Tolnai Népújság, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-15 / 293. szám

1993. december 15., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC NÉPÚJSÁG 5 Feketén olcsóbb? Vállalkozástan kezdőknek (4.) Csoportos vállalkozások: a betéti társaság Az egyéni vállalkozás lehetőségeinél sokkal színesebb palettát mutat a társas vállalkozási formák köre. Ezek alakításá­ról és működtetéséről dr. Bese Julianna, a téma jogi szakértője a következő felvilá­gosításokat adta: — A gazdasági társaságokat több szempont alapján is osztályozhatjuk. A leglényegesebb szempont - a felelősség - alapján két csoportot különböztetünk meg: a korlátolt és a korlátlan felelősségű társaságok körét. A korlátolt felelősség ugyanis annyit jelent, hogy a társaság tag­jai a vállalkozás tartozásaiért csupán a társasági vagyon erejéig felelnek, míg a korlátlan felelősség esetén a tagok a tár­saság tartozásaiért a magánvagyonukkal is jótállnak. A statisztikai adatok szerint manapság a betéti társaság a legnépszerűbb vállal­kozási forma, valószínűleg azért, mert ennek alapítása a legegyszerűbb. A társa­ság egyszerű szerződéssel jön létre, amelyben a tagok közös gazdasági tevé­kenységre „szövetkeznek". A betéti tár­saság tagjai lehetnek úgynevezett belta­gok és kültagok (ezek egyaránt lehetnek természetes vagy jogi személyek). A tár­saságban legalább egy olyan beltagnak lennie kell, akinek anyagi felelőssége kor­látlan, mivel ez a vállalkozási forma a korlátlan felelősségűek csoportjába tarto­zik. Ugyancsak fontos, hogy legalább egy kültag is legyen. A kültag felelőssége már csak korláto­zott, csupán saját vagyoni betétjének mértékéig terjed. Közreműködése a vál­lalkozásban lehetséges, de nem kötelező. Ám a társaság képviseletére nem jogo­sult, hiszen ez a beltagok érdekeit sért­hetné, akik vele ellentétben teljes magán- vagyonúkat kockáztatják. A betéti társaság létrejöttéhez is cégbí­rósági bejegyzés szükséges, ami a vállal­kozás székhelyén, a Cégbíróságtól kér­hető, a társasági szerződés keltétől számí­tott 30 napon belül. A tagok vagyoni hozzájárulása - a betét - készpénz, vagy úgynevezett apport is lehet. Ez utóbbi bármilyen vagyoni értéket képviselő, forgalomképes dolgot jelenthet: sze­mélygépkocsit, bérleti jogot, vagy akár szellemi alkotást is. Betéti társaság esetében az alapítást nem köti a jogszabály meghatározott ösz- szeghez, de az alapításnak konkrét költ­ségei vannak. A cégbírósági bejegyzési kérelem benyújtásakor 5000 forint úgy­nevezett közzétételi díjat kell fizetni, a cégbejegyzés illetéke pedig a vagyoni be­tét 2 százaléka, de legalább 5000 forint. N.Zs. Ferenczy Europress Mi is az a privatizációs lízing? A magyar-orosz keres­kedelem fejlesztése, a tár­sadalmi-gazdasági kapcso­latok bővítése érdekében „Keleti Kapcsolat" néven magyar-orosz alapítványt hozott létre az Orosz Föde­ráció Magyarországi Ke­reskedelmi Képviselete és hét magyar vállalkozás. Az alapítvány fő célkitűzései között szerepel, hogy ma­gyar és orosz cégek részére megbízható üzleti kapcso­latokat kutasson fel és hoz­zon létre. A szervezet emel­lett vegyes vállalatok alapí­tását is elő kívánja segíteni, számítógépes nyilvántar­tást vezet be, s ebben az adatbázisban tárolják a hozzájuk beérkezett üzleti ajánlatokat. Az alapítvány tagjai díjmentes hirdetési lehetőséget is kapnak a ne­gyedévente megjelenő Ma­gyar Piac nevű orosz nyelvű lapban. A Budapesti Értéktőzsde első tíz hónapja Magyarországon a külföldi állampolgárok illegális keres­kedelmi tevékenysége 1985-től olyan méreteket öl­tött, amely jogszabálysértő volta miatt is kiváltotta a KI- SOSZ-nak, a magánkereske­dők érdekképviseleti szerve­zetének tiltakozását. Sajnálatos módon, annak el­lenére, hogy történtek próbál­kozások a jelenség felszámo­lására, a következetesség hiá­nya miatt az illegális kereske­delem országszerte elterjedt. Ma már az éves becsült forga­lom meghaladja a 300 milliárd Ft-ot, elmondható, hogy ez a legdinamikusabban fejlődő ágazat. Ez a tevékenység továbbtel­jesedett és a külföldi állam­polgárok mellett közel azonos számban engedéllyel nem rendelkező magyar állampol­gárok is gyakorolják. Me­gyénkben ez ma a kiskereske­delmi forgalom kb. 25%-a, mely nem elhanyagolható nagyságrend. A hatóságok csak a legális vállalkozókkal tartatják be a törvényeket, míg a KGST-piacon ennek eleget tenni nem kell. 17/1993 (IX. 25.) NGKM-PM rendelet a Keres­kedelmi Vámtarifa módosítá­sáról és az Európai Szabadke­reskedelmi Társulás egyes tagállamaiból származó árukra vonatkozó vámkon­tingensekről (Magyar Köz­löny 135. szám). Ä Kereske­delmi Vámtarifa 1992-1994 egyes alszámai és ezek szö­vege 1994. december 31-ig megváltoznak. 25/1993. (IX.25) PM-NGKM együttes rendelet a vámjog részletes szabályinak megál­lapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976 (XI.10.) PM-KkM együttes rendelet módosításáról (Ma­gyar Közlöny 135. szám). Mó­dosultak illetve kiegészültek a vámrendeletnek a vámáruk származásának igazolásával kapcsolatos szabályai, tekin­tettel Magyarországnak az Európai Közösséggel, az EFTA és a CEFTA országok­kal kötött megállapodásaira. A rendelet mellékletei, illetve függelékei meghatározzák az okmányok kitöltésének mód­ját és használatát, valamint az előállított termékhez felhasz­nált nem származó anyago­kon a származó állapot elnye­rése érdekében szükséges megmunkálások vagy feldol­gozások fajtáit. 15/1993. (XI.27) IKM rende­let a minőségvédelem egyes kérdéseiről szóló 2/1981. (1.23) BkM rendelet módosítá­sáról (Magyar Közlöny 137. szám). Kibővült azoknak az új termékeknek a köre, amelyek csak előzetes minőségvizsgá­lat után hozhatók belföldön forgalomba. E termékek csak a pozitív minőségvizsgálati eredmény után vámkezelhe­tők. 26/1993. (IX.27) PM-NGKM A vállalkozók nagy több­sége az idei évre a tavalyinál valamivel kisebb teljesítményt valószínűsít, viszont 1994-re növekedést prognosztizál - ál­lapítja meg a Gazdaságkutató Rt. most elkészült jelentése, amelyet a Magyar Gazdasági Kamarával közösen végeztek el. A felmérés eredményét az elmúlt héten a Magyar Gaz­dasági Kamarában Tolnay La­jos, az MGK elnöke és Vértes András a GKI Rt. igazgatója ismertették. Elmondták, hogy több mint 8 ezer jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társasá­got kerestek meg, amelyek közül 1200-an válaszoltak a kérdőívekre. Eszerint terme­Nagy keletje van a piacokon a ruhaneműn kívül a szeszesi­talnak, a kozmetikai cikkek­nek, melyeket - mint élvezeti cikkeket - hivatalos árusítás esetén többféle adó is terhel. Az illegális forgalmazás miatt jelentős adótól esik el a helyi és központi költségvetés. Tö­rekvések vannak ma arra, hogy ezt a hiányt - a helyi és központi szervek - egy szűk vállalkozói rétegen próbálják behajtani. Ma, amikor rendszerválto­zás kapcsán külön is hangsú­lyozzuk, hogy demokratikus jogállamot, piacgazdaságot kívánunk létrehozni, elfogad­hatatlan és semmivel sem ma­gyarázható, hogy eltűrik a törvénytelen tevékenységet, minthogy ez sérti az egyéni és a társadalmi érdeket is. Szükségesnek tartjuk, hogy az erre illetékes hatóságok, számolják fel az elburjánzott illegális kereskedelmet, mivel csak így képzelhető el ha­zánkban a normális kiskeres­kedelem kialakítása. Kereskedők, Vállalkozók Tolna Megyei Szervezete dr. Fisher Sándor titkár együttes rendelet a vámjog részletes szabályainak megál­lapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976 (IX.10) PM-KkM együttes rendelet módosításáról (Ma­gyar Közlöny 137. szám) Mó­dosultak a jövedéki termékek vámbiztosítékával, a vámpót­lék fizetésével, a vámáru vám­raktáron kívüli elhelyezésé­vel, a konszignációs raktárral, az előjegyzett vámáru elszá­molásával, a kőolajtermékek importjával, az exportösz­tönző pályázati rendszerrel összefüggő vámfizetésekkel, valamint a kamat, bírság és vámkezelési díj számításával kapcsolatos egyéb rendelke­zések. Hatévesnél idősebb személygépkocsi és nyolcé­vesnél régebbi évjáratú ha­szongépjármű a külkereske­delmi forgalomban csak köz­lekedési és környezetvédelmi engedéllyel vámkezelhető, az utas és ajándékforgalomban viszont egyáltalán nem hoz­ható be. 2/1993. (MK 142.) MNB rendelkezés a pénzforgalom­ról szóló 3/1992. (MK 34.) MNB rendelkezés módosítá­sáról (Magyar Közlöny 142. szám). Módosultak, illetve kiegé­szültek a pénzforgalomról szóló MNB rendelkezések a csődeljárás alatti fizetésekkel, a vagyonfelügyelő ellenjegy­zése mellett történő kifizeté­sekkel, a csődeljárás alatt álló gazdálkodó szevezet bejelen­tési kötelezettségével kapcso­latos szabályai. Ä rendelkezés szabályokat állapít meg az or­szágos pénzforgalmat bonyo­lító elektronikus átutalási rendszerre (zsíró) és az új, or­szágosan egységes pénzfor­galmi jelzőszámrendszerre vonatkozóan is. lésnövekedést az idén első­sorban az építőipari és a táv­közlési területeken működő vállalkozások prognosztizál­nak. Jelentősen csökken viszont az élelmiszergazdaság, a szál­lítás és néhány szolgáltatás tel­jesítménye. Á korábbi évek hasonló felméréseitől eltérően az export bővítésével kapcso­latos vállalati szándékok jóval bizonytalanabbak és szeré­nyebbek. Bizonyos stratégia- váltás figyelhető meg a gaz­dálkodók körében: az export - amely továbbra is az egyik le­hetséges kitörési pont - mel­lett a hazai piac felér­tékelődése tapasztalható. Az összességében pesszi­Kispénzű, sőt esetenként pénztelen és kizárólag magyar állampolgárságú személyek tulajdonszerzéséhez nyitott utat az Állami Vagyonügy­nökség Igazgató Tanácsának tavalyi döntésével teremtett privatizációs lízinglehetőség. De mit is jelent ez a gyakorlat­ban? A privatizációs lizingtech- nika a hatékony irányítással jelentősen feljavítható állami többségi tulajdonú cégek pri­vatizálására nyújt módot, s á tulajdonszerzés forrását a tár­saság feljavítása révén kelet­kező jövedelem biztosítja. Előnyei egyebek között az E-hitel mindenkori kamatlába szerinti, jelenleg 3 százalékos indexelt részletfizetési lehető­ség, továbbá a hosszú - hattól tíz évig terjedő - futamidő, s a lehetőség a hátralévő lizingdij egyösszegű, kárpótlási jeggyel történő kifizetésére. A Vagyonügynökség a gya­korlatban a teljes állami tulaj­donban lévő tulajdonrész lí­mista megítéléseken belül re­ménykedésre ad okot, hogy a megkérdezettek nagy része a beruházások növelését, a fej­lesztések gyorsítását szeretné, bár az ehhez szükséges forrá­sok meglehetősen bizonytala­nok. A termelő szférában sú­lyos gondot jelent a kapacitá­sok kihasználásának alacsony szintje. Különösen a nagy ál­lóeszköz igényességű gazdál­kodók számára jelent felold­hatatlan problémát a gyakran 50 százaléknál is jóval kisebb kihasználtság. A válaszadók jövőre kedve­zőbb helyzetet valószínűsíte­nek, mint amit a kutatók a makrofolyamatokból levezet­nek. zingbeadására törekszik. Az első kísérleti körbe közel 10,3 milliárd forint név- illetőleg törzsbetét értékű ÁVÜ-tulaj- donrésszel kapcsolatban en­gedélyezték a lízingelést 38 olyan társaságnál, amelyeknél eredménytelenül zárultak a korábbi privatizációs pályáza­tok. Kiderült: a lízing versenyt gerjeszt, míg 15 társaságnál előzőén alig öt, a lízinges pá­lyázatnál ugyanezekre a cé­gekre 38 ajánlat érkezett. Hét lízingszerződést már megkö­töttek, egy előkészítés alatt van, további öt cég esetében pedig most zajlik a lízingpá- lyázatok értékelése. Jelenleg nyolc társaság pályáztatása fo­lyamatban van, s további hét cég már engedélyezett pályáz­tatását rövidesen kiírják. A pályázók számára újabb kedvező fejlemény is várható, mégpedig az, hogy a részlete­ket is - tehát nemcsak a hátra­lévő teljes összeget - kárpót­lási jegyekkel lehet fizetni. Vélhetően emögött az áll, hogy még mindig jelentős mozgástere van a termelés nélküli jövedelemkiegészítés­nek, a meglevő vagyonnal való „gazdálkodásnak", il­letve a vagyonfelélésnek. A beérkezett válaszokból olyan kép is kirajzolódik, hogy a bel­földi és a külföldi magánvál­lalkozások optimistábbak a várakozásokat illetően, mint az állami vállalatok. Kedve­zőbben ítélik meg a növeke­dés kilátásait, erőteljesebb fej­lesztést terveznek, és az aka­dályozó tényezők közül nem a külső elemekre hivatkoznak, hanem inkább az általuk is be­folyásolható összefüggéseket hangsúlyozzák. A Budapesti Értéktőzsde összes forgalma az év első tíz hónapjában 16 ezer üzletkö­tésben meghaladta a 140 mil­liárd forintot. Ez éves szintre átszámolva a múlt év forgal­mának mintegy ötszörösét je­lenti. Ez év októberében az ér­téktőzsdén 3318 kötésben ár­folyamértéken számolva 10,9 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le a brókerek, amely a tavaly októberi forga­lomnak több mint háromszo­rosa. A részvények aránya az összpiaci forgalomból októ­berben 20 százalékra emelke­dett. Mindez a tőzsdetitkárság összegzéséből derül ki. Október végén a tőzsdére bevezetett értékpapírok össz­A pályaudvarokon üzemelő gyorsbüfék jelentős minőségi javulását ígéri az Utasellátó­ból alakult Resti Kft. vezetése. (Ennek éppen itt az ideje, hi­szen akik vonaton utazunk és megéhezünk tapasztalhattuk, hogy taplószáraz szendvicse­ket vehetünk - méregdrágán. A szerk.) Dénes István, a kft. vezérigazgatója sajtótájékoz­tatóján a társaság első éves te­vékenységét ismertette. El­mondta: a kft.-t január elsején alakította a MÁV Rt. és az Első Magyar Alap. A pénzügyi be­fektető kötelezettséget vállalt arra, hogy az első öt év alatt harmincmillió dollárt fektet a társaságba. A korábban évente 400 millió forintos veszteséget termelő Utasellá­tóval szemben a kft. az év első kilenc hónapját hetven millió forintos nyereséggel zárta. A társaságban ma a korábbi 1100 fő helyett csupán 400 dolgozót foglalkoztatnak, en­nek ellenére az üzletek for­galma nem csökkent. A pá­lyaudvarokon található meg­közelítően ötszáz értékesítési helyből négyszázat hosszabb időre bérbe adtak. A tervek névértéke 461 milliárd forin­tot, összpiaci értéke pedig 477 milliárd forintot tett ki. Az októberi forgalomból a legnagyobb arányban 35 szá­zalékkal a diszkont kincstár- jegyek részesedtek. A befekte­tők elsősorban a rövidebb lejá­ratú, 180 napos kincstárjegye­ket keresték. Október folya­mán a részvények többségé­nek ára emelkedett. A tőzsde befektetésijegy pi­acán a Pillér Ingatlan Álap je­gyeit keresték a befektetők leginkább október folyamán, melyből 6,5 millió forintnyi adásvétel történt. A hónap fo­lyamán csaknem 780 millió fo­rint értékű kárpótlási jegy cse­rélt gazdát az értéktőzsdén. szerint a jövő félévben húsz, magyaros ételeket kínáló gyorsbüfét, mini ABC-t, szendvics-bárt nyitnak meg a pályaudvarokon. Á kft. az ír Caterblock Mo­dular Business System céggel kötött szerződést. Ebben az ír partner vállalta az első hat „Resti Express" névre hallgató pavüon szállítását, amiből kettő már üzemel a Déli pá­lyaudvaron, a többi négyet pedig a Kelenföldi-, a József­városi- és a Nyugati pályaud­varra telepítik a közeljövőben. Sipos István, a MÁV Rt. ve­zérigazgató helyettese el­mondta: a MÁV Rt. és a Resti Kft. megtámadta a Gazdasági Versenyhivatal korábbi dön­tését, amelyben a testület erő­fölénnyel való visszaélés miatt marasztalta el a céget. A versenyhivatal ugyanis a MÁV és a Resti Kft. közötti szerződést a versenytör­vénybe ütközőnek találta és kifogásolta, hogy a MÁV Rt. kizárólagosságot biztosított a kft.-nek. Sipos István hangsú­lyozta: a pályaudvarok nem szabad piaci területek, hanem zárt MÁV ingatlanok. Jogs zaba lyfigyeIb Új német nyelvű lap a befektetőknek Januártól havonta két­szer Wirtschaftsrecht Un­garn Aktuell címen új fo­lyóirat jelenik meg a ma­gyar gazdasági jog változá­sairól. A kiadvány tájékoz­tatja olvasóit a gazdasági tevékenységet befolyásoló adózási, vám- és külkeres­kedelmi, társadalombizto­sítási, számviteli, munkaü­gyi jogszabályok legújabb változásairól. A lap segí­teni szeretné az előírások értelmezését is, hatósági útmutatások, alkotmánybí­rósági határozatok és a gazdasági bírói gyakorlat­ból származó esetek ismer­tetésével. A folyóirat első­sorban azokhoz a külföldi üzletemberekhez szól, aki­ket közvetlenül érintenek a magyarországi gazdasági jogi változások: szakmai és pénzügyi befektetőkhöz, tartósabb gazdasági kap­csolatokat kiépítő vállal­kozókhoz. Hasznos információs forrásként szolgál a kiad­vány azoknak a külföldi tanácsadó cégeknek, ügy­védi irodáknak, bankok­nak és pénzintézeteknek is, akiknek ügyfélkörét üz­leti kapcsolatok fűzik Ma­gyarországhoz. Felmérés a vállalkozókról Gyorsbüfé, mini ABC, szendvics-bár Utasellátó helyett: Resti Kft. a pályaudvarokon i 1 1 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents