Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-31 / 25. szám
1994. január 31., hétfő MEGYEI KORKÉP »ÚJSÁG 3 Pénz áll a (falu)házhoz Kakasdon A Szerencsejáték Alapitól három és félmillió fo rintot nyert el egy pályázaton a kakasdi önkormány zat. A pénzt a faluház épí tésére fordítják. A képviselő-testüle legutóbbi ülésén - januá: 27-én, csütörtökön - elfő gadták a település költ ségvetését. További útépí téseket határoztak el melynek eredményeként; Rákóczi és a Táncsics ut cában mintegy két kilomé teres szakasz készülhet el; közeljövőben. Az agrárágazat kérdéseiről Varsádon Február 2-án 17 órai kezdettel a varsádi köz* ségháza nagytermében, í mezőgazdasági termeiéi támogatási rendszeréről, í kedvezményes hitelkonstrukciókról, a gazdaköi megalakításáról tart tájé koztatót Mauthner Vince az Egyesült Kisgazdapárl tagja. Jelöl a Köztársaság Párt A Köztársaság párt országgyűlési képviselő jelölő gyűlést tart február 2-án Szekszárdon. A rendezvény este fél hatkor kezdődik a párt Ybl Miklós utca 3. szám alatti irodájában (a volt Tervező Iroda épületében). Székely bál Bonyhádon A báli szezon következő mulatságára február 5-én kerül sor Bonyhádon, a művelődési központban. Az este nyolckor kezdődő rendezvényen Magyari István és zenekara és a Boros zenekar húzza a talpa- lávalót. Megjelent a Pedagógiai Híradó A Tolna Megyei Ön- kormányzat Pedagógiai Intézetének Tájékoztatója közli a megyében induló tanfolyamokat, a továbbképzési lehetőségeket és a tanulmámnyi versenyeket. A Pedagógiai Híradó februári számában olvashatnak a pályaválasztással kapcsolatos tudnivalókról, pályázati híreket, álláshirdetéseket. Felhívást tesznek közzé a földrajz illetve testnevelő szakos kollégák számára, szoftvereket ajánlanak a 6 illetve 8 osztályos gimnáziumok figyelmébe. Szerepel a szokásos könyvbemutató rovat, a mellékletben pedig segédanyagot találnak az olvasók az iskolaszékek megalakításához, illetve egy ajánlást a Tanulás és fejlesztés című kiadványról. Reif György grafikái Reif György tanár-grafikus munkáiból nyílik kiállítás február 7-én Bonyhádon. A művelődési központ kiállítótermében délután 5 órakor Kovács Ferenc nyitja meg a tárlatot. A grafikák február 18-ig, hétköznap 10-től 18 óráig láthatók. Véget értek a „Cinege" elődöntői Énekelni és énekelni hagyni — Az szeret jól, aki hagyja énekelni a gyerekeket - mondotta Marosi Júlia a Cinegemadár népdaléneklő verseny zsűrijének nevében a si- montornyai elődöntő értékelésekor. Az elmúlt hét végén zárult az elődöntők sorozata: Dom- bóvárott és Bonyhádon is ösz- szemérték tudásokat a dalos felnőttek és gyerekek. A Simontornyán tizenheten szálltak versenybe, közülük öten (képünk) jutottak a középdöntőbe. A dombóvári elődöntő 21 produkciója közül tizenhetet tartott érdemesnek a zsűri a további versenyre. Bonyhádon - ahol vasárnap délelőtt adtak egymásnak az A nagymányoki német nemzetiségi együttessel a középdöntőben is találkozhat a közönség Szabadi Mihály és a simontornyi továbbjutók: Schell Tamás, Péter Gábor, Földvári Judit, Almás Tünde és Stumberger Csilla énekesek randevút - 16 produkció közül kilenc bizonyult további szereplésre alkalmasnak. Várhatóan három középdöntőt szerveznek, ezek közül az elsőt Szekszárdon tartják, február 13-án. (A középdöntőbe kerültek névsorát, és a verseny további menetét rövidesen közöljük lapunkban). Az elődöntők végeztével rövid értékelést kértünk a zsűritől. Szabadi Mihály kiemelte, hogy rengeteg kistelepülést mozgatott meg a verseny, amit nagyon örvendetesnek tart. Mint mondotta, a produkciók mögött kiváló tanári teljesítmények is húzódnak, és reményt keltőnek tartotta, hogy újabb és újabb tanárok és diákok kapcsolódnak a mozgalomhoz. Sokat javult a műsorválasztás is - ez a zsűri tagjainak egybehangzó véleménye, különösen dicséretesnek tartják, hogy a területre jellemző - sárközi, bukovinai székely illetve német - dalokat szólaltatják meg a szereplők. Hangyál-Ótós Kiemelkedő eredmények a dombóvári borbírálaton A dombóvári kertbarátkor az elmúlt héten tartotta, immár 12. alkalommal, a város és városkörnyéki borok bírálatát. Többek között Dombóvárról és a környező településekről, de még a megyehatárokon túlról Sásdról, Gölléről, Kaposvárról is hoztak bormintákat. Az elmúlt évi bírálatra 177 minta érkezett, míg az idén 170. Ebben mindenképpen közrejátszott a korai hóesés, ami nehezítette a munkát, nem mindenki tudta elvégezni a második borfejtést, s a fehérborok is igen nehezen tisztultak. A borbírálat eredményeiről beszámoltunk lapunk csütörtöki számában, most azok neveit közöljük, akik kiemelkedően szerepeltek: Bődör István (Dombóvár) 3 arany, 1 bronz, Barkóczi Ernő (Attala) 2 arany, 3 ezüst, Bodó Imre (Dombóvár) 2 arany, 1 ezüst, 1 bronz, Hegedűs József (Döbrököz) 2 arany, 1 ezüst, Rab Zoltán (Dombóvár) 2 arany, 1 ezüst, Leibing Károly (Dombóvár) 2 arany, 1 bronz, Márhoffer János (Já- gónak) 1 arany, 2 ezüst, 1 bronz, Fűzi Sándor (Dombóvár) 1 arany, 2 ezüst, We- isz Boldizsár (Dombóvár) 1 arany, 2 ezüst, Vértesi János (Dombóvár) 1 arany, 2 ezüst, Takács István (Ka- pospula) 1 arany, 2 ezüst, Suri Dénes (Dombóvár) 1 arany, 1 ezüst, 1 bronz, Puska József (Gölle) 1 arany, 1 ezüst, 1 bronz, Vértesi Antal (Dombóvár) 1 arany, 1 ezüst, Halmai László (Dombóvár) 1 arany, 1 ezüst, Tanner János (Dombóvár) 1 arany, 1 ezüst, Füstös Imre (Nagyberki) 1 arany, 1 ezüst, Lichtenberger Ottó (Dombóvár) 1 arany, 1 ezüst, Szemes Lajos (Döbrököz) 1 arany, 1 bronz, 1 oklevél, Michéller József (Dombóvár) 1 arany, 1 bronzérem. Diáktoborzó Tamásiban Azoknak a diákoknak akarunk lehetőséget biztosítani, akik az értelmiségi életformát tűzik célul maguk elé - mondotta Kurucz Géza, a tamási Béri Balogh Adám Gimnázium igazgatója szombat délelőtt azon a fórumon, ahol a gyerekeket és szüleiket tájékoztatták az intézményben folyó nyolcosztályos képzésről. Az iskolába jelentkező - az általános iskola negyedik osztályát elvégzett - tanulóknak magyar nyelvből és matematikából kell felvételizniük. Tájékoztatójában az igazgató kiemelte: a közel hasonló tudású diákok jobb eredményeket tudnak elérni, mint a heterogén csoportban tanulók. Az iskola nagy gondot fordít az idegen nyelvek oktatására, különös tekintettel arra, hogy az általános iskolákban meglehetősen nagy a szóródás a nyelvoktatás színvonalát illetően. A másik kiemelt terű-' let a matematika, ezt a tantárgyat is emelt óraszámban tanulhatják a tamási nyolcosztályos gimnázium diákjai. Az új képzési formát két évvel ezelőtt vezették be, az ősszel induló első évfolyamon 26 tanulónak lesz helye. Kérdésünkre az igazgató elmondta, hogy a hagyományos - négyéves - képzést is meg akarják tartani hosszú távon Tamásiban. . -I -s A szülők és a leendő diákok az igazgatót hallgatják Visszatérnek a megrázó élmények „Úgy vertek bennünket, mint a répát Beszélgetés Kabos László színművésszel az ötven év után ismét felbukkanó ordas eszmékről — Művész úr, nagy sikert aratott a fellépése, itt, Szekszárdon. A vidám műsor után lehet, hogy kellemetlen emlékeket idéz önben a kérdés, de engedje meg, hogy feltegyem. Mi a véleménye arról, hogy ma hazánkban ismét nyíltan megjelentek a nyilas eszmékből táplálkozó, magukat hungaristának valló pártok? — Nem kellemetlen számomra a kérdés, sőt, ezzel a témával én is foglalkozom mostanság. Jómagam, mint aki megjárta a mauthauseni koncentrációs tábort, el nem tudtam volna képzelni, hogy ötven év elteltével ályen pártok ismét megjelenhetnek Magyarországon. Ez egyszerűen megdöbbentő. Az első gyanús jeleket egyébként már akkor észleltem, amikor itt egyesek azzal kezdtek el foglalkozni, hogy ki a magyar, ki nem magyar. Miért kell ezt örökké firtatni? — Mennyire megnyugtató művész úr számára az a tény, hogy a legszélsőségesebb pártok esetében nyomozást folytat a rendőrség? — Igen, éppen most olvastam, hogy a Szálasit dicsőítő, mondhatnám nyilaskeresztes pártot fel fogják jelenteni. De hát én azon csodálkozom, hogy itt feljelentgetések mennek ez ügyben. Ezeket egyszerűen nyakon kell csípni és be kell kasztnizni. Persze, tudom, hogy jórészt csőbe húzott gyerekekről van szó, akik biztos másképp beszélnének, ha őket vitték volna koncentrációs táborba. — Gyakran gondol ma is Ma- uthausenre? — Igen, pedig ötven év eltelt azóta. Az idegeimben ma is érzem a következményeket. Például Mauthausen óta nem tudok aludni egyfolytában nyolc órát. Álmatlan vagyok, s időnként visszatérnek a megrázó élmények. Ráadásul ezek az új események „segítenek" abban, hogy soha ne gyógyuljanak be teljesen a sebek. — Mikor kezdődött meg a kálváriája? — A háború végén, 1944- ben, még itt, Magyarországon. Ekkor 21 éves voltam. Először munkatáborba kerültem, s október 15-én, a fegyverszünet kihirdetésekor már azt hittem, hogy megúsztam. Letéptük magunkról a sárga csillagot, a keretlegények pedig odajöttek hozzánk és saját maguk megnyugtatására elkezdték kérdezgetni: ugye, mi jól bántunk magukkal? Pár órával később, amikor Szálasi átvette a hatalmat, már újból úgy vertek bennünket, mint a répát. — Tisztában volt azzal, hogy milyen sorsra számíthat? — Hogyne, nyilvánvaló volt, hogy gázkamrák várnak ránk. Szombathelyről Maut- hausen-Gunskirchenig gyalogmenetben, ötös sorokban hajtottak bennünket. A kísérő SS-őrök néha kiszúrtak egyegy személyt, aki nem tetszett nekik. Egyet intettek, s máris lőtték agyon. Nekem már akkor is feltűnő volt a hajam, éppen ezért igyekeztem a sor közepén maradni, s arra is ügyeltem, hogy ne találkozzon a pillantásom az őrökével. — Mikor fejeződtek be a megpróbáltatások? — 1945 május 5-én, ekkor szabadítottak fel bennünket az amerikaiak. Én a szerencsésebbek közé tartoztam, mert édesanyám és a három testvérem ugyancsak életben maradt. Apámat viszont elpusztították, Auschwitzban. — Mehetett volna külföldre is, ön viszont Magyarországot választotta ... — Nézze, én, mint zsidó ember, soha nem éreztem az elmúlt öt évtizedben, hogy engem üldöznének a magyarok. Ellenkezőleg, millióknak lettem a kedvence. Nem igaz, hogy antiszemita nép él Magyarországon, mert ha így lenne, akkor mit szeretnének rajtam? Viszont itt is létezik az aljanép, sajnos, akikkel kesztyűs kézzel bánnak. — Azt szokták mondani, hogy ezt még elbírja a demokrácia. — Én azért remélem, hogy még időben megakadályozzák a működésüket. Jó, nem lesz sok követőjük, de ne legyen egy se! Ez nem használ az országnak. Szeri Árpád Fotó: Koppány Péter
