Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-08 / 6. szám

4 KÉPÚJSÁG TOLNA ÉS KÖRNYÉKE 1994. január 8., szombat * Március végétől új szolgáltatások a tolnai VW-szervizben A futóműállító már úton van Az Auto Techno Kft. Tolnán szervizt, Szekszárdon autó­szalont tart fenn. A cég helyi vezetőjét, Szűcs Lászlót arról kérdeztem, hogyan zárták az első kerek évüket az 1993-ast (egyébként '92 novemberében kezdték a vállalkozást), s mi­lyen idei terveik vannak. El­mondta, hogy a várakozásnak megfelelően, illetve annál va­lamivel kedvezőbben alakult a kocsieladás és a szerviz tevé­kenysége, bevétele is. Vannak már törzsvásárlóik, megren­delőik, javíttatóik, főleg mióta hangsúlyozzák, hogy nem­csak a két általuk forgalmazott márkát - a Volkswagent és az Audit - lehet hozzájuk vinni, hanem az összes többivel fog­lalkoznak. Céljuk az, hogy ld- csi, de biztos lépésekkel halad­janak, tovább javítsák szolgál­tatásaik színvonalát, minősé­gét. Március végén beindítják zárt technológiás vizsgázta­tási rendszerüket a tolnai te­lephelyen, s ugyanitt a Zöld­kártya is megszerezhető lesz. Az ehhez szükséges felszere­lés jó része - például a fékpad - már megérkezett a szer­vizbe, s van ami még - pél­dául a futóműállító - úton van Tolna felé. 1994-ben már lesz arra is idejük Szűcs Lászlóéknak, hogy külső környezetüket csinosítgassák a Gém utcában. Fákat ültetnek, új kerítés és parkoló építését tervezik.-Wy­Megérkezett az új szállítmány Fotó: Degré Tengelici tervek januárban Sok más településhez ha­sonlóan Tengelicen is szerve­ződik a gazdakör. A szerve­zők január 14-én, pénteken délután hat órára hívják a polgármesteri hivatalba az ér­dekelteket. 17-én, hétfőn az önkormányzati testület soros ülését tartja. A tervezett napi­rendi pontok között szerepel a '93-as évi gazdálkodás há­romnegyedévi helyzetéről szóló tájékoztató, és a '94. évi költségvetési rendelettervezet első fordulós tárgyalása. E hónapban közmeghallgatás is lesz Tengelicen. Magasabb a Sió szintje, mint a szántóké Belvízveszély! Kölesdnél a Sió szintje maga­sabb, mint a gát másik felén, a mentett oldalon lévő szántóké. Ebből követke­zően a talaj is te­lített, nem képes már befogadni több nedvessé­get. A nagy meny- nyiségű őszi és téli csapadék mi­att a két vízfolyás- a Sió és a Sárvíz- megáradt, s kö­zöttük jelentős belvizek kelet­keztek. Az ott el­terülő, úgyneve­zett szigeti szántó 250 hek­tárjából, már most víz borít mintegy 30 hek­tárt. A kár egya­ránt érinti a helyi szövetkezetét és a magángazdá­kat is, mivel ilyen, s olyan tu­lajdonú földek is vannak a Sziget­ben. További ve­szélyt nemcsak az újabb esőzé­sek jelenthetnek, hanem az is, hogy megkezd­ték a megáradt Balaton vizének leengedését, a Sión keresztül. Nem nehéz meg­jósolni, hogy mi­lyen kárigények­kel kell majd szembenéznie tavasszal a me­zőgazdasági kormányzatnak, s milyen „érde­kegyeztető" fel­adatok várják. Sikeres munka - mostoha körülmények Az őrsparancsok a tolnai rendőrőrs munkájáról (Folytatás az 1. oldalról.) — De komolyra fordítva a szót, feladataink nagyság­rendjéhez képest kevesen va­gyunk. Ha lépést akarunk tar­tani a bűnözés növekedésével, fejlődésével, optimálisan 12 fős bűnügyi, 6 fős igazgatás- rendészeti, 35-40 fős közbiz­tonsági állományra lenne szükség. Ezzel szemben jelen­leg 6-an dolgoznak a bűnügyi csoportban, 4-en az igazgatás- rendészeten, 15-en vannak a közbiztonságiak. Jelenleg erőn felül teljesítve még képesek vagyunk fealadataink ellátá­sára, de a tervezett Duna-híd építése, majd az itt áthaladó megnövekedő forgalom miatt várhatóan jelentősen megnö­vekedő bűnözéssel ilyen lét­számmal nem fogunk bírni. Nyilván ezt a problémát ol­daná fel a rendőrkapitányság lé­tesítése. — A feltételes mód indo­kolt. Amikor „bevettük ma­gunkat" ezen kritikán aluli el­helyezési körülmények közé, szép ígéretek hangzottak el őrsbővítés-ügyben. Később, szintén e témakörben született egy másik elképzelés is, ez pénz hiányában nem valósult meg. A tavalyi év végén aztán úgy látszott, mégis lesz pénz, az ORFK főépítésze el is jött Tolnára tárgyalni. Ezen láto­gatás során merült fel a kapi­tányság létesítésének gondo­lata. A főépítész elmondta, hogy erre a célra a rendőrség 20-30 milliós támogatást tudna biztosítani, ha a város egy e célra megfelelő objek­tumot tud felajánlani. Nos, ez az ajánlat több hónapja hang­zott el, azóta nem került ön- kormányzati ülés elé a téma, csönd van ezügyben. Az a gond, hogy a kapitányság lé­tesítésére kinyilvánított ön- kormányzati szándék miatt megszűnt az alternatíva, az őrsbővítés lehetősége. Szerin­tem ezt az ügyet nem kezelik kellő komolysággal az illeté­kesek, nem látják be, meny­nyire nagy szükség van fej­lesztésre. Sajnos reális a veszé­lye annak, hogy két szék kö­zött a földre ülünk, azaz hosz- szú éveken keresztül ilyen kri­tikán aluli körülmények kö­zött leszünk kénytelenek dol­gozni. — Mégis milyenek ezek a „kri­tikán aluli" körülmények? — Az igazgatásrendésze­tiek például egészen egysze­rűen egészségtelen környe­zetben dolgoznak. A bűnü­gyiek helyzete egy fokkal jobb, az ő egészségüket nem, viszont munkavégzésük sike­rét veszélyeztetik az irodáik. Aki konyít valamit a szakmá­hoz, az érzékeli az abszurditá­sát annak, hogy a 6 nyomozó két irodán osztozik. Jobb híján az irodák töltik be a bűnjel­kamra szerepét is, olykor há­borús film forgatására is al­kalmasak lehetnének ezek a helyiségek. — Úgy tudom, ennek ellenére igen eredményesen dolgoznak. — Nem kell szégyenkez­nünk. Az eredményes felderí­tés 65-70 % között változik, ez jóval az országos átlag felett van, de Tolna megyében is jó eredménynek számít. Elége­dett vagyok az állomány munkájával, üyen sikerek el­éréséhez a lehetséges maxi­mumot kell nyújtani. Igaz, hogy szerintem nehéz lenne találni még egy őrsöt vagy kapitányságot, ahol ilyen jó a munkahelyi légkör, mint ná­lunk. És ez már fél siker. — A bűnelkövetők is hozzájá­rultak a jó hangulat kialakulásá­hoz az elmúlt évben? — Azt nem mondanám, az ügyek számát nézve 7%-os növekedés látszik '92-höz ké­pest. Ez elsősorban a vagyo­nelleni bűncselekmények számának növekedéséből adódik. Meg kell hogy jegyez­zem, ehhez a sértettek is hoz­zájárulnak, az őrizetlenül ha­gyott házakkal, nyitva hagyott ajtókkal, lábtörlő alatti kul­csokkal. Pozitív példa viszont a vadászokkal történő együttműködésünk. „Figyelő- szolgálatuk" jelzései egyér­telműen hozzájárulnak a köz- biztonság javításához. Visszatérve a bűnügyekre, életelleni cselekmény nem fordult elő '93-ban, garázda cselekmények okozzák a va- gyonellenes esetek mellett a legfőbb gondot. Elsősorban a diszkók előtt, alatt, után, a le­részegített, szadista hajla­mokkal megáldott legények energialevezetési módszerei­vel van baj. Nem ártana ezen rendezvények rendezői gárdá­ját megfelelően kiválasztani, hiszen egy emlékezetes eset során például éppen a rende­zők ellen kellett fellépnünk. Az ilyen intézmények tulaj­donosainak be kellene látniuk, hogy a rendőrök nem kidobó­fiúk. — Végül engedje meg, hogy a közbiztonságról, mint - legaláb­bis a polgárok szerint - a rendőri munka indikátoráról kérdezzem a véleményét. — Hosszú ideje „rálátok" erre a területre, viszonyítási alapom is van. A bűnügyi fer- tőzöttségtől függetlenül igen jónak tartom a közbiztonságot Tolnán. A nap bármely szaká­ban ki lehet menni a városban az utcára, nem kell útonállók- tól, egyéb veszélyektől tartani. Ha ezt az állapotot hosszú tá­von tartani tudjuk, nyugodt lelkiismerettel nézhetünk bárki szemébe. sk Kultúrháztörténet Medinán Az olvasókörtől a bálabontásig A tél a behúzódás ideje. Ké­szül a számvetés a lejárt esz­tendőről, elképzelés és terv a jövőről. így van ez már évszá­zadok óta falun. S ez az idő­szak ad lehetőséget az önmű­velésre, a barátkozásra, az „élet sorának megvitatására" is. Hajdanában, amikor létez­tek még olvasókörök, ott talál­tak fórumot, ott leltek-kaptak megerősítést, támogatást, sok­szor lelki vigaszt is, akik gond­jaikkal a közösséghez fordul­tak. Medinán is volt olvasó­kör. Ezt két hatalmas könyv igazolja. Az egyik névsor, ábécé sorrendben 152 tag számlálható benne. A másik, jegyzőkönyvek gyűjteménye 1907. januárjától, 1939. febru­árjáig. A kör egyébként még a háború után is működött. — Ahogy átfutottuk a neve­ket, nagyon sok az ismerős csen­gésű, medinai név. — A legnagyobb baj az - jegyzi meg csendesen Szabó Józsi bácsi, ki maga is aktív lá­togatója és szervezője volt a körnek -, hogy sok olyan csa­lád van, akik már teljesen ki­haltak a faluban. — Mikor és hogyan alakult a kör? — Országos jelleget öltött a Polgári Olvasókör Mozgalom. 1896-ban, az akkori medinai református lelkész, Arany An­tal kezdeményezésére hozta létre a község lakossága. Tagja lehetett minden büntetlen elő­életű személy, tekintet nélkül vallására és nemzetiségére. A névsor mindenre mutat pél­dát. — Milyen volt a szervezet fel­építése? — Nagyon demokratikus, nagyon tiszta. A közgyűlés volt a legfőbb szerv, amelyet minden gazdasági év lezárása után hívtak össze. A tizenkét tagú vezetőség három évre kapott megbízást. Ezen belül az elnök a köri munka egészét tartotta kézben, a pénztáros a bevételeket, kiadásokat ke­zelte, a könyvtáros a művelő­dést. A jegyző a jegyzőköny­vet vezette. S ez utóbbinak kö­szönhetően sok érdekességet találhatunk a leírtakban. A mindenkori legidősebb tag volt a korelnök, sőt díszelnöke is volt a körnek. 1907-ben pl. gróf Benyovszky Rezső. Leg­többször a falu köztiszteletben álló egyénisége töltötte be e megbízást. Amikor lejárt a há­rom év, akkor a „kalendáló" (jelölő) bizottság jelölteket ál­lított, s ezek után nyüt szava­zással választottak elnököt. A legfiatalabb tagokból két kör­segédet is kineveztek, akik a gyűlések összehívását, és egyéb apró teendőket végez­ték. — Hol működött a kör, ami­kor még nem volt kultúrház? — Különböző helyeken bé­relt szobát. Megalakuláskor az első hely a mai Petőfi u. 13-ban - Csáki József házában - volt. Az utolsó „menedék­helyre" a mai Kossuth u. 17-ben, az Eiler-féle házban ta­láltak. A mindenkori házi­gazda egyben csapos is volt, s övé lett a bevétel tizenhárom százaléka, plusz két százalék csöpögés. Gyakori volt a ván­dorlás. Unta ezt a kör tagsága. Szőnyi Józsi református lel­kész kezdeményezésére hoz­zákezdtek egy korszerű kul­túrház felépítéséhez. A terve­zést és kivitelezést egy Uglár nevezetű, szekszárdi illető­ségű építész végezte. A ház ti­zenhétezer pengőbe került 1929-ben, amikor egy nap­számbér 1 pengő, egy mázsa búza 9 pengő, egy jó tehén 300 pengő volt. — Milyen műhelymunka folyt az új épületben? — Először is nevet kapott: „Medinai Polgári Olvasókör Kossuth Népháza". Az elő­szoba volt a dohányzó, pi­pázó, kártya és malmozó he­lyiség, balra az olvasószoba, jobbra a könyvtár, középütt a nagyterem. A visszaemléke­zések szerint a harmincas években nagyon kevés újság járt a faluba. Ebben nemcsak az anyagiak játszottak közre, hanem az is, hogy az idős em­berek nehezen boldogultak a betűkkel. Ekkor lett „divattá" a felolvasás, az újságok érde­kes híreiből, s ezek magyará­zata, értelmezése. De itt is­merkedtek meg Szabó Pál pa­rasztíró három regényével, folytatásokban, itt jutott idő az országos események megbe­szélésére, meg az itthoni, köz­ségi gondok elemzésére is. Jócskán gyarapodott a könyv­tár, mert az akkori Földműve­lésügyi Minisztérium száz kö­tetet adományozott a körnek, szakkönyveket, és szépiro­dalmat. Medinán 1937-ben szólalt meg először a rádió, egy komoly, hangszórós rá­dió. A táncmulatságok rende­zése, műkedvelő előadások tartása, betanulás is a kör pro­filjába tartozott. Sokszor a vándorszínészek is megláto­gatták a falut, mert volt hol tartani az előadásokat. — Mikortól kezdődött a „csendes elhallgatás"? — 1949-ben. Amikor min­den korábban működő szer­vezet létét egy tollvonással megszüntették. A kör hasznos tevékenysége már csak az idős emberek emlékeiben él, no meg a megőrzött dokumen­tumok utalnak a múltra. Hatvannégy éve áll a kul­túra háza. A nevét már régen lemeszelték. Két hatalmas ár­vizet kibírt, s elérte az átalakí­tás vihara is - nem éppen elő­nyére! Ma csendes, nagyon csendes. Hetente árusok láto­gatják, bálát bontanak, időkö­zönként a röntgenesek jönnek. Néha egy-egy gyűlést is tarta­nak benne. Még ritkábban a jókedvű lakodalmasoknak ad fedelet. így tölti be a „Nép- ház" szerepét, de a művelődé­sét egyáltalán nem. Kár érte! Konrád László Padlások kincsei... A tragacs Nevezték dragacsnak is Medinán, ahol a paraszti ud­varok mindennapos szállító- eszköze volt. Általában bog­nár készítette, de az ügyesen furó-faragó emberek a hosszú téli estéken bizony nekivesel­kedtek, sokszor még a nagy kézügyességet, pontosságot és odafigyelést igénylő keréknek is. Kedvelt volt egyszemélyes használhatósága miatt. Nem kellett nagyot emelni, s jó volt a súlyelosztása is, ügyes rako­dás esetén. Szükség volt rá akkor is, amikor a szérűsker- tekből szalmát, szénát, kuko­ricaszárat kellett a kérődző ál­latoknak vinni. De a trágya kihordása is többnyire ezen bonyolódott. Jó adag lóher- széna is elfért a tragacson. Újabban pedig betonlapot, cementes zsákokat hoz- nak-visznek rajta. Érdekes, hogy a tragacsot teherrel megrakva sohasem húzták maguk után, csak üre­sen. Ha szállítmány volt rajta, mindig tolták. Ma már csak itt-ott látni tragacsot. Javításá­val senki sem foglalkozik. He­lyette a két kismotorkerékre szerelt vaskocsi a sikk. K.L. Öregek napja Faddon Több településen rendeztek a közelmúltban öregek napját. Felvételünk Faddon készült, ahol a művelődési házban meg­tartott eseményen a polgármester, Tóth Ferenc (képünkön középen) is részt vett, köszöntve a község idős embereit.

Next

/
Thumbnails
Contents