnőtt unokák sem ismertek. Én a szakkör vezetőjét ismertem meg először, akit dr. Kiszler Gyu- lánénak hívnak, ő olyan munkát végzett ebben a faluban, amilyenre kevés településen akad példa. Ez a szakkör is segítette Kölesdet abban, hogy kultúráját megőrizve tudjon talpon maradni a nehéz időkben. — A honfoglaláskori időszakból mára mit lehetséges és érdemes aktualizálni? — Kiemelem Szent István intelmeit, aki azt mondta, hogy az egynyelvű, egyszokású ország gyenge. Szent István gondolatai attól nagyok, történetiek és forrásértékűek, mert minden szava ma is érvényes. Az előbbiekből az következik, hogy ma a világon bárhol, ahol nemzetállamban gondolkodnak azon harsányan lehet nevetni. Meg kell értenünk, hogy a Kárpát-medencén belül a honfoglalás időszakában rengeteg népcsoporttal, nyelvvel kellett találkoznia a magyarságnak. Mind külön nép, mind külön nyelv, mind külön kultúra. Ebbe a külön kultúrába mindenki hozott is, és mindenki kapott is valamit. Nyugat-Eu- rópát tekintve is ez a lényeg: tőlünk is kaptak, tőlük is kaptunk kultúrát. — Ma az tapasztalható, hogy az intelmeket bizony elhanyagolva kezdünk ismét elfordulni kelettől . . . — Sok okunk van arra, hogy keletre is figyeljünk. Talán a legfontosaBb az, hogy töredék népeink nagyon-na- gyon fogyatkozva élik meg napjainkat arrafelé. Ezek a csoportok ma is beszélik a finn-ugor nyelvet és van olyan csoport, amely szinte egy nagycsaládnyi létszámból 20-25 főből áll.. Ezért is örülök annak, hogy a közelmúltban megrendezték a finn-ugor találkozót. Az európai kultúrában, ha középen áll nemzetünk nem teheti meg, hogy csak az egyik irányba figyel. A keleti kultúra is rendelkezik olyan hagyományokkal, értékekkel mint a nyugati, azzal a különbséggel, hogy utóbbiaknak megadatott a töretlen fejlődés lehetősége. A keleti népek viszont háborúskodások és népirtások közepette tartották meg kultúrájukat. Természetesen minden kultúrát erényeivel, hibáival együtt kell elfogadni. — Milyen tanulsága van napjainkban a honfoglaláskori időszaknak? — Van egy alapvető tanulsága az államalapító Szent István gondolatának, nevezetesen, hogy tetszik Európának vagy nem tetszik: itt vagyunk. Fennmaradtunk, kultúraközvetítő szerepünknek köszönhetően. Varga András Vagyonvédő nádpallók A betörő, aki nem szereti a virágot Ideje rehabilitálni a csőszöket nakidején a szomszéd tulajdonos is elfogadta. Nem volna célszerű másikat készíttetni, mert a Pókháló Kft. által építendő ház majd úgyis oda, a telekhatárra kerül.-Wy- Fotó: Degré Betörési hullám érte el Szedrest? - kérdezem én, s önkéntelenül is visszagondolok, hogy néhány éven át az iskola volt a célpont, annak is a lemezszekrénye. Aztán került sorra az esperes-plébános úr hűtőládája. És most itt a bolt. Az „ügyes" fickó ott bontotta meg az épület oldalát, ahol korábban is. Megpakolta magát drága cigarettákkal, italokkal, nagydobozos mosószerekkel és az éhséget csillapító szalámival. Ugyanezen az éjszakám a virágboltot is meglátogatták a kereskedőházban. Innen egy nagyméretű kínai legyezőt, kerámiatálakat és Nagyon nem szívesen ír az ember temetések ürügyén, különösen, ha kinőve az ifjúkorból, érezvén az idő könyörtelenségét, egyre több, számára kedves embert veszít el örökre. De legfőképpen azért, mert ha valami, akkor egy ember közülünk való távozása szent dolog, a tömegkommunikációnak semmi keresnivalója az utolsó út környékén, az az eltávozott ember családjának, szeretteinek legsérthetetlenebb magánügye. Hogy most mégis a nyilvánosság elé kerül a búcsúszertartás általában, annak az az oka, hogy bizonyos híresztelések szerint konfliktus alakult ki a tolnai esperes és az egyik kegyeleti szolgáltató cég, a Panteon Kft. között. Az efféle hírek könnyen azt a benyomást kelthetik, hogy valamiféle „üzleti hangoskodás" folyhat olyankor, amikor az egyetlen elfogadható megnyilvánulás a fájdalom néma csendje lehet. - Utólag okkal - feltételezve, hogy a vitázó felek között nincs komoly nézeteltérés, jártunk utána az információnak. Lendvai István, tolnai esperes érdeklődésünkre közölte, hogy semmiféle konfliktusról nem tud, és a szokásos szóbeszédnek minősítette az értesülést. Mint elmondta, kikötése mindössze annyi a Panteon felé, hogy a sír megásását ne ők végezzék, Tolnán (ahol a temető az egyház tulajdonában van) ugyanis a sírásó az egyház alkalmazottja, innen kapja a fizetését, munkát kell tehát neki biztosítani. Megjegyezte, hogy így a sírásás díja lényegesen olcsóbb, mint ha vázákat, bizsut és aprópénzt vittek el. De virágot nem! (Tehát ez a betörő egy rossz ember, mert nem szereti a virágot!) E témában beszélgettünk a falu polgármesterével, Kole- szár Mihállyal. — Én még tudom bővíteni a sort - mondta. — A község határából rengeteg fát lopnak el. ősszel pedig a kukorica a sláger. — Régebben minden falu tartott egy vagy két csőszt. Sót, a negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején még divatban volt a „strázsa", vagyis az éjjeli őrség. Most mi a helyzet? azt a Panteon végezné. De hangsúlyozta, hogy a sírásáson kívül a kft. az összes többi szolgáltatást elvégezheti. Futó József, a Panteon Kegyeleti Szolgáltató Kft. ügyvezetője szintén úgy nyilatkozott, hogy nincs konfliktusuk az esperes úrral. Megértik, hogy az egyházközség fizetett alkalmazottjának munkát kell biztosítani. Közölte, hogy hallgatólagosan úgy egyeztek meg az esperes úrral, hogy a ravatalig a kft. viszi az elhunytakat, és onnan tovább az egyház intézi a temetést. Ritkán azonban van rá példa, hogy a sírásás kivételével teljes szolgáltatást nyújt a kft. Ügyfeleiket azonban minden esetben az espereshez irányítják, hogy vele is rendezzék a részleteket. Az ügyvezető elmondta még, hogy a megyében elég ritka ez a fajta megoldás, de - legalábbis egyelőre - van rá precedens máshol is. Közölte, hogy szándékában áll találkozni az esperes úrral, megbeszélni vele - pontosan á lehetséges konfliktusok elkerülése érdekében -, hogy próbáljon oda hatni, hogy a sírásó, illetve a többi, temetésben közreműködő is az alkalomhoz illően öltözzön fel, úgy, mint ahogy ez a Panteon szolgáltatásainál természetes. Véleménye szerint ugyanis a lakosság részéről elsősorban ennek hiánya miatt érheti elmarasztalás az egyházi temetési szertartást. Közölte, hogy szerinte némi kellemetlenséget elsősorban a tolnai lakosoknak okozhat ez a fajta gyakorlat, a kft. munkáját érdemben nem befolyásolja. sk — A csőszök akkor mentek csődbe, amikor a kisgazdaságot elsöpörte a közös. Az éjjeli őrség meg kiment a divatból, hisz mindenkinek kellett, hogy legyen munkahelye. Ez a falu eddig még nem volt fertőzött, de most változik a kép. A testületen belül már beszélgettünk erről, ki kell dolgozni, hogy csőszállítás dolgában hogyan vonjuk be a földdel rendelkezőket. A falut védő szervezetre is szükség lenne, legyen a neve polgárőrség vagy bármi. A történtek arra kényszerítenek bennünket, hogy még idejében cselekedjünk. Konrád L. Továbbképzés Tengelicen Csütörtökön kezdődött, és ma este fejeződik be az a továbbképzés, amelyet a KSZE üzletkötő agrármérnökei számára tartanak a Tengelici Oktatási Központban. Csütörtökön a KSZE vezérkara tartott előadást a cég idei elképzeléseiről, terveiről. Pénteken az ország számos pontjáról érkezett résztvevők többek között az üzletági kereskedelmi célkitűzéseket és azok megvalósítását vitatták meg. Este egy kanadai szaktanácsadó előadását hallgatták a mezőgazdasági kereskedelmi tevékenység szervezésének módszereiről. Ma - egyebek mellett - az üzleti, kereskedelmi célkitűzések, és azok megvalósításának témája van terítéken. Olvasónk (név, cím a szerkesztőségben) egy 1991-ben kelt határozatot mutatott, amit az akkori tolnai jegyző írt alá. E szerint megbírságolták a Pókháló Kft-t, mely a gimnáziummal szembeni telek tulajdonosa, s mint ilyen, nem tett eleget az ottani épület elbontása utáni kötelezettségeinek. Többek között nem hozta rendbe a szomszéd ház tűzfalát, és nem épített „egységes, vagyonvédő, esztétikus" kerítést. Ez a két évvel ezelőtti határozat lényege, s aki arra jár láthatja, hogy a helyzet máig se sokat változott. A vagyonvédelmet nádpallósövény garantálja. A városháza műszaki osztályvezetője Háry János ezzel kapcsolatosan az alábbiakat nyilatkozta: — Kerítésnek ez jó, és anPadlások kincsei A tej szűrő Ipari munka. Rozsdáso- dásra hajlamos bádogból, alul rézdrótból szőtt aprólyukú szitával. A magasabb oldalán egy kis hozzácinezett fülel, mely lehetővé tette, hogy a te- jeskanára akassza a gazdaasz- szony. S ezen keresztül öntötte, szűrte a frissen fejt tejet a pitliből. A keskenyebb szájú köcsögbe nem esett bele. E kis alkalmatosságnak igazi jelentősége akkor volt, amikor kézzel fejték a teheneket. Amelyik asszony egy kicsit is adott magára - s a környéken tisztaságáról is beszéltek -, az a szűrőbe még egy vászondarabot is tett, amit csak erre használt. így a tejbe ténylegesen nem kerülhetett szőrszál, vagy más szennyeződés. A rozsdásodás ellen az állandó tisztántartás bizonyult a leghatékonyabb ellenszernek. De a zsíros tej is jót tett neki. A faluban - Medinán - már csak néhány gazdának van néhány tehene, s a vákumos fejőgép tiszta teje nem igényel tejszűrőt. így csak emlékeztetőnek őriztek meg itt-ott egyet-egyet eme „kincsből". Zengóvárkonyi népi együttes vendégjátéka Remélhetőleg nemcsak a farsangi „idénynek" köszönhető, hogy ebben a hónapban örvendetes módon megszaporodtak a kistelepüléseken a kulturális programok. Mulatság mulatságot ér. Azokra a kölesdiekre is bizonyára emlékezetes este vár, akik megnézik a Zengővárkonyi Hagyományőrző Népi Együttes tagjainak műsorát. A vendégjátékra február 19-én (szombaton) este 7-kor kerül sor falu művelődési házában. Van ahol gondozzák, van ahol nem Mindkét felvétel tolnai vízinövényekről készült - az egyik a Vöröskeresztnél, a másik a holtágnál -, bemutatva, milyen is a „nádhelyzet" errefelé. Van ahol levágják, van ahol letiporják. Fotó: Chochol Erzsébet - Degré Gábor Temetkezési szokásaink A helyszín
