Tolnai Népújság, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-24 / 301. szám

1993. december 24., péntek MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 Ünnepi mise Tolnán, énekkarral December 26-án, vasár­nap, a tolnai katolikus templomban a reggel 9 órai misén a Bartók Béla Női Kar működik közre. Véradás Tamásiban December 28-án, ked­den a Tolna Megyei Ön­kormányzat Kórháza Vért­ranszfúziós Állomása és a Vöröskereszt szervezésé­ben véradónapot tartanak Tamásiban. Reggel 9-től délután négyig várják a Vöröskereszt épületébe a véradókat. Karácsonyi nyugdíjas­köszöntő A hét végén Keszőhi- degkúton köszöntötték a nyugdíjasokat. A 109 nyugdíjas mindegyikét 500 forintos vásárlási utal­vánnyal ajándékozták meg, karácsony alkalmá­ból. Szilveszteri vetélkedő Dunakömlődön A kömlődi faluházban december 29-én, szerdán délelőtt 10 órai kezdettel szellemi és ügyességi ve­télkedőt rendeznek. A szervezők szeretettel vár­ják a tizenéveseket a vetél­kedőre, melyen értékes nyeremények kerülnek ki­osztásra a Reschmayer élelmiszeráruház és a Welding Kft. jóvoltából. A díjakat dr. Rónaky József, önkormányzati képviselő adja majd át. Madár­karácsony Sötétvölgyben A Természetvédő Egye­sület a szeretet ünnepe ide­jén a madarakra is gon­dolt, és december 27-én Madárkarácsonyt szervez a Sötétvölgy környékén élő madaraknak. Az egye­sület felhívja a madárbará­tok figyelmét, hogy hétfőn délelőtt fél tízkor találkoz­zanak a Sötétvölgyi tónál, madárkaláccsal vagy egyéb eleséggel felszerel­kezve. A madárvendégelés után dél körül indulnak majd haza a természet­kedvelők. Hagyjátok a Jézuskát dolgozni! Ma, december 24-én délelőtt Faddon, a sport- csarnokban családi dél­előttöt szervez a helyi mű­velődési ház azért, hogy az apukák és gyermekeik ott­honi lábatlankodásukkal ne zavarják az anyukák ünnepi készülődését, és persze a Jézuska tényke­dését. Előszilveszter Dunaföldváron December 29-én, szer­dán este a Dunaföldvári Városi Művelődési Köz­pont nagytermében elő- szilveszteri bált rendez­nek. A vacsora után Kabos László, Urbán Edit és Ha­rangozó Teri műsorát lát­hatják a vendégek, majd kezdetét veszi a tánc. Átadták a Magyar Művészetért Díjakat Tolna megye a szponzorok között E hét keddjén adták át a Nemzeti Színházban a Ma­gyar Művészetért Díj Alapít­vány 1993-as díjait. A tizenkét alkotó a művészet egymástól egészen távol eső ágait mű­veli, az elismertek közt volt Dresch Dudás Mihály dzsesszmuzsikus, Kányádi Sándor költő és Melocco Mik­lós szobrász is. Bár Tolna me­gyei díjazott nincsen, az ala­pítvány működésének van egy nem elhanyagolható Tolna megyei vonatkozása: ez évben a megyei önkormány­zat, valamint Tolna megyei vállalatok, vállalkozók az ala­pítvány egyik legjelentősebb támogatóivá léptek elő. A szponzorokról Gubcsi Lajost, az egykori Magyar Ifjúság című lap főszerkesztőjét, a ku­ratórium elnökét kérdeztük.- A díj alapítójaként ün­nepi beszédemben a megye számára egy érdekes momen­tumot említhettem meg: a fő mecénás, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Hitelbank vezetője mellé az utolsó he­tekben felsorakozott Tolna megye is, művészetpártoló sú­lyával megelőzve olyan szponzorokat, mint a Külke­reskedelmi Bank, és az Öko-Centrum Holding. Mindez nem előzmények nél­kül történt. Három évvel ez­előtt a KSZE vezérigazgatója - első vidéki szponzorként - már odaállt a legszélesebb spektrumú magyar művészeti díj mögé. Lakatos Csaba ezzel megteremtette annak előfelté­telét, hogy a megye minden­kori önkormányzati elnökét, mint alapító tagot meghívjuk a Bőd Péter Ákos elnökölte a Magyar Művészetért Nem­zetközi Mecénás Klubba. A megyei önkormányzat volt az első Tolnában, amely letette a „nagygarast". Később csatla­kozott a Paksi Atomerőmű Rt., a Paksi Állami Gazdaság. Amiben most Tolna ismét az élre került: a Megacentrum tu­lajdonosa, Gyurkó László - a Budapesti Öko Centrum elnö­kével párhuzamosan - az első „klasszikus" magánvállal­kozó, aki a művészeti díj szponzorálására szánta el ma­gát. A nyugati gazdaságban ez nem volna újdonság, s Ma­gyarországon sem lesz né­hány év múlva az. Aki azon­ban az elsők között köti össze nevét a művészetpártolással, esztétikai-szellemi „extrapro­fitra" tesz szert. Nota bene: üzleti stratégiának sem rossz módszer együtt szerepelni a vezető bankelnökökkel a me­cenatúrák világában.- Milyen megfontolások alap­ján ítélik oda a díjakat?- A díjazás fő vonása, amely a Díjat mindig megkü­lönböztette más hasonlóaktól: nem Budapest-centrikus, el­ismerve azt, hogy a magyar művészet nem elsősorban a flaszteren terem.- A Magyar Művészetért Díjat összevontuk a Trans Kult Alapítvánnyal, amely Erdély európai művészetének integrálódását szolgálja. A kuratórium egyesült erő­vel fogja össze a művészeket és a hazai élet új elemét, a nagystílű vállalkozó-mene­dzser világot. Tudjuk ugyanis, hogy nincsen magyar és erdé­lyi művészet, ami van, az ma­gyar művészet, és azt határta­lanul szeretjük. tf Tallózó A Tolnai Életfonalból A keresztény , világ a kará- I csonyt közel két i évezrede a béke és a szeretet ün- | népének tartja. A családban élők készülőd­nek e napra, szeretteiknek ajándékot vásá­rolnak, vagy sa­játkezűig ké­szítenek. A ka­rácsony meleg­ségét, hangula­tát árasztja a de­cemberi, az Ál­lami Népegész­ségügyi és Tisz- : tiorvosi Szolgá­lat Tolna Me­gyei Intéznek a t havi lapja, a Tolnai Életfonal. A Hafenscher Károly evangé­likus lelkész tol­lából megjelent írás válaszol arra a kérdésre, hogy a szerző miért szeretne halkszavú kará­csonyt. Kocsis Imre Antal, Szekszárd város polgármestere dr. Kis Mária kérdéseire vála­szol, például arra, miért sze­reti a polgár- mester a kará­csonyt? A Madár - karácsony az etetőnél című írás a vakációzó iskolásoknak nyújt érdekes olvasmányt. A lap hasznos ta­nácsokat is kö­______________ z öl arra vonat­kozóan, hogy hogyan kell sa­ját magunkat megszerettetni az emberekkel. A szekszárdi I. sz. Általános Iskola Garay Garabonciás di­ákújságjából „A mi oldalunk" címmel ollózott a lap szerkesz­tője néhány iro­dalmi zsengét. De olvashatunk még angol szo­kásokról, arról, hogyan kell el­készíteni a kará­csonyi pulykát, valamint a töl­tött káposztát, hogy megúsz- szuk az epegör­csöt. ______________ Te gnap sorsoltunk Jó kérdésért - nyeremény December első felében több alkalommal is közöltük azt a kérdőívet, amelynek segítsé­gével azt tudakoltuk: olvasó­ink kiről szeretnének olvasni, mit kérdeznének attól, akire kíváncsiak. Az ilyen olvasói kérések egy része már telje­sült, mai számunkban is talál­nak idevágó témákat, és ter­mészetesen ezután is közlünk írásokat - olvasóink kérésére. Azok között, akik visszaküld­ték a kérdőíveket, sorsoltunk. A nyeremény egy-egy cseme­gekosár. Ezek átvehetők a saj­tóházban (Szekszárd, Liszt Fe­renc tér 3.). Aki nem tud érte jönni, kérjük értesítsen ben­nünket, és neki a két ünnep között elvisszük. A szerencsés nyertesek: Se­bők Attila, Jágónak, Kossuth u. 51., Sebes András, Bony- hád, Kossuth Lajos u. 12., Ko­vács Béla, Zomba, Nagytor­más, Patócs Mónika, Apar- hant, Petőfi u. 96. és Farkas György, Harc, Petőfi u. 15. A nyerteseknek gratulá­lunk, és ezután is várjuk olva­sóink javaslatait, kérdéseit. Új diszkó nyílik Dunaszentgyörgyön Világító táncparkett A dunaszentgyörgyi Nádas csárda már régóta üzemel. Az 1992-ben történt tulajdonos- váltás következtében Kiss Fe­rencé lett a csárda. A fiatal­ember tele van tervekkel, az épületet átalakította, egy új épületrészt is hozzátoldott a régihez. Az új épületrész alagsorá­ban egy diszkó kapott helyet. A világító táncparkettet, a be­rendezéseket, valamint a he­lyiség falát borító tükörcsem­pét egyedileg gyártatta le a tu­lajdonos. A 150 főt befogadó helyiség igényesen kivitele­zett munkáról tanúskodik. A nyitó buli december 25-én lesz, ekkor Lukács Péter fogja „bűvölni" a diszkópultot. A épület alagsorában nyugod­tan szórakozhatnak a fiatalok. Kiss Ferenc terveiben nem­csak a diszkó szerepel, hanem a környékbeli lakosok kulturá­lis igényeihez is szeretne iga­zodni. Á későbbiek folyamán egy-egy neves vendéget, mű­vészt, színészt, előadót is meghív majd a diszkóba.-ge­Az olvasó kérdezi Imádom az unokáimat Kedves olvasónk, Kovács Má- tyásné kérésére Kosztolányi Lász- lónét, a bonyhádi nyugdíjas klub vezetőjét mutatjuk be. — Levélírónk szerint a „ne­hézségek ellenére az Ön optimiz­musa határtalan". Honnan ez a derűlátás? — Azt hiszem, az a legfon­tosabb, hogy én mindig bol­dog voltam. Ha szegényesen is, de jól éltünk a férjemmel, amíg élt. És egyáltalán, én mindig azt próbáltam keresni, ami szép, ami jó. Ehhez persze nagyon sok türelem kell. — Hol dolgozott, mielőtt nyugdíjba vonult? — Á zomácgyárban, negy­venegy évet és százötvenegy napot. Előbb hegesztőként, majd gépmunkásként. Az utolsó tizenkét évben pedig bérelszámoló voltam. — Mit jelent az Ön számára a nyugdíjas klub? — Nagyon sokat. Hálásak vagyunk a művelődési köz­pontnak, különösen Szőts An- talnénak, aki patronálja a cso­portunkat. Kirándulni járunk, közösen szüretelünk, külön­féle előadásokat tartanak ná­lunk orvosok, pszichológusok és más érdekes emberek. Per­sze hogy kevés a pénz, de nem folyton ezen kesergünk, mert azzal nem sokra megyünk. Tartjuk a kapcsolatot a ha­sonló nyugdíjas körökkel, így a bátaszékiekkel, a szekszár­diakkal, a decsiekkel, a tolnai­akkal. Szokták is kérdezni: hogy tudok ennyi „öreglány- nyaí" elboldogulni, de ez ne­kem nem fárasztó. Sajnos, va­lóban sok a magányos nő kö­zöttünk, mindössze nyolc há­zaspár van.; — Nem „hivatalból" opti­mista? Kosztolányi Lászlóné — Nem. Tudja, az anyám korán özvegy maradt, tőle ta­nultam meg küzdeni. A nagy­apámmal sok időt töltöttem és azt hiszem, hogy a derűlátást neki is köszönhetem. Én is korán özvegy marad­tam, külön tragédia, hogy a férjemet és a tizennégy éves lányomat egyszerre veszítet­tem el. Autóbaleset.. . — Hogyan sikerült átvészel­nie ezt a tragédiát? — A barátaim, a munkatár­saim nagyon sokat segítettek, de nagyon sokáig éjszakákon át folyton csak sírtam. Igazá­ból ez a fájdalom soha nem múlik el, még ha sok évvel ez­előtt történt is, ezért a kará­csony számomra mindig to­rokszorító, őszintén szólva nem is nagyon szeretem. Persze az ember túlteszi ezen magát, vannak csodála­tos unokáim, akiket imádok, és akik új értelmet adnak az életemnek. Hangyái Fotó: Ötós Az emberek nagy része fénytörési hibákkal küzd Szemüveget vagy kontaktlencsét? Hogy mennyire fontos az embernek a szeme, a „szeme vi­lága", erre rendszerint csak ak­kor döbben rá, ha valamilyen gondja van vele. Különböző életkorokban, más és más in­dokkal, de általában gyakran ta­lálkozunk a szemorvossal. Isko­lás kor előtt ma már rendsze­ressé vált a szemvizsgálat, ké­sőbb, ha nincs semmi bajunk, legfeljebb akkor találkozunk a szakemberrel, amikor a jogosít­ványt szeretnénk megszerezni. Egy bizonyos kor után pedig a „találkozás" szinte elodázhatat­lan. Az általános szembetegségek­ről, a szemüveg, illetve a kon­taktlencse használatáról, a me­gyei kórház szakembereit, dr. Vastag Oszkár osztályvezető főorvost, dr. Rácz István ad­junktust és dr. Kővári Márta szakorvost kérdeztem. — Az emberek jelentős része fénytörési hibákkal küszködik, ez azt jelenti, hogy nem lát jól távolra, vagy nem lát jól közeire, vagy mindkét probléma fennáll. - mondta beszélgetésünk elején Vastag főorvos. Ez nem mindig kóros állapot, hiszen egy bizo­nyos kor után a fénytörési gond akár az az életkor függvénye is lehet. — Hogyan lehet észre venni a kisgyermekkori szembetegsége­ket?- Ez a szülőktől igényel nagyobb figyelmet. A gyer­mek viselkedéséből lehet kö­vetkeztetni, hiszen a kicsi 3 éves koráig általában ezt nem is tudja megmondani. Nagyon fontos, hogy 6 éves korig a fénytörési hibákat rendbe te­gyük. Egyik gyakori betegség a túllátás, amely kancsalságot is okozhat. Ilyenkor a szem fénytörő ereje kisebb a normá­lisnál, szemüveggel ezt nö­velni lehet. Gyakran az isko­láskor előtti szűrésen derül ki, hogy a gyermek színlátásával is baj van. Ez vele született probléma, a férfiak 8, a nők 0,4 százaléka szenved tőle. — A fénytörési hibákat ho­gyan lehet gyógyítani?- Ha nem hályog okozza, akkor szemüveggel vagy kon­taktlencsével. — Önök, mint szakemberek melyiket tartják jobbnak?- Magyarországon sajnos a kontaktlencse még nem eléggé ismert. Nyugat-Euró- pában például a szemüvege­sek több mint 10 százalékának van kontaktlencséje is, nálunk ez az arány 1-2 százalék. — Lehet, hogy ennek elsősor­ban anyagi okai vannak? — Nem hinném, hiszen a kontaktlencse sem drágább mint a szemüveg, inkább is­meretlenebb az emberek szá­mára, ezért idegenkednek tőle. És talán az is szerepet ját­szik ebben, hogy a közelmúl­tig elég nehéz volt beszerezni, több utazgatást igényelt, pél­dául egy szekszárdinak Pécsre kellett elmennie érte. — Mára ez mennyiben válto­zott? — Van már néhány vállal­kozó, akik ezt elvállalták. Me­gyénkben elsőként a Lens Kft., személy szerint dr. Varga Klára szemorvos indította el annak a lehetőségét, hogy aki igényli, helyben is hozzájus­son ehhez a fontos eszközhöz. Pár hónap óta viszont nálunk, a szemészeti osztályon és szakrendelésen is meg lehet rendelni. Aki igényű, annak felírjuk, majd utánvétellel a forgalmazó megküldi a kon­taktlencsét. A mi munkánk­hoz hozzá tartozik még, hogy be is tanítunk a viselésére, a tisztán tartására. Ez egy szol­gáltatás, amit szeretnénk mi­nél többször alkalmazni. — Kinek ajánlják a kontakt- lencsét? — A gyerekeknél, amíg le­het, célszerű szemüveget vi­selni, - ezt azért mondom, mert a kontaktlencse le- és felhelyezéséhez, ebben a kor­ban még nincs meg az együttműködés. Amikor már a hiúság is mérvadó, úgy a kamaszkor körül, akkor pilla­natokon belül megoldódik ez a probléma. A felnőtteknél kü­lönösen ajánlott azoknak, akiknél túl nagy a fénytörési különbség a' két szemük kö­zött, de a kényelmi szempon­tok, a foglalkozási okok is le­hetnek meghatározók. Sporto­lóknak különösen ajánlott. — Ugyanakkor szeretném azt is megjegyezni, hogy vé­leményem szerint az a szeren­csés, ha a kontaktlencse vise­lőinek is van szemüvege. Ki­sebb szünetet mindenképpen célszerű tartani a kontaktlen­cse használatában, ez függ a személytől is, és függ a lencse minőségétől is. — Időközönként meg kell tisztítani, éjszakára nem taná­csos fennhagyni, célszerű kontrollra is elmenni, ez utóbbi azokra is érvényes, akik szemüveget használnak. Mauthner

Next

/
Thumbnails
Contents