Tolnai Népújság, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-22 / 272. szám
4 »ÚJSÁG SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE 1993. november 22., hétfő Rózsa Ferenc után I. Béla Ismét hiánypótló A városi önkormányzat döntése értelmében augusztus óta viseli az egykori Rózsa Ferencről elnevezett szakközépiskola I. Béla Király nevét. A névadó ünnepségre december elején kerül sor. Az iskolában azonban nemcsak a név, a profil is megváltozik: gimnáziumi osztályok indulnak és bevezetik a technikusképzést. Rejtett értékeink Csók István művészete Mindezekről az intézmény igazgatójával, dr. Póla Károllyal beszélgettünk. — A névtelenség egyben szürkeséget is jelentene - kezdte az igazgató - és egy profilját váltó iskola esetében szerencsésebb, ha általánosabb körből választ nevet. így jutottunk el I. Bélához, aki az itteni apátság megalapításával jelentős szerepet játszott a város életében. — Mi indokolta a profilváltást? — A környezetünkben lezajló változások szinte sokkolták a középiskolákat. Az ipar jelentős visszafejlődése jelezte számunkra, hogy ennyi szakmunkásképzőre valószínűleg nem lesz szükség. — Az új oktatási törvény végrehajtása során kialakuló struktúrában hol találja meg a helyét az Önök iskolája? — A törvény kitolja két évvel - 16 éves korig - az általános képzés határát. Ebből következik, hogy a szakképzést csak ez után lehet elkezdeni. Négyszázzal kevesebb nyolcadikos végez ebben a tanévben, ez 13 középiskolai osztály. Ez az iskola - ami egyébként egykor eredetileg gimnáziumnak készült, csak közben módosították az elképzelést - legyen ismét hiánypótló. Egyrészt azzal, hogy a megye- székhely második gimnáziumaként működjön, másrészt, hogy a megyében végzett bármely gimnazistának kínálunk technikusképzést. Ez utóbbiból még a Dél-Dunán- túlon sincs kínálat. Másrészt sok fiatal számára jelenthet perspektívát, akiknek ez a félfelsőfok a gimnáziumnál konkrétabb végzettséget jelenthet. '94-ben indulhat az érettségizettek számára elektronika és gépészet szakon technikus képzés, amelyben töményen szakmai tárgyakat tanulhatnának a diákok, idegen nyelveket magas óraszámban és a gazdasági viszonyokat megismertető vállalkozói, menedzselésssel és piackutatással kapcsolatos ismereteket tanulhatnának. — Itt a szakképzésnek vannak hagyományai. Mennyiben követése illetve meghaladása a korábbi oktatásnak. — Ez volt az első iskola, amely a szakma mellé érettségit is adott Tolna megyében. Most az érettségire épülő technikusképzést honosítja meg. Azonban sajnos kevesebb szakmában, mert a felsoroltakon kívül műszerészeket és épületgépészeket is képezett még. Négy szakmában azonban igényes technikával nem tudjuk megoldani a képzést - itt darabonként több- százezer forintos berendezésekre kell gondolni -, és félő, hogy ennyi fiatal nem is jelentkezne hozzánk. Egyébként érdeklődnek az általános iskolások: 130 gyermek jött el hozzánk a nyűt napunkra. — Mennyire lesz átjárható az új rendszer. Azaz, aki a 9., 10. osztályra marad az általános iskolában, az tud-e itt magával valamit kezdeni? — Nem tudnék rá válaszolni. Én azt vallom, hogy ahol megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel rendelkező iskolák vannak, ott maradjanak a gyerekek a nyolcadik osztály végéig. A pátyolga- tásban is elfárad a diák, és a gyerek ismertsége fontosabb lesz, mint a teljesítménye, hiszen hatéves kora óta ismerték. Félek, hogy a kilencedik, tizedik osztály a gyenge motivációjú - nem feltétlenül gyenge - tanulók gyűjtőhelye lenne. — Sehol nem lenne indokolt? — De igen. Szekszárd oktatási koncepcióját összeállítva mi is azt mondtuk, hogy a városban egy iskola vállalja. — Hogyan határozzák meg viszonyukat a Garay gimnáziumhoz? — Nem konkurálni akarunk vele, hanem egy másik alternatívát kínálunk fel a diákjainknak. Nálunk amellett, hogy általános gimnáziumi osztályokat indítunk, a diákok tanulhatnak számítástechnikát és ábrázoló geometriát, a második osztály végén pedig választhatnak a humán vagy a reál képzés között. Elképzelhetőnek tartom, hogy a két intézmény versengés helyett együttműködjön oly módon is, hogy a mi diákjaink járhatnának a Garayban szervezett fakultációs foglalkozásokra és viszont. Egy ilyen kis városban ennyi bölcsességet - azt hiszem - elvárhatnak tőlünk a polgárok. Hangyái Hajdan 120 éve, 1873. november 19-én Milyen tanintézet legyen Szegzárdon? címmel vitacikket jelentetett meg a Tolnamegyei Közlöny s a vincel- lérképezde létesítését szorgalmazta a polgári iskola mellett. 110 éve, 1883. november 26-án született Babits Mihály, a magyar irodalom meghatározó jelentőségű alkotója. Két nap múlva a megyeszékhelyre érkezik az első vonat, amelynek ekkor volt a „műtanrend- őri bejárása". 100 éve, 1893. november 26-án a Tolna vármegye két felhívást tett közzé: az egyikben a Garay-szobor 1896-ra való felállítását sürgeti, a másikban Simontsits Béláné kér a népkonyha számára adományokat, „hogy a küszöbön álló kereset nélküli évszak gondteljes napjain, a mostoha körülmények folytán megsokasodó szegzárdi szegénység számára a népkonyhának annyi könnyet letörlő áldását mentül hatékonyabbá tenni igyekezzem". 90 éve, 1903. november 22-én a király Bezerédj Pált a főrendiház tagjává nevezte ki. 85 éve, 1908. november 28-án a Közérdek László Géza helybeli főgimnáziumi tanár Toldi című színművéből közölt részletet. 80 éve, 1913. november 22-én a nőegylet műsoros estélyt rendezett, amelyen bemutatták a Pillangókisasz- szonyt is; a címszerepet Wigand Janka, Pinkerton hadnagyot a későbbi polgármester, Wendl István alakította. 75 éve, 1918. november 28-án adta hírül a Tolna vármegye és a Közérdek, hogy Szekszár- don a statárium elrendelését tervezik. 55 éve, 1938. november 23-án a városháza nagytermében megalakította helyi csoportját a Légoltalmi Liga. Krónikás Kilencven éve, a Tolna vármegye 1903. november 22-i számában két hír jelent meg: „Héjjus Éva a királynál. Nem ugyan személyesen, hanem remekül megfestett képmásában került Héjjus Éva őcsényi fiatal menyecske a király elé. Csók István a nyáron festett Tiltott gyümölcs cím alatt egy kedves kis képet, melyet Héjjus Éva éppen a szentegyházból hazajövet beoson a szobába s a tulipános ládában levő kosárból kecses mozdulattal kiesen egy szép piros almát s azt ingerlőén hamis- kás mosollyal készül megízlelni. Ez a bájos kép, melyet a művész a mostani téli képtárlaton mutatott be, megtetszett az ő felsége a király részére válogató bizottságnak is és megvette a magyar király számára s a budapesti királyi palotában lesz elhelyezve. Örvendünk Csóknak ezen újabbi nagy sikerén és örvendünk azon is, hogy Sárközünk magyar népe az ő festői díszes öltözetében bevonult a magyar király palotájába". A másik hír így szólt: „A Sárközi keresztelő Szekszárdon. Csók István hírneves festőművészünk képét, a Sárközi keresztelőt, mely a fővárosi múlt évi téli képkiállítás egyik kiváló festménye volt, s melyet a kormány megvásárolt, Wosinsky Mór múzeumigazgató közbenjárása folytán a közoktatási miniszter vármegyénk múzeumának ajándékozta. A nagybecsű festmény múzeumunk egyik díszét fogja képezni s helyi érdekű vonatkozásánál fogva is bizonyára nagy érdeklődést fog kelteni". A művész és megyénk életében egyaránt jelentős események együttesen ösztönöznek a kérdésre: mit jelentett Csóknak Tolna megye s mit szűkebb hazánknak a festő? Az 1865-ben Pusztaegresen, régi kálvinista molnárcsaládba született fiúból apja „urat akart faragni" - ahogy dr. Lázár Béla írja, de a fiú a szabadba és a szabadságra vágyott, s így az átbukdácsolt középiskola után Budapestre, a mintarajziskolába kerül, ahol főleg Székely Bertalan volt rá nagy hatással. Ezután Münchenben, a kor nagy tekintélyű tanáránál, Löfftznél éri csalódás. Tökéletes rajzáért elismerés helyett kioktatás a jutalom. „Olyan igába fogott barom lettem - írta Csók egyik akkori levelében -, mint a többi, elbutítva végleg az impozáns tekintély által, aki elég lelküsmeretlen volt (vagy talán elvakult) a világ összes tájairól odasereglett, köztük egy csomó igazi talentumnak szabad fejlődését megakadályozni." Párizsban is ez folytatódott, amit Csók a túlzott tekintélytisztelettel és kötelességtudással magyaráz. Szerencsére itt már más élmény is éri: Bastien-Lepage és Dagnan-Bouveret ez időben kezdi festeni saját népét a krumplipucoló és szénagyűjtő lányoktól a breton parasztokig. Párizsban 1891-ben még csak harmadik díjat kap, de hamarosan Antwerpenben és 1900-ban már a párizsi világ- kiállításon is aranyérmet. Közben rájön arra, hogy az ő színszerelme, nemes egyszerűségű kompozíciója, amit szinte ösztöneivel hozott, a legmodernebb irányzatok édestestvére. így bukkan Sárközre, amely évekig bűvöletben tartja: hol az őcsényi református papiak vendége, hol a szőlőhegyen időz, (hogy a Mézevést megfesse). A világháború első évében mutatja be a Műcsarnok gyűjteményes kiállítását, s bár a kor elismert művésze, majd csak 1920-ban, 55 éves korában lesz a legidősebb újdonsült professzor a Képzőművészeti Főiskolán. „Róla a növendékek tudták, hogy a magyar művészek közül ő kapta a legtöbb aranyérmet itthon és külföldön is. Tudták, hogy a firenzei Uf- fizi-képtár fölkérte, hogy híres önarckép-gyűjteménye számára fesse meg önarcképét ..." - írja róla Lyka Károly. A második vüágháború után megfáradtán még többször vendége a tolnai tájnak: 1947-ből dunaföldvári képei a legszebbek és legismertebbek. Korszakokon átívelő élete 1961-ben ért véget, de talán még ma sem fogtuk föl menynyit tett megyénkért azzal, hogy népi és táji szépségét a magyar és ezen keresztül az egyetemes képzőművészetbe emelte. Dr. Töttős Gábor Egy lehetséges válasz a hogyan tovább?-ra PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Hőgyészi Állami Gazdaság az Állami Vagyonügynökség egyetértésével egyfordulós, nyilvános pályázatot hirdet a vállalat állami tulajdonban lévő vagyontárgyainak, ingatlanjainak megvásárlására Az ingatlanok megnevezése, jellemzői, irányára: Megnevezés: Sorszám: 1. Magtár-magtisztító, Hőgyész (műemlék jellegű, 60.646 m2 osztatlan közös tulajdonú belterületi telek, 24.798 m2 telekhasználat, 6.536 m2 ép. haszn. alapterület): Alkatrész raktár, Hőgyész (60.646 m2 osztatlan közös tulajdonú belterületi telek, 5.619 m2 telekhasználat, 1.340 m^ép. haszn. alapterület): Juhtelep, lakóép. haszn. alapterület): Szarvasmarha istálló, Lengyel (műemlék jeli., osztatlan belterületi telken 700 m2 ép. haszn. alapterület): Sertéstelep, Lengyel Miklós-major (14.607 m2 telek, 1.629 m2 termelő ép. haszn. alapterület): Baromfitelep és növendékmarha istállók, Csemyéd-puszta (69.146 m2 telek, 3.473 m2 termelő Pályázati irányár: Rudolf-puszta (33.436 m2 telek, 396 m2 termelő ép. haszn. alapterület és 296 m2 5.900.000 Ft+áfa 7.500.000 Ft+áfa 1.965.000 Ft+áfa 1.000. 000 Ft+áfa 3.500.000 Ft+áfa 6.000. 000 Ft+áfa 6.000. 000 Ft+áfa ) 8.000. 000 Ft+áfa sorházban, (3.949 m2 osztatlan közös tulajdonú telken) 1 db 45 m2 80.000 Ft+áfa 50.000 Ft+áfa 60.000 Ft+áfa 105.000 Ft+áfa 95.000 Ft+áfa 120.000 Ft+áfa 50.000 Ft+áfa 5. 6. ép. haszn. alapterület): 7/A. Odányi pince és szőlőültetvény (5.670 m2 telek, 288 m2 ép. haszn. alapterület, 4 ha 1.442 m2 szőlőültetvény+termőföldterületre bérleti jog, szilárd burkolatú bekötő út): 7/B. Odányi pince és szőlőültetvény (5.670 m2 telek, 288 m2 ép. haszn. alapterület, 4 ha 1.442 m2 szőlőültetvény+termőföldterületre tulajdonjog, szilárd burkolatú bekötő út): 8. Csernyéd-pusztai 5 lakásos sorházban (3.065 m2 osztatlan közös tulajdonú telken) a. 1 db 73,12 m2 haszn. alapterületű lakás: b. 1 db 45,92 m2 haszn. alapterületű lakás: c. 1 db 47,58 m2 haszn. alapterületű lakás: 9. Ikerlakás, Juhé-puszta: a. 1 db 62,5 rrr haszn. alapterületű lakás 1.262 m2 telekkel, melléképülettel: b. 1 db 62,5 m2 haszn. alapterületű lakás 1.038 m2 telekkel, melléképülettel: 10. Kisdorog/László-majorban, sorházban (1.729 m2 osztatlan közös tulajdonú telken) 1 db 46 m2 haszn. alapterületű lakás: 11. Lengyel/Miklós-majorban haszn. alapterületű lakás: 12. Lengyel/Dózsa-majorban, kétszintes épületben (épület alatti telek tulajdonhányaddal) 1 db 55 m2 haszn. alapterületű lakás: 120.000 Ft+áfa 13. Lengyel/Dózsa-majorban, sorházban (épület alatti telek tulajdonhányaddal): 120.000 Ft+áfa a. 1 db 47 m2 haszn. alapterületű lakás: 80.000 Ft+áfa b. 1 db 64 m2 haszn. alapterületű lakás: 60.000 Ft+áfa A fenti vagyontárgyak megvásárlására készpénzes és reorganizációs hitelkonstrukció igénybevételével tett ajánlatot fogad el a pályázat kiírója. A vagyontárgyak megvásárlására kárpótlási jegy is igénybe vehető az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában érvényes tőzsdei árfolyam figyelembe vételével. A pályázat benyújtásának határideje: 1994. január 10. A pályázat benyújtásának helye: Hőgyészi Állami Gazdaság központi iroda titkárság (7191 Hőgyész, Ady E. u. 4.) A vételi szándék bizonyítására pályázati irányár 5%-át az ajánlattevőnek a pályázat benyújtásának határidejéig letétbe kell helyeznie a Hőgyészi Állami Gazdaság pénztárába. A pályázónak 60 napos ajánlati kötöttséget kell vállalnia. A pályázat kiírója a benyújtási határidő lejártától számított 15 napon belül értesíti a pályázókat a pályázat eredményéről. A pályázat kiírója és az ÁVÜ fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. Jelen pályázati kiírás elválaszthatatlan részét képezi az ajánlat szempontjából részletes adatokat tartalmazó tenderfüzet-összeállítás, mely titkossági nyilatkozat ellenében megvásárolandó 3.500 Ft+áfa értékben az alább megjelölt címen. A Hőgyészi Állami Gazdasággal megkötendő adásvételi szerződés érvényességének feltétele a szerződés ÁVÜ általi jóváhagyása. A jelen pályázati felhívásban nem szabályozott kérdésekben az ÁVÜ versenyeztetési szabályzatának rendelkezései irányadók. A pályázat meghirdetésével egyidejűleg az ingatlanok főbb adatairól és jellemzőiről információk beszerezhetők és a tenderfüzet megvásárolható az alábbi címen: Hőgyészi Állami Gazdaság Manhalt Ignác műszaki osztályvezető 7191 Hőgyész, Ady E. u. 4. Tel.: 74/388-222. Fax: 74/388-006 (4104S) Csók István: Sárközi keresztelő Várjuk további észrevételeiket, javaslataikat, információikat A Szekszárd és környéke oldalakat szerkesztette: Hangyái János i i i
