Tolnai Népújság, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-13 / 291. szám
SZEKSZÁRDI ÉREMESŐ A SZAKADÓ ESŐBEN (7. oldal) 1993. DECEMBER 13. HÉTFŐ ÁRA: 16,30 FORINT IV. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM Vajon a minden nap olvasott újságjában milyen és mennyi felemelő, lelki táplálékot kap? Nem közömbös. (írásunk a sajtó és az egyház viszonyáról az 5. oldalon olvasható.) Kínai naív festmények bemutatója Kínai néprajz és népi életmód - naív festmények címmel nyílt tárlat pénteken a Chang Jiang Nemzetközi Kereskedelmi és Kulturális Kft. szervezésében, Budapesten. A bemutatón festmények, faliképek, használati és díszítő kerámiatárgyak adnak ízelítőt a kínai paraszti kézművesség gazdag motívumvilágáról. Az alkotások ötvözik az ősi kínai falusi életmód vallási és kulturális hagyományait, valamint a XX. századi modern művészet alkotójegyeit. A kínai nagykövetség támogatásával létrejött kiállítás egy hétig tekinthető meg a XIV. kerületi Mexikói út 36/b. szám alatt. Tilos a karácsonyfabevitel Izrael megakadályozta, hogy Norvégiából hatalmas karácsonyfát küldjenek Betlehembe, Jézus szülővárosába, mert attól tart, hogy a fa esetleg valamilyen betegségben szenvedhet - közölték izraeli hivatalos személyiségek. „Elég, ha egy enyhe fertőzés bejut (az országba), máris elpusztulhat a környék egész faállománya" - mondotta Róni Hászid, az izraeli mezőgazdasági minisztérium szóvivője. Emlékeztetett rá, hogy Izrael soha sehonnan nem engedélyezte fák importját. Az ünnepre szánt norvég fenyőfának az adott volna külön aktualitást, hogy a skandináv ország segített létrehozni a békemegállapodást Izrael és a Palesztinái Felszabadítási Szervezet között. Vatikánban viszont... Csütörtökön megérkezett a Vatikánba az egyházi állam idei karácsonyfája. Az AP jelentése szerint a 30 méter magas fenyőfa Ausztriából származik és pénteken állították fel a Szent Péter tér közepén, ahol január 6-ig, vízkereszt napjáig marad feldíszítve. Az immár hagyománnyá vált Szent Péter téri karácsonyfa-állítást II. János Pál pápa vezette be 1982-ben. Hárommillió egy vázáért Egy mitológiai jelenetekkel díszített görög váza rekord áron, 3,29 millió dollárnak megfelelő ösz- szegért kelt el csütörtökön egy londoni aukción. Az időszámításunk előtti 6. századból származó váza díszítése egy görög félistent jelenít meg, amint egy hatalmas tengeri szörnynyel küzd. A magángyűjteményből számazó váza, amelyet a Sotheby,s aukciós ház bocsátott árverésre, egy ismeretlen személy birtokába került. Elhunyt Antall József Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke életének 62. évében hosszantartó súlyos betegség után a SOTE budápesti oktatókórházában vasárnap 17 óra 15 perckor elhunyt. Antall József Budapesten született 1932. április 8-án. A budapesti Piarista Gimnáziumban végezte tanulmányait 1942. és 1950. között. Életére meghatározóan hatott a piarista nevelés, ami jó alapot adott a liberális kereszténydemokráciához és a szilárd nemzeti elkötelezettséghez. 1950-től volt hallgatója az Eötvös József Tudományegyetemnek, ahol történelem-magyar nyelv és irodalom szakon középiskolai tanári, levéltárosi, könyvtárosi, muzeológusi diplomát szerzett. Az 1956-os forradalom aktív résztvevője, egyik alapítója a később emigrációban tevékenykedő kereszténydemokrata ifjúsági szervezetnek, a Keresztény Ifjúsági Szövetségnek. A forradalom leverése után letartóztatták, vizsgálatot folytattak ellene. Fegyelmi eljárással áthelyezték a Toldy Ferenc Gimnáziumba, 1959-ben politikai magatartása miatt eltütották a tanítástól. 1960-ban engedélyezték, hogy könyvtárosként dolgozzon, 1962-től pedig részt vehetett a felsőoktatásban. 1963-tól jelenhettek meg ismét saját nevén tudományos dolgozatai. Antall Józsefnek kiemelkedő szerepe volt a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár megszervezésében, amely azóta nemzetközi elismertségű intézetté vált. Huszonöt évet töltött az intézetben: főmunkatársként, igazgató-, majd főigazgatóhelyettesként; 1984-től pedig e tudományos műhely főigazgatója egészen miniszterelnökké történt megválasztásáig. Antall József a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja. Részt vett a Független Kisgazdapárt újjászervezésének előkészítésében, felkérték a főtitkári tisztségre, hasonlóképpen felajánlotta a főtitkári posztot az 1989 tavaszán újjászervezett Kereszténydemokrata Néppárt is. Antall József azonban - hasonlóan az 1956-ban vallott felfogásához - egy középpárt, illetve pártkoalíció megteremtését tűzte ki célul. Más pártba nem lépett be, csak az MDF-be, amelynek II. országos gyűlésén választották elnökké. Az 1990. évi választásokon pártja budapesti listáján szerzett mandátumot. 1990. május 2-től kormányra kerüléséig az MDF képviselőcsoportjának vezetője. Május 3-án, mint a választásokon győztes, legnagyobb parlamenti párt vezetője a köztársasági elnöktől kormányalakítási megbízást kapott. 1990. május 23-án este az Országgyűlés 218 igen, 126 nem és 8 tartózkodással megválasztotta a Magyar Köztársaság miniszterelnökévé és elfogadta kormányprogramjának irányelveit. Göncz Árpád köztársasági elnök, a Magyar Köztársaság demokratikus, alkotmányos rendjének kialakításában, függetlenségének, európai integrálódásának és nemzetközi elismertségének helyreállításának, a magyarság felemelkedése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként Antall József miniszterelnöknek, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést adományozta 1993. december 11-én. Antall József halála pillanatáig betöltötte a Magyar Köztársaság miniszterelnökének tisztét. Megszűnt a kormány megbízatása Göncz Árpád beszéde Tegnap este a televízió megszakította műsorát, s néhány percnyi gyászzene közvetítése után Boross Péter belügyminiszter bejelentette, hogy Antall József miniszter- elnök a délutáni órákban elhunyt. Ezután rövid beszédet mondott. „Antall József kötelezettséget hagyott ránk. őrizzük meg az ország alkotmányos rendjét és nyugalmát. A kormány e kötelezettséget teljesíteni fogja." - mondta Boross Péter. Röviddel ezután Göncz Árpád beszédét sugározta a televízió: Honfitársaim! Magyarország miniszterelnöke, dr. Antall József az egészségét aláásó gyilkos kórral folytatott hosszú és hősies küzdelme végeztével visszaadta lelkét terem tőjének. A hír - jóllehet föl kellett készülnünk rá - mindannyiunkat megrendített és fájdalommal tölt el. Antall József mély hivatástudatból táplálkozó és szinte ember- feletti akaratereje már-már azt a hitet táplálta belénk, hogy nincs az a súlyos betegség, ami képes rajta erőt venni. Tudnunk kell, hogy szilárd felelősségtudatot sugárzó lénye még politikai ellenfeleiben is rokonszenvet és tiszteletet keltett. Az új Magyar Köztársaság első választott miniszterelnökeként hihetetlenül nehéz szolgálatot vállalt: azt, hogy az ország hajóját elkormányozza és biztonságban lehorgonyozza Európa nyugati partján ... ... Korai halálát különösen fájdalmassá teszi, hogy a sors akarátából nem volt képes megvalósítani mélyen átérzett szándékát: átvezetni az országot a kitel- jesült demokráciába, elvezetni az országot a második választásig, ami egy fiatal épülőfélben lévő demokrácia életében talán még az elsőnél is fontosabb ... ... Minden halál alkalom, hogy számot vessünk önmagunkkal, önmagunk életével. A kormányfő megrendítő halála kiváltképpen alkalom a számvetésre: tekintsünk hát önmagunkba - magyarokként vagy közös hazánk más nemzetiségű polgáraiként, párttagokként vagy párton kívüliekként - s tegyük fel magunknak a kérdést: megtettünk, meg- teszünk-e mindent, ami tőlünk telik, hogy híven szolgáljuk szőkébb közösségünket és hazánk egészét? S ha tesszük, milyen eszközökkel tesszük? Ezzel tisztelegjünk a kormányfő sírja előtt!" A mai napon az alkotmány 33/A paragrafusának c. pontja alapján - dr. Antall József miniszterelnök halálával - a kormány megbízatása megszűnt. Felkértem dr. Boross Péter belügyminisztert, hogy további intézkedésemig ügyvezető miniszterelnökként lássa el a feladatát, és vezesse az új kormány megalakulásáig az alkotmány 39/B paragrafusa alapján hivatalban maradó kormány munkáját - jelentette be Göncz Árpád. * Boross Péter ügyvezető kormányfő, belügyminiszter elnökletével a kormány vasárnap este fél 8-tól rendkívüli ülést kezdett, amelyen részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke is. Szoborálom A Tolnavármegye 1903-ban nem is sejtette, milyen sokatmondó napon, december 13-án, azaz Luca napján jelenteti meg cikkét a megye egyik legnagyobb reformpolitikusának, Bezerédj Istvánnak tervezett szobráról. Ezután majd évről-évre, sőt évente többször is előkerül az ügy 1914-ig, amikor mit sem sejtő eleinket magával rántja a világháború: a gyűjtött pénz elértéktelenedik, az érte vásárolt hadikölcsön kötvények színes papírrá váltak. A háború után a kaszinó vezetésével új gyűjtés indul, de kis híján ez is hasonló okok miatt kudarcot szenved, míg végül a második világháború számunkra második évében - igaz, csak alumíniumból és e tervnél sokkal szerényebb formában -, de megvalósult Konrád Sándor keze nyomán Bezerédj István szobra. Lássuk azonban az egykori álmot! „A Bezerédj szobor létesítése ügyében a szoborbizottság ülést tartott Simontsits Elemér (kaszinóelnök) elnöklete alatt, mely alkalommal bemutatta a dr. Kämmerer Ernő közvetítésével készült tervet. A Radnai Béla fiatal szobrászművész, Fadrusz János egyik legtehetségesebb munkatársa által készített szoborterv általános tetszésben részesült, azt kivitelre (Folytatás a 4. oldalon.) • • Ösztönző rendszer az APEH-nél Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál, valamint a Vám- és Pénzügyőrségnél elképzelhető, hogy hamarosan új ösztönzőrendszert vezetnek be. A rendszer lényege: a feltárt adóhiányból, eltitkolt jövedelemből, amennyiben sikerül azt behajtani, a pénz beérkezése után bizonyos százalékban részesednek a revizorok, illetve a vámparancsnokság ellenőrei. A Pénzügyminisztériumtól pénteken kapott információ szerint egyszerre kívánják fejleszteni az adóhivatal számítógépes rendszerét és megteremteni az ellenőrök közvetlen érdekeltségét. Több száz milliárd forintra tehető ugyanis a fel nem tárt, eltitkolt jövedelem. A „kommandósok" megoldották a bajai túszdrámát Száz esetből egyszer sem lőnek Szombaton tizenkét órán át, déltől éjfélig tartotta izgalomban Baját a III. Béla Gimnáziumban lejátszódott túszdráma. Délelőtt tizenegy óra tájban Zs. J. harmadikos tanuló öt társát - három fiút és két lányt - a kijelölt dohányzóhelyről egy géppisztollyal az igazgatói irodába terelte, s fogva tartotta. A szófukar szóvivő Ami azt illeti soha ilyen unalmas drámát, az újságírókat ugyan beengedték a Kölcsey utca minden bejáratát lezáró kordonon belülre, de ott aztán „ellehettek magukban". Hivatalos információt senkitől sem kaptak. Öt óra tájban megjelent Garam völgyi József, az ORFK szóvivője, és meglehetősen feldúlt állapotban közölte, hogy a helyzet drámai, mindennek az okai az újságírók, akik mindenféléket beszélnek bele a rádióba, s emiatt a terrorista - ezt a kifejezést használta - dühös és fenyegetőzik. Mikor hivatkozás történt holmi lapzártákra, nem hivatalosan ugyan, de közölte, hogy a lapzárta miatt nem lehet „megrendelni a háborút." Aztán eltűnt. (Folytatás a 2. oldalon.) A dráma színhelye, tanári szoba Fotó: Degré G.
