Tolnai Népújság, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-06 / 285. szám (284. szám)
4 KÉPÚJSÁG SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE 1993. december 6., hétfő Előtérben a középiskolák Az új közoktatási törvényre reagálva megszületett Szek- szárd oktatáspolitikai koncepciója, amelyet szerzői múlt héten bocsátottak nyilvános vitára. A koncepció röviden áttekinti a helyi társadalom struktúráját, a város nevelési-oktatási intézményrendszerét, az iskolaszerkezet lehetséges átalakulását, kitér a nem ön- kormányzati iskolák szerepére, a finanszírozásra, és szól az érdekegyeztetés fórumairól. Szekszárd társadalmát vizsgálva a dolgozat megállapítja: a város lakossága fiatalabb, mint általában a vidéki városoké, és ebből arra lehet következtetni, hogy a születések számának lassú növekedése indul meg a következő években. A nyolcvanas években kiépült intézményrendszer befogadóképessége ösz- szességében nézve elegendőnek tűnik, minőségi összetételében azonban jelentős fejlesztésre van szükség. Az iskola- szerkezet átalakulását elsősorban az vonja maga után, hogy a közoktatási törvény a tankötelezettséget 16 éves korig írja elő. A szekszárdi szülők körében 1992-ben végzett közvéleménykutatás azt mutatja, hogy valamennyi szerkezeti változat iránt van érdeklődés. A szülők harminckét százaléka a nyolc plusz négy osztályos, harminc százaléka a tíz, húsz százaléka a tizenkét osztályos képzési formát tartaná jónak, de a hat plusz hat, és a négy plusz nyolc osztályos szerkezetet is támogatnák. A tervezet ennek megfelelően a szülői igények alapján javasolja valamennyi, a közoktatási törvény által elismert iskolatípus működtetését. A város oktatáspolitikai célkitűzései ezen kívül a következők: az esetleges túlzott szelekciós folyamatok ellensúlyozása, a megyei és városi fenntartású intézmények közötti koordináció elősegítése, az általános képzést nyújtó középiskolák fejlesztése, valamint a szolgáltatásokhoz kapcsolódó szakmák előnyben részesítése a szakképzésben. Miután a szekszárdi általános iskolások túlnyomó többsége tovább tanul, így a tanköteles kor kiterjesztése elsősorban nem az általános iskolákat, hanem a középiskolákat érinti. Azok a gyerekek, akiknek célja csupán a tizedik osztály elvégzése után esedékes alapvizsga megszerzése, a II. számú Általános Iskolában fejezhetik be tanulmányaikat. Számos ponton átalakulhat a középiskola oktatás szerkezete, a legbizonytalanabb pont - ahogy a koncepció vitaanyaga is megállapítja -, a szakmunkásképzés, ami a jövőben csak tizenhat éves kortól kezdődhet, az első két évfolyamon ugyanis csak közismeretei tantárgyak oktathatók. A szakközépiskolák eltolódnak az általános képzés irányába, a Szent-Györgyi Albert Szakközépiskolában például az utolsó két évfolyamon csak szakmai orientációs tantárgyakat tanulhatnak majd a gyerekek, a szakképzést csak érettségi után lehet elkezdeni. Ez a helyzet az I. Béla Gimnázium és Műszaki Középiskola esetében is, amelynek nappali tagozatán fokozatosan csak gimnáziumi osztályok indulnak. Ezt a rendszert egészíti ki az Ady Endre Szakközépiskolában és Szakmunkásképző Intézetben indult hat osztályos általános középiskola. Bár határozat van arra, hogy Garay Gimnáziumban 1994-től megindul a nyolc osztályos képzés, erre legfeljebb csak 1995-től kerülhet sor, s az is elképzelhető, hogy az alsóbb gimnáziumi évfolyamoknak nem a gimnázium ad majd otthont, hanem továbbra is az általános iskolák, és csak a tanterveket hangolják össze. Hogy milyen tantervek alapján folyik majd a jövőben az első két éves szakiskolai és az utolsó két éves alapfokú képzés, még nem tudni, a célkitűzéseket és elvárásokat tartalmazó országos kerettanterv, a Nemzeti Alaptanterv ugyanis még várat magára. A közismereti tárgyakat ezekben az évfolyamokban addig a speciális szakiskolák tantervei alapján oktatják. Mihelyt a NAT nyilvánosságra kerül, a város pályázatot tervez kiírni az alsó középiskola, tehát az alapiskola utolsó négy éves képzésének alapjául szolgáló helyi tantervek kidolgozására. Az intézményi érdekegyeztetés színterén - az iskola- és óvodaszékeken - kívül a tervezet négy érdekegyeztetési fórumról tesz említést: az intézmények munkatársai, vezetői, a szülők és diákok képviselői alkotta Oktatási Szakmai Fórumról, amely a helyi oktatáspolitikai kérdésekben javaslattevő és véleményező szereppel bírna, a fenntartók és a reprezentatív szakszervezetek alkotta Érdekképviseleti Fórumról, amely a munkafeltételeket érintő és a bérmegállapodások színtere lenne, a fenntartók fórumáról, valamint a Városi Érdekegyeztető Tanácsról, amelyben mindezek kiegészülnének a Művelődési Bizottság képviselőivel. Az említett nyilvános vitán - amelyen jobbára a szakma hallatta hangját - a tantervek problémája nem merült fel, és nem érkezett észrevétel az iskolaszerkezet átalakulásával kapcsolatban sem, ez utóbbit a vitaanyag összeállítói annak tudják be, hogy a koncepció ezen része jó. Egy hozzászóló logopédus azt kifogásolta, hogy a város egy önálló intézményt kíván létrehozni, amely a szakszolgáltatásokat végezné, így a szakemberek nem az egyes intézményeknél állnak majd alkalmazásban. A négy osztályos Katolikus Általános Iskolába járó gyerekek szüleinek képviselője azt nehezményezte, hogy félő: a gyerekek nem tudnak majd nyolc osztályos gimnáziumban továbbtanulni, és visszakerülnek a világi képzés keretei közé. Az érdekegyeztetés rendszerével kapcsolatban néhány pedagógus részéről érkeztek kritikus észrevételek, ezek azonban nem jutottak tovább annál, hogy általánosságban elutasítsák a rendszert. A megyei önkormányzat és a katolikus egyház már jelezte, hogy érdekelt a fenntartói fórum működésében. Palotás Zoltán művelődési csoportvezető többször utalt arra, hogy a közoktatási törvény a gyerekek korai szelekcióját vonja maga után, s a tervezet is szól a szelekció ellensúlyozásának fontosságáról.- Miben látja a korai szelekció veszélyét?- Abban, hogy nem látom az összhangot az általános iskolai képzés megemelt időtartama és a középiskolai belépés ideje között. Miközben a törvény egyik célja, hogy a gyerekek minél tovább együtt maradjanak, akik érettségizni szeretnének, már négy, hat, nyolc osztály után elhagyják az iskolát.- Hogyan próbálja ezt ellensúlyozni a város oktatáspolitikája?- Meghatározó intézménynek tartjuk továbbra is a nyolc osztályos iskolákat, a hat, nyolc osztályos gimnáziumokat csak jelentős társadalmi igény alapján, szigorú keretek között kívánjuk működtetni. A szelekciót gyengítené a hat plusz négy osztályos alapiskola, amely lehetővé tenné, hogy a tehetséges gyerekek az alsó középiskolában maradjanak. Ellensúlyozhatja természetesen a szelekciót az intézmények pedagógiai programja is. Tóth Ferenc d fégcsa pof Degré Gábor felvétele A nagy zabálás Elérkezett a várva várt nap. Csizmák, nyalókák, nadrágok és szinte minden, a tortaformától a tengeralattjáróig. > Ha végignézek a soron, olyan az egész, mintha ragadozóhalak nagy csapatát látnám, amint éppen készülnek ránk vetni magukat-a mit sem sejtó hétköznapi kis halacskákra. Hogy kik szerepelnek a nagy zabálás étlapján és kik ülnek asztalhoz, azt most ne firtassuk, mindenesetre elképesztően kicsinek érezhetném magamat, ha nem egy emeletes ház ablakából látnám az alant kibontakozó furcsa mikrovilágot, s a benne lézengő ember sejtecs- kéket. Árusok, vagy piacosok, nevezhetném vásári kirakodóknak, illetve bazárosoknak is a jövevényeket, akik az elkövetkező három ' héten át valóra váltják álmainkat s kívánságainkat egy-egy roppant olcsó farmernadrág vagy cukorka formájában. A kiszemeltek, azaz talán én tehát a leendő vásárló, némi félelemmel vegyes kíváncsisággal méregetem az épülő sátrakat, melyek alól unott, üveges tekintetek néznek át rajtam a talán gazdagabb jövő, a karácsony felé. Szóval közeledik a nagy ünnep, elhozzák nekünk telezsúfolt autókban, műanyagsátrak alá rejtve. Vegyék és vigyék, jó étvágyat kívánok a nagy zabáláshoz! Degré Gábor m KÁRPÓTLÁSI JEGYEERT Ön most társtulajdonosává válhat egy olyan részvénytársaságnak,- amely biztos pénzügyi helyzetét az egyre bővülő bel-és külföldi piacokon elért részesedésének növelésével kívánja tovább szilárdítani; - amely folyamatosan javítja piaci versenypozícióit, évek óta bővíti termelését és növeli árbevételét;- amely megalapozott üzleti tervekkel néz a jövő piaci kihívásai elé. Az Állami Vagyonügynökség kárpótlási jegyek ellenében nyilvánosan forgalomba hoz a Székesfehérvári Hűtőipari Részvénytársaság által kibocsátott részvények közül 417.ooo db, egyenként 1 .ooo.- Ft névértékű /összesen 417 millió Ft/ névre szóló részvényt. 3.000.- Ft címletértékű kárpótlási jegyért 4 db, egyenként 1 .ooo.- Ft névértékű részvényt lehet jegyezni 1993.december 3. és 22. között az alábbi helyeken: Arany Bróker Kft. BB Rt. Székesfehérvári fiók OTP Értékpapír Ügynökség Rt. lo54.Budapest, Nagy Sándor J. u.8. 8oo2.Székesfehérvár, Bástya u. 8. lo51 Budapest, Vigyázó Ferenc u.6. Argenta Top Bróker Rt. lo54.Budapest, Vármegye u. 3-5. Concord Kft. lo54.Budapest, Vád u. 15. DAIWA-MKB Rt. lo88.Budapest, Rákóczi u. 1-3. Első Magyar-Angol Bróker Rt. loól.Budapest, Révai u.12. IBB Értékpapír Rt. lo54.Budapest, Vármegye u. 11-13. Lupis Brókerház Rt. lo51 Budapest, Vád u. U/b. Pakett Bróker Rt. lo51 .Budapest, Semmelweis u.2. 6721 .Szeged, Szent István tér 16. CO-NEXUS Értékház Rt. lo52. Budapest, Semmelweiss u.lo. lol3.Budapest, Roham u.l. 4o26.Debrecen, Kálvin tér 2/o. 9o24.Győr, Batthyány u.23. Bököd és Vidéke Takarékszövetkezet 2841.Oroszlány, Rákóczi út 7/b. Lébény-Kunsziget Takarékszövetkezet 9155.Lébény, Fő u.85. Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet 9o9o.Pannonhalma, Dózsa Gy. út 1. Rakamaz és Vidéke Takarékszövetkezet 2119.Rdcamaz,Vörös Hadsereg út 25. Szöreg és Vidéke Takarékszövetkezet 6771.Szőreg, Hősök tere 4. Völgységi Takarékszövetkezet 71 So.Bonyhád, Szabadság tér 5-6. Nexum Befektetési és Pénzügyi Tanácsadó Kft. 7621.Pécs, Rákóczi u.17. WestLB Hungária Intestement Rt. lo55.Budapest, Balassi u. 21-23. # GiroCredit Befektetési Rt. lo54.Budapest, Bajcsy-Zsilinszki út 12. Mezőbank Bróker Rt. lo54.Budapest, Hold u. 16. Mezőbank Rt. területi fiókjai: 82oo.Veszprém, Óváros tér lo. 842o Zirc, Petőfi Sándor u.4. 8ooo Székesfehérvár, Gyümölcs u.23. 28oo Tatabánya, Mártírok útja 1/b. 9o21 .Győr, Boross Gábor u.lo. Első Magyarországi Német Értékpapirkereskedelmi Kft. lo52.Budapest, Fehérhajó u. 8-1 o Figyeljen a jövőjére, figyeljen hirdetéseinkre! Rejtett értékeink Kórházunk névadója: Balassa János Ritka szerencsének mondható, ha a zsarnok Ferenc császár és király, majd Horthy Miklós neve után egy megyei kórház végre jelképes erejű nevet visel, azét a tudós tanárét, akinek nevét halála után 125 évvel sem halványítja el semmi. Amikor a Napóleon nyomában Párizsba settenkedő XVIII. Lajos első napját tölti fővárosban, vagyis 1814. május 5-én, a sárszentlőrinci evangélikus lelkész újszülött fiának a saját keresztnevét adja, s az majd így végzi a Petőfinek is ismerős gimnázium alsóbb osztályait a mezővároskában. Sopron és Pozsony után 1832-ben Pesten válik orvosnövendékké, de utolsó két, gyakorlati évét már Bécsben tölti ki. Orvossebésztudor és szülészmester lett 1838-ban, de értett már a tüdőbetegségekhez és szorgalmasan látogatta a kórbonctani intézetet. Előbb a sebészeti klinikán, majd a központi kórházban dolgozik, ahol helyettes főorvosi rangot ér el, ekkor már okleveles műtő is. Százötven éve, 1843. március 21-én nevezik ki a pesti egyetemre gyakorlati sebész-tanárrá, amit majd azzal hálál meg, hogy a magyar orvosi iskola megalapítójává válik. Előbb azonban tanulmányútra indul külföldre, Párizsban is hosz- szabb időt tölt. Három műve lát napvilágot 1838-1844. között, amelyek közül főleg a Gyakorlati sebészet emelkedik ki. A forradalom és szabadságharc alatt az orvosi kar és a honvédkórház igazgatója, de 1849. végén nem ezért ítélik el, hanem Kossuthnak írott leveléért, amelyben két osztrák tisztet ajánlott honvédnek. Csupán 1851-ben térhetett vissza katedrájára, elveiből azonban aligha engedett: Markusovszky Lajost, akit hivatalvesztésre ítéltek Balassa magánasszisztensként vette maga mellé s vele együtt szervezte meg a gyakorlattal ösz- szekapcsolt, korszerű honi sebészoktatást. Büszkék lehetünk arra is, hogy az elsők között operált Európában érzéstelenítéssel. Ez persze - ha ma természetesnek és egyszerűnek hangzik is - nem ment könnyen: kétséges sikere miatt nem merték betegeken kipróbálni, mire Markusovszky önmagán tett kísérletet az éteres bódítással. A sérv-, gége-, vese- és epeműtéteken kívül, amelyeket már általános érzéstelenítéssel végzett, leírta a csont- és ízületi betegségeket, új megoldásokat keresett a plasztikai sebészet terén, ahogy a Képző műtétek című, színesen illusztrált 1867-es atlasz mutatja. Ekkorra már szervező munkája is meghozta gyümölcsét: az 1849-ben megszűnt Orvosi Tár utódjául megalapítja a vezércikkével indított (s mindmáig élő) Orvosi Hetilapot 1857-ben, fő szervezője és első elnöke az Országos Közegészségügyi Tanácsnak, s általában minden jó ügynek, amely szolgálatot tehet az orvoslásnak. Számos elismerése közül, amivel külföldön is több helyt megtisztelték, az itthoni Magyar Tudományos Akadémia által 1858. december 15-én adományozott tiszteletbeli tagság, valamint a két év múlva kapott királyi tanácsosi rang, majd a Lipót-rend lovagkeresztje emelkedik ki. Tiszteletét azonban jól mutatja az az érdekes tény is, hogy Deák Ferenc hálából és tiszteletből kifaragta Balassa kezét, amely máig látható az Orvos- történeti Múzeumban. Megnyerő egyéniségéről, sokszor meghökkentően egyszerű, de mégis hatásos kezelő módszeréről Mikszáth Kálmán adomái között találhatunk bájos példát Bisztray Gyula Jókedvű magyar tudósok című kötetében. Ugyanitt olvashatjuk a ma is használható módszert: „Egyszer egy fiatal hölgy kért tőle orvosi tanácsot, de amellett annyit fecsegett, hogy a tudós szóhoz sem tudott jutni. Balassa végre közbevág: - Kérem, mutassa a nyelvét! A hölgy engedelmeskedik ... - És most tartsa úgy, míg én magamat kibeszéltem . . ." Az 125 éve, 1868. december 9-én Pesten elhunyt Balassa tiszteletére a Magyar Sebésztársaság 1906-ban emlékérniet alapított és adományozott évenként az arra érdemeseknek. Dr. Töttős Gábor 4 >
