Tolnai Népújság, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-22 / 299. szám

1993. december 22., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC MÉPÚJSÁG 5 Kereikgdeüni HÍREI Kamarai közgyűlés Nemrégiben tartotta XIV. közgyűlését a Magyar Gaz­dasági Kamara. Az ország gazdaságának legjelentő­sebb részét lefedő szervezet küldöttei megvitatták a gazdaság helyzetét, a vállal­kozások jövő évi várakozá­sait és lehetőségeit, valamint a kamara gazdaságpolitikai javaslatait. Mindehhez se­gítségül szolgált a Gazda­ságkutató Részvénytársaság a kamara felkérésére készí­tett, „Ahogy a vállalkozások látják 1994-et" című tanul­mánya, mely irodánkban hozzáférhető. Ipari képzési gyakorlat külföldön Az európai gazdasági kamarák szervezete, az Eu- rochambers ipari képzési gyakorlatot indít néhány ke­let-európai ország szakem­berei számára, elsősorban az élelmiszer-feldolgozás, az elektronika, a fafeldolgozás, a lábbeligyártás és az építő­ipar területén. A képzésre - melynek költségeit az Euro- chambers viseli - jelentkez­hetnek a magyar tulajdonú, magántulajdonban lévő kis- és középvállalkozások 25-45 éves korú, döntéshozói jogú képviselői, amennyiben le­galább egy fő európai nyel­vet beszélnek. További in­formáció és jelentkezési lap irodánkban kapható. Beszállítói szak­vásár Lipcsében A Lipcsei Tavaszi Vásár részeként Közép- és Ke- let-Európa vállalkozásai számára beszállítói szakvá­sár lesz 1994. március 8-12. között. A kiállításon való részvételt a német fél anya­gilag jelentősen támogatja, így négyzetméterenként 100 DM a terület díja. Azon áru­csoportok listája, melyek a németek felmérése szerint különösen jó fogadtatásra számíthatnak, valamint to­vábbi információ irodánk­ban kapható. Találkozók, vásárok Szegeden kerül megren­dezésre jövő év júniusában az első Európai-Arab Keres­kedelmi Találkozó és Kiállí­tás, melynek célja egy telje­sen új piac feltárása, koope­rációs kapcsolatok létreho­zása, tőkebefektetési lehető­ségek bemutatása, továbbá gyártó kereskedők, pénz­ügyi szakemberek találko­zásának elősegítése. Szállodák, éttermek, élelmezési szolgáltatások kereskedelmi szakvásárát tartják 1994 áprilisában Stockholmban. Moszkvában januárban nemzetközi fogyasztási cikk vásárt, februárban élelmi­szerek és élelmiszeripari alapanyagok nemzetközi vásárát tartják. Franchise Hungary '94 címmel Budapesten tarta­nak nemzetközi kiállítást a jövő év májusában. Tájékoztatást kaptunk to­vábbá borkiállításról, beru­házási javak szakvásáráról, konfekcióvásárról, könyv­vásárról, élelmiszer- és ital­kiállításról. Kérjük az érdek­lődőket, hogy keressék fel szekszárdi (Arany J. u. 23-25.), vagy bonyhádi, il­letve dombóvári irodáinkat. Árubeszerzés Ausztriából Ausztriában, a Metró nagykereskedelmi áruhá­zakban magyar kereskedők - magánkereskedői igazol­ványuk felmutatásával - nagykereskedelmi áron vá­sárolhatnak, természetesen valutáért. Magánkereskedők az or­szágba az üzletkörükbe tar­tozó árut kereskedelmi mennyiségben is behoz­hatnak, vámolás a keres­kedelmi vámtarifa rendel­kezései alapján történik. A vámoláshoz a magánke­reskedői igazolvány máso­latát a Vám és Pénzügyőr­ségnek le kell adni. Metró igazolvány kap­ható a helyszínen, a Metró áruházakban, de a KISOSZ irodákban is: Szekszárd, Kecskés F. u. 7., Dunaföldvár, Kossuth u. 2., Paks, Dózsa Gy. u. 51-53., Dombóvár, Bezerédj u. 14., Bonyhád, Zrínyi u. 29. Az olvasó kérdez A többség a kereskedelemben gondolkodik Tamásiból Vörös Imréné, kedves olvasónk azt kérte, hogy mutassunk be a lapban vállalkozókat, mivel érdekes és tanulságos lehet megis­merni munkájukat. Közülük most Szollár Györggyel be­szélgettünk. — Mivel foglalkozik? — Építészmérnök vagyok, fő tevékenységem a tervezés, az építési munkák bonyolí­tása. Egy profi szinten felsze­relt videostúdióval rendelke­zem, és kereskedői ténykedés­sel foglalkozom. A helyi, Ta­mási újság szerkesztését is én fogom össze. Rengeteg küsz­ködéssel, óriási munkával jár, amit csinálok. Sajnos eseten­ként az egyik a másik rová­sára megy csak. Gyakran idő­zavarban is vagyok. Az elmúlt három évben a tamási vállal­kozók klubját szerveztem. Már korábban megfogalma­zódott bennem az elhatározás, amit december 3-án be is je­lentettem, hogy ezzel a nappal mindenféle közéleti tevékeny­ségtől visszavonultam. — Miért lett vállalkozó? — Az egész vállalkozói te­vékenységet hét évvel ezelőtt kezdtem el. Akkor elvégeztem egy operatőri tanfolyamot, mondván ennek van piaca. Akkor még egészen más kö­rülmények uralkodtak, más volt vállalkozásba kezdeni. Egy percig nem bántam meg, hogy belevágtam, valahol jó érzés, hogy az ember mindig tudja mikor, mit vállal. — A vállalkozók között moz­gott. Kik vállalkoznak, melyik az a kör, amelyik vállalkozik? — úgy látom, aki jelenleg Tamásiban vállalkozásban van, annak döntő többsége a kereskedelemben gondolko­dik. Ami azért baj, mert nem látok olyan vállalkozást ki­bontakozni, ami értékteremtő lenne. De nem is lehetséges a jelenlegi Magyarországon, ami véleményem szerint nem vállalkozásbarát, sőt, a mos­tani gazdaságpolitika vállal­kozásellenes. Egy embertől, aki hosszú évtizedeken ke­resztül alkalmazottként dol­gozik, nem hiszem, hogy bárki elvárhatná, hogy alkal­mas legyen akár 45-50-55 éve­sen arra, hogy vállalkozásba kezdjen. Rengeteg ember tisz­tességesen tette a dolgát meg­felelő irányítás mellett. Vala­hol ezt kellene felvállalni. A je­lenlegi pénzügyi rendszerben - véleményem szerint - óriási hiba van, mert a bankok pénz­tárosi feladatot is ellátnak. Az egyik ablakon pénzt adnak ki 30 százalék kamatra, a mási­kon meg beveszik és 15 száza­lék kamatot adnak érte. Eny­nyit a vállalkozásbarátságról. Egyik miniszterünk parla­menti expozéjában kemény retorziókat helyezett kilá­tásba. Máris nem beszélhe­tünk barátságról. — Akik ma vállalkoznak, mennyire tudnak fönnmaradni, megélni a piacon? — Nagyon sok vállalkozás tönkremegy most is és tönkre fog menni a jövőben is. Ismét­lem, a vállalkozók zöme ke­reskedelemmel próbálkozik. Egyre több ember kényszerpá­lyára kerül, és a tartalékait oly módon próbálja fölhasználni, hogy belevág valamilyen ke­reskedelmi tevékenységbe. Sokan közülük tapasztalat nélkül fognak bele és bizony keményen meg kell fizetni a „tanulópénzt". A jelenlegi gazdasági helyzetben sajnos rengeteg múlik a szerencsén is. (pt) Csak a változást kell bejelenteni az APEH-nek Nem kell megújítaniuk ké­relmeiket azoknak, akik az ál­talános forgalmiadó-fizetés szempontjából a speciális adózási módot kérelmezték erre az évre és jövőre is e sze­rint kívánnak adózni - tájé­koztatta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékese a sajtót. A kereskedelmi szállás­hely-eladási tevékenységnél, a bolti kiskereskedelemben, va­lamint a mezőgazdasági tevé­kenységet folytatók körében lehetőség van arra, hogy az ál­talánostól eltérő módon fizet­hessék az általános forgalmi­adót azok, akik ezt kérelme­zik. Szintén különleges jogál- lásúak az áfa-fizetés szem­pontjából azok, akik jogszabá­lyi feltételek alapján alanyi adómentességet kérhetnek. A speciális eljárást mindig kérelmezni kell és az engedély egy adóévre szól, de az év vé­gén az adózó megváltoztat­hatja döntését a következő adóévre vonatkozóan. Akik a korábban bejelentett választá­suktól eltérő módon kívánnak adózni jövőre, illetve a ko­rábbi nyilatkozatuk alapjául szolgáló körülményeikben változás történt, azoknak a változást megelőző adóév utolsó napjáig kell a bejelenté­süket eljuttatni az APEH-hez. A bejelentésre szolgáló űrla­pokat a nyomtatványboltok­ban lehet beszerezni. Az ASZ az APEH-ről A kormány is felelős azért, hogy az APEH növekvő fel­adataival nem tudott lépést tartani sem tisztviselőinek anyagi elismerése, sem a hiva­tal számítástechnikai fejlesz­tése - hangsúlyozta Hagel- mayer István, az Állami Számvevőszék elnöke egy saj­tóbeszélgetésén. Egy vizsgála­tot követő ÁSZ-jelentés főbb megállapításai szerint, mi­közben az APEH feladatai, az ellenőrzések száma évről-évre növekedett, eközben az in­tézménynél jelentősen nőtt a betöltetlen álláshelyek száma, nem működik megfelelően az informatikai rendszer, az inf­rastrukturális ellátottság ala­csony színvonalú. A hivatal telefon-ellátottsága egyes me­gyékben kifejezetten rossz. A számítástechnikai rendszer ál­tal használt gépek kapacitását maximálisan kihasználják, ebből is következik, hogy igen gyakori a meghibásodás. Az ÁSZ-jelentés leszögezi: az adatfeldolgozó- és informa­tikai rendszer adat- és titok- védelmi, valamint működés­biztonsági szempontból nem mindenben kielégítő. A szá­mítógépes rendszerek speciá­lis, főként vészhelyzetekben nélkülözhetetlen adatmentési- és adatrekonstrukciós lehető­ségei kifejezetten elégtelenek. Az ellenőrzési gyakorlat nem alkalmas arra, hogy feltárja a láthatatlan jövedelmeket. Mi­közben az állampolgárok be­vallott adókötelezettsége fo­lyamatosan nőtt, az adóelle­nőrzések száma csökkent. Mindemellett az intézmény költségvetésének tervezése sem volt megfelelő: mind a bevételi, mind pedig a kiadási előirányzatokat - alultervez­ték. Külföldi befektetők Magyarországról A Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának 25 tagja magyarországi befek­tetéseivel eddig 35 ezer mun­kahelyet teremtett. Vállalko­zásaik tavaly 170 milliárd fo­rintos forgalmat bonyolítottak le. Az idén forgalmuk jóval több lesz, eléri a GDP 5-6 szá­zalékát. Minderről a társaság elnöke, Rudnai János tájékoz­tatta a sajtó képviselőit. Elmondta: a szervezet eredményes párbeszédet foly­tat a kormánnyal. A külföldi befektetők továbbra is azt sürgetik elsősorban, hogy mi­nél előbb megszülessen vala­mennyi tervezett gazdasági törvény. Ezek nélkül ugyanis sok területen nehéz előre lépni. Rudnai János foglalkozott a magyar bankrendszerrel is. Véleményük szerint a magyar bankrendszer működése lassú és drága. A külföldi befekte­tők megítélését összegezve le­szögezte: Magyarország a tér­ség igen vonzó területe, ám az eredményes tőkebevonás fel­tétele a megfelelő exportstra­tégia, a bankprivatizáció gyorsítása. Miközben új vállalkozások alapítására most is élénk kedv tapasztalható, az állami üze­mek privatizálása lelassult. Ezt Magyarországon többek között azzal indokolják, hogy a nyugati beruházók a javát már lefölözték, az üledék, a megmaradt állami vállalatok iránt a külföldi beruházók csekély érdeklődést mutatnak - írta a düsseldorfi Handelsb­latt című lap, azt is megálla­pítván, hogy a magyar kor­mány meg akarja gyorsítani a gazdasági átalakítást és foko­zottabb mértékben kívánja mozgósítani a magyar beru­házók befektetési tőkéjét. A Handelsblatt budapesti keltezésű cikkében közölte to­vábbá, hogy magyarországi hivatalos helyeken ambiva­lens magatartást tanúsítanak a külföldi beruházókkal szem­ben. Bár belátják, hogy a kül­földi tőke, menedzsment és technológia nélkül a gazdaság átalakítása és korszerűsítése sokkal lassabban megy végbe, ám: „Az országban nagy adag rosszkedv gyülemlett fel az idegenekkel szemben", mivel nem az ipart, hanem a keres­kedelmet és a fogyasztási cik­keket gyártó szektorokat ré­szesítik előnyben, néha csak a terhes konkurenciától akartak megszabadulni, monopóliu­mokat hoztak létre, a hazai versenytársakat a falhoz szorí­tották. Lajtai Györgyre, az Állami Vagyonügynökség közgazda- sági igazgatójára hivatkozva a Handelsblatt azt írta, hogy a külföldieket nem szabad ugyan kizárni, de a jövőben a tőke és a menedzsment mel­lett új piacokat is biztosítaniuk kell a magyar termékek szá­mára. Jogszabályfigyelő 141/1993. (X. 13.) Korm. rendelet a belföldi hivatalos ki­küldetést teljesítő dolgozó élelme­zési költségtérítéséről szóló 23/1989. (111. 12.) MT rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 147. szám). A munkavállalót átalány­ként megillető napidíj összege legalább száztíz forint. 149/1993. (X. 26.) Korm. rendelet az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kiviteléről, illetőleg behozataláról szóló 112/1990. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 155. szám). Módosult az 1993. évi im­portban forgalmiengedély-kö- teles termékek jegyzéke. 152/1993. (X. 28.) Korm. rendelet a termőfölddel rendel­kező munkanélküliek vállalko­zóvá válásának támogatásáról (Magyar Közlöny 156. szám). A rendeletben rögzített tá­mogatást kérheti az a munka- nélküliként nyilvántartott személy, aki pl. munkanélküli járadékra jogosult, vagy a Me­zőgazdasági Fejlesztési Alap és a Reorganizációs Kor­mányprogram keretében meghatározott támogatásban részesül az előírtaknak megfe­lelően. Támogatásként egy­szeri 200 ezer forint összegű, kamatmentes hitel adható. A támogatás a folyósítást követő 37. hónap kezdetétől 48 hónap alatt, három havonta egyenlő részletekben kell visszafizetni. Ha a támogatásban részesült pl. a főfoglalkozású mezőgaz­dasági vállalkozási tevékeny­séget 6 hónapon belül nem kezdi el, vagy azt a folyósítást követő 37. hónap első napjáig abbahagyja, a támogatás teljes összegét a mindenkori jegy­banki alapkamat kétszeresé­nek megfelelő mértékű kamat­tal növelve köteles visszafi­zetni. A támogatás iránt a ké­relmet ahhoz a munkaügyi központhoz kell benyújtani, ahol az igénylőt munkanélkü­liként nyilvántartásba vették. A kérelemhez szükséges ok­mányokat (pl. vállalkozói iga­zolvány) a rendeletben felso­rolják. Ezt a rendeletet 1993. X. 28-án hirdették ki. (Magyar Közlöny 156. száma.) November 30-án Kemény Nándor elnökletével ülést tar­tott a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Kuratóri­uma. A testület vissza nem térítendő támogatásokról dön­tött a második fordulóban annak a pályázatnak a kereté­ben, amit az országos, vagy regionális hatáskörrel rendel­kező, kis- és közepes méretű vállalkozások fejlesztésében érdekelt érdekképviseleteknek és egyéb non-profit szerve­zeteknek írt ki. A testület olyan életképes projekteket támogatott, ame­lyek kapcsolódnak az MVA vállalkozásfejlesztési program­jaihoz. Előnyt élveztek azok a pályázatok, amelyek saját forrásokat is fel tudtak mutatni és amelyekhez sikerült megnyerni társfinanszírozókat is. Az egyik döntő szem­pont volt, hogy a pályázó képes-e együttműködni a helyi vállalkozói központokkal. A támogatás folyósításának és ellenőrzésének módját a nyertesekkel kötendő szerződés rögzíti majd. A kuratórium döntésével az idei pályázat lezárult. A két forduló során összesen 28 szervezett kapott 98 millió forin­tos támogatást. ♦ December 1-jétől dr. Bősze Gábor a Tolna Megyei Vállal­kozói Központ ügyvezető igazgatója. Az alapítvány kura­tóriuma 15 pályázó közül választotta ki a személyét. * A novemberi jelentősebb események sorát a 11-i Idegen- forgalmi Konferencia nyitotta, amelyet a megyei önkor­mányzattal közösen szerveztek. Az érdeklődők megismer­kedhettek az Országos Idegenforgalmi Hivatal turisztikai koncepciójával, a vállalkozókat érintő pályázati lehetősé­gekkel, valamint a megye idegenforgalmi törekvéseivel. * A hőgyészi alközpontban 90-en voltak kíváncsiak a me­gyei központ tájékoztatójára, amelyet a Szakmai Napok rendezvénysorozat keretében belül tartottak. * Novemberben a Tolna Megyei Vállalkozói Központ hat képzést szervezett a legkülönfélébb témakörökben: marke- ting-tanfolyamot a megyei kereskedelmi és iparkamarával közösen, a német gazdasági minisztérium támogatásával; intenzív képzést a patikaprivatizációban érintett vállalko­zók számára; alapképzést a személyfuvarozóknak; számí­tógépes oktatást vállalkozóknak; gazdagági ügyintézői, va­lamint adózási és számviteli ismereteket nyújtó tanfolya­mokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents