Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-13 / 10. szám
1994. január 13., csütörtök KÖRNYEZET BARÁT MÉPÚJSÁG 7 Iparosítsuk-e a környezetvédelmet? Egyre inkább kezd üzletté válni a környezetvédelem. Cégek, kiadványok, alapítványok bukkannak elő a semmiből, piramisjátékokat és sorsjegyakciókat hirdetnek a zöld zászlók alatt masírozó jövedelemvadászok. És egymásra mutogatnak, hogy a rivális „sötétzöldre" festésével nagyobb darabkáját kaparinthassák meg a „piacnak". Most a Környezet című lapot nézegetem, melynek fejlécéről leolvasható, hogy már két éve létezik, kéthavonta adja ki egy egyesület és két alapítvány a székes fővárosban - de hozzám eddig nem jutott el. Minősíteni nem akarom sem a tartalmát, sem a szerzőket - nem tudhatom, hogy milyen körülmények között, mi célból szülik ezt az újságot; az mindenesetre szemet szúr, hogy borítékos sorsjegyük propagálására nagy hangsúlyt fektetnek -, de egy cikken elgondolkodom. Arról írnak, hogy a közelmúltban szakmai napot rendezett a '92 őszén megalakult Környezetvédelmi Szolgáltató Iparág Országos Szakmai Szövetsége. „Sajnos a magyar gazdaság mai helyzete nem kedvez ezen iparág gyors fejlődésének, holott környezeti állapotunk ezt igencsak igényelné. Ezen túlmenően az iparág mindenben megfelelne a kormányzat privatizációs elképzelésének, hiszen itt tipikusan sok kis magáncégre van szükség - részben szak- tanácsadókra, részben tervezőkre, részben egy-egy konkrét eljárás kivitelezőjére, illetve olyan gyártókra, akiknek termékeit a szolgáltatás során felhasználják. Az iparág kialakítását és fejlődését kormányzati eszközökkel is támogatni szükséges, elsősorban adópolitikával és külföldi eljárások, termékek importja esetén adókedvezményekkel. Ugyanakkor nem hanyagolható el az sem, hogy e terület vámszedői is megjelentek, etikátlanul, nemegyszer törvénybe ütköző módon próbálnak meg jelentős jövedelemhez jutni." így a környezetvédelmi szolgáltató iparról szóló beszámoló. Végig ízlelgetve a mondatokat, az az olvasó első reakciója, hogy „könyörgöm, ne!". Könyörgöm, ne iparosítsuk a környezetvédelmet! Próbáljunk már valamihez egyszer az életben finoman, kertészkedő módon hozzányúlni! De mit kezdjünk ott, ahol durva a szennyezés, totális a károsítás, a rombolás? Gyógyítható-e cirógatással a csonttörés? Vagy erőre erő legyen a válasz? Az iparszerű szutyoktermelésnek csak iparszerű tisztogatással lehet megálljt parancsolni? Lehet, hogy most, egy kis ideig, átmenetileg, mégiscsak van létjogosultsága nálunk a környezetvédelem iparosításának? Wessely Az állatvédelemért A Hérosz 111 éves A Herman Ottó Országos Állat- és Természet- védő Egyesület (Hérosz) legutóbbi közgyűlésén szó volt arról, hogy a nyugati országokban nagyon komoly gazdasági és politikai lobbik támogatják az állatvédelem ügyét. A legnagyobb magyar állatvédő szervezet, a Hérosz szakértői már évekkel ezelőtt kidolgozták az állatvédelmi törvény tervezetét, de az Országgyűlés mindmáig nem tűzte napirendjére azt. Pedig a törvény elfogadása nemcsak az ország külső megítélését javíthatná lényegesen, hanem a mezőgazdasági export esélyeit is. A Hérosz fontos feladatának tartja állatmenhelyek létrehozását. Ilyent eddig Budapesten, Székesfehérváron és Pécsett létesített a szervezet, Debrecenben a gyepmesteri telepet alakították át, s újabb menhelyek vannak készülőben Miskolcon, illetve Mohácson. A 111 éve alakult Hérosz, Magyarország legrégibb jogfolytonosan működő egyesülete ma már közel 5000 tagot és 12 vidéki szervezetet számlál, és azzal büszkélkedhet, hogy Közép-Kelet- Európa legerősebb állatvédő mozgalmát szervezi. Az egyesület munkájának elismeréseként a napokban tagjává választotta a Héroszt a világ egyik legpatinásabb állatvédő szervezet, az Angol Királyi Állatvédő Társaság, melynek mindenkori fővédnöke a brit uralkodó. (MTI) Kedves Egyedülálló Olvasó! Segítséget ajánlunk önnek a kapcsolatteremtéshez. Jeligés bemutatkozó levele megjelenik lapunkban. Hetente sorsolással döntjük el, hogy a következő héten ki mutatkozhat be. Levelét adja fel az alábbi címre: „Őszinte Szó" Társkereső Szolgálat, Szekszárd, Mártírok tere 10. A borítékra írja rá: „Keressük egymást!" Ugyancsak itt érdeklődhet a jeligéjére érkezett levelei iránt személyesen (munkanapokon 16.30-18 óráig) és ez időben telefonon (316-722). Vidékieknek - név és cím közlése után, a postaköltség megtérítése mellett - elküldik a válaszokat. Az „Őszinte Szó" Társkereső Szolgálat konzultációs lehetőséget ajánl fel a bemutatkozó levél megírásához, a válaszlevelek értelmezéséhez és a választáshoz, a kapcsolat- teremtéshez. Az egyedülálló olvasóknak ajánljuk, hogy ha valaki megtetszik lapunkban, írjanak a fenti címre. Jelige: „Sic itur.. 43 éves diplomás nő vagyok, sportos, mozgékony, vékony testalkatú. Vonzódom a művészetekhez, irodalomhoz. Imádom a Napot, virágokat, szép környezetet, ápoltságot. Alaptermészetem vidám, csipkelődő, fékezhetet- len, ami az idővel kissé letompult, télen könnyen lehangolódom. Szeretem a zűrzavarmentes, nyugodt életet. Pár éve két gyermekemmel élek csak. Ez idő alatt hatalmas munkába temetkeztem, így nem éreztem magányosnak magam. Rájöttem, hogy a gyerekek nem igénylik egy idő után az örökös anyai gondoskodást. Látszólag határozott, erős vagyok, ám e mögött félelem és bizonytalanság is van. Unatkozni nem szoktam, mert tevékeny életet élek, emellett olvasok, TV-t nézek, kirándulunk. Anyagilag rendezett körülmények között Táj- és lélekmentő publikációk Biciklizés zimankóban Ismét öregebbek lettünk egy évvel. De a tél beköszönte (még) sokunk számára nem azt jelenti, hogy bringánkat betennénk a tárolóba, a pincébe, vagy levinnénk a nagyihoz ..., hanem új kalandokat. Ehhez szeretnék egy pár tippet adni. Először is tegyük fel a sárhányónkat, ha nincs vegyünk. Jobb helyen már 200 forintért is lehet kapni. Ha ezt elmulasztjuk, még a legjámbo- rabb autós is gúnyos mosolyra fakad, meglátva minket, amint köldökünktől hátunk közepéig sárcsíkosak vagyunk. Ne feledkezzünk meg a világításról sem. Későn kel a Nap, de korán nyugszik, és a nappalok is ködbe vesznek, rólunk nem is szólva. Aztán a szürkeségből előbukkanva, a frászt hozzuk az autósra, aki miután jól megcsikorgatta fékjeit, még el is küld ... legjobb esetben melegebb égtájakra. Szenteljünk több figyelmet a karbantartásnak. A hideg, nyálkás időben az alkatrészek több gondoskodást igényelnek. Szabadítsuk meg a sártól, töröljük szárazra, és egy kis kenés sem árt. Más. Akik eddig nem hordtak sisakot, most azok is szánják el magukat, és csatolják fel. Akik eddig hordtak, tegyenek sapkát, kendőt is alája. így a fej sem fázik, és jobb esélyünk van a baleset megúszására. Figyeljünk az öltözködésre! Szomorú, de elfújta a hóvihar az egyszál bermuda meg póló divatját. Vegyünk magunkra meleg zoknit, nadrágot, pulóvert, kabátot. Persze ne legyen merev a ruha, ami gátol a mozgásban. Öltözetünk tartsa távol a nedvességet is. Vegyünk fel kesztyűt, különben kékre fagyott ujjaink még egy harmadosztályú fékezést sem tudnak produkálni. És végül, de talán elsősorban, télen ne járjunk országúti géppel. A nehezebb körülmények között csak az MTB vázak geometriája nyújtja a biztos kézben tartást. Akik pedig bringájukat kevesebbet használják, vagy téli szünetre küldték, azoknak csak azt tanácsolhatom, hogy ahhoz, hogy ki ne essenek a formából, fussák körbe a háztömböt, lakótelepet, a szomszéd kocsiját, vagy éppen szobabiciklizzenek, ha van hozzá gusztusuk. Én például utálom, mert annak a zörgő vacaknak már negyvennél tart a kilométerórája, és én még mindig azt a fát látom az ablakon kinézve, amit húsz perccel ezelőtt. Az is igaz, nem kapok infarktust az országúti izgalmak miatt. Charles élek, középvezető beosztásban dolgozom. Egy független, intelligens, józan életű, ápolt barátot szeretnék, a szó legnemesebb értelmében, akivel megoszthatnám örömömet, gondolataimat, gondjaimat. Ölyan férfi levelét várom, aki hozzám hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Jelige: „Szivárvány" Városban élő, 51 éves, 160 cm magas, molett nő vagyok. Hivatalban dolgozom. Alap- természetem vidám. Szeretem a természetet, a zenét és mindent, ami becsülettel elérhető. Nem vagyok kezdeményező. Magamat jóhiszeműnek és becsületesnek tartom. Szeretek adni és szeretnék kapni is. (Ez eddig nem sikerült.) A tisztaságot mindenben nagyon szeretem. Mindent megteszek, hogy a mellettem élőnek jó legyen. Szeretném megosztani valakivel a mindennapi gondomat, örömömet. Jó lenne tudni valakit biztonsággal mellettem. Olyan férfit szeretnék, aki becsületes, egyszerű, komoly. A hazugságtól irtózom. Kössünk kompromisz- szumot a szép, békés együttlét érdekében. Jelige: „Csigaház" Társamat keresem, kötelességtudó, józan életű férfi személyében, akivel kölcsönösen megértenénk és segítenénk egymást. Én 26 éves, filigrán külsejű, barna lány vagyok. Nagyon fontos számomra az őszinteség. Mélyérzésű, sérülékeny tulajdonságom miatt nehezen tudok ismerkedni. Anyámmal és nagyapámmal élek együtt. A munkámat szeretem, érettségiztem. Közalkalmazottként dolgozom egy intézményben. Értékelek mindent, ami megszépíti a hétköznapokat. Örülök, ha erőmhöz mérten segíthetek a környezetemben élőknek. Reálisan nézem az élet dolgait, nem kergetek hiú ábrándokat. Talán, hogy békés, szép családi életet remélek nem az. Díjátadás Értékelték az iskolák, ön- kormányzatok, zöld mozgalmak, amatőr és hivatásos természetvédők részére meghirdetett természetvédelmi pályázatot. Ötmillió forint állt az Őrszágos Természetvédelmi Hivatal rendelkezésére, hogy megjutalmazza a legjobb tanulmányok készítőit. A szakmai zsűri 103 pályamunkát értékelt, ezek közül több mint hetvenet díjazott. A pályázat célja az volt, hogy a kevéssé ismert természeti területeket is feltérképezzék a témakör iránt érdeklődők. A beadott munkák jól használhatók majd a további területek védetté nyilvánításának előkészítésekor, illetve a természetvédelmi informatikai rendszer adatbázisának kiegészítéséhez. A természet kalendáriuma Január - télhó (L) . : A január hónap nevét a római Janus istentől kapta, aki a mennyboltozatot reggel kinyitotta, este pedig bezárta az ég kapuit. Igen régi kalendáriumokban találkozhatunk a január régies neveivel, hívták boldogasszony havának, vagy télhónak is. Januárban, ha az évszaknak megfelelő az időjárás, a természet hó- és jég bilincsébe zárva szunnyad. Ébben a hónapban a legvalószínűbb a kemény hideg és a tartós hótakaró. Persze a régi kalendáriumok szerint szokatlanul enyhe telek is előfordulhattak az elmúlt évszázadok során, így 1182-ben a gyümölcsfák január végén kivirágoztak, s március elején az almák már dió nagyságot értek el. 1572-ben január végén, februárban az összes fa zöldellett, a virágok pedig kinyíltak. 1793 januárjától és februárjától azt olvashatjuk, hogy a méhek már sárga virágokról hordták a nektárt. Érdemes azonban az érem másik oldalára is pillantást vetni. Feljegyzések sokasága tanúskodik rettentő zord telekről. Így i.sz. 400-ban befagyott a Bizánci-öböl. 1179-ben április végéig összefüggő hótakaró borította egész Európát. 1234-ben a pincékben megfagyott a bor, amit aztán a gazdák súlyra mérve árultak. 1816-ban a hideg és a hatalmas hó miatt csupán a Bánságban 200 000 ökör és 400 000 juh pusztult el. Hazánkban már évek óta nem volt igazi, szép havas tél. A vastag hóréteg kitűnő „paplan" a vetések számára. A frissen lehullott hótakarónak igen nagy a kisugárzó képessége. A hó általában meglehetősen rossz hővezető. Energiát nem a talajból, hanem a közelében lévő légrétegekből von el, amelyek így nagymértékben lehűlnek. Ez aztán a csendes, derült éjszakákon igen kemény hidegeket eredményezhet. Előfordult már, hogy a hótakaró felülete és a talajfelszín között mértek 20 fokos különbséget is. Hótakaró nélküli nagy hidegekben viszont Magyar kikerics kifagyhat a vetés. A hó „sokáig tárolható vízkonzerv", amely igen fontos a mezőgazdaságnak. Viszonylag lassan válik vízzé, s így a talajba szivárgása sem gyors ütemű. De a hó lehet átok is. A hirtelen leesett, nagy mennyiségű hó, pláne hóviharral együtt, valósággal megbénítja a hétköznapi életet. A nagy mennyiségű hó súlyos károkat tehet az erdő fáiban, elsősorban a fenyvesekben. A törzs nem bírja el a hótömeggel növelt korona súlyát és kettétörik. Előfordulhat, hogy több száz, esetleg több ezer hektár erdő is hótörést szenved. A hótörés már önmagában is kár. Ám ha a faanyagot nem dolgozzák fel, a hirtelen megjelenő rovar és gombakártevők néhány hónap alatt értéktelenné tehetik azt. A természetet járva csodaszép, szinte varázslatos, az ebben a hónapban gyakran megfigyelhető zúzmaralepte erdő. A kopár faágak is valósággal felöltöznek. A fenyők pedig különleges ezüstös színben tündökölnek. Januárban az élővilág többsége nyugalmi állapotban van, így növényeink döntő többsége is. Néhány kivétel azonban mindig előfordul. Legkorábban nyíló vadvirágunk a magyar kikerics, minden más növényt messze megelőzve, néha már január végén bontogatja halvány ametiszt-ibolyaszínű, vagy fehér virágait. Kis termetű, virágával egy időben fejleszti 2-3 fénylő tőlevelét is. Égyet- len hazai élőhelye a Dunántúl déli részén, a Szársomlyó hegy déli lankáin található. Elvétve néhány virágzó növénnyel már a kertekben, parkokban is találkozhatunk január utolján. Egyikük a fekete hunyor. Nevével ellentétben virágai fehérek vagy piros- lóak, nagy szirmúak. Decembertől februárig virágzik. A növény déli elterjedésű, mintegy 15-30 cm magas. Enyhébb teleken néhány cserjefajt is megfigyelhetünk, amelyek virágaikat bontogatják. Ézek egyike a varázsmogyoró, melynek virágai kevésbé szembetűnőek, ám rendkívül illatosak. Meleg, napos fekvésű helyre ültetve néha már december végén virágozni kezd a korai jázmin nevű alacsony cserje. Virágai élénk sárgák, ám egy nagyobb hideghullám virágait és a beindult nedvke- ringésű hajtásait is komolyan károsíthatja. Andrási Pál Zöld" fridzsiderek ff Július 1-jétől már csak környezetbarát hűtőfolyadékot keringető hűtőszekrényeket gyárt a Jászberényi Lehel Hűtőgépgyár Kft. - mondta Szőke Csaba, a Lehel termelési igazgatója. A gyárban az elmúlt évben kezdődött az a több száz millió forintos beruházás, amelynek célja, hogy környezetbarát és az ózonréteget nem károsító vegyületekkel tudják helyettesíteni a szigetelőanyagok habosításánál használt Freon 11-et, illetve a hűtőközegként használt Freon 12-t. Az elmúlt évben Freon 11- ből még 160 tonnát, a Freon 12-ből pedig 100 tonnát használt fel a jászberényi gyár. Idén a habosításhoz használt Freon 11-et összesen 90 tonna ciklopentánnal, míg a hűtőközegként alkalmazott Freon 12-t 40 tonna Freon 134/A-val helyettesítik. Ezek lényegesen drágábbak a korábbiaknál, hiszen az új habo- sító anyag ára háromszor, a hűtőközegé pedig nyolcszor többe kerül a réginél, így várhatóan a hűtőgépek fogyasztói ára is emelkedni fog. A gyár három hűtő- és fagyasztószekrény gyártósorából kettőt már átállítottak, míg a harmadikra az idén kerül sor. A fagyasztóládák gyártásánál a freonkiváltást egy általános rekonstrukcióval kötik össze. Erre a programra hivatkozott a Lehel vezetése, amikor a környezetvédelmi minisztériumtól hat hónapos türelmi időt kért, hogy a rendeletben előírt 1994. január 1—je helyett július 1-jétől kötelezzék a gyárat az úgynevezett „zöld" fridzsiderek gyártására. E környezetbarát termék gyártására ugyanis csak erre az időszakra tudnak maradéktalanul felkészülni. A Jászberényi Lehel Hűtőgépgyár Kft. az elmúlt évben mintegy 580 ezer hűtő- és fagyasztószekrényt és csaknem 40 ezer fagyasztóládát gyártott. Ebből csupán néhány ezer volt „zöld" de ezeket is nyugatra exportálták. Július 1-jétől a Lehel már belföldre is csak környezetbarát hűtőközeggel rendelkező hűtőszekrényeket szállít. Erdővédelem A kárpótlás során nem vették figyelembe az erdők ökológiai és faállományának értékét. A Fiatalok az Erdőkért Akció, a Levegő Munkacsoport, a Budapesti Városvédő Egyesület, a Független Ökológiai Központ, valamint az Ökoszolgálat felhívást tett közzé. Ebben az általános elidegenítési tilalom kimondását sürgetik valamennyi állami erdőnél, a szükséges törvények megszületéséig. Figyelmeztetnek arra, hogy nem vonható be a kárpótlásba természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy ilyenre tervezett erdő, illetve a 60 hektárnál nagyobb területű. Fontosnak tartják, hogy szigorú szankciókat érvényesítsenek az erdőket jogszabályellenesen kivágók ellen. Az 1,8 millió hektáros hazai erdőterületből már mintegy 700 ezer hektár magánkézbe került. A sok ezer új erdőtulajdonos aligha elégszik meg az erdők szokásos, mérsékelt hasznával, az erdőfelügyelőségek pedig nincsenek abban a helyzetben, hogy szankciókat alkalmazzanak. „Keressük egymást!"
