Tolnai Népújság, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-29 / 304. szám

1993. december 29., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 A pénztárgéppel, illetve taxaméterrel teljesítendő nyugtaadási kötelezettségről Ahogyan arra szeptember folyamán már felhívtuk az érintettek figyelmét, a pénz­ügyminiszter 6/1993. (II.9.) PM rendelete meghatározza azon adóalanyok, azaz jogi személyek, természetes sze­mélyek és jogi személyiségű szervezetek körét, akik ill. amelyek értékesítéseikre és/ vagy szolgáltatásaikra vonat­kozóan kizárólag pénztárgép­pel vagy taxaméterrel tehet­nek eleget nyugtaadási köte­lezettségüknek. Ennek megfelelően 1994. ja­nuár 1-től Taxaméter haszná­latára kötelezettek: - a sze­mélytaxi szolgáltatást nyújtó adóalanyok. Pénztárgép használatára kötelezettek:- a kereskedelem területén az üzletköri besorolás szerint (többször módosított 6/1990. IV. 5. KÉM rendelet) az I. Kis­kereskedelem köréből a 4. Iparcikk kereskedelem üzlet­körbe sorolt üzletek (ide tar­toznak a vas-, műszaki, üve­gáru-, jármű- és gépüzletek, valamint az elektomikai ter­mékeket árusító kereskedelmi egységek).- a vendéglátóipar területén az üzletköri besorolás szerint II. Vendéglátóipar üzletkörből a 3. Italüzletek (pl. italboltok, borozók, borkimérések, drinkbárok, kocsmák). Az érintettek kizárólag az APEH által jóváhagyott pénz­tárgépekkel ill. taxaméterek­kel tehetnek eleget nyugtaa­dási kötelezettségüknek. A forgalombahozatali engedélyt kapott gépek listáját az APEH az Adó- és Ellenőrzési Értesí­tőben közzéteszi. A pénztárgép, ill. taxaméter egyszeri beszerzésére ked­vezmény vehető igénybe. A kedvezmény mértéke egy­szerű pénztárgép esetén 25 ezer, számítógépes alapú pénztárgép vásárlásakor 50 ezer Ft. A taxaméterek vásárlásához nyújtott 30 ezer forintos ked­vezmény 1993. december 31-ig vehető igénybe. 1994. ja­nuár 1-től a kedvezmény mér­téke 20 ezer forint. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Vállalkozástan: kezdőknek (5.) Mit kell tudni a korlátolt felelősségű társaságokról? A vállalkozások -különösen a nagyobbak körében- igen népszerű a korlátolt felelős­ségű társasági forma, azaz a kft. - mondja dr. Bese Juli­anna, a téma jogi szakértője. - Elterjedésének legfőbb oka az, hogy viszonylag rugalmas gazdálkodási mód, másrészt,- mint ahogy a neve is jelzi - a felelőssége csupán korlátozott- esetleges tartozásai tagjai­nak magánvagyonát nem ve­szélyeztetik, ki-ki csupán a társaságba általa bevitt összeg erejéig felelős. A kft. alapítása társasági szerződéssel történik, ami csakis ügyvédi ellenjegyzéssel érvényes. A társasági szerző­dés elkészítését egyébként is érdemes szakemberre bízni, hiszen ennek hibái később, a gyakorlatban sok bonyodal­mat okozhatnak. A társaság vagyonát a tagok adják össze. Ez pénzbeli és apport betétekből áll. Az ap­port betét bármilyen vagyoni értéket képviselő dolog, il­letve jog lehet (például ingat­lan, gépkocsi, bérleti jog, szel­lemi alkotás). A kft. törzstő­kéje minimum 1 millió forint kell hogy legyen, ebből 500 ezer forint készpénz. Az egyes törzsbetétek nagysága pedig legalább 100 ezer forint. A cégbírósági bejegyzés fel­tétele a törzstőke 500 ezer fo­rintos befizetéséről szóló banki igazolás. A társaság alapítását a szerződés megkö­tésétől számított 30 napon be­lül kell bejelenteni a cégbíró­ságnak. Korlátolt felelősségű társa­ságot, bármennyire is furcsa, egyetlen tag is alapíthat. A névválasztásnál fontos, hogy a kft. rövidítés előtt valamely, a tevékenységre utaló megne­vezés is szerepeljen. A cégala­pítás költségei viszonylag na­gyobbak, mint a betéti társa­sági formánál. A cégbejegyzés illetéke a törzstőke 2 száza­léka, de minimum 10 ezer, il­letve maximum 300 ezer fo­rint. A közzététel költsége to­vábbi 10 ezer forintra rúg. Ezen összegek azonban utóbb költségként elszámolhatók, s ez az adózás szempontjából kedvező. A társaság apportjaként külföldről származó tárgyak - például gépkocsik - vámmen­tesen hozhatók be az or­szágba. N.Zs. Ferenczy Europress Könyvek - privatizáció előtt Egy éve már, hogy Szek- szárdon, a 160 lakásos épület­ben található könyvesbolt nem a Művelt Nép Könyvter­jesztőhöz tartozik, hanem az S nevezett Bibliofil országos izathoz. Természetesen maradt az üzlet megkülön­böztető jelzőjeként Babits Mi­hály neve. Az egy évvel ez­előtti lépés, voltaképpen a privatizáció előkészítésének tekinthető. A könyvesboltot most hirdeti majd meg el­adásra az Állami Vagyonügy­nökség. — Milyen változás történt a váltással? — A könyvbeszerzés saját kezünkbe került - válaszol a kérdésre Németh Erzsébet, a bolt vezetője. - Tehát már nem központi beszerzés van. Nem azt kell eladni, amit valahol egy íróasztalnál valaki megha­tározott, hanem amit a vásárló keres. — Ezzel sokkal több munka lehet!? — Rengeteg utánajárást igényel. Több mint 100 kiadó van, akikkel fel kellett venni a kapcsolatot, járni kell az áru után, telefonon vagy faxon rendelni. — A bolt személyi állomá­nyának létszáma változott-e? — Csökkentettük a dolgo­zói létszámot, és csak annyian vagyunk, amennyit a forga­lom megkövetel. Ázok marad­tak, akik igazán szeretik a szakmát. — Ha már itt tartunk, mióta van ezen a pályán? — AZ érettségi után kerül­tem ide. Nem akartam tovább tanulni. Olvastam egy hirde­tést, hogy fiatal, érettségizett eladót keres a könyvesbolt. Leposa Dezső bácsi felvett. Az ipari termelés alakulása Az ipari termelés volu­mene a KSH felmérése sze­rint októberben az előző hónaphoz képest 3,2 száza­lékkal csökkent, de így is meghaladta a múlt év azo­nos havi átlagát. Az ipari vállalkozások belföldi ér­tékesítése októberben az előző hónaphoz képest 7 százalékkal mérséklődött, az export viszont 1,6 száza­lékkal nőtt. A termelés az év 10 hónapjában 3,9 szá­zalékkal haladta meg a múlt év azonos időszaká­nak értékét. A termelés a feldolgozóiparban 3 %-kal nőtt, míg a villamosener­gia-, gáz-, és vízellátásban 2,9 %-kal, a bányászatban 3 %-kal csökkent. Kinek mit nyújt az Életpálya Alapítvány? A vállalkozások nagy része azért bukik meg már a kezdet kezdetén, mert a gazdálkodni szándékozók az elinduláshoz szükséges alapinformációk­nak sincsenek birtokában Ez nem is csoda, hiszen ma már a tanácsokért is óriási összege­ket kémek az erre szakosodott cégek, illetve magánszemé­lyek. A kezdő vállalkozók és a tanácsadók közötti szakadé­kot próbálja meg áthidalni az Életpálya Alapítvány. Kinek nyújt segítséget? - érdeklőd­tünk a szponzoráló szervezet, a Shell Hungary Rt. vezéri­gazgatójától. — A fiatalokat szeretnénk elindítani a vállalkozói pályán- válaszolja Mosonyi György.- Ezért főleg egyetemisták és kezdő vállalkozók jelentkezé­sét várjuk. — Miben tudja támogatni őket a szervezet? — Szakértőinktől megta­nulhatják a vállalkozások fel­építését, az üzleti tervek pon­tos elkészítését és azt is, ho­gyan kell megkeresniük a megfelelő finanszírozási for­mát, miként kell a hiteligény- lést benyújtani, tőkéstársakat bevonni. — Hány fiatalt szeretne el­indítani az Alapítvány? — 1993. augusztusában alakultunk, s pillanatnyilag az Ezredforduló Alapítvánnyal közösen gondozzuk a prog­ramot. Az első éves műkö­désre 10 millió forintot aján­lottunk fel. Ha csatlakoznak a kezdeményezésünkhöz más szervezetek is, akkor lényege­sen több vállalkozót „állítha­tunk pályára". Az első évben 500 jelentkezőt tudunk fo­gadni, ha közülük csak min­den tizedik jut el az üzleti terv kidolgozásáig, akkor sikeres­nek ítélem meg a programot. Úgy tervezzük, hogy május­ban nyilvános vetélkedőt ren­dezünk, amelyen összemérhe­tik tudásukat a fiatalok. — Bár kétségtelenül fontos ez a kezdeményezés, de a több százezer vállalkozóhoz képest az 50 támogatott fiatal csupán csepp a tengerben... — Ezzel mi is tisztában va­gyunk. A megoldás valószínű­leg az lenne, ha minden piac­képes ötletet révbe juttatnánk. Ehhez azonban sokkal na­gyobb apparátus kellene, s ennek a fenntartása már nem lehet egyetlen alapítvány fel­adata. Erre a célra állami vál­lalkozásfejlesztési ügynöksé­get kellene létrehozni... D. Zs. (FEB) A könyvek egyre drágábbak, mégsem nélkülözhetjük őket Ennek már több mint két évti­zede. Pontosan 22 éve. — Sok minden történt eköz­ben a társadalomban is. Mások lettek az olvasói szokások. Most a karácsonyt megelőző napokban feltűnően sokan voltak ebben az üzletben. Ezt a könyvet szerető embernek jó érzés volt látni. Mi­lyen a kereskedőnek? — Nagyon jó, mert tapasz­talhattuk, hogy minden, vagy legalábbis nagyon sok kará­csonyfa alá került könyv. A városban nagyon sok helyen árulnak könyvet és ettől füg­getlenül mondhatom, hogy jó volt a forgalmunk. — Az utcai árusok mennyire jelentenek konkurenciát? — ök azért más jellegű könyveket árulnak, de annyi­ban feltétlenül konkurenciát jelentenek, hogy ha nem len­nének, akkor nálunk nagyobb lenne a kereslet. A decemberi forgalom egyébként négysze­rese egy átlagos havinak. — Mindez pontosan megha­tározható forintban is. Játszik-e szerepet, hogy drágábbak lettek a könyvek? — Természetesen. Most kevesebbet kell eladni ugyan­annyi összegért, mint koráb­ban. A polcaink is jóval szellő­sebbek, áttekinthetőbbek. A raktári készletek sem zsúfol­tak. Hanglemez nincs, vagy csak kevés, mert nem gyárta­nak. Kazetta és CD ami ná­lunk is kapható, valamennyi Fotó: Ótós műfajban. Fölvetődött az is, hogy esetleg játékárusítással is foglalkozzunk. Én nem aka­rom. Azt szeretném, ha ez lenne a „Könyvesbolt". Meg­próbáljuk kielégíteni a vásár­lók igényeit. Amikor megjele­nik egy új könyv, már tudom, hogy kinek fogom ajánlani. — A privatizációról most még kevés szó essék, de annyit árul­junk el, hogy a Bibliofil Kft.. 26 üzletében - ez országos szám - a munkavállalói résztulajdonosi programban a szekszárdiak is szerepelnek. További változás az új tulajdonostól függ, ami min­den bizonnyal az olvasóközönség érdekeit szolgálja majd. Decsi Kiss János Az APEH által elfogadott üzemanyagárak 1993-ban 1.1-től II. 1-től III. 1-től VI. 1-től VIII. 1-től X. 5-től EN 91 ólmozatlan 69,00 68,00 69,50 71,50 72,50 73,50 ESZ 95 ólmozatlan 71,00 70,00 71,50 73,50 74,50 75,50 AB 92 ólmozott 71,00 70,00 71,50 74,00 75,00 76,00 AB 98 ólmozott 74,00 73,00 74,50 76,50 77,50 78,50 GÁZOLAJ 0,2 60,00 60,00 60,00 60,00 60,00 61,00 AROL-2T 71,00 70,00 71,50 74,00 75,00 76,00 1994. évi fogyasztásicikk-importkvóta Az ideivel azonos mértékű, 750 millió dollár lesz jövőre is a fogyasztásicikk-import­kvóta - jelentette be az Or­szágos Kereskedelmi Szövet­ség tanácskozásán Kauf- manné Szirmai Katalin, a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériuma Enge­délyezési Főosztályának veze­tője. Hozzátette: ez az összeg valószínűleg elég lesz, annál is inkább, mert a kérelmek ugyan az idén is meghaladták a keretösszeget, ám a kvóta kihasználtsága átlagosan mindössze 60 százalék. Reá­lisnak tűnik a 750 millió dollár keretösszeg azért is, mert a Kopint-Datorg vizsgálata so­rán nem talált olyan területet, ahol az import tönkretette volna a hazai termelőket. Jövőre az engedélyezési rendszer annyiban változik, hogy az év elején kiadják a behozatali engedélyeket az összmennyiség 75 százalé­kára, s ezek az engedélyek de­cember 31-éig érvényesek lesznek. A második ütemben, augusztus 31-én lehet import- engedélyért folyamodni, s ek­kor a maradék 25 százalékra vonatkoznak a pályázatok. Az engedélyköteles termékek köre az ideihez képest a tej­termékekkel és a száraz tész­tákkal bővül, a cukor és a bor viszont már nem szerepel a jövő évi listán. Az ipari ter­mékekre várhatóan január vé­gén a mezőgazdasági és élel­miszeripari cikkekre február elején nyílnak meg a kvóták. Az engedélyek jövőre - né­hány kivétellel nemcsak egy, hanem több országra lesznek érvényesek, ami könnyebbsé­get jelenthet importőröknek. Uj személygépkocsikból a ter­vek szerint 51 ezerre, használ­takból 45 ezerre, lakóautókból pedig 1500-ra adnak ki beho­zatali engedélyt. Hat évnél idősebb járműveket továbbra sem lehet importálni. Privatizációs bevételek Az idén november végéig 56,99 milliárd forint privatizá­ciós bevétel keletkezett az ÁVÜ-nél. Ennek több mint felét készpénzben fizették ki a befektetők. Devizáért 14,48 milliárd forintnyi vagyont ér­tékesítettek az idén. Tavaly az összes bevétel 74,56 milliárd forint volt. A kiadások az idén 54,91 milliárd forintot tesznek ki az ÁVÜ-nél. Ebből a nemzet- gazdaság felé fennálló kötele­zettségek összege összesen 33,84 milliárd forint. Ezen be­lül az államadósság törleszté­sére 15,82 milliárd forintot fi­zetett be az ÁVÜ a költségve­tésbe. A gazdálkodó egységek privatizálhatóságának fenn­tartására 12,98 milliárd forin­tot fordítottak az idén, a priva­tizációs folyamat fenntartásá­val kapcsolatos kiadások pe­dig 8,09 milliárd forintot emésztettek fel november vé­géig- . .. Az ÁVU-höz tartozó va­gyon értéke a felmérések sze­rint összesen 495,56 milliárd forint. Ez a vagyon az ÁVÜ-höz került több mint 1700 vállalatban testesült meg, amelyek nagy része, több mint 1100, már társasággá alakult. A vagyonügynökség teljes egészében 347 céget adott el, és további 793 eladása van hátra. Az Állami Vagyonügynök­ség kimutatásai azt jelzik, hogy a külföldi befektetők to­vábbra is élénken érdeklőd­nek a magyarországi privati­záció iránt. A legjelentősebb külföldi partner Áusztria és Németország. Ausztriai be­fektetők 87, a német partnerek 60 társaságot hoztak létre. A külföldi tőke értéke a privati­zációval érintett vagyoni kör­ben a saját tőkéből összesen több mint 170 milliárd forint. Ilyen összegben teljesítettek apportot az alapításkor, illető­leg hajtottak végre tőkeeme­lést, vásároltak részvényeket vagy üzletrészeket a külföl­diek.

Next

/
Thumbnails
Contents