Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-18 / 14. szám

4 »ÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1994. január 18., kedd Pénzhez az igényt A csodaszép faragott páva őrizte ozorai községházán az az első hír, hogy munkaszer­vező manager státust nyertek az Országos Fejlesztési Alap­tól, s Jámbor Józsefet alkal­mazzák erre a feladatra. Ön- kormányzati állományban van, bérét az Országos Fejlesz­tési Alap, egyéb költségeit a helyi mezőgazdasági szövet­kezet finanszírozza, s az lesz a feladata, hogy szervezze a munkanélküliek foglalkozta­tását. Felkutatja a munkanél­külieket és a munkahelyeket, bevonja a munkába a jövede­lempótló támogatásban része­sülőket. Ez utóbbiak huszon­heten voltak decemberben, de száztizén lettek volna, ha fog­lalkoztatásukat közmunkás­ként nem kezdi el tavaly az önkormányzat. Azt mondja Schranz Istvánná polgármes­ter, hogy ez az elkövetkező időszakban is így lesz, mivel van mit dolgozni a a község­ben, a faluért. Mivel még eddig ennyire kevés pénze nem volt az ön- kormányzatnak, mint ameny- nyi erre az esztendőre van, ezért az igényeket a forinthoz - stílszerűbb lenne fillért írni - igazítják. Szervezik a fafara­gótábort, amihez a fa már rendelkezésre áll, ezen kívül pedig a két beadott pályáza­tuk kedvező elbírálását várják. Az első negyedévben dönte­nek ezek elfogadásáról, s ha nyernek az ozoraiak, akkor a gyerekekre gondolnak: fa és egyéb anyagból készült játé­kokat vásárolnak nekik. Az embereket érdekli a sor­suk - hallottuk -, de csak ta­lálgatnak, hogy mit hoz a jövő. Ugyanígy tesznek - látva a nincstelenséget, pénztelen­séget - a községházán is. Egy tény: a legfontosabb cél a köz­ség működtetése. Folt? Volt! Úgy tartják, ez az időszak a borkóstolás ideje, ezért néhány sor erejéig megpróbálunk most tanácsot adni a bor okozta nemkívánatos folt eltüntetésére. Állítólag jobb, mint az ecetes, vizes olló, ha az ingre, abroszra cseppent bort azonnal beszór­juk sóval, hogy a folyadék felszívódjon, aztán pedig fél óráig hideg vízben vagy bóraxoldatban áztatjuk. Végül szokás szerint kimossuk és akkor megkönnyebbítő sóhaj után elmondhatjuk: folt volt. Varrodából varroda Hiedelmek, babonák Azok a hiedelmek, babo­nák, amelyek a szőlőterme­léshez kapcsolódnak, szinte minden munkafolyamatot vé­gigkísérnek. A cél ugyanis nem volt más, mint hogy a gazdag termést biztosítsák. Lássunk ezek közül néhányat, századunkból. Tilos volt a metszést új­holdkor, illetve szerdán vé­gezni, mert akkor állítólag ki­száradt a tő, ajánlatos volt vi­szont holdtöltekor vagy az első holdnegyedben metszeni. Azt tartották a régi öregek, hogy legjobb szombaton kez­deni. Szent Péter hetében nem szabad a szőlőben járni vagy dolgozni - szólt a tiltás -, mert akkor lepotyognak a fürtök. Természetesen tudunk úgynevezett termésserkentő eljárásokról is. Ha húshagyó­kedden vagy Balázs-nap haj­nalán megmetszenek egy-egy tőkét a szőlő négy sarkán, vagy ha szüret után bekapál­ják a föld négy sarkát, akkor biztosítják a következő évi jó termést. A védekezés is ehhez hasonló elképzelésen alapul. Állítólag a jégveréstől úgy le­hetett megóvni a szőlőt, hogy virágvasámap - barkaszente­léskor - a föld négy sarkába egy-egy barkaágat tűztek. A várható termést is előre meg­jósolták, pontosabban: talál­gatták. Azt tartották, ahány kéve venyigét köt a gazda, annyi akó bora lesz. A szőlő első terméséből készült bort az első kóstoló alkalmával egy hajtásra kell kiinni - hangzott, s igyekeztek is ennek öröm­mel eleget tenni. A sor termé­szetesen folytatható. A telefonról Oldalunkon két helyen is szól­tunk az önerős telefonhálózat fej­lesztésről. Alább a MATÁV ütemezését adjuk közre azzal a szándékkal, hogy olvasóink is lás­sák az ígéreteket. Tavaly novem­ber 1-jén indították azt a bizo­nyos órát, ami azt ketyegi, hogy a Tamási környéki települések kö­zül Tolnanémedi, Kisszékely, Pincehely, Belecska, Tamási, Iregszemcse, Újireg, Magyarke- szi, Felsőnyék, Nagyszokoly, Ozora és Fürgéd igénye 14 hónap alatt elégíttetik ki, Regöly, Szá­razd, Keszóhidegkút, Szakály, Gyönk, Diósberény, Szakadát, Varsád, Miszla, Udvari, Nagy­székely 17 hónap várakozás után kap telefont, míg Nagykónyi, Ér­tény, Koppányszántó és Simon- tornya 18 hónapot várhat a fej­lesztés befejezésére. Mindebből az a következtetés is levonható, hogy a monopolhely­zetben lévő, egyre sűrűbben men­tegetőző MATÁV nem készült fel az igények kielégítésére. Nem tudja tartani 15 település eseté­ben a beígért határidőt. A pénzt viszont begyűjtötte és használja, no és használni is akarja. Aláír úgy, hogy majd kötbért fizet, akár úgy, hogy azt majd letelefonál­hatják. Érdekes újítás: étkezés előtt fizetni. Mivel hallani azonban, hogy nem Szentírás ez a lista, ezért ja­vaslom a mostohán kezelt Nagy- kónyinak, Érténynek és Kop- pányszántónak a MATÁV bizto­sítson postagalambot, dobot, fát a füstjeihez, de nem lesz baj az sem, ha több megértéssel viseltetik az ott élők iránt. Ezért is fizettek harmincötezret. Lépéspróba Pincehelyen Azt hinné az ember, hogy így év elején nem történik semmi, ám tény, valami azért van. Ez a valami azonban nem az önkormányzatok degeszre tömött bukszája, sokkal in­kább a pisla remény, a lépés próbálásának ideje. Mert lépni csórón is kell, ugrálni viszont csak annak szabad, akinek a címerállata a kenguru. Marad­junk azonban a tényéknél és Pincehelynél, ahol azt hallot­tuk dr. Tóth László polgár- mestertől, hogy a hónap kö­zepén tárgyalja első olvasat­ban a képviselő-testület a költségvetést. Szép hagyo­mány is folytatódik: január 21-én az időseknek rendeznek farsangi műsort a kultúrház- ban - pogácsával, üdítővel sok-sok szeretettel -, s fellép­nek az óvodások, az iskolások, valamint a kistormási tánc­csoport. Miénk legyen a legszebb falu címmel sorozatot indított tavaly az Új Magyarország, s a két-három tucat pályázó kö­zül Pincehely is benn van az öt díjazott között. A hamarosan átadandó plakettet a község­ben elvégzett fejlesztésekért - szilárd burkolatú utak építése, esztétikus buszvárók elhelye­zése, kastélyfelűjítás - ítélték oda. Az önkormányzat birtoká­ban van az a lista, amelyen a MATÁV ütemezte az önerős telefonhálózat fejlesztést, s örömmel töltötte el községben élőket, hogy a tizennégy hó­nap alatt megvalósítandó fej­lesztések között szerepel a te­lepülés neve, hiszen ez azt je­lenti, tartja a MATÁV a határ­időt ebben az esetben és 1994. december 31-én telefonnal rendelkez(het)nek az igénylők Pincehelyen. Magyar-Máltai Szeretet­szolgálat központot szeretné­nek létrehozni Pincehelyen ugyanúgy, mint Magyarke- sziben, s a hírek szerint ennek okán találkoznak a községben még a tavasz folyamán Kozma Imre atyával és meg­beszélik a teendőket, lehető­ségeket. Miért annyi a gáz? Kollégám jött a hírrel, hogy a 11,5 kilós pb-gáz palackja 420 forint helyett 510-ért kapható január 1-jétől. Az információ nyomába eredtünk és megkérdeztük Harsányi Zoltánt, a Prí­magáz Rt. pincehelyi töltőállomásának a vezetőjét, aki el­mondta, ők csak végrehajtói a döntésnek, ami központi volt. Az áremelés 17-18 százalékra tehető és csak feltételezni tudja az okokat, amelyek között az infláció, valamint a forintleértékelés helyet kap. Á gáz szabadáras - hallották munkatársaink -, s nem biztos, hogy a Prímagáz által javasolt áron jelenik meg - más forgalmazók esetében - a fogyasztóknál. A 11,5 kilós pa­lacknak az említett cég által javasolt ára 495 forint, amit a válla­lat telepein alkalmaznak, nem ismert viszont, hogy a viszonte­ladók mennyit tesznek rá. A kordában tartásra van lehetőség: vagy hatnak rájuk, vagy konkurenciaként megjelennek és a sa­ját áraikat alkalmazzák. Az említett rt.-nél egyébként a költsé­gek csökkentésével próbálkoznak. 1 örvényesen akinél a közalkalmazotti il­letményrendszer bevezetésé­nek helyzetéről érdeklődtünk, ismerve a közelmúlt történé­seit. (Itt jegyezzük meg: ismét egy olyan rendeletről van szó, amihez csak a szöveget bizto­sították az alkotók, az anyagi­akat viszont nem. Ez a mé­zesmadzag-szindróma.) Azt is megtudhattuk, nemcsak az érdekképviseletek fordulnak az Alkotmánybírósághoz a közalkalmazotti törvény mó­dosítása miatt, hanem a kép­viselő-testület napirendjén is szerepel egy ilyen javaslat, amivel e témában az önkor­mányzati alapjogok védelme érdekében kíván az említett testülethez fordulni. Az 1994-es költségvetés előkészítése a körülmények­hez képest jól halad, az intéz­ményi többletkiadások felmé­rése befejeződött. Ottjártunk- kor folyt az intézményenkénti egyeztetés, amelyet majd az érdekegyeztető tanáccsal való konzultáció, végül pedig egy kibővített pénzügyi ellenőrző bizottsági ülés követ. Ameny- nyiben a jelenleg még vitás kérdésekben sikerül ésszerű kompromisszumra jutni, van reális esély arra, hogy a január 31-re tervezett testületi ülésre működtetni képes tervezetet sikerül benyújtani. A január eleji kedvező idő­járást kihasználva folytatni le­het a korábban beköszöntött tél miatt félbehagyott beruhá­zási, fejlesztési feladatokat. Ennek mintegy illusztrációja­ként láttuk a zeneiskola tető­fedésén dolgozó szakembere­ket. így remény van rá, hogy legkésőbb tavaszra normalizá­lódnak az állandó beázás mi­att kritikussá vált viszonyok az említett intézményben. A városházára mentünkben egy állampolgár a telefonhá­lózat fejlesztésének helyzeté­ről érdeklődött, hivatkozva, hogy a megye több területén a MATÁV nem tud eleget tenni a szerződésben vállalt kötele­zettségének. Érdeklődésünkre elmondták, nincs tudomása az önkormányzat illetékeseinek arról, hogy a távközlés fejlesz­tésének befejezése késne a vá­rosban, ezért ezt a hírt meg­erősíteni nem tudták. Termé­szetesen miután a kivitelezés a MATÁV „kezében" van, így az önkormányzatnak nincs közvetlen ráhatása a kérdésre. Huszonnyolc személyt foglalkoztat Ozorán Miklós Istvánné A Szikra Ruházati Szövet­kezetét 1992. decemberében közgyűlési határozattal felosz­latták, s ekkor adódott a kér­dés: mi lesz az ozorai üzem sorsa? Mivel - ahogy mondani szokták - a személyi és a tár­gyi feltételek adottak voltak, Miklós Istvánné üzemvezető gondolt egy merészet és na­gyot, aztán „átment vállalko­zóba". Az egykori nagy­kocsma, későbbi varroda épü­letét kibérelte az önkormány­zattól, a dolgozók - nem volt leépítés, huszonnyolcat to­vábbra is foglalkoztat - és a gépek megvoltak, s mivel a munkát, a piacot is Miklós Ist­vánné szerezte korábban, így az is biztosított. Varrodából varroda, munkából munka lett. Olasz exportra dolgoznak, a Sony cégnek varrják a téli-nyári árukat, a divatos sí­ruhákat, esőkabátokat, dzse­kiket, amelyekhez kiszabva kapják az anyagot. Teljesít­ménybérben varrnak, s díjazá­suk a réginél jobb. Munka van, űj szalag indítására - be­ruházásra - azonban egyelőre nincs keret. Folyamatos, ám kis lépésekben történő lét­számbővítés azonban van, le­hetséges.-él- Fotó: gottvald A városházán hallottuk A község jelképe is lehet ez a csodaszép páva Az olasz Sorry cégnek összeállított termékek Godena Istvánné „A mi önkormányzatunk egy törvénytisztelő önkor­mányzat, ami azt jelenti, nem­csak az állampolgároktól vár­juk el a jogszabályszerű maga­tartást, hanem mi is minden­ben eleget teszünk az előírá­soknak. Legyen az a közal­kalmazotti törvényből vagy más jogszabályból eredő" - foglalta össze hosszabb mon­danivalójának lényegét dr. Deák Gábor polgármester, Farsangi menü Az Ékespress Hír- ügynökség megbíz­ható forrásból származó értesülése szerint ismét meglepetést talált ki Dravecz Károly, az ireg- szemcsei Fehér Galamb étterem vezetője, az egységben farsangolók­nak. Ä jó zene és ital mellé kiváló ételt kínál ezúttal is. A farsangi (meglepetés) menü: pá­rolt libamell - melltar­tóban felszolgálva.

Next

/
Thumbnails
Contents