Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-12 / 9. szám

1994. január 12., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC »ÚJSÁG 5 Gyakorlati képzési lehetőség Nyugat-Európában Két nyugat-európai to­vábbképzésre pályázhatnak cégeink idegennyelvet be­szélő, vezető beosztású munkatársai. 1. Négyhetes, EK-ország- beli vállalatnál eltöltött tré­ning, előtte és utána 2-2 na­pos elméleti oktatás, illetve értékelés Brüsszelben. A költségeket az utazás kivéte­lével az Európai Kamarák Szövetsége viseli. 2. „Vállalkozni és vezetni a szabad piacgazdaságban" c. tanfolyam keretében a résztvevők 2x1 hét elméleti képzésen vesznek részt Ma­gyarországon, majd három hét vállalati tréningen Bel­giumban. A külföldön föl­merülő költségeket a meg­hívó fél viseli. Érdeklődés esetén bővebb információ a kamarában. Kamarai elismerésre várunk javaslatokat A Dél-Dunántúli Gazda­sági Kamara elnöksége kie­melkedő üzleti teljesítményt jutalmazva 1993-ra vonat­kozóan is megválasztja az év üzletemberét, aki a ha­gyományoknak megfelelően átveheti a címért járó arany­gyűrűt. A cím odaítélésére a dél-dunántúli régióban mű­ködő szakmai szervezetek és érdekképviseletek tehet­nek javaslatot 1994. február 15-ig a kamara főtitkára felé. A Tolna Megyei Kereske­delmi és Iparkamara elnök­sége 1993. évi kiemelkedő üzleti teljesítményeket ju­talmazva ítéli oda a kiemel­kedő exportért és a kiváló vállalkozás díjakat. A díjak odaítélésére megfelelő szakmai indoklással a Tolna megyében működő szakmai és érdekképviseleti szerve­zetek tehetnek javaslatot február 15-ig, a kamara igazgatója felé. Várjuk a kamarai tagvállalatok javas­latait is. Horvát kamarai delegáció A Horvát Gazdasági Ka­mara elnökének vezetésével üzletember-delegáció tar­tózkodik Budapesten január 20-21-én. A részvételükkel zajló kerekasztal-megbeszé- lésre várjuk a tagvállalati képviselőket. A delegáció gépipari, kohászati és ide­genforgalmi együttműködés témakörben tárgyal. Gépipari kontaktnap Alsó-Ausztriában Az MGK Osztrák Tago­zata kontaktnapot szervez 1994. március 2-4. között St. Pöltenben olyan magyar vállalatok számára, amelyek új kapcsolatfelvételi lehető­ségeket keresnek a gépipar területén. Felvilágosítással és jelentkezési lappal iro­dánkban szolgálhatunk. Árváltozás! Felhívjuk az exportáló cé­gek figyelmét, hogy az ok­mányhitelesítési díjak ja­nuár 1-től megemelkedtek. Hétfőtől: módosított cégbejegyzés Hétfőtől lépett hatályba az igazsá­gügy-miniszter azon rendelete, amely néhány ponton módosítja a cégbejegyzés korábbi szabályait. Ennek legfontosabb részeit Kovács László, a Fővárosi Bíróság polgári kollégiumának vezetője mondta el. A módosítás értelmében a cégek képvi­selőinek a kérelem benyújtása előtt tájé­kozódniuk kell arról, hogy az általuk vá­lasztott névvel az ország területén más cég már működik-e, ugyanis a név viselé­sének joga azt illeti meg, aki először kérte annak bejegyzését. Erről a cégbíróság minden esetben felvilágosítást ad. A módosított jogszabály szerint a cég- bejegyzést kérőnek a nyomtatványon fel kell tüntetni a cég adószámát, és ez a kül­földi székhelyű cégekre is vonatkozik. Új fogalomként került be a rendeletbe a közhasznú társaság, amely ez év január 1-jétől alapítható. Cégbejegyzése ugyan­úgy történik mint a kft.-ké, azzal a kü­lönbséggel, hogy meg kell jelölni, hogy mely tevékenységét végzi közhasznú cél­lal, s melyet üzletszerűen. A kérelemnél azt is fel kell tüntetni, ha a közhasznú tár­saság szerződést köt a tevékenységi kö­rében illetékes felelős intézménnyel. Mind a hitelezők, mind a tagság biz­tonságát szolgálja az a változtatás, amely előírja, hogy az apportról az ügyvezetők nyilatkozatát és a könyvvizsgálók véle­ményét is mellékelni kell. Ez a kiegészítés a természetbeni szolgáltatásokról azért lényeges, mert így az apport nagysága például a hitelfedezetek szempontjából a korábbinál jobban ellenőrizhető. A fantomcégek ellen került be a jog­szabályba kiegészítésül az a rész, amely a hirdetmény útján való kézbesítés lehető­ségét tartalmazza. Lényege, hogy ha a cégbírósági, vagy a törvényességi fel­ügyeleti eljárás során hozott végzés nem kézbesíthető, vagy nem jogerősíthető, mert a cég ismeretlen helyre költözött, akkor a bíróság azt hirdetmény formájá­ban teszi közzé: a végzést a cégbíróság hirdetőtábláján kívül 15 napra kifüggesz­tik a cég megyeszékhely szerinti polgár- mesteri hivatalában is. Ha a hirdet­ményre bejelentés nem érkezik, a cégbí­róság a cégeljárást megszünteti, vagy a céget törli a jegyzékből. Indul a KRP Január közepén kezdődik meg a Kisbefektetői Rész­vényvásárlási Program (KRP) pénzügyi informatikai és ügy­félforgalmi rendszerének megvalósítása, és tavasztól már maga a KRP is megkez­dődhet. A program lebonyolítására az AVÚ pályázatot írt ki, amelynek eredményhirdetése január 17-én várható. A nyer­tesre nem kis feladat vár, hi­szen országszerte mintegy 40 helyen kell KRP-irodát nyit­nia, ahol a befektetni szándé­kozók bejelenthetik részvételi igényüket, a későbbbiekben pedig bonyolíthatják majd vá­sárlásaikat, illetve a részletek törlesztését. A pályázat nyer­tesével szemben alapvető el­várás, hogy kulturált körül­ményeket biztosítson az ér­tékpapírok kezelésére. A KRP keretében tavasszal először mintegy 3-4 milliárd forint értékű részvényt kínál­nak majd fel, amit ősszel kö­vet majd egy újabb jelentős mennyiségű felajánlás. A programot - mely speciális részletfizetési kedvezményt jelent, kamatmentes feltételek között - öt évre tervezik. Minden felnőtt magyar ál­lampolgár, akinek állandó magyarországi lakhelye van és vásárlási szándékát időben regisztráltatja, 100 ezer forint részényvásárlási keretet kap. A regisztrálásért 2 ezer forin­tot kell majd fizetni, de maga a regisztráció semmiféle anyagi kötelezettséget nem jelent. A programba bekapcsolódó ál­lampolgárok névre szóló tájé­koztatást kapnak majd min­den részvényvásárlási lehető­ségről. A részvények árát a be­fektetőnek öt éven belül kell törlesztenie. A részvény addig át nem ruházható, amíg azt tu­lajdonosa ki nem fizeti. A részvényhez kapcsolódó min­den egyéb jogot szabadon gyakorolhatja. Ha a befektető nem tesz eleget részletfizetési kötelezettségének, akkor tar­tozását a vagyonán behajtani nem lehet. Mentesülnek a fennmaradó rész kifizetése alól azok, akik olyan cég rész­vényeit vásárolták meg, ame­lyik utóbb felszámolásra ke­rül. A KRP-programba bekap­csolódhatnak az eredeti kár- pótlásijegy-tulajdonosok is. Aki saját jogú kárpótlási je­gyével kíván részvényt venni, annak a regisztráció díjtalan és kerete sem korlátozott. Az olvasó kérte ősi mesterség képviselője Jágónakon Kevesen ismerik a jágónaki Szabó Istvánt, aki a lassan fe­ledésbe merülő mesterséget űzi: tímár. Az autók forgata­gától jócskán félreeső jágónaki háza kapujára kiakasztott tábla jelzi az ősi mesterséget: házi- és vadbőrkikészítő. A fa­lubeli Sebők Attila kérte szer­kesztőségünket, hogy mutas­suk be lapunkban Szabó Ist­vánt, e szép, ám nehéz mes­terségjeles képviselőjét. — Újpesten 1966-tól 1969-ig tanultam a mestersé­get. A szakmában 14 évet dol­goztam. 1980-ban nősültem meg, és idekerültem a Dunán­túlra. Főállásban kazánfűtő­ként dolgozom a sásdi téesz- ben, és a munkatársaim rábe­szélésére másodállásban űzöm e mesterséget, immár másfél éve. Eleinte sok gond volt a gépek beszerzésével. Ezek egyedi eszközök, egy ré­szét magam készítettem az öcsém segítségével, aki szin­tén tímár, a többit vásároltam. — Milyen bőröket készít ki? — A vadbőrtől a macska és kutyabőrig, amit meg lehet csinálni, mindent. A környé­ken vadászok is vannak, de vad már jóval kevesebb. Télen a vadbőr kiérett, és sokkal szebb mint máskor. Az erős bőröket - mint a vaddisznó, a borjú, a csikó - a legnehezebb kikészíteni. A kisüzemben jobban oda kell figyelni a ki­munkálásra, mint a gyári ki­készítésnél. Mert ha egy bőrt idehoznak, elvárják tőlem, hogy az a legjobb, a legszebb legyen. A bőröket osztályozni kell, és úgy gazdaságos az anyagfelhasználás szempont­jából is, ha az egyformák egy­szerre készülnek el. — Milyen munkafázisokkal készíti ki a bőrt? A lejter-hordóból kivett szőrme tisztább lesz A bőrt tőkén kell lehúsolni — Először vízzel, és sóval föláztatom a bőrt. Másnap - bőrtől függően 24-48 óra eltel­tével - kimosom. Tőkén lehú- solom a felesleges zsírt, és a rajta maradt húst. Aztatás, majd öblítés után a csávába kerül, amiben konyhasó és hangyasav van. Valamikor ilyen eljárással készítették a birkabőröket. A csávában hat napig vannak az erősebb bő­rök, a rókabőrnek két-három nap is elegendő. Két napot áll, utána a cserzés következik. Ezután a bőrt lekenem, ha­gyom 2-3 napig állni, majd le­zsírozom, rámára kiszögelem, hogy sima legyen. A szárítást követően lejter-hordóba kerül, ami zsírtalanít, a szőrt tisztítja. Egy-két nap állás után a ka­szálás következik. Ez is egyedi géppel történik, amit a szőr­meiparban is használnak. A gyorsan forgó kések leszedik a felesleges zsírt és puhítják is a bőrt. Ha szükséges, csiszolás következik, és visszakerül a bőr ismét a lejter hordóba. Ki- rázatás, kaszálás, csiszolás a következő művelet, majd kissé körbevágom, és kifésü­löm a szőrt, aztán kész. — Egy nyersbőrt mennyi idő alatt készít ki? — Négy hétre készítem ki, a bőr fajtájától függetlenül. Bőrt nem raktározok, azonnal megcsinálom, ha kell még éj­szaka is dolgozom. Aki ismer, mindig előre megmondom, hogy frissen hozzák az „alap­anyagot", vagy sózottan. A friss anyag adja a legjobb bőrt. — Mennyire éri meg? — Hát ha az ember nem foglalkozik semmivel, akkor nincs is semmi. Mindenki azt csinálja, amihez ért. Én ehhez értek. — Van-e a családban utánpót­lás? — Van két fiam, a kisebbik már mondja: majd megpróbá­lom. A kisebbik most negye­dikes, a nagyobbik hetedikes, őt szűcsnek gondoltam. Ta­nuljon meg varrni, az tisztább mesterség. A kisebbiknek - úgy néz ki -, hogy kedve van a tímár mesterséghez, „érzi" a bőrt.- p. téri ­Személyi vagy társasági? A személyi jövedelemadó törvény szerint adózó egyéni vállalkozók e hónap végéig je­lentkezhetnek át a társasági adó hatálya alá. Az átjelentke­zést az 1994. január 1-jétől ér­vényes adótörvény-módosítá­sok teszik lehetővé erre az évre vonatkozóan. Az átsoro­lásukat kérő adózóknak átje- lentkezési nyilatkozatot kell kitölteniük, s ezt 1994. január 31-éig kell eljuttatniuk az adóhatósághoz. A nyilatkoza­tot az adóhivatalok ügyfél- szolgálataitól beszerezhető formanyomtatványon tehetik meg az egyéni vállalkozók. Nem kell nyilatkozatot kitöl­teniük azoknak, akik tavaly már átjelentkeztek a társasági adó hatálya alá, és idén is így kívánnak adózni. Az átjelentkezés értelme az, hogy bizonyos esetekben el­térő, esetenként egyeseknek előnyösebb szabályok szerint számolható el a személyi jö­vedelemadó, illetve a társa­sági adó. Azt azonban mindenkinek egyénileg kell eldöntenie, hogy az általa végzett tevé­kenység után, melyik jogsza­bály szerint érdemesebb le­róni az adót. Új táppénz-szabályok A társadalombiztosítási alapok ez évi költségvetése alapján az új esztendőtől mó­dosul néhány, a táppénzre vonatkozó szabályozás. A változások közül az egyik legfontosabb, hogy január el­sejétől - a korábbi 75 helyett - a napi átlagkereset 70 százalé­kának megfelelő összegű táp­pénz illeti meg mindazokat, akik kétéves folyamatos bizto­sítási jogviszonnyal rendel­keznek. Amennyiben azonban keresőképtelenségük ideje megszakítás nélkül megha­ladja a 30 napot, azt követően már az átlagkereset 75 száza­léka jár. Ugyanakkor, ha va­laki nem rendelkezik a szük­séges biztosítási idővel, táp­pénzként csupán az átlagkere­set 65 százalékára számíthat. Mindazokra azonban, akik még az elmúlt évben beteged­tek meg, és keresőképtelensé­gük még az új esztendőben is tart, még a régi szabályok ér­vényesek. Az új rendelkezések bizo­nyos esetekben kedvező, míg más helyzetekben kedvezőt­lenebb viszonyokat eredmé­nyeztek a korábbiakhoz ké­pest. A törvény szerint pél­dául tavaly még csak 65 száza­lékos táppénzre voltak jogo­sultak azok, akik a munkavi­szonyuk megszűnését követő 15 napon belül betegedtek meg. 1994-től ők előnyösebb helyzetbe kerülnek, a táppénz megállapításánál rájuk ugyanazok a szabályok vo­natkoznak, mintha még mun­kaviszonyban állnának - tehát a szükséges biztosítási idő megléte esetén 70, s 30 napon túl 75 százalékos táppénzt is kaphatnak. Rosszabbul járnak a 18 éven aluliak és a pályakezdők, őket eddig automatikusan megil­lette a 75 százalékos táppénz, ezentúl rájuk is az általános szabályok vonatkoznak. Két­ségtelen: az érintettek szá­mára az új megoldás kedve­zőtlenebb a korábbinál még annak ellenére is, hogy a szakmunkástanulói évek is biztosítási időnek számítanak. Phare-támogatás a pénzügyi szakemberek testületéinek Az Európai Közösségek Phare programjának kereté­ben hazánk a közeljövőben 150 millió forintot kap a könyvvizsgálói, a számviteli és az adótanácsadói szakmai testületek kialakítására, illetve tevékenységük továbbfejlesz­tésére. A program első szakaszára, vagyis a szakmai testületek üzleti terveinek kidolgozására hozzávetőlegesen 50 millió fo­rint áll majd rendelkezésre. Ezen üzleti tervek meghatá­rozzák az adott szakmai testü­letekre vonatkozó jogi formát, a testületbeli tagság kritériu­mait, a belső szervezeti felépí­tést és szabályozást, valamint a tevékenységi kört is. A má­sodik szakaszban a már létre­jött szakmai testületek tevé­kenységét és működését 100 millió forinttal kívánja támo­gatni a Phare-program. A Phare támogatás legfőbb célja létrehozni a magyar számviteli, adótanácsadói és könyvvizsgálói szakma fejlő­dését szolgáló megfelelő in­tézményi keretet. Magyar árubemutató Chilében Önálló magyar árubemutatót szervez májusban Chilében a Shámling Kft. A külgazdasági tárca által támogatott santiagói fórum célja, hogy a távoli dél-amerikai országban bemutassák a ma még kevéssé ismert magyar exportkínálatot, és lehetőséget teremtsenek az üzletemberek találkozójára. A 80-as években si­keresen végrehajtott gazdasági reformoknak és strukturális át­alakulásnak köszönhetően Chile ma éves átlagban 6 százalékot meghaladó gazdasági növekedésével, stabilitásával kiemelke­dik a kontinens országai közül. A kétoldalú kereskedelmi kap­csolatok Chilével jelenleg szerények, a magyar termékeket a chilei fogyasztók szinte nem ismerik. Ezért is fontos, hogy Ma­gyarország bemutatkozására önálló rendezvényen kerüljön sor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents