Tolnai Népújság, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-10 / 262. szám

1993. november 10., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 Cégvezetés A Kereekgdeh mi éa HÍREI Marketing a gyakorlatban A Tolna Megyei Kereske­delmi és Iparkamara a Né­met Gazdasági Miniszté­rium támogatásával „Mar­keting a gyakorlatban" címmel ötnapos tanfolya­mot szervez november 22-26. között Szekszárdon. Kérjük az érdeklődőket, hogy jelentkezzenek iro­dánkban: Szekszárd, Arany J. u. 23-25. ISO 9000 minőségbiztosítás A nálunk is egyre fonto­sabb minőségbiztosítási rendszerről konferenciát szervezünk december ele­jén. Várjuk az érdeklődők je­lentkezését. Horvátország A zágrábi magyar nagy- követség kereskedelmi ki- rendeltsége segít a magyar vállalkozóknak a horvát partnerek felkutatásában. Díjmentesen megküldi a számításba jövő cégek listá­ját és egyéb dolgokban is kész segítséget nyújtani. Jelentkezni az alábbi cí­men lehet: Magyar Köztár­saság Nagykövetsége, Ke­reskedelmi Kirendeltség 41000 Zágráb, Trgsportova 11. Telefon, fax: 00-38-41-315710. KISOSZ-sikerek a jogalkotásban Az érdekképviseleti munkának egyik legfonto­sabb területe a jogszabály- tervezetek véleményezése. Ilyen jogalkotási folyamat zárult le október 5-én, ami­kor megszületett a végső parlamenti szavazással a Munkavédelmi Törvény. A törvény jelentős mér­tékben kihat a vállalkozói tevékenységre, mert a mun­kavédelem feltételeit szabá­lyozza, s az egyéni vállalko­zóra, mint munkáltatóra, számos kötelességet ró. Közvetlenül a törvény parlamenti elfogadása előtt megtartott szakértői tárgya­láson sikerült a KISOSZ-nak három lényeges kérdésben érveit elfogadtatni, egy to­vábbiban pedig képviselői módosító indítvánnyal ér­vényesíteni álláspontját. Ezek a következők voltak: — A munkavédelmi bír­ság a törvényjavaslat 80. §-a szerint minimum 5 ezer, maximum 3 millió Ft. A mi­nimumösszeg csökkentésre került. — Javasolta a KISOSZ, hogy a munkáltatót ne ter­helje az alkalmazottak, se­gítő családtagok munka­egészségügyi vizsgálatának finanszírozása. Ezt a terhet végül is az egészségbiztosí­tás vállalta. — A KISOSZ kezdemé­nyezte továbbá, hogy a munkavédelmi bírságokból befolyó összeg kerüljön a Munkavédelmi Alapba és ez a pénz kizárólag munka- védelmi célra legyen fel­használható. Háromezer mulasztás háttere „Igazságos", vagy sem, a szokványostól eltérő témák mindig is jobban izgatták a közvéleményt, mint a közna­piak. így van ez az APEH-hel kapcsolatban is. Ez a hivatal szintén olyankor kerül reflek­torfénybe, amikor a lakosság­nak „még nemtetszőbb" in­tézkedést hajt végre, mint álta­lában. A közelmúltban lezaj­lott, illetve jelenleg is zajló, az érintettek körében „némi morgolódást" kiváltó, bejelen­tési kötelezettség elmulasztá­sából fakadó bírságolással kapcsolatban beszélgettünk dr. Bíró Zoltánnal, az APEH Tolna Megyei Igazgatójával. — Miben volt ludas az a mint­egy háromezer magánszemély, egyéni vállalkozó, jogi személyi­ségű és nem jogi személyiségű gazdasági szervezet, akiknek a Posta kikézbesítette az „ötezer fo­rintos csekkeket"? — Mulasztást követtek el. A tavaly év végi törvénymódosí­tás szerint az Áfa alóli alanyi adómentesség választását minden évben meg kell erősí­teni. Ezt január 31-ig kellett volna megtenni, de az APEH elnöke február végéig kitolta a határidőt. Sokan viszont ek­kor sem „léptek". — Mekkora volt a mulasztók aránya? —15-20 % a vállalkozók körében. A magánszemélyek relatíve többen voltak. — Honnan lehetett tudni erről a törvénymódosításról? — Felhívták a figyelmet rá a központi, a szakmai és a helyi sajtóban is. — Mégis, igen sokan nem tud­tak róla. Úgy tűnik tehát, hogy nem volt kellően „propagálva" ez a változás. Másrészt nem biztos, hogy elvárható egy „Józsi bácsi­tól", hogy folyamatosan nyomon kövesse a sajtó „szakcikkeit", pláne a Magyar Közlönyt. Nem lett volna etikusabb kiértesíteni azokat, akikre ez az új szabály vonatkozik? — Én úgy ítéltem meg, hogy már korábban is kaptak elég tájékoztatást. Minden egyes jogszabályváltozásnál legalább egy cikket „meg­eresztünk" az újságban. Ha mindig mindenkit külön fel­szólítanánk, egyszerűen nem bírná el a költségvetés. De szeretném elmondani, hogy véleményem szerint ez az ötezer forint méltányos összeg, mert a jogszabály ezen bírság többszörösének a ki­szabását is lehetővé teszi. Szerintem méltányosan jár­tunk el azért is, mivel ha ra­gaszkodunk a jogszabályhoz, akkor ezeknek az embereknek - mivel nem erősítették meg az alanyi adómentességüket - az első forinttól kezdve Áfát kellett volna fizetniük. Nem tudom, mi a célszerűbb: ha mi felhívjuk a figyelmet 5000 fo­rint bírság mellett, vagy ja­nuár elsejétől visszamenőleg minden egyes forintra - ami egyébként nem volt áfás - for­galmi adót számolunk fel. — Pontosan ez a központi kér­dés. Ön azt mondja, felhívjuk a figyelmet ötezer forint büntetés mellett, én meg azt mondom, bír­ság nélkül is meg lehetett volna ezt tenni. Aki akkor sem „jelent", igenis meg kell büntetni, de csak az értesítés után. Az eljárás jog­szerűségével nem vitatkozva mondom ezt. — Szerintem a mi megoldá­sunk jobban eléri a célját. Van egy alapeljárás, ami minden­kire egyaránt vonatkozik. És van a méltányossági eljárás, amelynek során lehetőséget biztosítunk - akiknél ez indo­kolt - a bírság elengedésére. Közel ezer embernél el is fog­juk engedni a büntetést. — Nincs-e ennek az ügynek bizonyos költségvetési bevétel­növelő oldala is? — Ha csak bevételcentriku- sak lennénk, akkor nem 5000 forintot szabtunk volna meg, hanem a maximumot, és még Magyarországon 150 ezer cég alakult az utóbbi öt évben. Vezetőik évente ötször annyi pénz felett rendelkeznek, mint a magyar kormány. E réteg alakítja a gazdaságot, hozza meg a legfontosabb döntése­ket. Számukra hozta létre a Hírtőzsde Lapkiadó Társaság a „Cégvezetés" című lapot, amely első ízben ezen a héten látott napvüágot. A lap megje­lenését megelőző sajtótájékoz­tatón a kiadó vezetői elmond­ták: a „Cégvezetés" szakmai havilap, amelyet a magyar gazdaságot működtető és irá­nyító személyi körnek szán­nak. Első alkalommal novem­ber 9-én, vagyis tegnap jelent meg 132 oldalon, 107.500 pél­dányban. Részben elemző cikkeket közöl, másrészt fél­száz gazdasági és jogi szak­értő összegzését a legkülön­félébb gazdasági-jogi tudniva­lókról. A tájékoztatón azt is el­mondták: hogy a Cégvezetés a társaság negyedik lapja az Adósság Közlemények, a Heti Csődértesítő, és a Magyar Árutőzsde után. kevesebb büntetést enged­nénk el méltányosságból. Ezért mondom, hogy ez nem bevételcentrikus szemlélet... —... illetve nem csak az. Az előbb ezt tetszett mondani. — Olyan értelemben mond­tam, hogy nekem az a fontos, hogy az apparátus ne dolgoz­zon fölöslegesen, mi se zak­lassuk az adófizetőket, vi­szont ők is teljesítsék a kötele­zettségeiket. A lényeg az, hogy egyfajta adómorál-javu­lást is elérjünk. Ez volt a leg­nagyobb eredményünk, hogy felfigyeltek ránk, tudják, hogy vannak bizonyos kötelezett­ségeik. — Hát ez sikerült... — Tényleg így van! Tudják, hogy vannak kötelességeik az állam felé, hogy oda kell fi­gyelniük. Nemsokára jön az adóbevallás is ... Ennek az ügynek ez volt az erkölcsi ér­téke. Többet ér az APEH-nek, mint ha tíz körömmel ragasz­kodna az 5000 forintokhoz. — Én úgy tudom, hogy a me­gyék nagy többségében viszont nem küldték ki ezeket a csekkeket. — Hadd ne én ítéljem meg más megyék munkáját. — Ha jön valami újabb, sok közembert érintő adórendelet, lé- tezik-e valami megoldás arra, hogy értesüljenek róla? — Névre szóló leveleket nem tudok elképzelni. Egy megoldás van. Ha sokkal több lehetőséget kapunk arra, hogy „szerepelhessünk" a helyi rá­dióban, televízióban, sajtóban, így a Tolnai Népújságban is. Tehát: újságra magyar! Nincs mese, kedves olvasóink, ha nem akarnak örökös rettegésben élni a törvényalkotók szellemi termékei miatt, tanácsos lesz előfizetniük a Népújságra, és akkurátítsan vé­gigböngészni minden egyes lap­ját, minden nap. Ennél jobb ötle­tekkel mi sem vagyunk felvér­tezve. sk Budapest: 1111 Karinthy Frigyes út 21. Tel.: 166-9977,227-3777 Rádiótelefon: (06 60) 3-27087, (06 60) 3-27088 Balatonvilágos: M7-es enyingi elágazás Rádiótelefon: (06 60) 3-27100 Békéscsaba: 5600 Gyónj G.u.21. Tel.: (66) 448-022 Rádiótelefon :(06 60) 3-84000, (06 60) 3-84001, (06 60) 3-84002 Debrecen: 4026 Kálvin tér 2/k. Tel.: (52) 318-038 Rádiótelefon: (06 60) 3- 27800 Győr: 9022 Pálffy Dénes u. 1. Tel.: (96) 318-896 Rádiótelefon: (06 60) 3-27400 Miskolc: 3530 Széchenyi u. 70. Tel: (46) 411-550,412-770 Rádiótelefon: (06 60) 3-51000 Nagykanizsa: 8800 Deák tér 10. Tel: (93) 310-460 Rádiótelefon: (06 60) 3-27408 Pécs: 7621 Rákóczi utca 19. Tel: (72) 445-111 Rádiótelefon: (06 60) 3-27900 Szeged: 6720 Tisza Lajos kit. 2-4M: (62) 324-304 Rádiótelefon: (06 60) 3-27600 Székesfehérvár 8000 Várkörút 44. Tel: (22) 328-717 Rádiótelefon: (06 60) 3-27200 Szolnok; 5000 Baross u. 1. Tel: (56) 422-232 Rádiótelefon: (06 60) 3-86000 Szombathely: 9700 Marx Károly u. 14. Tel: (94) 324-420 Rádiótelefon: (06 60J3-77000 olcsóbban juthat mobiltelefonhoz. A WESTEL november 8-tól december 4-ig tartó akciójában a távközlési összeköttetés költségéből 30.000 Ft + ÁFA kedvezményt ad nem budapesti* ügyfeleinek. * Nem budapestinek azok minősülnek, akik vidéki számlafizetési címmel rendelkeznek. (»)))))) wJestel RÁDIÓTELEFON KFT. i i >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents