Tolnai Népújság, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-09 / 288. szám
8 »ÚJSÁG KÖRNYEZETBAKÁT 1993. december 9., csütörtök T&E-iroda Magyarországon Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) Magyarországon nyitotta meg Közép- és Kelet-Európai Irodáját. Az iroda Budaörsön található, a működéséhez szükséges anyagiak nagyobbik részét a svéd szervezet nyújtja, amely a közép- és kelet-európai új demokráciákban induló programokat támogatja. Az új irodát a T&E magyar- országi tagszervezete, a Magyar Közlekedési Klub működteti. Feladata olyan programok beindítása, amelyek bemutatják, hogy az új piac- gazdaságokat a környezetbarát közlekedési és szállítási módokra kell alapozni. Másik fontos feladat a közép- és kelet-európai környezetvédő szervezetek munkájának ösz- szehangolása a közlekedéssel kapcsolatos kérdésekben. Komoly hangsúlyt fektet majd az iroda a T&E tanulmányainak és állásfoglalásainak ismertetésére a volt szocialista országokban. Az iroda vezetésével Kajtor Zsuzsát, a Levegő Munkacsoport tagját bízták meg. A természet kalendáriuma December - télelö (I.) Naptári évünk utolsó hónapjának a neve is római eredetű, a latin tizedik szóból származik. Régi kalendáriumokban találkozhatunk a december régies neveivel is. Hívták karácsony havának, vagy télelőnek. Erről a hónapról is sokféle érdekes időjárást jegyeztek fel az egykori kalendáriumok, így 462-ben a gót seregek száraz lábbal keltek át a már decemberben befagyott Dunán. 1129 decemberében még Da- maszkuszban is szenvedtek a keresztes hadak a rendkívüli hideg időjárástól. 1322 decemberében egy sarkvidéki eredetű hideghullám következtében jégtakaró borította be a Balti-, sőt az Adriai tengert is. 1733 december 6-án köszöntött be az a rendkívül hideg tél, amely egészen március 20-áig tartott. Ezekkel szemben 1129 decemberében szinte nyárias idő volt. 1415 decemberében olyan meleg volt, hogy a gyümölcsfák másodszor is kivirágoztak. S akadt feljegyzés arról is, hogy I. sz. 283 decemberében villám sújtotta halálra Carus császárt, perzsiai hadjárata során. December legelső jeles napja 4-e, Borbála. Hajdan ekkor tették vízbe az új esztendőre kizöldelő, virágba boruló „Borbála-ágat". December 6-án, Miklós napján a középkori, cseh és osztrák eredetű Mikulást tartjuk. December 13: Luca napja. A Gergely-féle naptárreform előtt az esztendő legrövidebb napja volt, amelyhez sok ősi szokás tartozott. Egyik legismertebb a Luca-szék készítés. Sok helyen ismeretes a Luca-kalendá- rium, amely szerint a Luca nap és karácsony közötti' 12 napot jól meg kell figyelni, mert időjárásuk a következő év 12 hónapját fogja jellemezni. December 21-e a téli napforduló. Ekkor legrövidebb a nappal, és leghosszabb az éjszaka. December 25-én Krisztus születésére emlékezünk. A jeles napok sorát az év utolsó napja, Szilveszter zárja, az óév búcsúztató. Az első téli hónapnak igen kiszámíthatatlan az időjárása. Néha már az elején beköszönt az igazi tél, míg máskor csak karácsony táján kezd havazni. A tétován szállingózó hópely- hek megülnek a fákon, megkapaszkodnak a kerítéseken és mintegy varázsütésre fehérre festik az erdőket, mezőket. A hópelyhek végtelenül változatos alakúak, ám oly kicsinyek, hogy gyönyörködni szabad szemmel nem lehet formagazdagságukban. Hatszögletű, sík jégkristályokból állnak, de nincs köztük két Változatos alakú hópelyhek egyforma pihe. Olykor előfordulhatnak tű vagy oszlop alakú kristályok is. Magyarországon a hótakaró - statisztikai vizsgálatok szerint - átlagosan 30 napig borítja a tájat. Átlagos vastagsága 5-9 cm. Decemberben az élővilág túlnyomó része nyugalmi állapotban található. Ám ha enyhe az időjárás, gyűjthetünk gombákat: pereszkét, tölcsérgombát, téli fülőkét, késői laskát és ördögszekér gombát. Lágyszárú növényeink sorsát már a legelső korai fagyok megpecsételik. Az évelő fajok föld alatti részeikbe húzódtak vissza. Vannak, melyek hagymáik mások, hagymagumóik, gyöktörzsük segítségével vészelik át a nehéz hónapokat. A legtöbb növényfaj magvakat érlelve gondoskodik a jövőjéről. A hónap leggyakoribb „virága" a jégvirág, amely kemény teleken „nyílik" az ablaküvegeken. Ha az enyhe decemberi időjárást kemény, hideg idő előzte meg, elvétve néhány korán, január-februárban nyíló növényfaj virágával is találkozhatunk. Ide sorolható a varázsmogyoró nevű cserje, vagy az alpesi származású fekete hunyor. Az utóbbi fajra jellemzőek nagy, fehér virágai. Ebben a hónapban fás növényeink is nyugalmi állapotban találhatóak. A lomblevelű fák rég lombjukat vesztették, de már ott található rajtuk az újabb nemzedék, rügy alakban. Ahány fafaj, annyi féle alakú és színű a rügyük. A platáné rejtett, amelyet a levélnyél alapi része takar és csak a levél lehullása után tűnik elő. A bükk és a gyertyán rügye karcsú, hengeres, a hár- saké kerekded, míg az égereké nyélen ülő. A vadgesztenye, vagy egyes nyárak rügyét viaszszerű képződmény borítja. Az őszi hónapok során a fák befejezték előkészületeiket a télre. Ezért ilyenkor nem árt nekik a száraz, hideg levegő és az átfagyott talaj sem. Vizsgálatok szerint a fáknak a +5 fok a legkedvezőbb a téli nyugalmi állapothoz. A tavaszi ébredés fokozatosan megy végbe. Mintha a fák ellenőrizgetnék környezetüket, hogy biztosak legyenek a tavasz beköszöntőben. A szilfának például két hét, 25 fok körüli hőmérséklet kell ahhoz, hogy a lombfakadás bekövetkezzen. Télen a fenyőfélék is nyugalmi állapotban vannak, ám levélzetüket nem hullatják le. Kivételek persze akadnak, mint a vörösfenyő. Az örökzöldek lombja sem él örökké, csupán hosszabb ideig (4-5 év) marad fenn a fán, és mert folyamatosan cserélődik, nem tűnik fel a lombvesztés. A lucfenyő tobozai száraz időben már télen, de legkésőbb tavasszal szétnyílnak és a szárnyas magvak tovaszállnak. A havas fenyőerdők sajátos, meseszerű békés hangulatot keltenek. Andrási Pál Táj- és lélekmentő publikációk Gyermekeinkért A Talento Iskola szülői közösségének felhívása A Duna jövője A budaörsi Talento Iskola szülői közössége felhív minden szülőt és nagyszülőt, hogy támogassa a pedagógusok törekvéseit munka- és életkörülményeik, valamint iskolájuk anyagi helyzetének javítására. Mi saját gyermekeinknél tapasztaljuk, hogy az átlagosnál jobb feltételek között dolgozó pedagógusok és tanuló kisdiákok kimagasló többletteljesítményt érhetnek el, és közérzetük, hangulatuk is lényegesen javul. Azt szeretnénk, hogy az ország minden iskolája kiemelkedően jó körülmények között végezhesse munkáját, s hisz- szük, hogy megfelelő politikai akarat mellett a jelenlegi gazdasági helyzetben is komoly előrelépés történhet ebben az irányban. Meggyőződésünk, hogy az e célra fordított anyagi eszközök nem tekinthetők áldozatnak sem a szülők, sem a kormányzat részéről, hiszen nem létezik hasznosabb, az ország számára hatékonyabban megtérülő befektetés, mint az oktatásra fordított összegek. Annál is inkább haladéktalanul meg kell kezdeni a közoktatás részére biztosított pénzeszközök számottevő növelését, mivel ezen a téren lehetetlen a mulasztásokat később pótolni. Ugyanakkor a szülőknek és nagyszülőknek mindennél nagyobb örömet jelenthet, ha azt tapasztalják, hogy gyermekük, unokájuk elégedett, jókedvű, tudása gyorsan gyarapodik és rendszeresen sikerélményekben részesül. Úgy véljük, hogy egy szülőnek vagy nagyszülőnek nem lehet fontosabb feladata, mint e célért küzdeni. A Duna jövője a Duna menti népek jövőjét is jelenti. A Magyar Hidrológiai Társaság látva a folyóval kapcsolatos számtalan megoldandó feladatot, a közelmúltban ankétsorozatot kezdeményezett a témával kapcsolatban, amelyen részt vettek környezet- védelmi, vízügyi, közegészségügyi, energetikai és ön- kormányzati szakemberek. A megbeszéléssorozat eredményeként ajánlások kerültek kidolgozásra a folyó védelme érdekében. Nem alakult ki egységes álláspont a környezetvédelem - környezetgazdálkodás - az energiatermelés vonatkozásában, de egységes volt a megítélés a következőkben: Védeni kell a Duna mentén a parti szűrésű vízkészleteket, mivel ebből sokmillió ember későbbi vízigényét lehet majd kielégíteni. Az igénybeveendő partszakaszokat védelem alá kell helyezni szigorú építési korlátozásokkal. (Szekszárd város távlati vízigénye is ebből a vízkészletből lenne kielégítve.) Ä teljes magyar Duna-sza- kaszra átfogó szennyvíztisztítási, elhelyezési és hasznosítási koncepciót kell kidolgozni. A Duna nemzetközi hajóút jellegéből kiindulva gondot kell fordítani arra, hogy az az európai szintű hajózási elvárásoknak megfeleljen, a folyó élővilágának védelme mellett. A folyószabályozási és ár- vízvédelmi koncepciók kialakításánál fokozott figyelmet kell fordítani a természeti értékek védelme, illetve a természethez közel álló állapotok elérésére. Nyugat-Európa több államában a mezőgazdasági termelést korlátozzák. Amenynyiben Magyarországon is cél lesz az, hogy a jelenlegi területeknél is kisebb földterületen történjen az intenzív mező- gazdasági termelés, abban az esetben felül kell vizsgálni több vízgazdálkodással kapcsolatos alapelvet, mint például a talajvízszint megemelése, a vizek visszatartásának kérdése, a földterületek időnkénti elöntése. Sort kell keríteni a hullámterek átfogó értékelésére, lehetőség szerint meg kell valósítani a folyók megnyitását és a holtágaknak az élő mederrel történő összekötését. A vadászatot, vadgazdálkodást a hullámtéren mindenütt a természetközeli erdőgazdálkodási szempontoknak alárendelten kell kezelni.- A Duna középső szakaszán - a Szigetköz alatti, Gemenc fölötti részen - építési korlátozást szükséges életbeléptetni a hullámtereken. A víziturizmus, kerékpáros turizmus, valamint sportcélokra megfelelő infrastruktúrával ellátott bázislétesítmények kialakítása szükséges. A Duna menti önkormányzatok együttműködésének kialakulásáig, és a részletes rendezési tervek elkészítéséig a part menti területekre építési moratórium elrendelése célszerű. A felsoroltakon kívül még sok kisebb-nagyobb téma megvitatására került sor, amelyeknek végrehajtása részben egyéni, részben szakmai szemléletváltoztatást igényel az anyagi lehetőségek mellett, de az biztos, hogy a Duna jövője szempontjából csak egységes elvek alapján megfogalmazott és végrehajtott cselekvési program hozhat eredményt. Klingl Béla Hófehérbe öltözött a táj
