Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-15 / 12. szám
16 KÉPÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1994. január 15., szombat * • # Kiskorú pár A menyasszony 11, a vőlegény 12 éves. Jordániában tartották az eljegyzést, a Shabaan al-Jaafari családban. Alá, a vőlegény, palesztin. Most abbahagyja az iskolát és egy cipőgyárban kezd dolgozni. Az esküvő három év múlva lesz, addig az ifjú pár kéthetente egyszer láthatja egymást. A rendkívül szigorú törvények manapság annyit már megengednek, hogy ha valamelyikük meggondolja magát, indokolt esetben felbontható az eljegyzés. (FEB-fotó) „Öngyilkos gén" küzd az agydaganattal Rosszindulatú agydaganatok új gyógymódja lehet, hogy „öngyilkos gént" helyeznek a ráksejtekre. Ez kísérleti állatoknál látványos eredményeket hozott és rákbeteg páciensek első kezelései is reménykeltőnek mutatkoztak - közölte French Anderson professzor, az emberi génterápia úttörőinek egyike a birminghami genetikai világkongresz- szuson. Ennél az új módszernél az agyat módosított herpesz vírussal fertőzik . Egy héttel a génterápia után a páciensnek a herpesz leküzdésére szolgáló drogot, Gancyclovirt adnak be, amely a daganat által megtámadott vendégsejtet elpusztítja. A beteg sejtek tehát mintegy „öngyilkosságot" követnek el. Ezzel megnyílik a lehetőség rosszindulatú daganatok megtámadására. Az USA-ban az első nyolc rákbeteg állapota az e módszerrel történt kezelés során „bíztatóan javult". Valamennyi betegnek polimorf glioblastroma néven ismert agydaganata van. Ez az agytumorok közül a legrossz- indulatúbb. A legtöbb páciens a diagnózis után 12 hónapon belül meghal. Előzőleg mind a nyolc beteg kemoterápiás kezelést és besugárzást kapott, de eredmény nélkül. Az új kezelésnél a páciensekbe egerekből származó, genetikai úton előállított sejteket injekcióztak az agyban lévő tumor közvetlen közelébe. Az egerekből vett sejteket úgy programozták, hogy módosított herpesz vírust termeljenek, amely azután a daganatsejteket fertőzi. A kezelés szelektív, tehát az egészséges agysejteket nem veszélyezteti, mert csak a „burjánzó" sejtek fertőződnek. Higanyteleszkóppal, 5 milliárd fényévnyire Speciális szandálok csökkenthetik a trombózisveszélyt A higanyt évtizedek óta lázmérőkben a hőmérséklet mérésére használták. Tükörként való alkalmazásának ötlete már Isaac Newtont is foglalkoztatta, aki a 17. században egy higannyal bevont forgó koronggal kísérletezett. Két fizikus, Paul Hickson a vancouveri British Columbia Egyetemről és Ermanni Borra, a québeci Lavgl Egyetemről - most kifejlesztett egy 2,7 méter átmérőjű teleszkópot, amelynek tükre folyékony higanyból áll. Az új készülék éppen olyan pontosan működik, mint a hagyományos tükörteleszkóp, viszont a régi előállítási költségének csak mintegy két százalékába kerül. A berendezés szíve a higanytál, amely a percenként tízszer forduló korongra van erősítve. A centrifugális erő hatására a folyékony fém olyan parabolaformát vesz fel, amely egy hagyományos tükör görbületének felel meg. Az egész konstrukció egy légpárnán nyugszik, ami megakadályozza a tükröző felületet zavaró rázkódásokat. A képeket, amelyeket a higanytükör a világűrből felfog, egy speciális kamera lefilmezi, és számítógépre viszi. A kutatók remélik, hogy a higanyteleszkóp segítségével megfejthetik a 3-5 milliárd fényévnyire lévő galaxisok titkait. Brit orvosok speciális szandálokat fejlesztettek ki olyan paciensek számára, akiket operálni kell. A szandáloknak meg kell akadályozniuk, hogy a beavatkozás alatt a betegek lábában vérpangás keletkezzék. Az „impulzus-rendszernek" nevezett készüléket a London közelében lévő Tunb- ridge-ben, a Kent és Sussex kórházban alkalmazták. A speciális szandálokat közvetlenül a beavatkozás előtt, a műtőasztalon helyezik fel a beteg lábára. Ezután egy tömlőn keresztül generátor segítségével szabályos időközökben lökésszerűen levegőt pumpálnak a szandálokba, amelyek a paciens talpára nyomódnak. Ezzel a beteg lábában olyan folyamatokat váltanak ki, amelyek normális esetben a járásnál keletkeznek: a talpak nyomása a lábfej és a lábszár izomzatát, az izommozgások pedig a véráramot tartják mozgásban. Ez a módszer különösen azoknál lehet hasznos, akiknek csípőizületi operáción kell átesniük, mert akkor nagy a kockázata annak, hogy a véráram pangása révén a láb- és medencevénákban trombózis alakul ki. FEB „Szagos" film Tökéletes élményt nyújt a „Polyester" című film, amely november közepén jelent meg lé- zerdiscen az Egyesült Államokban. Az 55 dollárba kerülő csomagban ugyanis az 1981-es filmkomédiához nemcsak tökéletes élményt nyújtó hifi-zenét, hanem azokat a szagokat is mellékelik, amelyek a különböző illatokra rendkívül érzékeny főhősnőt a kétség- beesésbe kergetik. Egy agyonhasznált tornacipő, benzin, bűzös borz, hal és a szellentés szagát érezheti a kedves néző, ha a megfelelő jelenetnél egy lapocskán a tíz mező egyikét megdörzsöli. Dinók, mint a madarak? Spielberg Jurassic parkja óta reflektorfénybe kerültek őstörténetünk óriásai, a dinoszauruszok. Igaz, hetvenmil- lió évvel ezelőtti hirtelen kipusztulásukkal már régóta izgalomban tartják a tudományos közvéleményt (mint ismeretes, Spielberg filmjének van valamelyes valóságtartalma, legalábbis ami a tudományos kutatások tényeit illeti). Most a kutatók egy újabb hipotézist vetettek fel: a dinoszauruszok „kisbaba-korukban" olyan gyorsan fejlődtek, mint a mai madarak: egyetlen szezon alatt teljesen kifejlődtek és szülőanyjuktól függetlenné váltak. Eddig az általános tudományos közvélekedés a hüllőszerű fejlődést valószínűsítette: a dinoszaurusz porontyok lassan, hosszú évek alatt érték el kifejlett formájukat. Dinoszaurusz csontokat, fennmaradt fosszí- liákat vizsgálva állította fel a gyors kifejlődés legújabb hipotézisét a tudományos kutatók egy csoportja, ami már csak azért is érdekes, mert elég régóta folyik a vita: a dinoszauruszok hüllők, avagy melegvérű állatok voltak-e. Á legújabb kutatások mindenesetre az utóbbi feltételezést látszanak alátámasztani FEB Hallgasson Montignacra, a diétapápára Nem kell többé tabletta, ragtapasz vagy tornaszer: Franciaországban a fogyás új „csodamódszerei" a diétapápa,, Michel Montig- nac nevéhez fűződnek. Az igen nagy becsben álló táplálkozás-tudós többek között élelmiszer- üzleteket tart fenn. Üzleteiben olyan libamáj és csokoládé kapható, ami elősegíti a fogyást. Montignac módszere általában igen szimpatikus, mert nála megszűnt a koplalás, és kalória számlálás. Követői azt ehetnek, amit akarnak, csak arra kell ügyelniük, hogy milyen zsiradékot milyen szénhidráttal vesznek magukhoz. A Montignac-hívőknek a burgonyáról, sörről, fehérkenyérről és bizonyos süteményekről kell lemondaniuk. Egy háromhónapos kúra után 15 kilót is le lehet adni. Már 4 millió francia eszik Montignac elképzelése szerint. Az egykori gyógyszergyári képviselő három könyvet írt, mindhárom „bestseller" lett: a könyvek több mint egymillió példányban kerültek piacra. Közben nyíltak élelmiszerüzletei Párizsban, Brüsszelben és Londonban; a British Airways részére ő állította össze az utasmenűt, s ő tervezte a párizsi „Lutetia" szálló étlapját. 9 Villámcsúcs Miss Amerika - Kimberly Aiken Amikor nemrég az évszázad vihara tombolt az Egyesült Államok keleti partvidékén, ez a természeti esemény rekord- mennyiségű villámlást is produkált. A vihar 72 óra hosszat tartott, s ezalatt 59 ezer villámot számoltak meg, közli a texasi egyetem jelentése. „Á villámlások száma szokatlanul nagy volt" - írja a tanulmány szerzője, Richard E. Orville. A csúcspontban óránként 5100, vagyis percenként 85 villámlást regisztráltak. Ilyen nagyságrendű számot utoljára 1986-ban jegyeztek fel, amikoris egy nyári vihar folyamán óránként 3300 villámot számoltak meg. Egy még közzé nem tett tanulmány szerint csak 1985-ben számoltak ennél több vil- lámláűst, akkor egy forgószél alatt óránként 9100- szor villámlott. (FEB) A fekete szépség, aki mint Miss Dél-Karolina indult az Atlantic Cityben megrendezett szép- ségkirálynő-választáson, elnyerte a Miss Amerika 1994 címet. A fenti képen a verseny második helyezettjével látható. (FEB-fotó) Gyógyítható lesz az alzheimer-kór? Egy kaliforniai felfedezés talán megnyitja az utat az eddig gyógyíthatatlan Alzheimer-kór ellenszerének kifejlesztéséhez. A tudományos felismerés olyan szempontból is jelentős, hogy a kutatók nagyobb betekintést nyerhetnek az agysejtek növekedési és el- halási folyamatába. Dr. Dale Bredesen, a Los Angeles-i egyetem gerontológusa és társai rájöttek, hogy a memóriasejtek felületén lévő protein elpusztítja a sejteket minden olyan esetben, amikor egy bizonyos hormon, az NGF nincs jelen. Kiderült az is, hogy a p75 jelzésű „gyilkos" protein ugyanazokban a sejtekben található, amelyek a leginkább érintettek az Alzheimer, azaz a kóros emlékezetvesztési betegség során. Mindebből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy az NGF protein segítségével megszüntethető vagy korlátozható az időskori memóriazavar elhatalmasodása. A felfedezéshez vezető kísérleteket laboratóriumi körülmények között, lombikban végezték, s azt tapasztalták, hogy a behelyezett agysejtek csak addig növekedtek, amíg az NGF jelenléte is kimutatható volt. A felfedezés természetesen még távolról sem jelenti azt, hogy megtalálták a kór ellenszerét. Tudnivaló, hogy proteint szájon keresztül nem érdemes beadni, mert a gyomorban lebomlik. Vérbe adva, injekció formájában sem alkalmazható, mert az agyat különleges mechanizmus védi a vérárammal érkező idegen anyagoktól. A kaliforniai orvoscsoport szerint a megoldás valószínűleg az lesz, hogy valamiképpen áttörik az agysejtek védőpajzsát, és imitálják azt, mintha az NGF növekedési hormon jelen lenne. Ha ez sikerül, talán megtalálják a súlyos betegség valóban hatékony gyógymódját.
