Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-24 / 19. szám
1994. január 24., hétfő GAZDASÁG »ÚJSÁG 5 Posta ügynökségek a kisebb falvakban Megkezdődött a posta privatizációja A Magyar Posta Vállalat a múlt év utolsó napján részvénytársasággá alakult, melyre az 1992. évi Lili. törvény előírásai alapján került sor. Az említett törvény rendelkezik a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról. Papp Jánossal, a megyei posta igazgatóságának a hivatalvezetőjével az átalakulás formáiról, a lehetőségek kihasználásáról beszélgettünk. — Bár még nem sok idő telt el a részvénytársasággá alakulás óta, érezhető-e változás a posta tevékenységében? — A szabályzatból eredően a tulajdonos és a vagyont működtető menedzsment szerepe máris elkülönült, az alapító és a működtetők felelőssége határozottan körvonalazódik. Az átalakulás nem csak jogi aktus volt, az elnevezés mögött elkerülhetetlen lépések sorozata húzódik meg. At kell alakítanunk a „piramis" szerkezetét. — Ez a gyakorlatban mit jelent? — A felüről lefelé haladó átalakítást. Ebben az évben várhatóan a posta vezérigazgatósága alakul majd át. Ez után kerülne sor a 6200 posta- hivatalra. Természetesen az átalakítások, a változások hatással vannak egymásra, tehát a „fent" hozott strukturális döntések „lefelé" is hatnak. Több elképzelés is van a privatizáció kibontakoztatására, az egyik a nyereséges, tehát profitorientált területi megoszlásra vonatkozna, a másik szerint az üzletági tagozódás tűnik eredményes gazdálkodásnak, például a csomagszolgálat, a levélposta, a pénz- forgalom, mind-mind önállóan dolgoznának. Egy biztos, az rt. csak akkor működhet eredményesen, ha minden dolgozó érdekeltnek érzi magát a feladatok maradéktalan teljesítésében. A már megalakult hírlapkereskedelmi és szolgáltató rt-k, valamint a járműjavító kft-k már az új szervezeti forma részei. — Elképzelhető-e, hogy magánkézben lévő posták jönnek majd létre? — Már vannak ilyenek, Zala és Somogy megyében, kisebb településeken. Szigorúak a feltételek, de lehet vállalkozni postai tevékenység ellátására, a hálózat miatt (postakocsis szállítás, nemzetközi előírások, tranzit szállítások, levéltitok stb.) azonban az állami felügyelet fennmarad. Ezek az úgynevezett posta ügynökségek, eddig a 600 lé- lekszám alatti kisebb falvakban jöttek létre. Csak teljes postai tevékenységre lehet kérni engedélyt. A tapasztalat az, hogy főleg kiegészítő szerepet játszik az eddigi vállalkozók munkájában, például akár butikkal, vetőmagbolttal, papírbolttal összekötve. — Változtattak-e a dolgozók létszámán? — Leépíteni még nem kellett, a javítórészleg és a hírlapárusok leválása után inkább csak átcsoportosítások voltak eddig. A privatizációs folyamatban azonban a létszám változhat. — Mikorra várható, hogy a privatizáció a helyi postahivatalokba is „leér"? — A jövő év végén vagy a rákövetkező év elején lesz érezhető a „végeken" is a változás. De óhatatlan, hogy a területi igazgatóságok szervezeti helyzete is megmérettessék, és ahol szükséges, ott észszerű összevonás valósuljon meg. Mauthner Az agrártermékek piacvédelme Az agrárimport Magyarországon is szabályozott, és érvényesül a piacvédelem. Az importszabályozás fel eszköze az engedélyezési rendszer, amit a nemzetközi gazdasági közfelfogás a legerőteljesebb direkt beavatkozási eszközként tart számon. Hazánkban az agrártermékek átlagos védettsége 28-32 százalékos. Minderről Vajda László, a Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Főosztályának vezetője tájékoztatta az MTI-t. A zöldség és gyümölcs, továbbá a gabonafélék, az élőállat, a hús és borok importja engedélyköteles. Más termékek, többségében a feldolgozott élelmiszerek az úgynevezett globálkvóta hatálya alá esnek, aminek nagyságát előre meghirdetik. Ilyen árucikkek egyebek mellett: a konzervfélék, a déligyümölcsök, a margarin, valamint az édesipari termékek. Az importált agrárterméket átlagosan terhelő vám megközelítőleg 21 százalék. A vámon kívüli illetékek nagysága 5-6 százalékos. Mivel a vámokkal és illetékkel növelt importár jelenti a hazai áfa alapját, így alakul ki az agrártermékeknél a 28-32 százalékos védettség. A gabonaféléknél, élőállatokon, a húsoknál a vámtételek ugyan viszonylag alacsonyak - mintegy 20 százalékosak -, ám ezeket az engedélyezési rendszer védi. A globálkvóta hatálya alá eső, illetve a liberalizált áruk körében viszont nem ritka az 50-60 százalékos, vagy ennél magasabb vám sem. Ez utóbbi csoportba többek között a csokoládé, a cukor, a szeszes italok, valamint a dohányáruk tartoznak, A tavalyi év végén, illetve az idei év elején számos új intézkedés történt. Valamennyi tejkészítmény behozatala ismét engedélykötelessé vált, ezen belül a fogyasztói csomagolásban piacra kerülő termékek a globálkvóta hatálya alá kerültek. Az idei év elejétől ismét az engedélyköteles áruk körébe kerültek egyes tésztafélék, a cukorgyártáshoz szükséges sűrűié, valamint más cukoripi termékek. A friss zöldségre és gyümölcsre szezonális importengedélyezés érvényes, ez azt jelenti, hogy a hazai áruk érésének idején a vámok jelentősen megemelkednek. Ugyancsak emelték a vámokat a baromfiipari termékeknél is. Sikeres sajtakció Szakcson a tej felvásárlását az önkormányzat bonyolítja le, saját vállalkozásában. E merész lépést a gazdák érdekeinek figyelembe vételével meg kellett tennie. A napi - reggel és este - 600 liter tejet a gazdáktól a tejcsarnok - ezt is az önkormányzat működteti - veszi át 18,50-ért. Innét a tejet a tamási tejüzembe szállítja el. Hogy veszteséges-e, vagy sem e vállalkozás? Ebből az önkormányzat minden bizonnyal nem fog meggazdagodni, mert a pénzt, ami a vállalkozáson marad, azt a tejcsarnok korszerűsítésére kell hogy fordítsák. A tamási tejüzemmel kialakult kapcsolat során sajt- és tejtermék akciót is szerveztek a községben, amit előtte kihirdettek a lakosságnak. Sajtból előzetesen kb. 20 kilogrammra számítottak a szervezők, ám a jelentkezések kellemes csalódást okoztak, mert 200 kiló sajtot és 15 küó vajat vásároltak meg az emberek a termelői áron kínált termékekből. Az önkormányzat úgy tervezi, hogy a húsvéti ünnepek előtt ismét szervez egy ilyen, vagy ehhez hasonló akciót, de ha a lakosságnak előbb lenne igénye a termékekre, akkor ezt is megszervezik. Ám jó volna, ha a falubeliek jeleznék, hogy mire lenne szükségük, mert ezek alapján könnyebb a rendelés. Pusztai A Transelektro Németországban A Transelektro vállalatcsoport céget vásárolt Németországban, tízre bővítve ezzel kölföldön létrehozott vállalatainak számát - tájékoztatta az MTI-t Kozma Miklós elnök. A két millió márkás üzlet keretében a magyar export-import cég a német vagyonügynökségtől, a Treuhandanstalttól megvette a felszámolás alatt lévő Hatec nagykereskedő vállalatot, bekapcsolódva a kelet-német tartományokban zajló privatizációba. A német cég korábban villamos háztartási készülékek, fűtéstechnika és szaniteráru nagykereskedelmével foglalkozott. Jó értelemben gyámkodnak Dr. Németh Józsefné a szekszárdi önkormányzat szociális és egészségügyi gondnokságán dolgozik főelőadóként. A gyámhatósági munka azon feladatairól beszélgetünk, melyek kevéssé, vagy egyáltalán nem ismertek az érintettek előtt. — Úgy vélem, általánosságban a gyámhatósági feladatokat leszűkítik a kiskorúakról való állami gondoskodásra, az elvált szülők láthatási és egyéb problémáival, valamint a segélyezéssel összefüggő tevékenységre. Kevéssé közismert, hogy a kiskorúak vagyonával kapcsolatban is vannak feladataik. — Valóban kevesen tudják, hogy ha a kiskorú gyermek vagyon szerez, tehát biztosítási összeghez, vagy egyéb nevére szóló pénzhez, ingatlanhoz jut, ez ismertté válik a gyámhatóság előtt is. Ezzel a vagyonnal a gyermek szülei, gondviselői nem bánhatnak szabadon. Általános szabály, hogy a gyermek nevére szóló gyámhatósági fenntartásos takarékbetétet kell létesíteni, s az összeghez a kiskorú csak 18. életéve betöltésekor jut. — Mi történik, ha mondjuk a család hirtelen nehéz anyagi helyzetbe kerül, vagy mi történik mondjuk az ingatlanokkal? — Természetesen ha a család megélhetése veszélybe kerül, hozzá lehet nyúlni a pénzhez, ám ilyenkor számlákkal kell elszámolni arról, hogy mire fordították. — Gondolom, nem túl népszerűek ezek az intézkedések. — Valóban nem. Sok szülő sérelmesnek tartja, hogy gyermeke anyagi ügyeit nem intézheti saját belátása szerint, vagy azt, hogy el kell számolnia a pénzzel. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a gyámhatóság a szülők ésszerű vagyonkezelését, vagyoni jogügyleteit akadályozza. Nehéz dolog ez, de a törvény mindenek előtt a kiskorú gyermek érdekeit nézi, s ennek helyessége nem vitatható. Természetesen a szülők döntő többsége a gyermek érdekeit tartja szem előtt, s inkább gyarapítani igyekszik a már meglévő vagyont. Sajnos azonban arra is van példa, hogy a szülők a gyerek vagyonát nem megfelelőien kezelik. Egyébként hasonlóan kell intézni a gondnokság alatt álló korlátozottan cselekvő- képes vagy cselekvőképtelen felnőtt anyagi ügyeit is. Volt olyan eset, hogy a szociális otthonban lévő idős asszony nyugdíját hosszabb időn keresztül felvette a lánya, s családja eltartására fordította. A helyzetet meg lehet érteni, három gyerekről volt szó, ám ezt a törvény szerint nem lehet megtenni. Az ingatlanra térve, szintén a kiskorú érdekei az elsődlegesek, de a jogszabályok nem alkalmazkodtak a mai megváltozott viszonyokhoz. Ebben „felsőbb" állásfoglalás is későn született, s elég homályosan is fogalmaznak. A gazdasági helyzet következtében ugyanis nem egyszer engedélyeznünk kell, hogy a kiskorú ingatlanát jelzáloggal terheljék, hiszen mondjuk ettől függ a család megélhetését biztosító vállalkozás. — Kicsit más téma. Ha mondjuk egy háztartásban él a nagyszülő és egyik unokája, rendelkezhet-e úgy a nagyszülő, hogy tartás fejében a vele élő unokára hagyja a tulajdonrészét, anélkül, hogy erről a tartásról a többi unokájával is beszélne? — Joga van hozzá, a tulajdonával mindenki azt csinál, amit akar. Tehát nem kell megkérdeznie a többi örököst, hogy kíván-e segíteni az ő tartásában, ha neki csak egy unokában van bizalma, joga van így cselekedni. Ehhez hasonló eset, mikor például az elvált feleség kéri, hogy akadályozzuk meg elvált férjét lakásának, házának eladásában, mondván, hogy így gyerekeik öröksége kerül veszélybe. Erre nincs jogunk, a volt férj a tulajdonos, ő rendelkezik az ingatlan felett. Csak akkor lehetne ebben megakadályozni, ha az ingatlan a gyerekek nevén lenne. Abba a gyámhatóság nem szólhat bele , hogy vigyáz-e valaki a tulajdonára, vagy nem. — Mi a helyzet az értékpapírokkal? — Hasonló, mint a készpénzzel. Ha kiskorú értékpapírt, vagyonjegyet, kárpótlási jegyet örököl, ennek pénzzé tételét is csak úgy engedélyezhetjük, ha a tranzakció nem okoz hátrányt a gyereknek. Sajnos ezen a területen is hiányoznak a korszerű, mai viszonyokhoz igazodó jogszabályok. Venter Marianna Fotó: Degré Gábor Vissza nem térítendő támogatást kínálnak a gazdáknak Ezentúl akár félmillió forint vissza nem térítendő támogatást is igényelhetnek a mező- gazdasági termelők, ha fejleszteni kívánják gazdaságukat. A támogatás feltételeiről Dr. Kocsondi Csabát, a Földművelésügyi Minisztérium közgazdasági osztályának osztályvezető-helyettesét kérdeztük. — Az újtípusú támogatásra január 24-től pályázhatnak kistermelők, magángazdálkodók, gazdasági társaságok, jogi személyiségű vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok. A támogatás összege a beruházás bekerülési költségének maximum 30 százaléka, de legfeljebb 500 ezer forint lehet. — Hogyan kell ezt értelmezni? — Például, ha valaki egymillió forintos beruházásba fog, 300 ezer forint vissza nem térítendő támogatást kaphat a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból. De ha a gazdálkodó ötmillió forintos beruházásba vág, akkor már nem a teljes költségvetés 30 százalékát kérheti az államtól, hanem kiadásainak „csupán" 10 százalékára, azaz 500 ezer forintnyi támogatásra adhat be pályázatot. A Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból - az elmúlt évhez hasonlóan - az idén is igényelhető kamatmentes, visz- szatérítendő támogatás a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges bármilyen beruházáshoz, a működéshez szükséges infrastruktúra kialakításához. Erőgépek, munkagépek, állattartó létesítmények vásárlásához, építéséhez, bekötőutak, szennyvíztisztítók kialakításához vagy közművesítéshez lehet igénybe venni ezt a hitelforrást. A termelést szolgáló beruházásokhoz igényelhető kamatmentes támogatás mértéke legfeljebb a beruházás teljes költségvetésének 50 százaléka lehet. A kölcsönt a beruházás befejezését követően, négy év alatt kell visszafizetni. Amennyiben a gazdálkodóknak az induláshoz szükséges költségek fele sem áll rendelkezésükre és a beruházás megkezdéséhez banki hitelt kell felvenniük, kérhetik az Alaptól, hogy a hitel kamatterhének 50 százalékát vállalja magára. Az infrastrukturális beruházásokhoz is hajlandó vissza nem térítendő támogatást nyújtani az Alap, a beruházás összköltségének legfeljebb 40 százalékáig. Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha például egy gazdálkodó az állattartó telepéhez utat kíván építeni, akkor kérheti, hogy a beruházási költség 40 százalékát vállalja magára az állam. A Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból igényelhető kamatmentes és vissza nem térítendő támogatáshoz minden esetben pályázat útján lehet hozzájutni. A kérelmeket a megyei földművelésügyi hivatalokhoz kell benyújtani. (újvári) Ferenczy Europress Múltbéli tapasztalatok Közös géphasználat: konfliktusforrás? Tény, hogy a termelő típusú mezőgazdasági szövetkezetek (TSZ-ek) az átalakulás megpróbáltatásainak ellenére a mai magyar mezőgazdaság igen jelentős tényezői. Fontos, hogy az agrárszféra aktuális témáiról a szövetkezetekben dolgozó szakemberek véleménye is nyilvánosságot kapjon. Ezúttal Szentes Nándort, a mözsi szövetkezet elnökét kértük arra, hogy korábbi tapasztalatai alapján a közös géphasználatról fejtse ki álláspontját lapunknak. — Felemás helyzetben van ma a magyar mezőgazdaság - kezdte az Új Elet Mezőgazda- sági Szövetkezet elnöke. — Az egész ország keresi a megoldást, hogyan lehetne a mezőgazdaságot jobbá tenni, ugyanakkor elfelejtjük azt, hogy a magyar agrárágazat korábban rendkívül jól prosperált. A szövetkezetekben például számos olyan megoldás született, ami költségtakarékosabbá próbálta tenni a termelést, kooperáció, közös géphasználat formájában. Ma is keresni kell hasonló megoldásokat, de én úgy gondolom, nem elsősorban külföldön. Érdemes volna felhasználni az eddig felhalmozott tapasztalokat, ezek figyelembevételével alakítani a jövőt. — Említene konkrétumokat? — 1977-ben 9 környékbeli szövetkezet létrehozott egy egyszerű gazdasági együttműködést, melynek lényege a közös géphasználat volt, bizonyos speciális munkák elvégzésére. Ezek között volt fólia alatti termesztés, tápkoc- kagyártás, a későbbiekben szántóföldi zöldségtermesztés. Ennek az együttműködésnek 7 évig voltam a vezetője. Ez a konstrukció azt jelentette, hogy egy szövetkezet megvásárolta a gépet, és az az együttműködő gazdaságok között „körbejárt". Minden munkának megvan az optimális ideje, különösen fontos ez a vetésnél és a betakarításnál. Mivel azonban csak egy gép állt rendelkezésére sok gazdaságnak, törvényszerű volt, hogy nem mindenkinél sikerült optimális időben vetni, vagy éppen betakarítani. Ebből aztán nyilvánvalóan konfliktusok származtak. A végső megoldás pedig az lett, hogy aki komolyan akart foglalkozni ezekkel a kultúrákkal, az megvette magának a gépet, és mindenki a saját problémáját oldotta meg. Ugyanezek a jelenségek tapasztalhatók más ágazatokban is. Ha abból indulok ki, hogy a búza aratásának optimális időtartama 10-12 nap, akkor az az igazi megoldás, hogy mindenki a maga munkaterületének megfelelően vásárolja meg, illetve biztosítja a betakarító gépeket. De visszatérve az alapvető gondra. Alakulnak a magán- gazdaságok, egyre nagyobb számban. Amelyik gazda csak néhány hektáron gazdálkodik, képtelen megvásárolni többmillió forint értékű gépeket. Ennek ellenére átmenetileg lehet csak megoldás az, hogy az egyik gazda a másik kombájnjára számítson, mert félő, hogy az előbb említett okok miatt megint konfliktusok alakulnak ki. Szerintem csak a szegény ember gondolkozhat ezen a verzión. Az igazi megoldás az, hogy olyan nagyságrendű üzemek, farmok alakuljanak ki, amelyek képesek a saját munkáikat a saját gépeikkel elvégezni. Nem tudom, végig kell-e járnunk mégegyszer azt az utat, amit a szakemberek egyszer már megtettek? A múltból fakadó pozitív vagy negatív tapasztalokat meggyőződésem szerint érdemes lenne összegyűjteni és hasznosítani, az ország mezőgazdaságának épülése érdekében.
