Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-08 / 6. szám
4 KÉPÚJSÁG TOLNA ÉS KÖRNYÉKE 1994. január 8., szombat * Március végétől új szolgáltatások a tolnai VW-szervizben A futóműállító már úton van Az Auto Techno Kft. Tolnán szervizt, Szekszárdon autószalont tart fenn. A cég helyi vezetőjét, Szűcs Lászlót arról kérdeztem, hogyan zárták az első kerek évüket az 1993-ast (egyébként '92 novemberében kezdték a vállalkozást), s milyen idei terveik vannak. Elmondta, hogy a várakozásnak megfelelően, illetve annál valamivel kedvezőbben alakult a kocsieladás és a szerviz tevékenysége, bevétele is. Vannak már törzsvásárlóik, megrendelőik, javíttatóik, főleg mióta hangsúlyozzák, hogy nemcsak a két általuk forgalmazott márkát - a Volkswagent és az Audit - lehet hozzájuk vinni, hanem az összes többivel foglalkoznak. Céljuk az, hogy ld- csi, de biztos lépésekkel haladjanak, tovább javítsák szolgáltatásaik színvonalát, minőségét. Március végén beindítják zárt technológiás vizsgáztatási rendszerüket a tolnai telephelyen, s ugyanitt a Zöldkártya is megszerezhető lesz. Az ehhez szükséges felszerelés jó része - például a fékpad - már megérkezett a szervizbe, s van ami még - például a futóműállító - úton van Tolna felé. 1994-ben már lesz arra is idejük Szűcs Lászlóéknak, hogy külső környezetüket csinosítgassák a Gém utcában. Fákat ültetnek, új kerítés és parkoló építését tervezik.-WyMegérkezett az új szállítmány Fotó: Degré Tengelici tervek januárban Sok más településhez hasonlóan Tengelicen is szerveződik a gazdakör. A szervezők január 14-én, pénteken délután hat órára hívják a polgármesteri hivatalba az érdekelteket. 17-én, hétfőn az önkormányzati testület soros ülését tartja. A tervezett napirendi pontok között szerepel a '93-as évi gazdálkodás háromnegyedévi helyzetéről szóló tájékoztató, és a '94. évi költségvetési rendelettervezet első fordulós tárgyalása. E hónapban közmeghallgatás is lesz Tengelicen. Magasabb a Sió szintje, mint a szántóké Belvízveszély! Kölesdnél a Sió szintje magasabb, mint a gát másik felén, a mentett oldalon lévő szántóké. Ebből következően a talaj is telített, nem képes már befogadni több nedvességet. A nagy meny- nyiségű őszi és téli csapadék miatt a két vízfolyás- a Sió és a Sárvíz- megáradt, s közöttük jelentős belvizek keletkeztek. Az ott elterülő, úgynevezett szigeti szántó 250 hektárjából, már most víz borít mintegy 30 hektárt. A kár egyaránt érinti a helyi szövetkezetét és a magángazdákat is, mivel ilyen, s olyan tulajdonú földek is vannak a Szigetben. További veszélyt nemcsak az újabb esőzések jelenthetnek, hanem az is, hogy megkezdték a megáradt Balaton vizének leengedését, a Sión keresztül. Nem nehéz megjósolni, hogy milyen kárigényekkel kell majd szembenéznie tavasszal a mezőgazdasági kormányzatnak, s milyen „érdekegyeztető" feladatok várják. Sikeres munka - mostoha körülmények Az őrsparancsok a tolnai rendőrőrs munkájáról (Folytatás az 1. oldalról.) — De komolyra fordítva a szót, feladataink nagyságrendjéhez képest kevesen vagyunk. Ha lépést akarunk tartani a bűnözés növekedésével, fejlődésével, optimálisan 12 fős bűnügyi, 6 fős igazgatás- rendészeti, 35-40 fős közbiztonsági állományra lenne szükség. Ezzel szemben jelenleg 6-an dolgoznak a bűnügyi csoportban, 4-en az igazgatás- rendészeten, 15-en vannak a közbiztonságiak. Jelenleg erőn felül teljesítve még képesek vagyunk fealadataink ellátására, de a tervezett Duna-híd építése, majd az itt áthaladó megnövekedő forgalom miatt várhatóan jelentősen megnövekedő bűnözéssel ilyen létszámmal nem fogunk bírni. Nyilván ezt a problémát oldaná fel a rendőrkapitányság létesítése. — A feltételes mód indokolt. Amikor „bevettük magunkat" ezen kritikán aluli elhelyezési körülmények közé, szép ígéretek hangzottak el őrsbővítés-ügyben. Később, szintén e témakörben született egy másik elképzelés is, ez pénz hiányában nem valósult meg. A tavalyi év végén aztán úgy látszott, mégis lesz pénz, az ORFK főépítésze el is jött Tolnára tárgyalni. Ezen látogatás során merült fel a kapitányság létesítésének gondolata. A főépítész elmondta, hogy erre a célra a rendőrség 20-30 milliós támogatást tudna biztosítani, ha a város egy e célra megfelelő objektumot tud felajánlani. Nos, ez az ajánlat több hónapja hangzott el, azóta nem került ön- kormányzati ülés elé a téma, csönd van ezügyben. Az a gond, hogy a kapitányság létesítésére kinyilvánított ön- kormányzati szándék miatt megszűnt az alternatíva, az őrsbővítés lehetősége. Szerintem ezt az ügyet nem kezelik kellő komolysággal az illetékesek, nem látják be, menynyire nagy szükség van fejlesztésre. Sajnos reális a veszélye annak, hogy két szék között a földre ülünk, azaz hosz- szú éveken keresztül ilyen kritikán aluli körülmények között leszünk kénytelenek dolgozni. — Mégis milyenek ezek a „kritikán aluli" körülmények? — Az igazgatásrendészetiek például egészen egyszerűen egészségtelen környezetben dolgoznak. A bűnügyiek helyzete egy fokkal jobb, az ő egészségüket nem, viszont munkavégzésük sikerét veszélyeztetik az irodáik. Aki konyít valamit a szakmához, az érzékeli az abszurditását annak, hogy a 6 nyomozó két irodán osztozik. Jobb híján az irodák töltik be a bűnjelkamra szerepét is, olykor háborús film forgatására is alkalmasak lehetnének ezek a helyiségek. — Úgy tudom, ennek ellenére igen eredményesen dolgoznak. — Nem kell szégyenkeznünk. Az eredményes felderítés 65-70 % között változik, ez jóval az országos átlag felett van, de Tolna megyében is jó eredménynek számít. Elégedett vagyok az állomány munkájával, üyen sikerek eléréséhez a lehetséges maximumot kell nyújtani. Igaz, hogy szerintem nehéz lenne találni még egy őrsöt vagy kapitányságot, ahol ilyen jó a munkahelyi légkör, mint nálunk. És ez már fél siker. — A bűnelkövetők is hozzájárultak a jó hangulat kialakulásához az elmúlt évben? — Azt nem mondanám, az ügyek számát nézve 7%-os növekedés látszik '92-höz képest. Ez elsősorban a vagyonelleni bűncselekmények számának növekedéséből adódik. Meg kell hogy jegyezzem, ehhez a sértettek is hozzájárulnak, az őrizetlenül hagyott házakkal, nyitva hagyott ajtókkal, lábtörlő alatti kulcsokkal. Pozitív példa viszont a vadászokkal történő együttműködésünk. „Figyelő- szolgálatuk" jelzései egyértelműen hozzájárulnak a köz- biztonság javításához. Visszatérve a bűnügyekre, életelleni cselekmény nem fordult elő '93-ban, garázda cselekmények okozzák a va- gyonellenes esetek mellett a legfőbb gondot. Elsősorban a diszkók előtt, alatt, után, a lerészegített, szadista hajlamokkal megáldott legények energialevezetési módszereivel van baj. Nem ártana ezen rendezvények rendezői gárdáját megfelelően kiválasztani, hiszen egy emlékezetes eset során például éppen a rendezők ellen kellett fellépnünk. Az ilyen intézmények tulajdonosainak be kellene látniuk, hogy a rendőrök nem kidobófiúk. — Végül engedje meg, hogy a közbiztonságról, mint - legalábbis a polgárok szerint - a rendőri munka indikátoráról kérdezzem a véleményét. — Hosszú ideje „rálátok" erre a területre, viszonyítási alapom is van. A bűnügyi fer- tőzöttségtől függetlenül igen jónak tartom a közbiztonságot Tolnán. A nap bármely szakában ki lehet menni a városban az utcára, nem kell útonállók- tól, egyéb veszélyektől tartani. Ha ezt az állapotot hosszú távon tartani tudjuk, nyugodt lelkiismerettel nézhetünk bárki szemébe. sk Kultúrháztörténet Medinán Az olvasókörtől a bálabontásig A tél a behúzódás ideje. Készül a számvetés a lejárt esztendőről, elképzelés és terv a jövőről. így van ez már évszázadok óta falun. S ez az időszak ad lehetőséget az önművelésre, a barátkozásra, az „élet sorának megvitatására" is. Hajdanában, amikor léteztek még olvasókörök, ott találtak fórumot, ott leltek-kaptak megerősítést, támogatást, sokszor lelki vigaszt is, akik gondjaikkal a közösséghez fordultak. Medinán is volt olvasókör. Ezt két hatalmas könyv igazolja. Az egyik névsor, ábécé sorrendben 152 tag számlálható benne. A másik, jegyzőkönyvek gyűjteménye 1907. januárjától, 1939. februárjáig. A kör egyébként még a háború után is működött. — Ahogy átfutottuk a neveket, nagyon sok az ismerős csengésű, medinai név. — A legnagyobb baj az - jegyzi meg csendesen Szabó Józsi bácsi, ki maga is aktív látogatója és szervezője volt a körnek -, hogy sok olyan család van, akik már teljesen kihaltak a faluban. — Mikor és hogyan alakult a kör? — Országos jelleget öltött a Polgári Olvasókör Mozgalom. 1896-ban, az akkori medinai református lelkész, Arany Antal kezdeményezésére hozta létre a község lakossága. Tagja lehetett minden büntetlen előéletű személy, tekintet nélkül vallására és nemzetiségére. A névsor mindenre mutat példát. — Milyen volt a szervezet felépítése? — Nagyon demokratikus, nagyon tiszta. A közgyűlés volt a legfőbb szerv, amelyet minden gazdasági év lezárása után hívtak össze. A tizenkét tagú vezetőség három évre kapott megbízást. Ezen belül az elnök a köri munka egészét tartotta kézben, a pénztáros a bevételeket, kiadásokat kezelte, a könyvtáros a művelődést. A jegyző a jegyzőkönyvet vezette. S ez utóbbinak köszönhetően sok érdekességet találhatunk a leírtakban. A mindenkori legidősebb tag volt a korelnök, sőt díszelnöke is volt a körnek. 1907-ben pl. gróf Benyovszky Rezső. Legtöbbször a falu köztiszteletben álló egyénisége töltötte be e megbízást. Amikor lejárt a három év, akkor a „kalendáló" (jelölő) bizottság jelölteket állított, s ezek után nyüt szavazással választottak elnököt. A legfiatalabb tagokból két körsegédet is kineveztek, akik a gyűlések összehívását, és egyéb apró teendőket végezték. — Hol működött a kör, amikor még nem volt kultúrház? — Különböző helyeken bérelt szobát. Megalakuláskor az első hely a mai Petőfi u. 13-ban - Csáki József házában - volt. Az utolsó „menedékhelyre" a mai Kossuth u. 17-ben, az Eiler-féle házban találtak. A mindenkori házigazda egyben csapos is volt, s övé lett a bevétel tizenhárom százaléka, plusz két százalék csöpögés. Gyakori volt a vándorlás. Unta ezt a kör tagsága. Szőnyi Józsi református lelkész kezdeményezésére hozzákezdtek egy korszerű kultúrház felépítéséhez. A tervezést és kivitelezést egy Uglár nevezetű, szekszárdi illetőségű építész végezte. A ház tizenhétezer pengőbe került 1929-ben, amikor egy napszámbér 1 pengő, egy mázsa búza 9 pengő, egy jó tehén 300 pengő volt. — Milyen műhelymunka folyt az új épületben? — Először is nevet kapott: „Medinai Polgári Olvasókör Kossuth Népháza". Az előszoba volt a dohányzó, pipázó, kártya és malmozó helyiség, balra az olvasószoba, jobbra a könyvtár, középütt a nagyterem. A visszaemlékezések szerint a harmincas években nagyon kevés újság járt a faluba. Ebben nemcsak az anyagiak játszottak közre, hanem az is, hogy az idős emberek nehezen boldogultak a betűkkel. Ekkor lett „divattá" a felolvasás, az újságok érdekes híreiből, s ezek magyarázata, értelmezése. De itt ismerkedtek meg Szabó Pál parasztíró három regényével, folytatásokban, itt jutott idő az országos események megbeszélésére, meg az itthoni, községi gondok elemzésére is. Jócskán gyarapodott a könyvtár, mert az akkori Földművelésügyi Minisztérium száz kötetet adományozott a körnek, szakkönyveket, és szépirodalmat. Medinán 1937-ben szólalt meg először a rádió, egy komoly, hangszórós rádió. A táncmulatságok rendezése, műkedvelő előadások tartása, betanulás is a kör profiljába tartozott. Sokszor a vándorszínészek is meglátogatták a falut, mert volt hol tartani az előadásokat. — Mikortól kezdődött a „csendes elhallgatás"? — 1949-ben. Amikor minden korábban működő szervezet létét egy tollvonással megszüntették. A kör hasznos tevékenysége már csak az idős emberek emlékeiben él, no meg a megőrzött dokumentumok utalnak a múltra. Hatvannégy éve áll a kultúra háza. A nevét már régen lemeszelték. Két hatalmas árvizet kibírt, s elérte az átalakítás vihara is - nem éppen előnyére! Ma csendes, nagyon csendes. Hetente árusok látogatják, bálát bontanak, időközönként a röntgenesek jönnek. Néha egy-egy gyűlést is tartanak benne. Még ritkábban a jókedvű lakodalmasoknak ad fedelet. így tölti be a „Nép- ház" szerepét, de a művelődését egyáltalán nem. Kár érte! Konrád László Padlások kincsei... A tragacs Nevezték dragacsnak is Medinán, ahol a paraszti udvarok mindennapos szállító- eszköze volt. Általában bognár készítette, de az ügyesen furó-faragó emberek a hosszú téli estéken bizony nekiveselkedtek, sokszor még a nagy kézügyességet, pontosságot és odafigyelést igénylő keréknek is. Kedvelt volt egyszemélyes használhatósága miatt. Nem kellett nagyot emelni, s jó volt a súlyelosztása is, ügyes rakodás esetén. Szükség volt rá akkor is, amikor a szérűsker- tekből szalmát, szénát, kukoricaszárat kellett a kérődző állatoknak vinni. De a trágya kihordása is többnyire ezen bonyolódott. Jó adag lóher- széna is elfért a tragacson. Újabban pedig betonlapot, cementes zsákokat hoz- nak-visznek rajta. Érdekes, hogy a tragacsot teherrel megrakva sohasem húzták maguk után, csak üresen. Ha szállítmány volt rajta, mindig tolták. Ma már csak itt-ott látni tragacsot. Javításával senki sem foglalkozik. Helyette a két kismotorkerékre szerelt vaskocsi a sikk. K.L. Öregek napja Faddon Több településen rendeztek a közelmúltban öregek napját. Felvételünk Faddon készült, ahol a művelődési házban megtartott eseményen a polgármester, Tóth Ferenc (képünkön középen) is részt vett, köszöntve a község idős embereit.
