Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-15 / 12. szám

1994. január 15., szombat GAZDASÁG »ÚJSÁG 5 Megalakult a Gemenc Gabona Rt. Vezérváltás volt a gabonánál Készülő lakástörvény Január 10-étől új vezérigaz­gatója van a gabonaforgalmi vállalatnak, pontosabban a Gemenc Gabona Rt-nek, mert hogy január elsejétől a nagy múltú állami vállalat is átala­kult. Az Állami Vagyonügy­nökség Pék Ferencet nevezte ki a részvénytársaság élére, rajta kívül az igazgatóság tagja lett Nyerges Tibor or­szággyűlési képviselő és dr. Nemes Árpád ügyvéd. A felügyelő bizottság tagjai: Szabó Zsolt, Stölhler Mátyás és Veinland László. Könyv- vizsgáló: Bonyár János. A részletekről Szabó Zsolt, a felügyelő bizottság tagja nyi­latkozott lapunknak. — Mit jelent ez a változás a vállalat életében? — A korábban állami válla­latból most száz százalékos ál­lami tulajdonú részvénytársa­ság lett, ami egyben más gaz­dálkodási formát is jelöl. Még ebben az évben a Gemenc Ga­bona Rt. részvényeit értékesí­teni fogja az Állami Vagyo­nügynökség, a közeljövőben kiírásra kerülő pályázat alap­ján. Minden gabonaipari vál­lalatnak hasonló lett a sorsa, a megyei önálló egységeket már értékesítették, ami még meg­maradt, az a törzsvagyon, mely a szekszárdi malom­üzemből és az irodaépületből áll. Ezek részvényeit még eb­ben az évben értékesítik. — Milyen feltételekkel si­került a malmokat, az üzeme­ket privatizálni, voltak-e elbo­csátások? — Kilenc malmot és keve­rőtelepet, tíz raktárt, liszt- és takarmányboltot értékesítet­tek, melyeket magánemberek, befektetési vállalkozók vásá­roltak meg. Három raktárte­lep pedig (Tamási, Paks, Fadd-Dombori) az Országos Közraktár Hálózat része lett, tehát nem került privatizá­lásra. Mind a 19 egységben, melyeket értékesített az ÄVU, a dolgozókat átvették, és ér­vényben tartották a kollektív szerződést is és a munkaszer­ződést is. Ez egyébként a pá­lyázati feltételek között is sze­repelt. — Ezek szerint elbocsátá­sok nem is voltak? — Még év közben, a racio­nalizálás folyamatában több mint száz dolgozót kellett leé­píteni, amely az egész vállalat területét érintette, hiszen a termelőüzemek ahogy váltak le, már ilyen nagy aparátusra nem volt szükség. — Ön megbízott igazgató­ként is dolgozott. — Csak tíz napig, hiszen december 31-el elment a régi igazgató, pontosabban az ál­tala megbízott igazgató, mert az igazgató egy évig beteg volt, majd rokkantnyugdíjas lett. — Véleménye szerint mennyire szerencsés a gabo­naipart privatizálni? — Ez egy gazdaságpoliti­kai döntés a kormány részé­ről, melynek célja, hogy valódi versenyhelyzetet alakítson ki, valódi tulajdonosok között a piacgazdaságban. Minden­esetre sok volt munkatársunk kicsit felemás helyzetbe került ezzel, hiszen a hosszú éveket együtt dolgozó volt kollégák ezután egymással verse­nyezve próbálnak boldogulni. Ez nem lesz könnyű azért sem, mert Magyarországon a malomipar jóval nagyobb ka­pacitással működik, mint amire az országnak szüksége van. — Az alig két hete alakult Gemenc Gabona Rt. részvé­nyei is hamarosan értékesí­tésre kerülnek. Ön mit vár a privatizációtól? — Nem ismertek még a részletek, hogyan, kinek, mi­lyen feltételekkel lehet majd pályázni. Az ÁVÜ, tudomá­som szerint, elsősorban hazai befektetőkre számít, és ebben az évben szeretné befejezni a privatizációt. Mauthner Tavaly november végéig 37 millió külföldi látogatott Ma­gyarországra, ami több mint 20%-kal haladta meg az előző év azonos időszaki forgalmát. Legnagyobb mértékben, két és félszeresére a Szovjetunió utódállamaiból érkezők száma emelkedett, 75%-kal nőtt a jugoszláv utódállamok­ból érkezők száma is, a látoga­tóforgalom fele (27 millió fő) e két területről és Romániából származott. Az előző évi csökkenés után ismét emelke­dett a forgalom Németország­ból, 24%-kal csökkent azon­ban a Lengyelországból, va­lamint Csehországból és Szlo­vákiából Magyarországra lá­togatók száma. A látogatók 57%-a turista volt, számuk meghaladta a 21 milliót, ami 13%-os növeke­dést jelent. A turisták aránya az összes látogatószámon be­lül országonként jelentősen el­térő, míg a nyugat-európai or­szágokból érkezők 80-90%-a tölt több napot Magyarorszá­gon, Ausztria, valamint Cseh­ország és Szlovákia esetében ez az arány 47, illetve 53%, a jugoszláv utódállamok állam­polgárainak pedig csupán 28%-a tartózkodik hazánkban több napig. A turisták 135 millió éjsza­kát töltöttek Magyarországon, ami 37%-os növekedést jelent, nőtt az átlagos tartózkodási idő, meghaladta a 6,3 éjszakát. Leghosszabb időt az észak-eu­rópai országokból (10 éj­szaka), valamint Kanadából (13 éjszaka) érkezők tartóz­kodtak az országban, legkeve­sebbet pedig a jugoszláv utódállamokból érkezők (3 éj­szaka). Magyarok 11,3 millió alka­lommal látogattak külföldre, Nem várható, hogy tör­vényben megkötik a bérlaká­sok eladási árát, de az önkor­mányzatoknak a lakott for­galmi értéket kell figyelembe venniük - tájékoztatta az MTI-t a Lakásbérlők Egyesü­letének főtitkára. Battha Pál elmondta: a Belügyminiszté­rium vezetői kedvezően fo­gadták javaslatukat, amely szerint bekerülne a jogsza­bályba egy új megfogalmazás. Eszerint ha az önkormány­zatok az adott területen lévő beköltözhető - tehát üres - la­kás értékének 50 százalékánál magasabb összegben állapíta­nák meg az eladási árat, akkor az alapos indok a bíróság előtti megtámadáshoz. A lakástörvény alkotmá­nyellenes passzusainak kijaví­tása után várhatóan törvényes garancia lesz arra, hogy nem lehet olyan adásvételi szerző­ez 4%-kal az előző évi szint alatt maradt. A forgalom fele az osztrák határszakaszon bo­nyolódott, ahol kismértékben emelkedett a külföldre látoga­tók száma az előző évhez ké­pest. A szlovén, horvát és uk­rán határszakasz forgalomnö­vekedésével szemben a szerb határszakasz jelentős, 64%-os visszaesése áll. A turistaéjszakák számának növekedése ellenére vissza­esett a szálláshelyeken re­gisztrált külföldi vendégéj­szakák száma, és csökkenés volt tapasztalható - a vendé­gek számának növekedése el­lenére - a belföldi vendégéj­szakák számában is. A szállo­dák forgalma 7, a panziók for­galma 15%-kal emelkedett, a többi szállástípusban azonban kevesebb vendégéjszakát re­gisztráltak, mint az előző év azonos időszakában. Legna­gyobb mértékű visszaesés a kapacitásában is folyamatosan csökkenő, szervezett fizető­vendéglátás esetében volt ta­pasztalható, ahol a forgalom az előző évinek csupán 3/4 részét érte el. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint'szeptember vé­géig az idegenforgalomból 83 milliárd forint bevétel kelet­kezett, ami 16%-kal haladta meg az előző év azonos idő­szaki bevételét. Dollárban számítva azonban a bevételek kismértékben a tavalyi azonos időszaki bevétel alatt marad­nak. A kiadások összegének emelkedése - a lakosság valu­takeretének növekedése kö­vetkeztében - jelentősebb, 53%-os volt. A 370 millió dol­láros egyenleg az előző év ki­lenc hónapjához viszonyítva szerényebb mértékben javítja a fizetési mérleget. dést kötni, amelyikben a bér­lőnek le kellene mondania a bíróság előtti perlés lehetősé­géről. Battha Pál szerint elegendő garancia lesz arra, hogy az önkormányzatok a jövőben is lényegében az eddigi gyakor­lat szerint állapítsák meg az eladásra kerülő lakások árát. A vételi joggal várhatóan két, esetleg három évig élhetnek a bérlők és elővásárlási joguk később is megmarad. Szólt arról is, hogy a jogsza­bály megőrzi a részletvásárlás lehetőségét. Miután ez a ko­rábbi harmincöt évről hu­szonöt évre csökken, ami kedvezőbb lesz az önkor­mányzatoknak, ezért a Lakás­bérlők Egyesülete ragaszko­dik ahhoz, hogy legalább a je­lenleg érvényes 3 százalékos kamat a jövőben is fennma­radjon. Mérsékelt járulék A kormány elfogadta Kiss Gyula munkaügyi miniszter javaslatát arról, hogy - a ter­vek szerint április 1-jétől - két százalékkal csökkentsék a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaa­dói járulékot. A sajtóértekezle­ten Kiss Gyula ezzel kapcsola­tosan elmondta, hogy a mun­kaadókat mindeddig 7,2 szá­zalék járulékfizetési kötele­zettség terhelte. Most mód nyílik a mérséklésre annak köszönhetően, hogy folyama­tosan csökken a nyilvántartott munkanélküliek száma. A kormány a járulék-mérsék­lésre vonatkozó indítványát a foglakoztatási törvényt módo­sítani kívánó előterjesztésben nyújtja be az Országgyűlés­nek. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 151,27 154,27 ausztrál dollár 69,79 71,13 belga frank (100) 277,41 282,91 dán korona 14,94 15,24 finn márka 17,69 18,03 francia frank 17,04 17,38 görög drachma (100) 40,23 41,03 holland forint 51,62 52,66 ír font 144,54 147,34 japán yen (100) 90,47 92,33 kanadai dollár 76,69 78,21 kuvaiti dinár 338,90 345,56 német márka 57,78 58,98 norvég korona 13,39 13,67 olasz líra (1000) 59,38 60,60 osztrák schilling (100) 822,23 838,93 portugál escudo (100) 57,41 58,55 spanyol peseta (100) 70,14 71,60 svájci frank 68,44 69,76 svéd korona 12,37 12,61 USA dollár 101,19 103,19 ECU (közös piac) 112,22 114,46 Illanó illatok A test illatosítása régi „találmány", eredete az ókorba vezethető vissza. A Teszt magazin felmérést végzett a kölniárak területén, s a lista mellett számtalan érdekes tudnivalót is közöl. Például azt, hogy nem is gondolnánk, a temré- szetesen illatos anyagokon (pl. virágok) kívül mennyi „gyanús" eredetű és állagú anyag vesz részt egy-egy parfüm előállításában. A teljes­ség igénye nélkül felsorolunk néhányat: a macskafűfélék egyes fajtái, különféle nyú­lós-ragacsos gyanták, s néhány fűszer is. Illat számtalan létezik, s bizony igen nehéz közöttük választani, eltalálni mindenkinek a személyiségéhez illőt. íme néhány jótanács a választáshoz. Fontos, hogy a választott illat összhangban legyen az egyéniséggel, stílussal, természettel. (Ha jobb ötlet nincs, maradjunk az egyszerű, klasszikus márkáknál.) S akkor még nem is vettük számításba a kort, az alkatot, s az éppen aktuális évszakot sem. Fontos, hogy mielőtt döntünk, próbáljuk ki a kölnit, a csukló belső oldalán vagy a kézfejen. Legjobb, ha csak az orrunkra hagyatkozunk, s figyelmen kívül hagyjuk a díszes csomagolást, a jól csengő márkanevet. vem Ismét csökkent a regisztrált munkanélküliek száma Decemberben is tovább csökkent a regisztrált munkanélkü­liek száma - tájékoztatta Tóth Tihamér a Munkaügyi Miniszté­rium politikai államtitkára az MTI-t. A hóvégi zárónapon - a novemberinél 3 ezerrel kevesebb -, 632 ezer állástalant tartottak nyilván a munkaügyi központok. A munkanélküliségi ráta - a gazdaságilag aktív népesség és a munkanélküliek aránya - így 12,2 százalékról 12,1 százalékra mérséklődött. Összességében annak ellenére csökkent a regisztrált munka- nélküliek száma, hogy az elmúlt időszakhoz viszonyítva lénye­gesen több állástalant vettek nyilvántartásba a mezőgazdaság­ból és az építőiparból. A nem pályakezdők száma így kis mér­tékben növekedett. A pályakezdő munkanélküliek száma ugyanakkor decemberben is csökkent. Arányuk így az összes munkanélkülihez viszonyítva 10,5 százalékról 9,9 százalékra mérséklődött. A hóvégi zárónapon csaknem 327 ezren részesültek a munk- nanélküliek ellátásában. Az ellátási rendszerből kikerülők kö­zül múlt év december végéig csaknem 142 ezren szereztek jogo­sultságot a szociális jellegű jövedelempótló támogatásra. Az újonnan bejelentett álláshelyek száma számottevően, csaknem 40 százalékkal csökkent a novemberi bejelentésekhez képest. A hónap során 47600 betölthető álláshely volt. Bejelentkezés az adóhatósághoz Idegenforgalom 1993. november végéig Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tv. utolsó módosításával meg­változott 1994. január 1-től az adóhatósági bejelentke­zés rendje. Az új szabályo­zás szerint a vállalkozási tevékenységüket kezdő egyéni vállalkozók csak akkor kaphatnak vállalko­zói igazolványt, a társasá­gok pedig akkor jegyezhe­tők be a Cégjegyzékbe, ha adószámmal rendelkeznek. Ez azt is jelenti, hogy akik 1994. január 1-jét követően kezdenek vállalkozásba, először az adóhatóságnál kell bejelentkezniük, nyil­vántartásba vétel - azaz adószám kérelme - céljá­ból. A bejelentkezéshez szük­séges az egyéni vállalkozók esetében APEH 90-es számú, E UJ elnevezésű adóbejelentkezési lap, ami a nyomtatványboltokban vásárolható meg és a C. 5230-185. rsz-ú vállalkozói igazolványkérő lap, mely a polgármesteri hivataloknál szerezhető be, A társaságok adószám kiadásához pedig APEH 88-as számú, SOI elneve­zésű bejelentőlap (mellékle­teivel), a cégbejegyzés iránti kérelem, valamint a társasági szerződés szük­séges. Az adóhivatal az adó­számot rávezeti a vállalko­zói igazolványhoz szüksé­ges nyomtatványra és a cégbejegyzés iránti kére­lemre, amelyek (a polgár­mesteri hivatalnál, illetve a Cégbíróságnál) leadását követőn kezdheti meg a vállalkozó (vállalkozás) a működését. A törvénymódosítás érinti a már működő egyéni vállalkozókat, ugyanis 1994. június 30-ig kell beje­gyeztetniük adószámukat a vállalkozói igazolvá­nyukba, az azt kiadó ön- kormányzat jegyzőjével. Tisztségviselők, tulajdonosok adatai A jogi személyiség nél­küli gazdasági társaság, a Kft, az egyesülés és a közös vállalat köteles bejelenteni a tulajdonosok nevét, szék­helyét, telephelyét, lakhe­lyét, továbbá adószámát, il­letve személyazonosító je­lét. A jövőben a gazdasági társaságnak be kell jelen­teni - képviselője adatain felül - az ügyvezetőjének (ügyvezetőinek), az igazga­tónak az adatait (nevét, lak­címét, személyi azonosító számát.) Az 1994. január 1-je előtt megalakult vállal­kozásoknak 1994. június 30-ig kell benyújtaniuk a tisztségviselőkre, tulajdo­nosokra vonatkozó adatki­egészítésüket. E bejelentési kötelezett­séghez szükséges nyomtat­ványok elkészítése jelenleg folyamatban van, melyek a közeljövőben a nyomtat­ványboltokban beszerezhe­tők lesznek. Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága PÁLYÁZATOT HIRDET ADÓELLENŐRZÉSI IGAZGATÓHELYETTESI munkakörének ellátására. AZ ADÓELLENŐRZÉSI IGAZGATÓHELYETTES FELADATKÖRÉBE TARTOZIK:- az igazgatóság adóellenőrzési tevékenységének szervezése, irányítása - a nettó befizetendő adókülönbözet előirányzat tel­jesítéséről gondoskodás - a revizori kapacitás kihasználtságának biztosítása- az adóellenőrzési munka szakszerű vezetéséről, a bírságolási gyakorlati tevékenység eredményességéről gondos­kodás - az adóellenőrzési határozatok jogi, szakmai megalapo­zottságának biztosítása A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI:- közgazdaságtudományi, állam- és jogtudományi egyetemi vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség és pénzügyi tanács­adói szaképesítés - pénzügyi ellenőrzési, államigazgatási, költ­ségvetési vagy vállalati, gazdálkodószervezeti nyolcéves szak­mai gyakorlat - magyar állampolgárság, és büntetlen előélet - 5 éves vezetői gyakorlat. A pályázat elbírálásánál előnyben részesül a felhasználói szintű számítógépes ismeretekkel, angol, vagy német nyelvtudással rendelkező pályázó. A MUNKAKÖR MEGJELÖLÉSÉVEL BENYÚJTOTT PÁLYÁZATHOZ CSATOLNI KELL:- részletes szakmai önéletrajzot - a munkakör ellátására vonat­kozó vezetői és szakmai elképzeléseket - iskolai végzettségét, szakképesítését igazoló okiratok másolatait - három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt. A munkakörre és bérezésre vonatkozó egyéb kérdésekben a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A pályázatot az APEH Tolna Megyei Igazgatóságának Igazgatójához kell benyújtani 1994. január 31-ig. Cím: 7100 Szekszárd, PL: 108. A borítékon kérjük feltüntetni a „pályázat" jeligét. A pályázatokat pszichológus szakértő bevonásával az APEH El­nöke által megbízott bizottság bírálja el 1994. február 28-ig, mely időpontot követően a munkakör azonnal betölthető. Telefonon felvilágosítást ad: Kovács Jánosné osztályvezető a 74/312-511 telefonszámon. (4350«)

Next

/
Thumbnails
Contents