Tolnai Népújság, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-27 / 277. szám

1993. november 27., szombat GAZDASAG »ÚJSÁG 5 Szabályozott agrárpiacot a termelőkért és a vásárlókért Pár héttel ezelőtt lapunk is közzétette a Juh Terméktanács felhívását, melynek célja a juh- tartók és tulajdonosok, vala­mint az általuk tartott anyaju­hok nyilvántartásba vétele volt. Milyen foganatja lett a felhívásnak, s milyen lépések követték azt? - kérdeztem dr. Hadházy Árpádot, a megyei földművelésügyi hivatal veze­tőhelyettesét. — Országosan összesen 1 549 247 anyajuhot jelentettek a termelők a Juh Terméktanács­nak, amely ennek megfelelően már ki is küldte a juhtartók- nak azt az értesítést, ami az 1994. évi EK élőjuh kontin­gens alapját képezi. Azt az ér­tesítést kell majd a közeljövő­ben meghirdetésre kerülő pá­lyázathoz csatolni. Amennyi­ben a pályázati feltételeknek a juhtartó meg tud felelni, köz­vetlenül is pályázhat, de a ki­értesítő szelvény átadásával megbízhat egy exportálót is a tulajdonát képező élőbárány exportjának lebonyolítására. A Juh Terméktanács javaslatot tesz a garantált felvásárlási árra is, arra a minimum árra, amelyhez a miniszter kvótát rendel, s az így meghatározott mennyiségű és minőségű termék felvásárlására kötele­zettséget vállal. Egyébként a juhtartók bizonyára örömmel veszik, hogy a bejelentett anyajuhok egyedi azonosító számokkal történő tartós meg­jelölését, az MMI által megbí­zott szakemberek fogják elvé­gezni, és az ehhez szükséges krotália (fülbélyeg) és annak behelyezése alkalmával fel­merült költségek nem a terme­lőt fogják terhelni. — A Juh Terméktanács az el­mondottak szerint szabályozza, de úgy is mondhatnám, hogy kor­látozza a termelőket az exportra eladható bárányok számát ille­tően? — Pontosan így van. Azonban az országos hatás­körű terméktanácsoknak ön­magukkal szemben is felelős­ségei bíró, a saját tevékenységi körüket, ágazatukat elég szi­gorúan (ön)szabályozni képes szervezeteknek kell lenniük. — Hogyan szerveződnek, kik­ből állnak a terméktanácsok? — A terméktanácsok az alapanyag-termelők, a felvá­sárlók, feldolgozók, valamint a fogyasztók érdekképvisele­tét tömörítő, önszerveződésen alapuló szervezetek, melyek működését a 11/1993. (III. 24.) FM rendelet szabályozza. A rendelet többek között ki­mondja, hogy terméktanács­ként történő elismerés iránti kérelmet az a szervezet nyújt­hat be, amelyik a termékpá­lyának - azaz egy meghatáro­zott termék termelőinek, fel­dolgozóinak, forgalmazóinak - legalább 35%-át, 1994. április 1. után pedig legalább 51%-át képviseli. Terméktanácsként történő elismerését az azonos, vagy hasonló terméket ter­melő-, feldolgozó, vagy for­galmazó szervezetek és sze­mélyek egyesületeinek szö­vetsége is kérheti, azonban alapfeltétel, hogy a termékpá­lya résztvevőinek érdekeit arányosan képviseljék. Ter­méktanácsként ugyanis az ag­rárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény értelmé­ben csak az a szerv ismerhető el, amely többek között bizto­sítja, hogy ha az azonos vagy hasonló terméket termelő, fel­dolgozó és forgalmazó szer­vezetek és személyek a ter­méktanács alapszabályát ma­gukra nézve kötelezően fo­gadják el, azokat a termékta­nács tagjai sorába felveszi és döntéseinél a termékpálya résztvevőinek arányos szava­zati jogot biztosít. — A terméktanács ezek sze­rint az agrárpiaci szabályozásnak egyedüli meghatározója lesz? — Nem. Az agrárpiaci rendtartásról az előzőekben már említett 1993. évi VI. tör­vény rendelkezik, amelyet az országgyűlés annak érdeké­ben alkotott, hogy a piac sze­replői számára kiszámítha­tóak legyenek a lehetőségeik és az esélyeik, továbbá, hogy a piacgazdaság jogi kereteit ki­építse, a szabályozott agrárpi­acot megtermtse. Az agrárpi­aci rendtartás irányításával, működésével kapcsolatos egyes hatásköröket a földmű­velésügyi miniszter, a Tárca­közi Bizottság, valamint a terméktanácsok látják el. A rendtartás működésének szervezése a földművelésügyi miniszter, illetve az általa lét­rehozott Agrárrendtartási Hi­vatal feladata. — Milyen terméktanácsok alakultak meg eddig? — A törvényi előírásnak megfelelő miniszteri elismerés előtt a vonatkozó kérelmet, valamint az elismerni kívánt szervezet alapszabályát a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzé kell tenni. A közzétételt követő harminc napon belül bárki észrevételt tehet a kérelemmel, illetve az alapszabállyal kapcsolatosan, mely észrevételeket az FM Agrárrendtartási Hivatalához (Budapest, 1055 Kossuth tér 11.) kell elküldeni. A mai na­pig az alábbi terméktanácsok kérelme és szabályzata jelent meg a mezőgazdasági értesí­tőben: Tej-, Toll- és Juh Ter­méktanács, de folyamatban van többféle igény is. M.I. Meg lehet vásárolni, de mégsem? • • Önkormányzaton kívüli bérlemények Lapunk november 24-i számában tájékoztattuk olva­sóinkat az önkormányzati és állami tulajdonú üzlethelyisé­gek megvásárlásának, bérle­tének új szabályairól. Az egyik lényeges passzus értel­mében az említett helyisége­ket a bérlő 1994. január elsejé­től az ettől az időponttól szá­mított három évig jogosult megvásárolni. A lehetőséggel egészen biztos, hogy sok érin­tett kíván majd élni, úgy, ahogy azt egyik olvasónk is tette, aki a napokban éppen ebben az ügyben kereste fel a megyeszékhelyen a polgár- mesteri hivatalt. Ott azonban kiderült, hogy hiába kopogta­tott nagy reményekkel az ille­tékes ajtaján. Az eredményte­len kísérlet után az elkesere­dett ügyfél felkereste a Tolnai Népújság szerkesztőségét, itt várva választ kérdéseire, töb­bek között arra, hogy mi ér­telme van félrevezetni az ol­vasókat. Ugyanezzel a kérdés­sel fordultunk dr. Palkó Lász­lóhoz, a szekszárdi polgár- mesteri hivatal jegyzőjéhez. — Sajnos, nem ismerem a konkrét esetet - hangzott a vá­lasz. — Az újságban megje­lent tájékoztató azonban meg­ítélésem szerint korrekt. Nyil­ván az itt járt ügyfél meg akarta vásárolni az általa bé­relt helyiséget, s amikor beje­lentette szándékát, azt a tájé­koztatást kapta, hogy ilyen he­lyiség már nincs is az önkor­mányzat tulajdonában. S ez valóban így van: ezek a helyi­ségek már egy kft. birtokában vannak. Az önkormányzat ugyanis még a törvény ha­tályba lépése előtt, tehát ez év júliusában átadta az említett helyiségeket, illetve azok túl­nyomó részét ennek a gazda­sági társaságának. Ebből kö­vetkezően az önkormányzat ezekkel a tulajdonokkal nem rendelkezik, így azokat nem is tudja eladni. — Sokakban esetleg felmerül­het, hogy ez a tranzakció nem vé­letlenül bizonyult hasznos, elő­nyös húzásnak... — Nem előnyhöz akartunk jutni, hanem hátrányba nem akartunk kerülni. Ázt látni kell, hogy a forgalmi érték hatvan százalékáért, illetve kárpótlási jeggyel lehetne megvásárolni ezeket a helyi­ségeket. Nem titok, a város biztos bevétele az adó mellett éppen a számos bérlemény. Ki merem jelenteni: ha éppen ezeket kótyavetyélnénk el, akkor szerintem a városnak és a polgárainak okoznánk jelen­tős károkat. Ezért vittük be ezt a vagyontárgykört ebbe a kft.-be. — S a törvény szelleme és be­tűje? — A kihirdetett törvényt természetesen végre kell haj­tania a városi önkormányzat­nak, mely azonban még a ki­hirdetés előtt tette meg az in­tézkedését. Rajtunk kívül egyébként még huszonegy másik önkormányzat is ehhez hasonló elhatározásra jutott. S még valami: információim szerint az Alkotmánybíróság éppen ebbén a témakörben in­tézett hat kérdést a belügymi­nisztériumhoz, illetve a kor­mányhoz. S úgy néz ki, hogy a vételi jogon, valamint az el­adási kötöttségen még az or­szággyűlés is gondolkodik egy sort.-szá­Változik a személyi jövedelemadó A parlament kedden késő este úgy döntött, hogy jövőre az új adótábla szerint 110 ezer forintig lesz adómentes a jövede­lem. Efölött 150 ezer fo­rintig 20, azt követően 220 ezer forintig 25, majd 380 ezer forintig 35 százalék lesz az adókulcs. A 380 ezer forinton felüli rész 550 ezer forintig 40, afö­lött pedig 44 százalékos kulccsal adózik. A jövedelmeket az adó­zók csökkenthetik az egészségügyi és a nyug­díj-hozzájárulással, annak 6, illetve 4 százalékos mértékéig. Szintén adóa­lapot csökkentő tétel a gyermekkedvezmény, amely két gyermekig, gyermekenként havi 400, több gyermeknél pedig gyermekenként havi 600 forintos adóalapcsökken­tést jelent. Jelentős válto­zás, ami az alacsonyabb jövedelműeket érinti, hogy számos szociális jut­tatás a jövőben nem szá­mít bevételnek, vagyis azután adózni sem kell majd. Számos ponton szigo­rodik viszont a termé­szetbeni juttatások és a költségtérítések kezelése az adózás során. így pél­dául a gépkocsi költségté­rítés esetén a számla nél­kül elszámolható érték- csökkenés az eddigi 8-ról 2 forintra csökken. A de­vizaellátmány kezelésénél a szabályozás azt veszi fi­gyelembe, hogy a deviza- ellátmányban részesülő magyar állampolgárok úgy adózzanak, mint a hazánkba jövő külföldi. A költségvetési és önkor­mányzati forrásból kapott ellátmányoknál az alap napidíj másfélszeresét meghaladó díj adóköteles, az 1992. december 15-éig megkötött szerződések alapján elrendelt kikülde­téseknél pedig az alap napidíjnak a 70 százalékát meghaladó, egyéb kikül­detések esetén a napidíj­nak a 30 százalékát meg­haladó része adózik az összjövedelemmel össze­vontan. A személyi jöve­delemadó-törvényben is megjelent a minimumadó vagyis az szja szerint adózó magánvállalkozók is az árbevételük alapján kötelezettek adófizetésre, akkor is ha veszteségesek. A mezőgazdasági kister­melők esetében ugyanak­kor a javaslat szerinti 850 ezer forintos határt 1 mil­lió forintra emelték dön­tésükkel a képviselők, vagyis 1 millió forintos árbevételig nem kell adót fizetniük a mezőgazda- sági kistermelőknek. Ugyanakkor számukra is előírták a nyilvántartás­vezetési kötelezettséget. A kormány szándékainak megfelelően a képviselők 20-ról 10 százalékra csök­kentették a forintbetétek kamatát terhelő forrásadó mértékét, ugyanakkor egy új adónem bevezeté­séről is döntöttek, amikor a 10 százalékos kama­tadó-fizetési kötelezettsé­get kiterjesztették a devi­zabetétekre is. Hogy áll a Népbolt pri vatizációj a? Mint arról már lapunkban hírt adtunk, a Tolna Megyei Népbolt Rt. privatizációjára pályázatot hirdetett az Állami Vagyonügynökség. Ä privatizációval kapcsola­tos kérdéseinkre dr. Konja Krisztina, az ÁVÜ munka­társa válaszolt. —- Jelenleg milyen stádium­ban van az rt. privatizációja? — Az ÁVÜ igazgatótaná­csa két héten belül dönt az rt. privatizációjáról — A részvénytársaságnak hány üzletéről van szó? — A részvénytársaságnak 27 üzlete tartozik a privatizá­ció körébe. — Milyen nagyságú az rt. vagyona? — A Népbolt Rt. alaptőkéje 328 mülió 400 ezer forint. — Mely cégek között oszlik meg az rt. jelenlegi alaptőkéje és milyen százalékos arányban? — Az Állami Vagyonügy­nökség 52,2 százalékban, a Magyar Befektetési és Fejlesz­tési Részvénytársaság 15,23 százalékban, a területileg érin­tett önkormányzatok 8,5 szá­zalékban és a dolgozók mint­egy 24,1 százalékban része­sednek az alaptőkéből. — Hány pályázat érkezett a privatizációra és hogyan minó- síthetóek ezek? — Erre a kérdésre az Ál­lami Vagyonügynökség csak a pályázat elbírálását követően ad választ. A pályázatra egyébként több kedvező, megalapozott ajánlat érkezett. — Az ÁVÜ könnyű döntés előtt áll-e az rt. privatizációja ese­tében? — A döntés azért nehéz, mert - a vételáron kívül - szakmai és foglalkoztatáspoli­tikai szempontoknak is meg kell felelni. A társaság leendő tulajdonosa felelős az ott dol­gozók munkahelyének meg­tartásáért és azért, hogy a tár­saság képes legyen a régióban jelenlévő versenytársak között az eredményes működésre. — Lehetséges-e, hogy az rt.-nek nem minden üzlete ennek a pályázatnak a során kerül pri­vatizálásra? A szekszárdi Korzó áruház esetében az a hír járja ugyanis, hogy már egy hete meg­vásárolta valaki. — Igen, lehetséges, hiszen erre a gazdálkodó szervezetre is vonatkozott az 1990. évi LXXIV. törvény, azaz az elő­privatizációs törvény, mely­nek keretében 20 üzletet érté­kesítettek, biztosítva a kisvál­lalkozók tulajdonszerzését, egyben jelentős bevételt te­remtve ezzel az államnak. Az rt. jelenlegi privatizációja az 1992. évi LTV. törvény szerint zajlik. Ennek megfelelően írt ki pályázatot az ÁVÜ megbí­zottja az állami tulajdonú részvénycsomagra. Az említett áruház eladásá­ról az Állami Vagyonügynök­ségnek, illetve az rt. ügyve­zető igazgatójának nincs tu­domása. A részvénytársaság üzleteinek eladásához egyéb­ként közgyűlési hozzájárulás szükséges. venter A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 147,20 150,00 ausztrál dollár 65,58 66,82 belga frank (100) 274,76 279,42 dán korona 14,62 14,88 finn márka 16,95 17,35 franda frank 16,76 17,04 görög drachma (100) 40,30 41,14 holland forint 51,66 52,52 ír font 139,61 142,21 japán yen (100) 91,45 92,65 kanadai dollár 74,40 75,80 kuvaiti dinár 331,99 337,49 német márka 58,00 58,96 norvég korona 13,35 13,59 olasz líra (1000) 58,57 59,85 osztrák schilling (100) 824,81 838,41 portugál escudo (100) 56,71 57,81 spanyol peseta (100) 70,92 72,44 svájci frank 66,10 67,18 svéd korona 11,78 12,04 USA dollár 99,14 100,70 ECU (közös piac) 111,45 113,41 Vizsgálat a Vegyépszemél A privatizációért felelős tárca nélküli miniszter vizsgá­latot rendelt el a Vegyépszer Rt. ügyében, mert visszaélé­sekről érkezett bejelentés hozzá. Szabó Tamás levélben arra kérte Pongrácz Tibort, az ÁV Rt. igazgatótanácsának elnökét, és Csépi Lajost, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóját, hogy a vizsgálatot követően - amennyiben indokolt - tegye­nek javaslat büntetőeljárás kezdeményezésére. Csökkenő olajárak Csaknem fél dollárral zuhantak a világpiaci olajárak a Kőolajexpor­táló Országok Szervezete (OPEC) miniszteri érte­kezletének nyitónapján, tükrözve a túltermelés visszafogásának kérdésé­ben kialakult vitát. A konszenzus jelei a Reuter szerint szerda reg­gelig még nem mutatkoz­tak: a legnagyobb expor­tőrnek számító Szaud-Arábia egyelőre nem állt elő semmiféle kezdeményezéssel a napi 24,52 millió hordónyi összkitermelést engedé­lyező globálkvóta további csökkentésére. Egyes OPEC-en belüli vélemé­nyek szerint nem is taná­csos újabb mérséklés gondolatával foglalkozni, mivel a termelés visszafo­gása nyomán a szerveze­ten kívüli termelők jutná­nak nagyobb piaci szelet­hez. A londoni szabadpia­con a világszabványnak tekintett Brent Blend olaj­féleség hordója kedden - 47 centes zuhanás után - már csupán 15,40 dollárba került. Kárpótlási jegyek a tőzsdén November harmadik heté­ben a kárpótlási jegyek tőzs­dei átlagára „szédületes tem­pót diktált": a hétfői 658 forin­tos átlagárról pénteken 719 fo­rintos átlagárra emelkedett. A hétfői nyitó ár még csak 655 forint volt, míg pénteken a záró ár már 720 forintot ért el. Hétszáz forint feletti árakon utoljára májusban kötöttek üz­leteket a tőzsdén. Ezen a héten összességében 181 üzletkötés­ben 119,226 millió forintos forgalmat realizáltak a bró­kercégek a kárpótlási jegyek­ből. A legkevesebb üzletet, 15-öt, hétfőn kötötték a bróke­rek. Ekkor volt a legalacso­nyabb a forgalom, 7,8 millió forintot ért el. A legtöbb üzlet csütörtökön született, a bróke­rek e napon 50 üzletet realizál­tak. A legnagyobb forgalom csütörtökön alakult ki 33,683 millió forinttal. A tőzsdei sza­kértők arra vezetik vissza az áremelkedést, hogy a közel­múltban egyre keresettebb részvénycsomagokat ajánlot­tak fel kárpótlási jegyek elle­nében történő cserére. Stagnálnak a devizaszámlák Az elmúlt hónapban csak minimális mértékben, 400 millió forinttal emelkedett a lakossági devizaszámlák fo­rintértéke. A Magyar Nemzeti Bank­ban a hét elején elmondták, hogy október végén 198,1 milliárd forint - mintegy 2 milliárd dollár - értékben vezettek lakossági deviza- számlákat. Az elmúlt hó­napban a befizetés 35,4 mil­liárd forintot, a kifizetés pe­dig 35 milliárdot tett ki a konverziókkal együtt. A 400 milliós növekedés csak az időarányos kamatok jóváí­rásának köszönhető. Az idén január 1. és októ­ber 31. között mintegy 46 milliárd forinttal növekedett a lakossági devizaszámlák forintértéke, az emelkedés fele azonban a forintleérté­kelésekből származik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents