Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-20 / 16. szám
1994. január 20., csütörtök KÖRNYEZET BARÁT «ÚJSÁG 7 „Keressük egymást!” Táj- és lélekmentő publikációk IUCN-iroda Magyarországon Kedves Egyedülálló Olvasó! Segítséget ajánlunk önnek a kapcsolatteremtéshez. Jeligés bemutatkozó levele megjelenik lapunkban. Cím: „őszinte Szó" Társkereső Szolgálat, Szekszárd, Mártírok tere 10. A borítékra írják rá: „Keressük egymást!" Ugyancsak itt érdeklődhetnek a válaszok iránt munkanapokon 16.30-18 óráig (tel. 316-722). Jelige: „Tavaszi boldogság" 51 éves, elvált, városban élő nő vagyok. Szeretem a virágokat, mindent, ami szép; a barátságot, a zenét. Szeretek táncolni, kirándulni. Nagyon egyedül érzem magam, ezért keresek egy társat, akivel talán boldoggá tudnánk tenni egymást. Kb. 168 cm magas, 54-57 év körüli, korrekt, komoly gondolkodású, nyugodt - lehetőleg szekszárdi - férfi levelét várom. Jelige: „Fagyöngy" 54 éves, 62 kiló, 161 cm magas, Szekszárd városban élő hölgy vagyok. Kék szemem van és dohányzom. Van egy gyermekem, akinek a szakmája „extrém", s ebből adódóan külföldön dolgozik. Éppen ezért nagyon egyedül vagyok. (Nem magányos, kor- engedményes nyugdíjas). Emellett aktívan dolgozom, segítek az EMBEREKEN. (Ebből adódott a jeligém is). Szeretnék magam mellett érezni valakit, aki megértő, hibáimmal elfogad. Becsületes és őszinte. Szeretek kirándulni (autóm van). Jó lenne, ha társra találnék, akivel bánatomat, örömömet megbeszélhetném. Támaszom lenne, s én neki. Személyes találkozásnál bővebben beszélek „magamról", ha e pár sor megnyeri valaki tetszését. Jelige:„Örökké hű leszek" Harmincas éveim végén járó, nőtlen, magas termetű, átlagos testalkatú férfi vagyok. Építőipari szakmunkásként dolgozom. Vidéken élek, családi házban. Szívesen kirándulok, s járom a természetet. Káros szenvedélyektől mentes vagyok. Hosszú távú kapcsolat - házasság - céljából keresem olyan hölgy ismeretségét; aki nem iszik, nem dohányzik, szereti a házi munkát, beosztó tud lenni, járatos a kerti munkában - egyszóval nem riad vissza a mindennapos „kihívásoktól"! Családalapítás céljából várom olyan hölgyek jelentkezését, akik e fenti elvárásoknak meg tudnak felelni, korban hozzám il- lőek, s békés, nyugodt családi életre vágynak! Hajadonok, elvált, de gyermektelen hölgyek jelentkezését várom! Hivatalosan is megnyitották Budapesten a Természet- védelmi Világszövetség (IUCN) magyarországi irodáját. Az IUCN magyarországi tagszervezetei: a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi Hivatala, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Göncöl Alapítvány. Az IUCN magyarországi irodája együttműködik a magyar kormányzati és társadalmi természetvédelmi szervezetekkel, de közvetlenül a svájci IUCN-központ irányításával végzi feladatait. A szövetséget 1948-ban hozták létre non-profit szervezetként, elsősorban a nemzetközi jelentőségű természetvédelmi programok indítására. A szövetség a globális természet- és környezetvédelem ügyét segíti, fellép a fenntartható fejlődés, a biológiai erőforrások védelme, megújítható, igazságos használata érdekében. A közép-kelet-európai régióban az egyes nemzeti - így a lengyel, a cseh és a szlovák, valamint a magyar - irodák feladata, hogy egymással ösz- szehangoltan olyan nemzeti természeti terveket dolgozzanak ki, amelyek illeszkednek az Európai Ökológiai Hálózathoz és annak alapelveit alkalmazzák a helyi viszonyokra. A minimális követelményrendszer kidolgozása a cél Az immár hagyományossá vált évi országos környezetés természetvédelmi találkozót az idén március 4-6-ig Egerben, az Ifjúsági Házban rendezik meg. A szervezők az alábbi programtervezetet kínálják fel vitára, és várják a javaslatokat, visszajelzéseket. A 230-260 főre tervezett találkozó célja: 1. Elvárás, illetve követel- ményrenszer megfogalmazása a választás után hivatalba lépő új kormányzat számára. 2. Szervezetfejlesztés és belső építkezés. A „környezetpolitikai mi- nimum"-nak szakszerűnek, adatok, realitás és logika szempontjából jól kidolgozottnak kell lennie. Másfelől hangsúlyozottan a társadalmi-polgári szféra elvárásaként kell megjelennie, politikai és pártérdekektől teljesen függetlenül. A „környezetpolitikai mi- nimum"-ot tartalmazó követelményrendszernek magában kell foglalnia a mesterséges környezet védelmét és a természetvédelmet, az energiaprobléma ökológiai szempontú megoldására vonatkozó követelményeket, a levegő tisztaság-védelmet, a vízminőség-védelmet, a közlekedés új koncepcióját, a mezőgazdasági kultúra bio-érdekű átalakítását, a természetvédelmet a mezőgazdaságban, a természetes erdők maximális védelmét és nyereségszempontú kitermelésének tüalmát, a városias településeken a zöldterület arányának kötelező normáját, az állatvédelmet, beleértve a vadlétszám szabályozását az erdőkben, a vadászat ökológiai érdekű szabályozását, továbbá a háziállatok védelmét. Magá- bankell foglalnia az állam és önkormányzati költségvetés törvényileg előírt normatív kötelező környezetpolitikai hányadát, a környezet megóvásának költségeit biztosító Levegő, 5. Víz, 6. Közlekedés, 7. Mezőgazdaság, 8. Erdők, 9. Városi zöldterületek, 10. Állatvédelem (házi), 11. Vadászat, 12. Állami költségvetés, 13. Ónkormáyzati költségvetés, 14. Környezetügyi költségbiztosító eszközök, 15. Oktatás-képzés, 16. Sajtó - média, 17. Környezetvonatkozású törvénytervezetek, 18. Erkölcsi-etikai megalapozás. Az országos találkozó időterve: Március 4. (péntek) - plenáris ülés. Március 5. (szombat) - törzs-szekció, döntés előkészítés. Márciús 6. (vasárnap) - környezetpolitikai minimum-nyilatkozat elfogadása. A szervezők címei: Heves megyei Környezetvédők Szövetsége, Eger, Bajcsy-Zsi- linszky u. 9. Telefon: 36/411-036. Telefax: 36/411-932. Tiszántúli Zöldek Szövetsége Debrecen, Sumen u. 2. Telefon, telefax: 52/349-136. (Forrás: Lélegzet) Környezet- és természetvédelmi szervezetek országos találkozója, Eger, 1994. március 4-6. módszereket, minta-költségvetést. Magában kell foglalnia a környezet-érzékenység fokozásának eszközeit társadalmi méretekben, ezirányú követelményeket a nemzeti alaptantervvel, a felnőttoktatás-képzéssel és a sajtóval, illetve tömegtájékoztatási eszközökkel kapcsolatban. Végül meg kell fogalmaznia azokat az erkölcsi paradigmákat, amelyek a környezet megóvásának teljes társadalmi és politikai cselekvésrendszerét megalapozzák. Tartalmaznia kell a környezet- és természetvédelmi törvénytervezetek bírálatát is. A „környezetpolitikai minimum" egy 60 oldalas anyagot jelent, amelyben egy-egy téma 2-3 gépelt oldalon, nagyon konkrétan, lényegreszo- rítkozóan jelenik meg. Az alábbi témákban 10-15 szakember munkájára van szükség: 1. Környezetvédelem általában, 2. Természetvédelem általában, 3. Energia, 4. A természet kalendáriuma Január-télhó (II.) Januárban az állatvilág kevés képviselőjével találkozhatunk. Ä gerinctelenek nagy része a tél beköszöntővel elpusztul. Más részük, pete, lárva, báb, esetleg kifejlett rovar állapotban telel át. Ám a hideg, hófödte tájon is találkozhatunk elvétve a rovarvilág egy-egy képviselőjével. A gerincesek közül a halak többsége vermel, azaz táplálkozását beszüntetve, a vízfenék mélyebb, iszapos részein pihen. A ragadozó halak, mint a süllők, csukák folyamatosan táplálkoznak. A menyhal éppen ezekben az időkben ívik. A csukáknál is fontos a jó kondíció, hiszen szaporodási idejük február végére esik. Á kétéltűek és hüllők mélyen a földbe ásták be magukat, vagy repedések, üregek mélyére húzódtak, és ott vészelik át a táplálékszegény, hideg hónapokat. Ebben a hónapban a természet legaktívabb csoportjait a madarak és az emlősök egy része alkotja. Hazai madaraink túlnyomó többsége ősszel délre vándorol. Egy részük csupán a Földközi-tenger partvidékére, míg más fajok akár Dél-Afrikáig is eljuthatnak. Januárra a kemény hidegek miatt a vízimaradaink és a gémféléink is délebbre költöznek. A januári mezőkön nagy csoportokban láthatunk élelmet keresgélő magevőket, leggyakrabban pintyeket, zöldikéket, tengeliceket, kenderikéket. Szinte mindenütt fellelhetők a varjak is. Vagy táplálékot keresgélő, vagy éjszakázó helyre húzó csapataik megszokott képei a téli tájnak. Az itthon maradó rovarevő madarak kénytelenek a szűkös rovartáplálék mellett, magvakkal is táplálkozni. Ide sorolható a széncinege és a kékcinege is. Madáretetéskor eledelként napraforgó, dióbél, faggyú jöhet szóba, de kenyér semmiképpen sem. A fekete rigóknak apróra vágott alma, meg főtt sárgarépa is kitehető. A madárodukat is célszerű kihelyezni, mert az etetőre Széncinege járó cinkék ebben éjszakázhatnak. Az erdőben gyakoriak a fakopáncsok. Néha még ők is rá-rájámak az etetőkre, a csuszkával együtt. A téli erdő jellegzetes madarai a szajkók. A hazai fauna északról érkező téli vendégekkel egészül ki, fenyőrigókkal, csízekkel, zsezsékkel. Be nem fagyó vizeinken, elsősorban a Dunán északi madárvendégeket is láthatunk, így a fekete-fehér tarka kercerécét, hegyi récét, kis és nagy bukókat, vagy sarki búvárokat. Ragadozó madaraink többsége itthon marad. Számuk északról érkező egyedekkel és fajokkal is szaporodik. A havas mezőket kékes rétihéják pásztázzák rendszeresen végig. Egy-egy kiemelkedő pontról egerészölyvek és gatyás ölyvek lesik kisemlős zsákmányukat. Olykor feltűnik egy kis termetű ragadozó madár, amely villámgyorsan száguld zsákmánya után. Ez a kis sólyom. Néha csendes fenyőcsoportokban telelő erdei fülesbagoly-csapatokra is találhatunk. Az emlősállatok egy része téli álmot alszik, esetleg elvonul, mind néhány denevérfaj. Egy jelentős részük viszont keményen harcol a létért. Az egyébként kihaltnak tűnő tájon a frissen esett hó után derül ki, hogy mennyi vad is mozog a környéken, őz, szarvas, vaddisznó, mezei nyúl, stb. Elsősorban a hó alól előkapart fű, rügy és fakéreg a táplálékuk. No meg a vadgazdák is etetik őket. A kisem- lősök - egerek, pockok, cickányok - is aktívan tevékenykednek. Leginkább a hótakaró alatt mozognak. Olykor a hóban akrobatikus ügyességgel egerésző rókát is megpillanthatunk. Január végén a gímszarvas és a dámvad is kezdi agancsát veszíteni. Az agancshullatást a nappalok meghosszabbodása által gerjesztett hormonális átalakulás indítja meg. Andrési Pál Nagy fakopáncs Bojkott a Mitsubishi ellen A Nemzetközi Trópusi Faanyag-Szervezet szerint Japán a világ egyik legnagyobb trópusi faimportáló országa. Á Mitsubishi Kereskedelmi Vállalat az ilyen faanyag legfőbb szállítója, a trópusi őserdők egyik legnagyobb pusztítója az egész világon. Az Esőerdő-Akció Hálózat nemzetközi bojkottot szervezett a Mitsubishi ellen. A Mitsubishi napi 24 órában irtja Malaysia esőerdőit, Sabah és Borneo erdőségeit pedig 3-8 éven belül ki fogja pusztítani. Nagy kiterjedésű erdőirtásokat végez Brazíliában, Indonéziában, a Fülöp-szi- geteken, Pápua-Új-Guine- ában, Chilében és Kanadában is. A Mitsubishi nagy pusztítást végzett a mérsékelt égövben elhelyezkedő őserdőkben is. Á dél-Koreai Hyundai Társasággal együttműködve most Szibériát veszik célba, ahol a világ legnagyobb mérsékelt égövi őserdeje található. Kanadában a Mitsubishinek 7 millió hektár őserdő fölött van rendelkezési joga, amelyet ki akar vágni, hogy kielégítse papírgyárainak igényeit. A Mistsubishi Társaság nemcsak a fákat öli meg; kultúrákat is kiirt. A penan, kenyan, kelabit és iban bennszülött törzsek tagjai reménytelen kísérletet tesznek, hogy megvédjék hazájukat a fairtástól. Hivatalos kérelmet nyújtottak be, de a hatóságok nem ismerték el jogaikat. Elfoglalták az utakat, hogy ily módon állítsák meg a faüzérkedést, erre letartóztatták őket. Sokan heteket töltöttek el börtönben, csak mert megpróbálták megvédeni azt a területet, ami teljes joggal az övék. A 29 vállalatból álló Mitsubishi Csoport elleni kampányt ezért szervezték.
