Tolnai Népújság, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-08 / 260. szám

1993. november 8., hétfő SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE KÉPÚJSÁG 5 Milyen bizottság alakult? Végig kell vinni Ötvennégymillió forint állami támogatás Szennyvízcsatornát Szálkára Másfél évvel ezelőtt a Szekszárd Paksi Vízitársulat szálkai vendégházában a környező kisközségek képviselői gyűltek össze együtt gondolkodásra, hogy miként lehetséges az inf­rastruktúra fejlesztése. Erről az eseményről akkor beszámol­tunk. Mi történt az elmúlt időszakban? Erről beszélgetünk Szálka község polgármesterével, Nagy Ferenccel. — Szívesen emlékszem erre az időszakra - kezdi Nagy Ferenc -, mert jelentős siker koronázta a tevékenysé­günket. A gátőrházi találko­zón a Szekszárd Paksi Vízitár­sulatot megbíztuk, hogy vé­gezze el azokat a legfontosabb munkákat, amelyek a kistér­ségünk településein infrast- ruktúrális szempontból je­lentkeznek. Ez megtörtént. Még tovább léptünk, mert olyan megbízást is adtunk, hogy a különböző pályázati lehetőségekkel is éljenek és szerezzenek kellő támogatást. Egyik ilyen pályázat volt a szennyvízcsatorna megépíté­sét segítő. — Ezekhez a pályázatokhoz kész tervekre van szükség, ami nem kis anyagi ráfordítást igé­nyel. — Pályázni csak megvaló­sítási engedély birtokában le­het. Roppant gyorsasággal kellett dolgozni. Szerencsénk volt, mert az önkormányzat tulajdonában lévő egyik ingat­lant, ami a tóparton van, elad­tunk és ennek az árából tud­tuk a terveket elkészíttetni. Hangsúlyozom, hogy a vízi­társulat hathatós segítéségével jártunk sikerrel. — A sikert a Magyar Közlöny 119. számában olvashattuk: Szálka község ötvennégymillió forint támogatást kap a több, mint százmillió forintos beruhá­záshoz a szennyvízcsatorna meg­építéséhez. Kérdés kívánkozik, hogy a másik ötven milliót miből lehet előteremteni? — Magunk mögött tudhat­juk az önkormányzat 41 hek­táros területének - Isten völ­gyének - az értékét. A saját erő egy részét ebből szerez­nénk. További pályázatokat nyújtottunk be, például a Környezetvédelmi Alaphoz, ugyancsak a vízitársulat köz­reműködésével, ahonnét újabb jelentős összegre számí­tunk. — A Szálka iránti érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint az épülő új házak sora. — Nem tudom, hány köz­ség mondhatja el, hogy két év alatt sikerült negyvenöt ház­helynek gazdát találni, és fo­A hallássérültekért A költő halálára Lapunkban beszámol­tunk arról, hogy Garay János halálának 140 év­fordulója alkalmából könyvet állított össze dr. Töttős Gábor. A kötetet az elmúlt hé­ten a megyei könyvtár ol­vasótermében Péter Mi­hály, a könyv lektora mu­tatta be az érdeklődők­nek. Az évfordulóra Far­kas Pál szobrászművész emlékplakettet (képün­kön) készített. A szekszárdi képviselőtes­tület soros ülése egészen az egyebek témakörig tárgyszerű hangnemben zajlott, a képvi­selők a témák lényegéről kér­deztek, és szakszerű válaszo­kat kaptak a napirendek elő­adóitól, ennek következtében nyugodt, sőt derűs légkörben szakszerű döntések születtek. Már lapzárta után, az egye­bek című témakör tárgyalásá­nál viszont 'megint elszaba­dultak1 a vélhetőleg politikai indulatok, s szópárbaj kelet­kezett Csáki Béla és Németh Zoltán között. Hogy kinek miben van, vagy nincs igaza arra - a hangfelvétel alapján - a következő ülésen visszatér­nek. Mindez még aktuáli­sabbá teszi a kérdést, amit dr. Ótós Miklós képviselőhöz, a szociális bizottság elnökéhez intéztünk.- Müyen bizottság megala­kítását kezdeményezte a tes­tület ezt megelőző - rendkí­vüli - ülésén, az MDF-frakció nevében?- Javaslatunk lényege, hogy a gazdasági bizottság vezetője, Jobban Zoltán ellen folytatott etikai vizsgálatot következetesen vigyük végig. Mint ismeretes, a vizsgálatról szóló beszámolót a testület nem fogadta el, ugyanakkor elvetette a folytatás gondola­tát is. Mi úgy gondoljuk, hogy a vizsgálatot végig kell vinni, mert ez e felemás döntés nem szolgálja a testület érdekeit, és nem is hozott megnyugvást. Éppen emiatt lehetséges, hogy egyes újságcikkek újra meg újra felkorbácsolhatják az in­dulatokat. Az az álláspontunk, hogy ha a gazdasági bizottság veze­tőjének volt etikailag vitatható szerepe, akkor ebben a testület nem vállalhat cinkosságot, ha pedig nem volt, akkor meg kell őt védenünk. Adott volt a szocialisták ja­vaslata a vizsgálat folytatásá­ról, ami érthetetlen módon nem kapott testületi felhatal­mazást, de erre nincs is szük­ség. A képviselői jogállás lehe­tővé teszi, hogy a testület és a hivatal minden iratába enél- kül is betekinthessünk. A bi­zottság munkájában az MDF részéről dr. Pataki Gábor vesz részt, a szocialista frakció ifjú Csányi Lászlót delegálta és csatlakozott hozzá ifjú Csikós Mihály, a Magyar Igazság és Élet pártjának a tagja. A bi­zottság maga dönti majd el, hogy milyen alapelvek szerint dolgozik és milyen ügyeket vizsgál meg. Nyilván nem cél­szerű, hogy mindez sokáig el­húzódjon. Egy-két hónapon belül szeretnénk a végére járni. Szenzáció volt A Tolnamegyei Hírlap 1933. november 8-án számolt be olvasó­inak Maros Ferenc és Szilágyi László színdarabjának bemutató­járól. A szerzőpárosnak természe­tesen még ebből az évből is van ismertebb és kedveltebb darabja (az Én és a kisöcsém), egyéb mű­veikről nem is szólva. Nekünk, szekszárdiaknak, s a sárközieknek azonban mégis az itt említendő Szerelmi álom is megbecsülendő kincs, hiszen helyszíne révén, romantikus története miatt hoz­zánk kötődik. Erről azonban szól­jon maga a cikk! „Szekszárdi vonatkozású szín­darab bemutatója Bécsben. Megyeszékhelyünk felé kivéte­lesen nem a jó bikavér, még csak nem is a sok port felvert vízdíj- kérdés irányítja az osztrák csá­szárváros kedélyes népének osz­tatlan figyelmét. Egy színdarab az, melynek révén az érdeklődés középpontjába került. Ugyanis Bécs egyik legelőkelőbb színháza, a Theater an der Wien most hozta színre Martos-Szilágyi legújabb darabját Ein liebes Traum cím­mel, melyben a nagy zeneköltó, Liszt Ferenc fiatalkori élete ele­venedik meg. A nagysikerű darab helyi vonatkozása ott kezdődik, hogy egy Szekszárd vidéki kis­lány (a temperamentumos Eggert Márta, akit filmről is jól isme­rünk és akit méltán nevezhetnénk Bécs kedvencének) ide invitálja a költőt, aki (a második felvonás­ban) azután a hívásnak csakha­mar eleget is tesz. A második fel­vonás egy Szekszárd környéki kú­riában (szőlőlugasok közt) ját­szódik, korhű jelmezekben és dísz- letezéssel, az akkori városgazda és tűzoltó-főparancsnok részvételé­vel. A harminc tagú balett, har­minc bécsi lány eredeti sárközi ruhákban, egyik kimagasló ese­ménye az előadásnak, úgyhogy a nagyszerű darab, mely minden este táblás ház előtt kerül leját­szásra, nemcsak a szerzőknek je­lent anyagi és erkölcsi sikert,ha­nem elsőrangú propagálója Szek- szárdnak és a külföldiek előtt ed­dig kevésbé ismert Sárköznek is". t.g. Tolna megyei hallássérült gye­rekek szülei tartanak megbeszé­lést hétvégén a szekszárdi Csa­ládsegítő Központban, ezen az összejövetelen alakul meg - ha megfelelő igény mutatkozik rá-a Szülők a Hallássérült Gyermeke­kért Alapítvány és Egyesület Tolna megyei tagozata. Az or­szágos alapítvány céljai többek közt az érintett családok, fiatalok érdekképviselete, az integrált óvodai-iskolai nevelés szorgalma­zása, a fő cél a hallássérült fiata­lok társadalmi beilleszkedésének segítése. A megyeszékhelyen mű­ködő audiológiai szakrendelés öt­ven hallássérült általános iskolás körű gyermekkel áll kapcsolatban, a hallássérült gyermekek ennél azonban feltehetően többen van­nak megyénkben. Közülük hu- szonketten siketek, ők a kaposvári speciális iskolában tanulnak. Tolna megyében mindössze egy szurdopedagógus foglalkozik a hallássérült gyerekek hallás- és beszédnevelésével. A hallássérül­tek helyzetéről a jövőben az ala­pítvány tagozataként működő szülők klubjának szervezőjét, kérdeztük.- A hallássérülésnek van­nak fokozatai, vannak a gyen­gén nagyothallók, a közepe­sen nagyothallók, és a siketek - mondja Simonné Váradi Zsu­zsanna. - Az első két csoport számára lenne egy olyan lehe­tőség, hogy nem kellene spe­ciális iskolába járniuk. Ehhez az kell, hogy korán felismerje a szülő a hallássérülését, egy szurdopedagógus szakmai irányításával a korai beszéd- és hallásnevelést elkezdjék. Utána jön az, hogy ha a gyer­mek óvodába kerül, az óvónő is, majd az iskolában a tanár is kapjon szakmai támogatást. Ehhez az alapítvány egy tech­nikai segítséget is tudna adni, létezik ugyanis egy olyan adó-vevő készülék, amelyen keresztül a tanár és a hallássé­rült tanuló tudna kommuni­kálni egymással. Ez a készü­lék nyolcvanezer forintba ke­rül. Amellett, hogy lehetősé­get teremtünk a tapasztalat- cserére, az is célunk, hogy a jövendő szülők figyelmét fel­hívjuk, hiszen minél korábban felismerik a hallássérülést, annál korábban lehet meg­kezdeni a beszéd- és hallásne­velést, és a gyermek beszédfej­lődése is eredményesebb.- Mennyiben tud mindehhez segítséget adni az alapítvány?- Az. anyagi támogatást még tisztázni kell. Budapesten úgy csinálják, hogy tiszteletdí­jat adnak a szurdopedagó- gusnak, a tanárnak, az óvónő­nek. De a legelső szempont az, hogy a szülő foglalkozzon a gyerekkel nap mint nap, en­nek hiányában hiába van a szakmai, anyagi segítség, th lyamatban vannak az építke­zések. Egy utcát villamosítot­tunk, vízvezetékkel láttunk el. Szeretnénk egy új utcasort is nyitni a Kossuth utcával pár­huzamosan, ahol közel száz házhely kialakítása lehetsé­ges. A frissebb információkhoz tartozik, és ugyancsak a falu iránti érdeklődést jelzi, hogy sikerült megállapodnunk két szekszárdi vállalkozóval olyan vonatkozásban, hogy megkapják a Horog csárdával szemközti telket, ahol ők mini ABC-t, kisebb méretű zárt kempinget és egyéb szolgálta­tási célú épületet hoznak létre, — Mindezt milyen határidő­vel? — Az egyezség úgy szól, hogy ebben az épületben egy negyven négyzetméteres or­vosi rendelőt és várót kell megépíteni, 1,2 millió forintos értékben, az önkormányzat számára. Akkor kapnak tulaj­donjogot, ha ez megvalósul. Ennek a határideje 1994. szep­tember 1. A szennyvízcsa­torna építését is jövőre kell megkezdeni. Most a vízitársu­lat azon fáradozik, hogy meg­felelő befektető partnereket is találjon, akik segíthetnék a minél gyorsabb megvalósítást. Decsi Kiss János Hajdan 210 éve, 1783. november 12-én hirdették ki Szekszárdon a megyei részgyúlésen II. József türelmi rendeletét. 100 éve, 1893. no­vember 11-én Mikó György újvá­rosi plébános Segítség szekere címmel felhívást tesz közé, amelyben a szegény iskolásgyer­mekeknek ruhasegélyt kér. 90 éve, 1903. november 9-én a szekszár­don örök nyugalomra helyezték Török Zsigmond 1848-as főhad- nagy földi maradványait; Török Klapka György segédtisztje volt a komáromi vár védelme idején, s neki jutott az a szomorú feladat, hogy a fellázadt őrség 12 altiszt­jét agyonlövesse. 80 éve, 1913. november 9-én a múzeum nagy képtártermében nyitották meg a szekszárdi munkásgirnnázium negyedik tanévét; dr. Kramolin Gyula mondotta megnyitó beszé­dében: „Minden ismeret, melyet magunkba szedünk, egy-egy szög az egyén azon gyaloghídján, mely a könnyebb boldogulás felé vezet. Az egyén haladása pedig egy szemernyi alkatrésze az egész emberiség haladásának." 75 éve, 1918. november 13-án a helyi nemzeti tanács - köztük a jö­vendő polgármester, Vendel Ist­ván - egyhangúlag támogatta az indítványt: Magyarország állam­formája legyen köztársaság. 65 éve, 1928. november 11-én volt a Szekszárdi Levente Egyesület zászlószentelése. Krónikás Nyugdíj asoknak kedvezményesen A Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége közli, hogy a nyugdíjasok boltjában - Szekszárd, Holub József u. 6. sz alatt az alábbi áruk folyamatosan kaphatók: Tojás 6 Ft. Mosópor (3 kg-os) 370 Ft Univerzális tisztítószer (0,751.) 74 Ft Képemlékezés Rovatunkkal ezúttal a szekszárdi Csokonai utcába látogatunk. Bakó Jenő felvétele a hatvanas éveket idézi, Ótós Rékáé a városrész mostani képét mutatja. Szálkáim Adjon Isten! A nyáron több alkalommal kerültem kapcsolatba a VO- LÁN-nal. Kémem kellett, ami nagyon nehéz, de megérte. Min­den esetben az volt a gond, hogy megérkezett negyvenegyné- hány ember a szekszárdi vasútállomásra és onnét csak pár órás várakozás után tudott indulni Szálkára. Várakozni sem hidegben, sem melegben nem kellemes dolog, kivéve, ha valami belső vágy is feszül ezalatt. Lehet-e gyorsan intézkedni és megszüntetni a várakozást? Lehet. Legalábbis, amikor az ügyeletes szolgálattevő megtudta, hogy milyen céllal indultak a fiatalok a Szálkai Művésztelepre, önzetlenül intéz­kedett és pár perc múlva, már föl is szállhattak az autóbuszra. Szálkáról vissza is több alkalommal megtörtént, hogy ily mó­don segített VOLÁN. Arra is volt példa, hogy csomagot kellett sürgősen eljuttatni a budapesti végállomásra, ahol személyesen vártak rá. Az autóbusz vezetője készséggel továbbította. Legutóbb egy jótékonysági est szálkai szereplőit utaztatta a VOLÁN roppant kedvezményesen Szekszárdra és vissza. Lehetne sorolni a példákat és tudom, ünneprontás, ha meg­jegyzem ellenkező előjellel is. Ide csak annyit, hogy talán ami­lyen az „Adjon Isten, olyan a fogadj Isten!". Ha a VOLÁN-nak reklám az, hogy olykor-olykor ember az embertelenségben, ak­kor tegye meg. Talán nem gazdaságos, de megéri! Ha másért nem, hát azért a köszönetért, amit most sokak nevében tett meg: Decsi Kiss János L i i i

Next

/
Thumbnails
Contents