Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-27 / 22. szám

1994. január 27., csütörtök HAZUNK TAJA NÉPÚJSÁG 5 Termesztett növényeink fontosabb károsítói 10. Takácsatkák A takácsatka elnevezésen nem egy faj, hanem atkacsalád értendő (szövőatkának vagy vöröspókoknak is hívják őket). Nyolc lábú, ovális testű, 0,5 mm nagyságú lények. Szúró-szívó szájszervükkel zsenge, zöld növényrészeket szívogatnak. A családhoz tar­tozó fajok jelentős részének jellemző tulajdonsága, hogy a fertőzött növényi részt finom szövedékszálakkal hálózzák be, erről a szövőképességéről kapták a takácsatka elneve­zést. A vörös szín - különösen nyár végén - gyakori, innen a „vöröspók" elnevezés. Ettől függetlenül testük színe ugyanazon fajon belül sem ál­landó; az állat fejlettségi foká­tól, tápláltságától, az évszak­tól függően változhat. Színük lehet sárga, zöld, barna és vö­rös. A takácsatkák a legkülön­bözőbb termesztett és vad nö­vényeinken élhetnek. Kerté­szeti növényeink közül a gyümölcsfajokat, szőlőt, zöld­ségféléket és dísznövényeket egyaránt károsítják. A tápnö­vényhez való specializálódá­suk mérve különböző. A leg­több faj néhány tápnövényű, de vannak egy- és soktápnö- vényű fajok is. A legjelentő­sebb kártevőink a soktápnö- vényű fajok, közülük is a piros gyümölcsfa-takácsatka és a közönséges takácsatka. Álta­lában a leveleket fertőzik, de ellephetik a tápnövényük más zöld részeit pl. hajtást, bimbót is. A leveleken legtöbbször a fonákra korlátozódik a fertő­zés. Egyes fajok egyaránt él­nek a levél mindkét oldalán, mások viszont csak a levél színén tartózkodnak. A káro­sított leveleken a takácsatkák szívásának helyén apró sárgás vagy sárgászöld színű elhal­ványodó pontok keletkeznek. A szívásnyomok szaporodá­sával a pontok egybefolynak és a levél először a főér men­tén, majd egész felületén sár­gásfehér színűvé válik, végül száradni kezd és idő előtt le­Piros gyümölcs takácsatka hullik. A szövedéket készítő fajoknál (pl. közönséges takácsatka) a kárképet még az teszi feltűnővé, hogy az apró porszemek a szövedékbe beleragadva jól látható porré­teget képeznek. Száraz időjá­rásban a növények jobban megérzik a takácsatkák kárté­telét, mert ilyenkor az általuk kiszívott nedv nagyobb vesz­teséget jelent, ami az egész lombozat és az összes gyü­mölcs lehullását okozhatja. Mivel a számukra kedvező meleg, száraz időjárásban - szaporodási ciklusuk lerövi­dülése miatt - népességük robbanásszerűen megnöve­kedhet, ezért érthető, hogy a takácsatkák kártétele száraz, napos helyen, zárt fekvésben a leggyakoribb, illetve a legsú­lyosabb. Fontos megemlíteni, hogy pl. a közönséges taká­csatka rendkívül sok gyom­növényen is megél és szapo­rodik. Nyáron a gyomok kiir­tása vagy elöregedése után vándorol gyümölcsfákra, sző­lőtőkékre és gyors felszapo­rodásával váratlan kártételi helyzetet teremt. Télen a taká­csatkák a kétéves fás részeken és a vesszők rügyei körül te­lelnek tojás (piros gyü­mölcsfa-takácsatka) vagy ki­fejlett (közönséges takácsatka) állapotban. Védekezés szem­pontjából a két kritikus idő­szak a tavasz és a nyár vége. A fertőzöttség téli vessző- és Közönséges takácsatka rügyvizsgálat alkalmával ki­mutatható, a fertőzöttség mér­tékéről viszont érdemes a te­rületen meggyőződni. A' szükségessé vált tavaszi vé­dekezésre olyan készítménye­ket használjunk, amelyek - az áttelelő tojások miatt - ovicid (tojáspusztító) hatásuk van (Apolló SC, Nissorun 10 WP). Nyári védekezésnél - figye­lembe véve, hogy a nyári né­pességben valamennyi fejlő­dési alak megtalálható - azo­kat a szereket részesítsük előnyben, amelyek a legtöbb fejlődési alakra hatnak (Dani­tól 10 EC**, Hostathion 40 EC*, Mitac 20, Neoron 500 EC, Omite 57 E, Sanmite 20 WP**, Thionex 35 EC**, Tor­que 55 SC**, Talstar 10 EC, Andalin DC-25, Tagló 15 EC**, Hostaquick 50 EC**). Az említett szerek alkalmazá­sánál kiemelt követelmény, hogy a permetlevet, jó por­lasztással, minimális elsodró- dás mellett egyenletesen jut­tassuk ki a célfelületre, a vé­dekezés eredményéről pedig mindig győződjünk meg. A *-gal jelölt I. kategóriájú szert csak a felsőfokú növény- védelmi képesítésű szakem­berek, a **-gal jelölt II. kategó­riájú készítményeket a „zöld könyvvel" rendelkező gazdák is megvásárolhatják és hasz­nálhatják. ifj. Gabi Géza Tm-i Növényegészségügyi Egy nyereséges szövetkezet Nakon A naki szövetkezet nyugdíja­sai azt latolgatták a megbeszé­lést megelőzően: vajon milyen évet zárt a szövetkezet, és mi várható az idén? A kérdésekre, az elmúlt héten megtartott tá­jékoztatójában adott választ Kiss József, a naki szövetkezet elnöke. Bevezetőjében szólt az ország jelenlegi gazdasági helyzetéről. Véleménye szerint három tulajdoni forma kialaku­lása várható. Állami gazdasá­gok, amelyek állami tulajdon­ban maradtak, a szövetkezeti forma és a magángazdálkodás. A szövetkezet további sorsát - szerinte - meghatározza a földkérdés: ha nem lesz föld, nem lesz munka, ha csökken a földterület, a dolgozói létszám is csökken; az üzletrészek pe­dig előbb-utóbb koncentrá­lódni fognak. Ezután Kiss József rátért a két főágazat elmúlt évi munká­jának értékelésére. A növény- termesztési és szolgáltató fő­ágazat az elmúlt évben nehe­zen indult az őszi, vetési idő­ben bekövetkezett esőzések miatt. A novemberi vetéssel 167 hektárnyi terület maradt vissza. A téli fagyások miatt 126 hektár őszi vetést kellett ki­tárcsázni, és kukoricával vetet­ték be. A tavaszi vetések zök­kenőmentesen zajlottak le. A nyári aszályos időjárás miatt csökkentek az átlagtermések, az őszi búzát 528 hektáron ve­tettek és 55 mázsa termett hek­táronként az 1992-es évi 71 má­zsával szemben. Őszi árpából 145 hektárt vetettek, 56 mázsa volt a hektáronkénti átlag. A borsó vetésterülete 116 hektár, 36 mázsa termett hektáronként. Napraforgót 157 hektáron ve­tettek, és 31 mázsás volt az át­lagtermés hektáronként. Kuko­ricából a 1175 hektáron jelenleg 70 mázsánál tart a hektáron­kénti átlagtermés. A teljes terü­letből 50 hektárról késve tudták betakarítani a termést a korai havazás miatt, de mára mint­egy fél hektárnyi terület van csak betakarítatlanul. Az 1994-es vetéstervről el­mondta, hogy őszi búzával el­vetettek 554 hektárt és 60 má­zsa /hektáronkénti eredményt várnak. Árpából 234 hektárt, erről 65 mázsa/hektárra számí­tanak, míg napraforgóból 358 hektárt vetnek és 28 mázsa/ hektáros terméseredményt re­mélnek. A növénytermesztés 1993-as évi bevétele 57 millió forint volt, ez az idei évre ez várhatóan 126 millióra alakul. A szövetkezet földterülete az idén 200 hektárral kevesebb, mint az elmúlt évben. A másik főágazat a sertéstar­tás és a takarmánykészítés. Az elmúlt évi értékesítési gondok rányomták a bélyegét a terme­lésre. Először sertéskereslet, majd pedig túlkínálat mutat­kozott, s ez az ingadozás az árakban is jelentkezett. Itt je­gyezte meg az elnök, hogy a szövetkezetben az ágazatok csak egységesen, és jó üzletpo­litikával működhetnek. A sertéságazat férőhelyki­használtsága teljes. Az 526 ko­cának tavaly 11.557 malaca szü­letett, az 1 kocára eső malac­szaporulat 22, és 1 kocára 18,6 hízó jutott. A kiesés 16 százalé­kos volt. A hasított sertés ki­lónként 98 forintot ért. Fejlesz­tésre került az ágazat, üres ko­caszállót átalakították batériává - 5 millióba került a beruházás -, ezzel is növelve a férőhelyet. Az idén 571 kocára terveznek 12.600 malacot, míg 1 kocára 22 malacot és 18,8 hízót átlagban. A kiesést 14,7 százalékban sza­bályozták be. A sertéságazat árbevétele 110 millió forint volt, míg az idén 124 milliót terveztek. Az éves tápgyártás 4541 tonna volt, 16 tonna elő- keveréket gyártottak. így fél­évkor 57 tonna tápot gyártott a keverőüzem. Az idei évre 4785 tonna a tervezett tápfelhaszná­lás. Állategészségügyileg a te­lep megőrizte a hármas men­tességet, ami 2 millió forint be­vételt jelent. A kereskedelmi tevékeny­ségről szólva elmondta, hogy a tároló-kapacitást igyekeznek kihasználni, ez a szövetkezet nyereségének 40 százalékát produkálja. A szövetkezet tavaly évi adózatlan eredménye várha­tóan 55 millió forint, a tervezett 18 millióval szemben. Az elnök részletesen szólt még a dom­bóvári malom privatizációjáról, ami négy - a dombóvári a ka- posszekcsői, a kocsolai és a naki - szövetkezet kezébe ke­rült. Tájékoztatást adott a va­gyonnevesítésekről, a földalap­ról, és arról, hogy részaránytu­lajdonra 1670 hektár, kárpót­lásra 664 hektárt jelöltek. Eddig három licitet tartottak a köz­ségben: az elsőn 22, a másodi­kon 116, a harmadikon pedig 289 hektár talált gazdára. Az elnök a haszonbérletről szólva elmondta, hogy a vezetőség úgy döntött, hogy az idén a ha­szonbért 12-ről 15 kiló takar­mányra emeli a szövetkezet, és állami garantált áron számolva egy aranykorona 123 forintot ér. Ez mintegy 55 százalékos emelkedést mutat. Az 1995-ös évre vonatkozóan pedig javas­latot tett: az illetmény helyett egy aranykorona után 25 kiló gabonát javasol. Az 5-6 hektá­ros földtulajdon hozza a 25 mázsát. Az elnök tájékoztatója után Tevesz Tibor főkönyvelő néhány jövedelmi formát emlí­tett és beszélt arról, hogy az adózás során mire kell ügyelni.- p. téri ­Felvételünk a szövetkezet gépparkjának egy részletét örökítette meg Kiskun hibridkukoricák termesztése Az alma és körte téli tárolásáról Kiskun hibridkukoricák termesztési javaslata Tolna megyében címmel tart elő­adást Samir Rady, a Kiskun Vetőmagtermeltető Vállalat főigazgatója január 28-án, pénteken 10 órakor a tamási Diákcentrumban. A rendez­vényre meghívták és elvárják a mezőgazdasági szövetkeze­tek képviselőit, a vállalkozó­kat és a gazdakörök vezetőit. Az elmúlt év novemberében már bőven esett szó lapunk e rovatában a zöldségfélék téli tárolásáról. Szukács Zoltán, kedves szedresi olvasónk telefonja nyomán visszatérek e téma­körre, mert jogosan vetette fel, hogy ott, abban az írásban a téli tárolásra leg­gyakrabban kerülő hazai gyümölcsről, az almáról és körtéről csak egy megjegyzés­ben esett szó, hogy ezek egy külön kategóriát képeznek. Már mint a tárolás szempont­jából is. Nos, hát valóban! Eleget téve kérésének, a tárolóhely előkészítése, a tárolás alapfel­tételei ott említett biztosításán túlmenően érdemes szót ejteni e két, eltarthatóság szempont­jából legérdemlegesebb gyü­mölcsünkről, a téli almáról és körtéről. Mindkét gyümölcsfajnál fontos a gyümölcs abszolút fi­zikai épségén, biológiai rom­lásmentességén felül a „zöldé­rett" állapotban, a beszínező- dés kezdetén való betakarítás, mert ha túl korán szedjük le, az utóérés nem következik be, a gyümölcs ízét vesztve csak ráncosodik, ha pedig túlérett, az élettani folyamatok gyor­sabbak, az .intenzív légzés és lebomlás miatt a tárolás lehe­tőségei még kedvező körül­mények között is rövidek. Akár a fagymentes kamrá­ban, akár a pincében tárolás esetében célszerű a gyümölcs­rekeszek alkalmazása úgy, hogy a több soron felrakott lapos rekeszek között úgyne­vezett közlekedőrést hagyunk az időnként feltétlen szüksé­ges átvizsgálás megkönnyíté­sére. Jó ha kibéleljük és felülről is letakarjuk a rekeszeket fóliá­val, vagy polietilén zsákokkal, amelynek az a lényege, hogy a felszabaduló széndioxid el- áramlását fékezzük, így a le­bomlási folyamatokat gátolva a tárolást, a jó minőséget meghosszabbítjuk. A teljesen légmentes takarástól azonban óvok, mert az oxigén teljes ki­zárása, a tömény széndioxid a romlás, a raktári betegségek feltétlen előidézője lehet. Fontos mind a tárolásra szánt alma, mind a körte rög­tön a tárolórekeszbe való kézi szedése. Az ütés, nyomódás okozta sejtroncsolás a romlás, a betegségcsírák behatolásá­nak kapuja, melegágya. Fon­tos továbbá a plusz 10 C fok alatti, lehetőleg 5-6 fok körüli tárolási hőmérséklet és a ma­gas relatív páratartalom bizto­sítása. Ha télen a pincénk túl me­leg, éjszakai szellőztetéssel vi­gyük le a hőmérsékletet, ha pedig túlzott ráncosodást ta­pasztalunk, a pince talajának 2-3 naponkénti felöntözésével biztosítsuk a levegő kedve­zőbb páratartalmát. Ha ezeket az alapvető felté­teleket legalább optimális mértékben biztosítjuk, alma­fajták közül a Jonathán, Gol­den delicious, Starking, Téli arany parmen, Batul és Hús­véti rozmaring legalább ápri­lis végéig, körtéből a Bosch kobakja, Hardy, Diel vaj, Har­denport téli vaj, Serres Olivér, Téli esperes és Nemes krasz- szán fajta elsősorban február végéig jó minőségben eltart­ható. Saját tapasztalatom szerint a tárolótérben a betárolást megelőző fertőtlenítés mellett nem árt időnként néhány kén­lap elégetése sem. Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásár: Január 31.: Kapuvár. Országos állatvásár: Január 30.: Pécs. Jó, ha tudják .. -hogy valamikor ré­gen, amikor még ősnáda­sok uralták a Pannon táj nagy térségeit, az a néphit járta, hogy a fecskék nem is repülnek el szeptember elején messze, melegebb tájakra, hanem a hirtelen beköszöntött szeptember elejei dér hatására a tava­kat keresik fel és ott alá­merülve várják meg a ta­vaszt. Ennek a képtelen, ma már régen túlhaladott, a XVIII. században megfej­tett és az akkortájt tudo­mányosnak számított írá­sokban le is írt néphitnek az a magyarázata, hogy a hirtelen bekövetkezett hűvös idő a költözéshez elengedhetetlen csapatba- verődésben készületlenül érte a füstifecske-rajokat. A vadvizek lassabban hűlnek le, mint a száraz­föld, tehát térségükben melegebb van, a már fész­két hagyó, délnek repü­lésre készülő fecskerajok éjszakára a nádasokba hú­zódtak. A falusi nép csak azt látta, hogy alkonyattájt a fecskék eltűnnek a nagykiterjedésű nádasok­ban és már meg is volt a korabeli néphiedelem kia­lakulásának indítéka. A bor becsületéért A szekszárdi kertbarát­kor, a Hegyközség Egyesü­let és a gazdakör közös ne­vezőre jutott abban, hogy 1994. januárjától minden, a kertészet és a mezőgazda­ság fejlesztését szolgáló szakmai tevékenységben együttműködik. Elsőrendű feladatként tűzték ki a Szekszárdi Történelmi Bor­vidék régi megbecsültségé­nek fenntartását, ha kell, visszaszerzését. Egy borvidék elsőrendű célja - különösen ha „törté­nelmi" - a bor lehet. A bor, a vele kapcsolatos tevé­kenység értelmet adó ter­méke, a munka eredménye, honoráriuma, s ehhez egyre fontosabb követelmény a minőség és a piac. E kettő elválaszthatatlan egymás­tól. Mivel azonban a minő­ség a legjelentősebb befo- lyásolója a piacnak, napja­ink új piacfelkutatási felada­taihoz - amelyben nagy ter­vei vannak a három együttműködő szervezet­nek - legelsősorban az elő­állított és előállítandó minő­séget kell megismerni. A minőség és az termelők megismerését szolgálja az a kertbarát-, hegyközség- és gazdaköri tagok részére rendezendő házi borver­seny, amelynek borfajtán­ként 2 db, 0,7 literes jeligés mintáját várja a szervezetek vezetősége február 7-8-án 8-13 óra között Szekszár- don, a művelődési központ főbejáratánál. Ünnepélyes eredmény- hirdetésre február 18-án ke­rül sor. Szakái László Szakszerűen tárolt körte Szakái L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents