Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-07 / 5. szám
4 «ÚJSÁG BONYHÁD ÉS KÖRNYÉKE 1994. január 7., péntek A madéfalvi veszedelem évfordulóján Ma 229 éve történt a szörnyű mészárlás Madéfalván, mert az erdélyi falvakban a férfiak megpróbálták kivonni magukat a kötelező katonai szolgálat alól. Az évfordulóról a Székely Kör ma este emlékezik meg Bonyhádon. Lapunk a történéseket Höfler Lajosné korabeli dokumentumok alapján összeállított leírása alapján eleveníti fel. * Egy névtelen székely ember így ír az erőszakos határórszervezésről: 1764-ben az ural- kodás-undorodva kell leírnom - erdélyiek tanácsára a székely szabad nemzetet örökös katonai szolgálatra kényszerítette. Az osztrák örökösödési háború (1740-1748), a hétéves háború (1756-1763) arról győzték meg a Habsburg-házat, hogy a hadsereget fejlesztenie kell, ha vetélytársaival eredményesen akar megmérkőzni. Az erdélyi határőrség megszervezésének bevallott célja: a keleti határok megvédése a betörésektől, a csempészet megfékezése, az esetleges lázadások elfojtása. Továbbá gátat akartak vetni a lakosságot gyakran tizedelő, keletről behurcolt pestisnek. Nem hangoztatott elképzelés volt az is, hogy a határőrség egységeinek külföldi harctereken történő felhasználására is sor kerüljön. AII. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc (1703-1711) leverése után a katonáskodó székelyeket, mint Ausztria számára megbízhatatlan elemeket lefegyverezték, majd adófizetőkké tették. A határőrség-állítást „a cél szentesíti az eszközt" durva elve alapján valósították meg. Mária Terézia császárnó Buccow lovassági generálist tábornokot Erdély teljhatalmú királyi biztossá és főparancsnokká nevezte ki. 1762-ben megkezdődött tehát a határőrség szervezése. Bornemissza főkirálybíró Gyer- gyóalfaluban hívta össze először a falubírákat. A bírák a falu népe nélkül nem döntötek. Gyergyóalfalu népe, de valamennyi gyergyói falu ezt válaszolta: úgy hajlandók újból kato- nati szolgálatra lépni, ha a régi jogaikat visz- szaállítják és tisztjeik saját nemzetükből lesznek. Schröder ezredes ígéretekkel, majd súlyos büntetések kilátásba helyezésével csak rávette a gyergyóiakat, hogy mérték alá álljanak. Megkezdték a fegyverek kiosztását, amikor váratlan hír érkezett Gyergyószentmiklósról. Ott a férfiak megtagadták az eskü letételét. Buccow a nép szószólóit letartóztatta. Az emberek a generálisra támadtak, meg akarták ölni. A fokirálybíró lépett közbe. Csíkszeredában folytatódott a sorozás, ahol néhányan letették az esküt. Csíkszék vezetősége az erdélyi kormányzatnak előterjesztette a csíkiak sérelmeit: nem tartják tiszteletben az önkéntesség elvét: fenyegetéssel, veréssel, kínzással kényszerítik a katonatisztek arra, hogy határőrnek iratkozzanak. Eközben Háromszékben is „a csíki példából hímet varrván", a nép lázongani, elégedetlenkedni kezdett. Az eredménytelenség, a kudarc láttán a császárnó Buccow helyett Siskovicsot bízta meg a határőrség megszervezésével. Előírja, hogy Erdélyben 2-2 gyalogezredet (2 székely, 2 román), 1-1 huszárezredet szervezzenek meg A rendelet kihirdetése után több falu azt válaszolta, hogy inkább adózik, mint eddig is tette, s akik aláírták a hitegetésre a papírt, azok az erőszaknak engedtek. Katonáskodjanak, adót fizessenek, mindezt egyszerre! 1763 végére csak besoroztak két század katonát, ezek előtt ágyúk védelmében kihirdették a császárnó parancsát. „S ... lett a csíki völgy... a halál völgye"Eközben megérkezett a hír: a madéfalvi férfiak a sorozás elől kivonultak az erdőbe. Példájukat rövidesen számos falu követte. Egyesek 1200-ra, mások több ezerre teszik számukat. Beke István delnei, Zöld Péter szentléleki plébánosok járták a falvakat és arra tanították a népet, hogy ne vegyék fel a fegyvert. Zöld Péter a nemes embereket is megeskette: „ők es hozzánk, mú es hozzájuk hívek leszünk, segítsük egymást". Az „erdei emberek" tiltakozó leveleket küldtek. Azért döntöttek így, mert a határőrség szervezése törvénytelen, a bizottság erőszakot alkalmaz, „vérrel vett székely ... s örökös nemes szabadságainkat erőszaktétellel akarja elvenni... házainkat akarja rontani". 1764. január 2-án a megszeppent szervező bizottság Tapolcára költözött. A kápolna mellé fenyegetően 4 ágyút szegeztetett ki. Az ellenállók 1764. január 6-án a hegyről Szépvízre jöttek, hogy Tapolcára a bizottság elé menjenek. A bizottság a tömeget nem fogadta. Ezért Madéfalvára vonultak. Ekkor érkeztek oda a háromszékiek is. Egyesek szerint 2500 ember gyűlt össze, mások szerint ötezren voltak. A bizottság ismét felszólította a Madéfal- ván táborozókat, hogy hallgassák meg a királyi rendeletet, az idegenek hagyják el a falut. Siskovics rossz jelnek vette, hogy a nép semmit nem válaszolt. Úgy gondolták, hogy Udvarhely felől segítséget várnak. De megjelent a bizottság előtt a madéfalvi Nagy József és a kökösi László József. Közölték, hogy az ünnep (vízkereszt) miatt az emlékiratukat a következő napon, január 7-én terjesztik elő. Siskovics fegyveres beavatkozást indítványozott csírájában el akarták nyomni egy, az előző századokban kirobbant lázadásokhoz hasonló eseményt. 1764. január 7.én éjjel 3 órakor Carato alezredes az Okelli-ezred 4 századával, a Trautsmandorf-ezred vérteseinek másfél századával, 30 Kálnoky-huszárral, összesen 1350 katonával és két ágyúval indult el Madéfalva ellen. A gyalogság egy része 1 ágyúval az Oltón túl levő Mór-hegyese nevű magaslat délkeleti lejtőjén foglalt állást. Az ágyúval a temetőben levő kápolna mellől vették célba a falut. A gyalogság másik része a másik ágyúval Csicsón felül, a Tapolca irányába vivő utat zárták el. A német vértes lovasok és huszárok a Szépvíz-Gyimes irányába vivő utat állták el, míg a Rákosi út mellett az új székely katonák sorakoztak fel. Madéfalva népe gyanútlanul aludt. Fegyveres támadásra senki nem gondolt. Hajnali 4 órakor beléá- gyúzták a halálos álmát alvó faluba. Mindenki felriadt. Valószínű pánik tört ki. Mindenki menekülni próbált. Ellenállásra nem is gondolhattak. Fegyverük sem volt. A falu az ágyútúztől kigyulladt, a falu egy része leégett. Az Udvarhely felé menekülőket a gyalogság puskatüze, az Olt jegén átjutni akarókat a jég nem bírta, a vízbe fulladtak. A Felesik felé menekülőket a német vértesek kardcsapással fogadták. A katonaság minden oldalról tódult a faluba, a menekülőket lelőtték, vagy lekaszabolták. Több mint 400 embert letartóztattak. S ezek után kirabolták a falut. Egyetlen katona sem halt meg, meg sem sérült. Nem is csoda, hiszen ez nem fegyveres összecsapás volt, hanem vérfürdő, a békés szándékú védtelen nép könyörtelen lemészárlása. A halottak számát a hatóság 177-ra, Heydendorf 400-ra becsülte. A halottak sírfeliratát Lázár János „alkotta" meg: Castigata Seditio Siculorum. Azaz: a székelyek pártütésének megbüntetése. Egy ismeretlen a történeti igazságot kifejező latin Siculicidium nevet adta. A székelyek légy ilkolása, az elesettek emlékműve gúnyból éb megfélemlítésül felvésték: Domita siculórum superbia hic jacet. Itt nyugszik a székelyek legyőzött gőgje, büszkesége. Valaki titkon az emlékmű hátára írva így felelt: Itt emelt magának a gonoszság oltárt, Mondd el hóhérainkra a CIX-ik zsoltárt! CIX. zsoltár (részlet): Fiai legyenek árvákká, Felesége özvegy asszonnyá, Gyermekei ez földönr szüntelen Elbújdossanak helyből helyben, És ók széjjel kolduljanak ... II. József parancsára tüntették el a feliratot. Ma azon a helyen 1905-ben felavatott emlékmű áll. Ide látogatnak el az elüldözött székelyek utódai, akiket bukovinai székelyeknek neveznek, a csaknem másfél százados bukovinai tartózkodás emlékére. Sajnos sokan nem ismerik a népcsoport életútját, s a hányattatás, melyben bőven volt részük, talán egyszer véget ér. 1991-ben Madéfalván először tartottak szentmisét és ünnepséget az emlékműnél következmény nélkül. * Erről a megemlékezésről film is készült, amelyet ma este hat órakor vetítenek Bonyhádon a művelődési központban, a Székely Kör öszejövetelén. Mozgalmasan indult az év Megy a nyaklánc vándorútra Mozgalmasan indult az új esztendő a bonyhádi rendőrök számára. Rögtön az év második órájában incidens történt egy mulatságon. A művelődési központ büféjében a vendégek arra lettek figyelmesek, hogy egy nő és egy férfi egymásnak esett. Pontosabban: a hölgy letépte a férfi nyakában lévő nyakláncokat, állítva, hogy közülük az egyik az, amelyiket két évvel ezelőtt elloptak tőle. Az idegenben élő, magyar származású nőtől - állítása szerint - szintén egy mulatság alkalmával lopták el a mintegy 1000 svájci frankot érő láncot és medált. A felismerni vélt lánc meglehetős kalamajkát okozott, hiszen az érintettek barátai sem hagyták tétlenül a történteket, a huzakodás következtében a letépett láncok visszakerültek a férfihez, ám ismét eltűnt egy nyaklánc a hölgy nyakából... Ennek értéke feltehetően 1500 svájci frank. Meglehetősen különös, de épp az incidenssel egyidőben törtek be a férfi - akinek a nyakából a láncokat letépte az erélyes hölgy - lakásába, és onnan háromszázezer forintot vittek el. Ugyancsak pénzt vittek el Váralján egy lakásból, ahol egy idős embert meglátogatott egy nőismerőse azzal az ürügygyei, hogy venne tőle valamit. Közben feletehetőleg a vele együtt érkező sásdi fiatalember, O.S. elcsent az egyik szekrényből 25 ezer forintot. A gynúsított csak tízezer forintot ismer el. Elővigyázatlan volt az egyik pincér is, szilveszter éjszakáján. A bonyhádi Picolo étteremben - miközben a vendégek feje fölött vitte a tálcát a nagy tömegben - kilopták a zsebéből a pénztárcáját mintegy huszonötezer forinttal. A tettesnek nyoma veszett. Nem így a megsétáltatott autóé. Bonyhádról Dombóvárra kellett valakinek rohannia az év második napjának hajnalán, mert elkötött egy ládát az egyik Bacsó béla utcai ház elől. A Lada tulajdonosa már hajnalban észrevette, hogy a járgány eltűnt a ház elől, ám azt gondolta, a barátai tréfálták meg. Nos nem így volt, viszont ha- marost meglett a kocsi, a gazdája vissza is kapta. A Völgység TV rejtvénye 1. Tavaly decemberben adták át az Aranylabda díjat. Ki az a Juventus játékos aki - a FIFA szavazata alapján - megkapta? 2. Ki az az FTC játékosm, aki, szintén elnyerte az Aranylabdát? Melyik évben? 3. Kérdések az amerikai futtbalról: — Hány mérkőzés van egy bajbnokságban? — Legalább hány főből áll egy csapat? — Hány csapat játszik a ligában? — Hányán játsszák az amerikai focit? A megfejtéseket január 13-ig kérik a Völgység TV címére: Fáy Itp. 34. A múlt heti rejtvény szerencsés megfejtője: Pörös Tamás, Bonyhád Mátyás u. 107. Volt egyszer egy doboz. . . A bonyhádiak közül sokak nosztalgiával gondolnak a Vörösmarty iskola udvarán álló „dobozra", amely hajdan kórházként is működött, később sok-sok generáció tanult a falai között. íme, bevégeztetett: az elaggott épület helyére is korszerű, szép termeket emelnek rövisdesen. Ótós Réka képriportja a bontást örökíti meg. A bonyhádi kórház talpon maradt A szakmai színvonal nem a mérettől függ Tavaly tavasszal végezte el a minisztérium a a kórházak helyzetének felmérését, amelyben a bonyhádinak - lévén kis intézmény - kedvezőlen jövőképet rajzolt. Ez is felerősítette az igényt, hogy bizonyítsák, a színvonalas gyógyítás nem nem azon múlik, mekkora egy intézmény. A megtett intézkedésekről, a szemléletváltásról, a kórház helyzetéről számolt be a képviselőtestületnek dr. Bücs Gábor orvos-igazgató. Az egészségügy anyagi helyzete már-már katasztrofális, gyakran olvasni a lapokban csődhelyzetben lévő intézményekről. Bonyhádon sikerült elkerülni a fizetésképtelenséget, mégpedig elbocsátások, részlegek bezárása nélkül. Az ágyak, a műszerek kihasználtsága javult. Az orvosigazgató szerint ehhez először is szemléletváltozásra, majd pedig szervezési intézkedésekre volt szükség. Először önmagukat kellett meggyőzni arról, hogy egy kórház szakmai színvonala és nagysága között nincs törvényszerű egyenes arányosság. Egy ágyszámát tekintve kicsi kórház is dolgozhat magas szakmai színvonalon. Be kellett bizonyítani, hogy szükséges és lehetséges olyan új profilok bevezetése, amelyhez nem kell sok pénz, hanem „csak" az igények felmérése, ötlet és szakmai ambíció. Közben a kórházról a háziorvosi rendszer bevezetésében levált az alapellátás, s fel kellett készülni a teljesítményfinanszírozásra is. Az intézkedések között szerepelt a mindenki számára látható rend, fegyelem, tisztaság állandó fenntartása. Talán a legnehezebb feladatnak bizonyult - de az ezzel járó feszültségeket vállalni kellett - az intézet egészét szem előtt tartó szemlélet elfogadtatása, és ezzel az egyéni érdekek hátrébb sorolása, miközben támogatni kellett a szakmai ambíciókat. Közben elkészült a szervezeti és működési szabályzat, ennek értelmében az igazgatói hármas mellett hat tagú igazgatótanács vesz részt a az irányításban. A betegek ellátását közvetlenül érintő intézkedés volt a rehabilitációs lehetőségek bővítése, gazdagodott a fizikoterápia felszereltsége. Gyógytorna és gyógymasz- százs áll a fekvő és járóbetegek rendelkezésére. Az alapvető műszerek beszerzése után urológiai szakrendelés indult tavaly februárban. A népbetegségnek számító csontritkulás megelőzésére, együttműködve a reumatológia szakrendeléssel változó-kori szakellátás működik. A gyerek és ifjúsági nő- gyógyászati rendelés nevelési feladatokat is vállal. Tolna megyében Bonyhádon lehet legrégebben részt venni az apáknak is gyerekük születésénél. Egyedülálló megoldással valósították meg az anyák és újszülöttek kívánatos közelségét. Az ésszerű helyiség- gazdálkodás megvalósítása mellett új iskolafogászat nyílt. Beindult a szakambulanciák fekvőbeteg-ellátása, amelynek keretében egy-egy éjszakára, vagy kezelés időtartamára kapnak helyet akiket korábban kizárólag az ágy-háttér hiánya miatt kellett más intézetbe irányítani. Mindig annyi ággyal rendelkeznek, ameny- nyire szükség van. A járóbeteg- ellátásban is mérik a teljesítményeket. Az intézmény talponmaradásához hozni kellett egy sor belső takarékosági intézkedést. Három orvosi állás betöltetlen, de szakképzettlen ápolót nem kényszerülnek alkalmazni. A beszámolási periódus mindkét évében öt-öt millió forintot kaptak az önkormányzattól műszerek beszerzésére, pályázati pénzen sikerült számítógépet beszerezni, a laboratórium és a gyógyszertár működésének korszerűsítésére. A készenléti szolgálatot személyhívó rendszerrel látták el. Nagyobb felújításra csak 1992-ben került sor, tavaly erre már nem jutott ön- kormányzati pénz. Mint arról annak idején beszámoltunk a MINVASIV Alapítvány és a PAV Rt. hozzájárulásával hatmillió forint értékben szereztek be műszereket. Sokat törődnek a betegek komfortérzetének javításával, például tévékészülékek beszerzésével, a telefonhálózat bővítésével. A tervek között szerepel olyan diagnosztikai és operációs rendszer megteremtése, amely a betegek számára nagyfokú kíméletet és gyors gyógyulást biztosít. -i-