Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-26 / 21. szám

1994. január 26., szerda VÁLLALKOZÁS — PIAC MÉPÚJSÁG 5 Befektetési kedvezmény MRP szervezeteknek Az adójogszabályok befektetési kedvezményt biztosíta­nak azoknak a dolgozóknak, akik MRP szervezetekben kapcsolódnak be a privatizációba. Mivel a befektetési ked­vezménnyel kapcsolatban a korábban megjelent értelmezé­sek félreérthetőek voltak, ezért a Pénzügyminisztérium jö­vedelemadók főosztálya, valamint az APEH adónemek fő­osztálya az alábbi tájékoztatást adta: Az adóalapcsökkentés a saját befizetés címén az MRP-ben a résztvevő által az adózott jövedelméből a tárgyévben ténylegesen befizetett összeg után jár, mégpedig az összjö­vedelem 30 százalékáig terjedő mértékben. Feltétel azonban az, hogy az év utolsó napján a befektetés tárgyát tulajdo­nosként kell birtokolni. Ez azt jelenti, hogy a tagnak ebben az időben fennáll a tagsága az MRP szervezetben, valamint a tárgyévben befizetett összeget az MRP szervezet igazolá­sával bizonyítja. A személyi jövedelemadó bevallásban en­nek az igazolásnak az adatait a „C" jelű nyomtatványon kell feltüntetni. Adóvisszaigénylés befektetési alapnál Vállalkozás hatósági szemmel Aki egy évig bírja, általában talpon marad Az Europool Befektetési Alapkezelő Kft., a Hunnia be­fektetési alapok kezelője az APEH szakértőivel folytatott egyeztetés és az Anf 73/1994. számú APEH-állásfoglalás alapján az alábbi tájékoztatást adta. Az adóhivatal a befekte­tési kedvezmény alapjául szolgáló Hunnia II. befektetési jegyek tőzsde értéktári táro­A magyar minimumadó költségvetési célokat szolgál, szemben az USÁ-ban alkal­mazott hasonló adóval, amelynek bevezetését köz- gazdasági megfontolások in­dokolták - állapítja meg a Price Waterhouse most megje­lent kiadványában Kelemen János, a könyvvizsgáló és ta­nácsadó világcég szakértője. A legfőbb eltérés a magyar és az amerikai minimumadó között az, hogy az AMT A nettó összegével csökkenthető A külföldi utasok áprilistól nemcsak az adóhatóságtól, hanem az erre engedéllyel rendelkező belföldi forgalma­zóktól is kaphatnak áfa-visz- szatérítést a Magyarországon vásárolt új áruk után. Az erről szóló módosított kormány- rendelet pontosítja a vissza­igénylési jog feltételeit is. Az áfát azok a külföldiek igényelhetik vissza, akik nem rendelkeznek állandó tartóz­kodási engedéllyel Magyaror­szágon, de jogosultak erre azok a magyar állampolgárok is, akiknek külföldön van az állandó lakhelyük. Ők az adóhatóság fővárosi szervétől, vagy az erre feljogosított bel­földi forgalmazóktól áfa-visz- szatérítést kérhetnek a ha­zánkban legalább 25 ezer fo­rintért vásárolt új árucikkekre. lása esetén a befektetési ked­vezmény igazolásául elfo­gadja a tőzsdetag által a tulaj­donos részére kiállított tőzs­dei letéti igazolást. Ekkor a jö­vedelemadó bevallás „C" mel­lékletének „c" oszlopában a letéti igazolás azonosító szá­mát (letéti igazolás száma, vagy értékpapír-ügyfélszám- laszám) kell feltüntetni. a későbbi években normál szabályok szerint a nyereség után fizetett adó. A minimu­madó így Amerikában lénye­gében előrehozza a későbbi években keletkező adókötele­zettséget, és nem jelent plusz költségvetési bevételt. Ma­gyarországon ezzel szemben teljesen mindegy, hogy egy cég akár a tárgyévben, akár később nyereséges-e. Az adót meg kell fizetni, mivel első­sorban a költségvetés szem­pontja a lényeges. Az áfa-visszaigényléshez 90 napon belül ki kell juttatni az országból az árut, s legalább 183 napon belül kell kérel­mezni a visszatérítést. Az APEH kérelemre enge­délyezheti belföldi székhelyű, illetve állandó lakhelyű áfa-fi­zetésre bejelentkezett vállal­kozások, illetve vállalkozók részére az általános forgalmi adóvisszatérítést. Az enge­déllyel rendelkezőnek magá­nak kell meggyőződnie arról, hogy jogszerű-e a külföldi utas visszatérítési kérelme. A jogosságot igazoló adatokat - így az „áfa elszámolva" jelö­léssel ellátott számla másola­tát - megőrzi. Az ügykezelé­sért díjat számíthat fel a kül­földi utasnak, de ennek felső határa a visszatérítendő adó összegének tíz százaléka. Az egyéni vállalkozókról sok szó esik mostanában, hi­szen „a vállalkozások korát él­jük", s sok újdonság, újfajta üzletpolitika, szemlélet van kialakulóban. Az alábbiakban egy kis vál­tozatosságként nem a vállal­kozók szólalnak meg, hanem róluk szólunk, a hatósági munka oldaláról. Czápné Wolf Mária főelő­adó, a paksi polgármesteri hi­vatal hatósági főosztályán az egyéni vállalkozásokkal kap­csolatos hatósági munkát végzi. — Kezdjük talán egy kis sta­tisztikával. Pakson hogyan alakul az egyéni vállalkozók száma, fő­ként mivel foglalkoznak, s nagy-e a fluktuáció? — A tavalyi év végi statisz­tika szerint mintegy ezer egyéni vállalkozót tartunk nyilván. Fele-fele arányt kép­visel a kereskedelmi és az ipa­ros kategória. Ez utóbbinál mindenféle szolgáltatásra is gondoljunk, ne csak a szűk ér­telemben vett iparos tevé­kenységre. A tavalyi átlagunk heti bontásban a következő: 5 kiadott vállalkozói igazol­ványra esik 3 visszaadott iga­zolvány. — Kiből, milyen rétegből ke­rülnek ki a vállalkozók? — Egyharmaduk a pálya­kezdő munkanélküliek közül kerül ki, egy kis szülői segít­A privatizációs törvények révén tavaly gyorsult a ma­gántulajdonba adás, erősödött a hazai tulajdonosréteg, bő­vült a kisbefektetők köre, fej­lődött a hazai tulajdonlást se­gítő infrastruktúra és új tech­nikák alakultak ki, megindult a kárpótlási jegyek tömeges felhasználása, megélénkült a tőzsde. Ezzel párhuzamosan a külföldi működő tőke soha nem látott mértékben jött be séggel próbálnak valamibe be­lefogni. A másik harmadot azok teszik ki, akik már dol­goztak, de munkanélküliek lettek, s nem tudják elkép­zelni, hogy otthon üljenek a segélyre várva. A harmadik harmad egyfajta fizetéskiegé­szítő foglalatosságot keres, ők zömében ügynökök lesznek, közöttük a legnagyobb a fluk­tuáció. — Megítélése szerint meny­nyire felkészültek a jövendő vál­lalkozók, mennyire vannak tisz­tában azzal, hogy mibe vágnak bele? — Erre azt kell válaszol­nom, hogy egyáltalán nem felkészültek, alig vannak né- hányan, akik tudják, mire vál­lalkoznak. Azt tanácsolnám, aki teheti, ne sajnálja az időt, s némi pénzt, járjon utána, be­szélje meg egy gazdasági szakemberrel, van-e fantázia abban, amit el akar kezdeni, mennyi idő alatt várható, hogy megtérül a befektetése, és mennyi tőkére lenne szük­ség hozzá. Egyébként megfi­gyeltem, hogy általában aki egy évet „kibír" a vállalkozá­sában, nagyon ritkán adja vissza az „ipart", azok csa­lódnak többnyire, akik fél év,- néhány hónap alatt akarnak milliomosok lenni. — Egyáltalán hogyan kell kezdeni, mit tegyen, aki vállalko­zói igazolványt akar? az országba. Összességében elmondható, hogy a privatizá­ció tendenciái jók, ám a mód­szereken finomítani kell - mondta Pongrácz Tibor priva­tizációs államtitkár, az AVÜ Igazgató Tanácsának elnöke. Kifejtette továbbá: az idén a privatizációban hasonló eredményekre számít az ÁVÜ, 1994-ben 72,3 milliárd forint az előírt (becsült) priva­tizációs bevétel. — Január 1-től változott a jogszabály, az ügymenet a kö­vetkező: először a helyileg il­letékes polgármesteri hivatal­ban be kell szerezni a szüksé­ges nyomtatványt, ezt kitöl­teni, illetékbélyeggel (500 fo­rintos) ellátni, beszerezni az erkölcsi bizonyítványt. Ezután a kitöltött nyomtatvánnyal Szekszárdon, a megyei APEH-nél kell adószámot kérni, majd ismét a hivatalt felkeresni, ahol nyüvántar- tásba kerül a vállalkozó. Amit sokan nem tudnak: a társada­lombiztosításnál ettől a be­jegyzéstől kezdve „ketyeg az óra", akkor is kell tb-t fizetni, ha a friss vállalkozó hetekig semmit sem csinál. — Milyen jogszabályi válto­zások történtek még a fent emlí­tetten kívül? — Az idei év első félévének folyamán a már működő vál­lalkozóknak is rá kell íratni a vállalkozói igazolványukra az adószámukat. Ezt annál a polgármesteri hivatalnál kell elintézni, amely kiadta az iga­zolványt. Erről a vállalkozók nem kapnak külön értesítést, nekik kell utánajárni! (Meg­jegyzem, ilyenkor év elején ál­talában nem árt, ha a vállal­kozó tudakozódik a jogszabá­lyi változásokról, mert a sza­bály nem ismerete nem men­tesít a következmények alól.) Változatlan az a szabály, Az elmúlt évben a költség- vetési és a társadalombiztosí­tási szervezetek kivételével folytatódott a gazdálkodó cé­gek számának növekedése. Legnagyobb mértékben a jogi személyiség nélküli szerveze­tek szaporodtak. A KSH jelentéséből kitűnik, hogy 1993. december végén 85.638 jogi személyiségű gaz­dasági szervezet működött az országban, 23,4 százalékkal több mint egy évvel korábban. A jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek száma 98.036, ez 38,9 százalékkal több, mint 1992. december vé­gén. Egyéni vállalkozó 688.843 tevékenykedik az or­szágban, ez 13,6 százalékkal több az előző évinél. Az év folyamán 17.720 jogi személyiségű gazdasági szer­vezetet alakítottak és 1468-at szüntettek meg, lényegében ugyanannyit mint 1992-ben. A cégek több mint kilenctizedé új alapítással létesült, a meg­szűntek egynegyede pedig tel­jesen felszámolta tevékenysé­gét. A 21 főnél kisebb lét­számmal működő vállalkozá­hogy a vállalkozó az igazol­ványára bármilyen tevékeny­séget továbbra is ráírathat, de ezt a tevékenységet csak ak­kor gyakorolhatja, ha meg­szerzi az előírt szakképesítést és beszerezi a szakhatósági engedélyeket. A harmadik dolog: február 1-től megszűnik a közterüle­teken való árusítás. Kivételt képeznek a „klasszikus" dol­gok, például hírlap, virág, fagylalt, zöldség-gyümölcs. Ám azok is, akik mozgóárusí­tásra kaptak engedélyt, feb­ruár 1-től csak piacokon és vá­sárokban árulhatnak például ruhaneműt, egyebeket. S még egy dolog: az üzlet­nyitási bejelentést csak akkor záradékolja a hatóság, ha a vállalkozó előtte bemutatja a szakhatósági engedélyeket (ÁNTSZ, tűzoltóság, stb.) Amíg ezek nincsenek meg, üz­let nem nyitható. — A vállalkozásokkal kapcso­latban sok a szabály, sok a válto­zás. Gondolom, ez nem egy re­ményteli jövendő vállalkozónak kedvét szegi. — Arra buzdítanám a dön­tés előtt állókat, vágjanak bele, vállalkozzanak. Ehhez a hivatal megpróbál minden felvilágosítást, s min­den lehetséges segítséget megadni ezután is, ugyanúgy, mint eddig. Venter Marianna Az Informix Magyarországon Az Informix nemzetközi szoftver adatbank cég március harmadikán és negyedikén - szoftver bemutatót tart a ma­gyar szakembereknek a Ra- mada Grand Hotelben, jelen­tették be a szervezők hétfőn. A tájékoztatón elhangzott a H. And Prof D. ügynökség Bu­dapestről és a Elizabeth Czerwenka-Kulmon ügynök­ség Bécsből újfajta együttmű­ködést kíván kialakítani a ma­gyar PR-piacon annak érde­kében, hogy a magyar cégek könnyebben juthassanak kül­földi ismertséghez, illetve a nemzetközi vállalkozásokat könnyebben ismerhessék meg hazánkban. Ezért a budapesti székhelyű PR-ügynökség Ma­gyarországon, a bécsi vállal­kozás pedig a nemzetközi pia­con tevékenykedik. Az első közös munkájuk az Informix cég bemutatása lesz. sok aránya egy év alatt 78-ról 82 százalékra emelkedett. Az elmúlt évben a kft-k száma 16 ezerrel nőtt, év végére elérte a 73 ezret. A részvénytársasá­goké 663-mal, 2375-re emel­kedett. Mintegy 500-zal több szövetkezet működik mint egy évvel ezelőtt, vállalati formában viszont 603-al keve­sebb cég tevékenykedik. A gazdálkodó szervezetek ösz- szetétele tevékenységi körük szerint az egy évvel korábbi­hoz képest alig változott: a ke­reskedelmi cégek aránya 35 százalék, az ipari cégek to­vábbra is az összes cég egy­ötödét képviselik, az ingatla­nügyletekkel és a szolgáltatá­sokkal foglalkozók 18, az épí­tőipari 10 százalék. Áz egyéni vállalkozásokon belül a kisiparosok és a kiske­reskedők aránya 35-35 száza­lék. A szellemi foglalkozásúak 28 százalékot képviselnek, a mezőgazdasági önállók ará­nya megközelíti a 2 százalé­kot. Az egy évvel korábbihoz képest kevesebb a kisiparos és több az egyéb foglalkozású vállalkozó. Iparvállalatok borús várakozásai 1994-ben A tavalyinál rosszabb évre számítanak 1994-ben az iparvállalatok - állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Rt. felmérése, amelyet 500 iparvállalattól kapott infor­mációk alapján állítottak össze. A külön­böző méretű társaságok egyetértenek ab­ban, hogy az 1993. évi szerény ipari nö­vekedést még nem lehet a gyors és tartós élénkülés kezdetének tekinteni. A cégek úgy ítélik meg, hogy a belföldi értékesítés enyhén növekedni fog, ugyanakkor a kivitel volumene az 1993. évinél is kedvezőtlenebb lesz, különösen a kis vállalkozások gondolják így, mivel a korábbi években jellemző erőteljes ex­porttörekvéseik gyengültek. A cégek többsége 1994-ben nem vár érdemi javulást kapacitásainak kihasz­náltságában - az ipari termelőképesség átlagos kihasználtsága jelenleg mintegy 70 százalékos. A megkérdezettek két­harmada a termelés bővülésének akadá­lyait a belföldi kereslet rossz helyzetében, míg egynegyedük a külföldi piacok re- cessziójában látja. A cégek fele importjá­nak enyhe növekedését helyezi idén kilá­tásba - ez főként a külföldi tulajdonú vál­lalkozásokra jellemző. A vizsgált cégek egynegyede súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd, a külföldi érdekeltségűek közül ez 6 százalékot érint. A vállalkozások fele nem reméli pénzügyi helyzetének változását, sőt egynegyedük további romlással számol. Az átlagosnál csak a külföldi tulajdonú és a jelentősen exportorientált cégek biza­kodóbbak. Ezzel szoros összhangban a cégek visszafogottabbak beruházási ter­veiket illetően is, közel egynegyedük ter­vezi beruházásainak 1993-hoz viszonyí­tott növelését; kétharmaduk pedig kifeje­zetten csökkenést prognosztizál. A beruházást tervezőknél is keveseb­ben vannak azok, akik licenc vagy know­how vásárlását tervezik 1994-ben. A ter­melőszféra gyenge modernizációs törek­vését a gazdaságkutatók a tulajdonvi­szonyok rendezetlenségére és kedvezőt­len vállalkozási feltételekre vezetik visz- sza. A megkérdezett iparvállalatok profit­várakozásai pesszimisták, kétharmaduk azonban mégis bízik benne, hogy jöve­delmezőségük 1994-ben javulni fog. Minimumadó amerikai és magyar módra Külföldi utasok áfa-visszatérítése Hasznos tanácsok - ingyen Könyv, kezdő vállalkozóknak Hamarosan kézbe vehetik az érdeklődők azt a kiad­ványt, melyet dr. Bősze Gá­bornak, a megyei vállalko­zási központ vezetőjének és Mózsik Zsuzsának, a vállal­kozói központ ügyfélszolgá­lati irodája vezetőjének a gondozásában jött létre. A könyv elsősorban kezdő vál­lalkozóknak készült, prakti­kus, „kézzelfogható" taná­csokat kínál és kapaszkodó is lehet a rendeletekben, a törvényekben, az adózási formákban nehezen eligazo- dók részére. Ahhoz, hogy a vállalkozá­sok nehézségeire választ tud­janak adni a szerzők, ezt megelőzően az elmúlt évben egy tanulmány készült, melyben 60 kezdő szek­szárdi és szekszárd környéki vállalkozót kérdeztek meg, akik egy 30 kérdést tartal­mazó kérdőívet töltöttek ki. A felmérés legfontosabb célja az volt, hogy a vállalko­zók igénylik-e a különböző vállalkozás-fejlesztési in­tézmények létrehozását és ott milyen szolgáltatásokat vennének igénybe. Vizsgál­ták a vállalkozók végzettsé­gét, korát, alkalmazottaik számát, tevékenységi körét, a vállalkozásra ösztönző mo­tivációt. Az adatok elemzésekor ki­tűnt, hogy nagyon magas a kényszervállalkozók száma, ami a munkanélküli állapot­ból való kitörés lehetőségét jelenti az érintettek számára, így érthető, hogy sokan indí­tanak el úgy egy vállalko­zást, hogy kevés információ­val, gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. A tanulmány elemzése so­rán jutottak el a szerzők arra a felismerésre, hogy szükség van egy olyan kiadványra, amellyel megkönnyíthetik a kezdő vállalkozók első lépé­seit. A háromezer példányban megjelenő kötet szerzői: Markó Ignác az APEH osz­tályvezetője, dr. Kaiser Kata­lin a megyei földművelésü­gyi hivatal munkatársa, Ve- reczkeiné Rajkai Piroska a megyei IBUSZ és IBUSZ Bank Rt. igazgatója, dr. Palkó László a városi ön- kormányzat jegyzője, Kláb József okleveles könyvvizs­gáló és Lóránth Katalin ok­leveles könyvvizsgáló. A kezdő vállalkozók ABC-je című ingyenes kiad­ványt hamarosan kapni lehet a városi polgármesteri hiva­talban, az IPOSZ irodájában, és a vállalkozói központban. Privatizáció 1994-ben A gazdálkodó szervezetek számának alakulása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents