Tolnai Népújság, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-18 / 269. szám

4 KÉPÚJSÁG PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1993. november 18., csütörtök „Város-képek” Pakson Piaci pillanatkép Hírek innen-onnan Tároló, kiégett fűtőelemeknek Helytörténeti előadás A dunakömlődi faluházban november 25-én, csütörtökön, délután 16 óra 30 perckor „Dunakömlőd a középkorban és az újkorban" címmel tart előadást dr. Németh Imre helytörténész. Videó-kínálat A paksi művelődési köz­pont könyvtárának videotéká­jában megtalálható új filmek közül kettőt szeretnénk aján­lani az érdeklődőknek. Az egyik a világhírű cseh ren­dező, Milos Forman alkotása, a Fekete Péter. Ez a fűm 1964-ben készült, s megtalál­hatóak benne a rendező mű­vészetének jellemzői: a hét­köznapok felfedezése, a ben­sőséges emberábrázolás, az erős kritikai érzés, a frázisok és a valóság közötti ellent­mondás bemutatása. A másik újdonság Radványi Géza megrázó erejű alkotása, a Valahol Európában. A ma­gyar filmművészet klasszikus darabja a háború utáni idők­ben játszódik, főszereplői csa­vargó, szülők nélkül maradt gyerekek, akik az országban kóborolnak, cipelve magukkal az átélt borzalom nyomait és következményeit. Fiatalok figyelmébe Két paksi fiatal, Lovászi Endre (Energetikai Szakkép­zési Intézet) és Kiss Katalin (Garay János gimnázium) el­határozta, hogy a művészet­hez, irodalomhoz kedvet érző Tolna megyei diákok alkotá­sait összegyűjtik, és egy kiad­vány formájában közzéteszik. A kiadványba való bekerü­lés feltételeiről, valamint a művek beküldésének határi­dejéről lapunk szombati szá­mában, a Kis Generáció című összeállításban találják meg az érdeklődők. Találd meg önmagad! A paksi művelődési központ­ban szombatonként frizura, smink, kozmetikai és öltözkö­dési tanácsadás várja azokat, akik szeretnék végre megta­lálni az egyéniségükhöz illő stílust. Megnyílt az iroda A Kereszténydemokrata Néppárt paksi szervezete a Deák Ferenc utca 20. szám alatt nyitotta meg irodáját. Az érdeklődőket hétfőn és csütör­tökön várják 17-19 óráig, va­lamint kedden 9-11 óráig. Tíz évvel ezelőtt a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése tech­nikailag megoldott volt, ám a társadalom nem igazán fo­gadta el az atomtemetők szükségességét. Mára válto­zott a helyzet, az atomenergiát használó országok nagy ré­szében a társadalom elfogadja a hulladék elhelyezésének rendszerét, sorra nyílnak meg a tárolók. A nagy aktivitású anyagok, (melyek az atomerőművi fű­tőelemek újrafeldolgozásából származnak) illetve a kiégett, de nem újrafeldolgozott fűtőe­lemek tárolásához tulajdon­képpen a technika adott, ám ismét a társadalom nem akarja elfogadni. A fentieket Rónaky József, Paks város önkormányzati képviselője, atomerőműves szakember fejtette ki. A paksi atomerőmű a hazai villamos­energia fogyasztás közel 50 százalékát fedezi, tehát megál­lapíthatjuk, hogy az erőmű az ország szempontjából nézve - nélkülözhetetlen. — Hogyan oldották meg idáig a kiégett fűtőelemek sorsát? — Nem okozott gondot, mivel az ezeket tartalmazó kazettákat a volt Szovjetuni­óba, később Oroszországba szállítottuk vissza, ahol a ka­zetták újrahasznosításra ke­rültek. Az ezután visszama­radó, még mindig igen aktív hatású hulladékot átmeneti tárolókban helyzeték el. A be­következett politikai-gazda­sági változások hatására bi­zonytalanná vált a fűtőelemek visszaszállítása. Most úgy áll a helyzet, hogy ha itt, Pakson a reaktor melletti pihentető me­dence megtelik a kiégett ka­zettákkal, az erőmű üzemvi­tele veszélybe kerül. Ennek elkerülése miatt készíttettünk egy angol céggel egy tervet, egy Pakson létesítendő átme­neti fűtőelem-tárolóról. — A nyugati országokban mi­lyen megoldásokat részesítenek előnyben ? — A két európai nukleáris hatalom - Nagy-Britannia és Franciaország - az újrafeldol­gozás technikáját választotta. Az oroszokon kívül csak en­nek a két országnak van újra- feldolgozó-üzeme a kontinen­sen. A svédek az átmeneti tá­rolást, később az újrafeldolgo­zás nélküli végleges elhelye­zést választották. A németek, pénzért, az angol és a francia újrafeldolgozó-üzemekben hasznosíttatják a kiégett fűtőe­lemeket, a visszamaradó nagy aktivitású hulladékot pedig átmeneti tárolóban helyezik el. Az újrafeldolgozás rendkí­vül drága technológia, az át­meneti tárolás ennél lényege­sen olcsóbb. A végleges meg­oldás - amit a világon idáig még sehol sem alkalmaznak - a nagy aktivitású hulladék el­helyezése valahol mélyen a föld alatt. — Magyarország számára milyen lehetőség van ebben a te­kintetben? — A nukleáris szakma azon dolgozik, hogy a társa­dalom számára is elfogadható végleges tárolási módot dol­gozzanak ki. Ezek a kutatások igen költségesek, és az ország ebben soha nem tud élen járni. Kis ország vagyunk, csak azt tehetjük, hogy miközben át­meneti tárolót létesítünk, fi­gyelemmel kísérjük a nemzet­közi kutatási eredményeket, figyeljük, mit tesz az ügyben érintett többi ország. — Kérem, beszéljen még a Pakson létesítendő átmeneti táro­lóról. — A már említett, angol szakemberek által készített terv honosítása, zsűrizése megtörtént. Elkészült a kör­nyezeti tanulmány. A létesít­mény engedélyezési folya­mata előkészítés alatt áll. Nem lesz könnyű, mert az új politi­kai rendszerben, az új jogsza­bályi viszonyok között ez lesz az első jelentős nukleáris léte­sítmény, amelynek 1995. tava­száig fogadnia kellene a paksi atomerőmű kiégett kazettáit. — Kit terhel ez a beruházás? — Direkt módon az atome­rőmű részvénytársaság költ­ségvetését. Ez a beruházás egyébként az erőmű éves ár­bevételének mintegy 10 száza­léka. — Ismerve a nukleáris ipar történetét, felvetődött más orszá­gokban is, hogy ilyen vagy ha­sonló létesítményt befogadó tele­pülés valamiféle kompenzációban részesül. — A kompenzáció nem a megfelelő szó. Több okból sem, de főként azért, mert nem fejezi ki a dolog lényegét. Az erőmű ezt lakossági támo­gatásnak nevezi. A tároló léte nemcsak Paksot, hanem még 12 települést érint. — Ez a támogatás milyen nagyságrendet képvisel, s foly- nak-e már a tárgyalások az érin­tett települések önkormányzatai és a PA Rt. között? — A tárgyalások folyamat­ban vannak, a támogatás vo­lumene pedig a beruházás ér­ték több százalékát teszi ki. Az erőmű nem „megvásárolni" akarja a lakosságot, s ennek a fordítottja sem merült fel vé­leményem szerint még soha egyik önkormányzatban sem. Természetes, hogy az erőmű azt kívánja, hogy Pakson, ahol a dolgozói zöme él, megfelelő legyen az infrastruktúra, de ugyanez vonatkozik például Dunaszentgyörgyre, vagy a Duna túlsó partján lévő tele­pülésekre. — Mint önkormányzati kép­viselő, a gazdasági bizottság tagja, véleménye szerint a város mit tud mindebből profitálni? — Bármely paksi polgár kapásból tudna mondani né­hány olyan infrastruktúrát érintő beruházást, melyre a közlejövőben szükség lenne. Csak egy két példa: az új, IV. számú általános iskola kivite­lezése, egy kicsi, de megfele­lően felszerelt regionális kór­ház, vagy egy, a várost elke­rülő út. eördögh Bikácsról érkezett Szeretnénk köszönetünket kinyilvánítani lapjukban a bi- kácsi önkormányzat polgármesteri hivatalának. Nagy örömünkre szolgált, hogy biztosították az ingyenes napköziotthonos ellátást ebben az évben is az óvodában 28 gyerek számára. Sokat segített rajtunk, szülőkőn, és hálásak vagyunk érte! Szeretnénk, ha mások is értesülnének erről a pozitív kez­deményezésről, mely nem rekedt meg az elhatározás szint­jén. A bikácsi óvodások szülei és az óvónők Unitárius konferencia A Magyarországi Unitárius Egyház a közelmúltban kon­ferenciát tartott Budapesten, az 1568-as tordai országgyűlés vallás- és lelkiismereti sza­badságot biztosító határoza­tának ma is élő üzenete volt a téma. Az európai közművelődés gyöngyszemének tartott do­kumentumról, hitről és vallás­ról, az Istennel való kapcsolat­ról, valamint a konferencia ta­nulságairól a jövő heti Paks és környéke összeállításban ol­vashatnak interjút Sipos Lá­szlóval, a rendezvény paksi résztvevőjével. Irodát nyitottak a fiatal demokraták Ahhoz, hogy a következő parlamenti választásokon a paksi fiatal demokrata képvi­selőjelöltek éséllyel indulhas­sanak, megvalósítható prog­ram és mindezeket kiválóan megtestesítő személy szüksé­ges - egyebek között ezt mondta az elmúlt héten a FI­DESZ paksi választókerülete irodájának bemutatásai al­kalmából rendezett sajtótájé­koztatón Barnabás István, a paksi fiatal demokraták el­nöke. Barnabás István a két ügy­vivővel, Pesthy Gergellyel és Styaszny Lászlóval bemutatta az iroda működését a tájéko­zódó vendégeknek, közöttük Bor Imre polgármesternek. Kérdésünkre Bor Imre el­mondta, a megbeszéléseken egyetértettek abban, hogy a választásokra a közös SZDSZ- FIDESZ megállapodásoknak megfelelő, konkrét, helyi vi­szonyokra alkalmas megálla­podást fognak kötni a válasz­tási kampány kezdetéig. Egyetértettek abban is, hogy mindkét párt külön jelöl­tet indítson az országgyűlési választásokon. A két párt ve­zetői tájékoztatják egymást a jelöltkiválasztás állásáról is. A tájékoztató során szó esett aktuális önkormányzati kérdésekről, a város 1994. évi költségvetéséről, amely előre­láthatóan hasonló lesz az ide­ihez. e. g. Tsz székházból iskola Ha lesz pénz és összefogás, ősztől lesz iskola is Madocsán Három évvel ezelőtt készült el - úgy ahogy, hiszen a belső munkálatok még hiányoznak - a tsz székház Madocsán. Kö­rülbelül akkorra, amikor kide­rült a szövetkezet átalakulása miatt igazán luxus lenne ek­kora épületet fenntartani. A munkálatokat már be sem fe­jezték, ezért maradt minden „félkész" állapotban. Mi le­gyen az épülettel? Volt sokáig dilemma a faluban. Az önkormányzat ugyan érdeklődött utána, mert már akkor felvetődött, hogy jó lenne a régi, felújításra szoruló egyik iskolaépület helyett, de megegyezés hiányában az üz­let elmaradt. A napokban kaptuk a hírt, hogy a hosszú huzavona után megoldás született. Ez ügyben kerestük fel Szabó Józsefet, Madocsa polgármesterét.- Több mint egy évet várt ez a megegyezés, anyagi né­zetkülönbségek miatt nem tudtunk dűlőre jutni.- Most mennyiért vásárol­ták meg a tsz-től az épületet?- Tizenegy milüó forint plusz áfa, összesen 13 millió 750 ezer forint volt az ára. Eb­ből kifizettük egy összegben közel a felét, a fennmaradó összeget pedig három egyenlő részletben, márciusig kell kifi­zetni.- Mi az oka annak, hogy ennyi idő után, végre most mégis megszületett az egye­zség?- Egy tornatermet szeret­tünk volna mindenképpen felépíteni mégpedig a szóban forgó épület mellé, mert ott volt rá területünk. A tsz ezt csak úgy volt haj­landó elfogadni, ha megvásá­roljuk a székházat is. Eddig két féle ingatlanszakértői vé­lemény volt a kezünkben, az egyik, amit még annak idején a tsz kérésére készítettek, 9 millió 135 ezer forintra be­csülte az épületet. Ezt kevés­nek ítélték a szövetkezet veze­tői és újabb szakértőt kértek fel, immár az Alföldről, ők 12,8 millióra értékelték a fél­kész székházat. Ezt viszont mi tartottuk nagyon magasnak. A mostani egyezkedést, négy testületi tag, a szövetkezet ve­zetésével történt megbeszé­lése készítette elő.- Mikor lesz ebből az épü­letből iskola?- A kulcs már itt van a hi­vatalban, de sajnos nagyon hiányzik az a három millió amivel többe került az épület mint ahogyan gondoltuk. A belső munkálatok még hátra vannak, a víz-, villanyszerelés, az épületgépészeti munkák. Nagyon szeretném há már ősszel ide járhatnának tanulni a diákok, talán számíthatunk a szülők, hozzátartozók mun­kájára is. Ha lesz összefogás, lesz iskola is Madocsán.- Mi lesz a régi iskolaépü­lettel?- Szeretnénk megtartani szakmai továbbképzésekre, gazdatanfolyamokra, elő­adók, neves személyiségek meghívására.- Polgármester úr, mennyi ma a munkanélküli Mado­csán?- Pontos számot nem tu­dok mondani, mert hozzánk nem kell bejelentkezni ha va­laki munkanélkülivé vált. In­kább a segélyek számának növekedéséből lehet erre kö­vetkeztetni: közel 200 embert érint. Sokan jönnék segélyért, bár szomorú tapasztalat, hogy amikor a napokban a munka- nélküli központtól építőipari munkásokat kértem, több fa­lubelit is hozzám küldtek, akik csak azért jöttek el, hogy őket ne válasszam, jó nekik a munkanélküli segély addig, amíg van. Ha meg letelik, jön­nek majd segélyért. Sok a fa­luban a nyugdíjas is, a munka lehetőség kevés, úgyhogy van gondunk bőven. Szerencsére szaporpdnak a vállalkozások, elsősorban a kereskedelemben és a szolgál­tatásban látnak az emberek fantáziát, de egyre többen vannak akik a mezőgazda­ságból, földművelésből kí­vánnak megélni. Mauthner Behavazott Madocsa Ősztől talán iskola lesz itt 4

Next

/
Thumbnails
Contents