Tolnai Népújság, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-12 / 264. szám
4 KÉPÚJSÁG BONYHÁD ÉS KÖRNYÉKE 1993. november 12., péntek Szélhámosok kíméljenek! Talpon maradni Verbőczi József Ünnepséget rendeztek nemrégiben a szászvári bányában: egy éve alakult meg az ottani bányatársulás, miután az Mecseki Szénbányák üzemét bezárták. Ez adta az apropót, hogy a cég ügyvezető igazgatóját, Verbőczi Józsefet megkeressük. — Nem látszott reménytelennek, hogy ne mondjam öngyilkosságnak belevágni egy ilyen vállalkozásba? — Szerencsére a bezárás után maradtunk néhányan, akik azt mondtuk, ne tegyük fel a kezünket. Ez a „kemény mag" - 17 ember, vájárok, mérnökök, technikusok megalakított egy kft-t, s ezután hoztuk létre a betéti társaságot. Mi azt mondtuk akkor, hogy egy feltárt bányát nem szabad bezárni. — Azért, nem volt ez egy ünnepi menetelés... — Nem bizony. Ötszáz- harminc volt az üzemi létszám. A bezárás hírére megindult az erózió. A bezárás napján négyszáznyolcvanan voltunk. Mintegy kétszáz ember akart nálunk maradni, aztán amikor komolyan vetődött fel, hogy pénzzel is be kell szállni, százhúszra apadt a létszám. Ma száznyolcvanán vagyunk, a mányoki brikettgyárban pedig - amit bérmunkában működtetünk - közel száz embert foglalkoztatunk. A tragédiánk az volt, hogy a munkanélküliség vonzó volt. — Hogy érti ezt? — Sokaknak nem lehetett akkor megmagyarázni, hogy érdemes lenne maradnia, azt mondták, 9 ezer forintos különbségért - ami a fizetés és a segély összege között volt - nem dolgoznak .. . — Igen, de miután lejár a segély ■ ■ — Sokan erre akkor nem gondoltak. Azóta vállalkoznak, gazdálkodnak... — Azért most Önök nem tudnának ötszáz embert eltartani. — Nem vásárolják a szenet annyira, mint szeretnénk, a brikettgyár is csökkentett kapacitással működik. Sajnos árban engedni kell, ugyanakkor a/t hiszem, hogy most Magyarországon a legjobb szenet mi gyártjuk. — Az új forma nyílván más magatartást követelt. — Igen, korábban elég volt a költségeket felverni, nem volt szabad kitűnni sem pozitív, sem negatív irányban, mert vagy újabb feladatokat adtak, vagy a bánya bezárásával fenyegetőztek. — Ezért zárták be a szászvári bányát? — Nem. Akkor még én nem voltam itt, de mint emlékszem, egyszerűen azért, mert az egész medencében ez volt a legkisebb, és mint áldozati bárány odadobható volt a többiek érdekében. — A bánya állami monopólium volt, hogy kezdődhetett meg mégis a vállalkozás? — Béreljük a bányát, ami továbbra is állami tulajdonban van, csak a kitermelt szén magántulajdon. Egyébként tulajdonképpen „törvénytelenül" alakultunk meg, hiszen a régi bányatörvény állami monopóliumként kezelte, a Parlament pedig késlekedett az új törvénnyel. Szerencsére sikerült bejegyeztetni, egy kormány- rendelet adott erre lehetőséget, azóta már az országgyűlés is elfogadta, s immár törvényesen működünk. — Sokan azt mondják, nem korszerű ma már a széntüzelés, egyesek szerint a bányászat egyenesen válságágazat. — Eddig a gázt áron alul kapták a polgárok. Ameny- nyire tudom, a gáz ára közel háromszorosára fog emelkedni ... — Csakhogy közben a lakossági gázhálózat kiépült. — Igen. Ez igaz. Ugyanakkor a gáz külföldről érkezik, a szén pedig itt van. Rövid távon lehet, hogy a gáz „kör- nyezetbarátabb", ám - ahogy azt a japánok is vallják - a legkorszerűbb energiaforrás a villamosenergia. A háztartásokba vezetéken jut el, és ha úgy tetszik „igazságosabb", mert nem egy falu szennyezi magát a kéményeivel, hanem nagy erőművek magas kéményein, mindenféle szűrőkön keresztül szétterítik. — Hogyan alakultak a fizetések az egy évvel ezelőttihez képest. — Húsz százalékkal csökkent. Korábban ugyanis volt túlóra, most a „normál" műszak alatt kell sokat dolgozni. Tehát ma időarányosan többet keresnek a dolgozók, de kevesebbet visznek haza, mert kevesebb időt töltenek itt. — Ennek nem nagyon örültek a munkások. — Igen, volt is három sztrájk. Aztán a dolgozók lassan belátták, hogy nem dugjuk el a pénzt. Idő kellett, amíg elfogadtattuk: egy vállalkozásban nem lehet pontosan megmondani, hogy kinek mennyi a fizetése, mi a munkaköre, hol a munkahelye. Fizetni pedig csak akkor tudunk, ha eladtuk a terméket. Egy piachoz igazodó szervezet jött létre, hozzáteszem, nagy erőfeszítések árán. — Kérdés, persze, hogy van-e értelme, van-e jövője a bányászatnak? — Igen. Egyrészt azt kell eldönteni, hogy a feltárt szén- vagyont milyen gyorsan „szedjük le". Másrészt azt, hogy mit kezdünk a több, mint egymilliárd tonnás szén- vagyonnal. — Ez rettenetes soknak hangzik. — Bizony az, is, Magyarország teljes évi évi szénfogyasztása 27 mülió tonna. A Mecseki Szénbányák évi össztermelése négymillió tonna volt a fénykorában. — Mire büszke, és mitől tart leginkább? A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy talpon maradtunk és sokan kitartottak mellettünk. <. Amitől tartok azok a külső körülmények. A belső helyzetünk egyre jobb lesz ugyanis. Ez olyan mint a kapitalizmus: elindult valami vad anarchiával, a maga módján egy toleráns, igazi társadalom. Kétszáz éves játékszabályai vannak, amit öt perc alatt nem lehet megtanulni. Mi saját magunkra vagyunk hagyva - meg is oldjuk a problémáinkat. Bizonytalansági tényező a brikettgyár helyzete, melyet a Mecseki Szénbányák felszámolása keretében árulnak. Tartok a komolytalan ajánlatoktól, a blöffölőktől, ha úgy tetszik, félek a szélhámosoktól. Sokan hivatkoznak arra, hogy Kelet-Európábán menynyivel olcsóbb a szén, így aztán nem vagyunk versenyképesek. Azonban azt látni kell, hogy - a kapitaüsta viszonyok kiteljesedésével - ott is emelkedni fognak az árak. — Addig kell kitartani? — Nagyon remélem, hogy a különféle politikai erők azzal is foglalkoznak, mi lesz a magyar szénvagyonnal. Bízom benne, hogy nem mindegy senkinek, mi legyen azzal a területtel, ahol ilyen hatalmas kincs van a föld mélyében. Ekkora kincs - feltárva - sehol az országban nem található. Hangyái Fotó: Ótós Réka Elviszik, vagy nem viszik el a szemetet? Panaszos levél érkezett a szerkesztőséghez, melyben egy ka- kasdi olvasó azt írja, hogy utcájukból már két éve nem szállították el a szemetet. Felkerestük a levél íróját (név és cím a szerkesztőségben), aki a szűk és zsákutcában végződő Dózsa György utcában lakik. — Valóban én írtam, mivel két év óta nem vittek el egy dekát sem. Mentegetőznek, hogy nem tud feljönni a kukáskocsi. Ez valótlan állítás, mert amikor ideköltöztünk a pótkocsis autó feljött egészen idáig, nemrég zetorral kukoricát hoztak a szomszédba. Ha reklamáltunk, a szállítók azt mondták, hogy vigyük le a 100-150 méterre levő közös kútig, akkor feldobálják. Hogyan vigyem le, mikor a férjem dolgozni van, s nekem itt a két gyerek?! Különben is, az ő dolguk, hogy jöjjenek érte! Mi mindig kirakjuk csütörtökre az edényeket, zsákokat, több ízben a kutyák, sőt rókák kirágták a zsákot, feldöntötték az edényt, s a szétszórt hulladékot szedhettük össze. Szóltam a polgármesternek, hogy megint kifelejtették a Dózsa utcát, ám ő csak mosolygott. Nézze, itt a fizetési felszólítás, melyben feltüntetik, hogy 92-ről 900 forint, idénről 720 forint a szemétszállítási hátralék. Négyünkre 26 ezer forint jut havonta. Ebből fizessem meg a hátralékot, amikor épp meg tudunk élni?! Kétszer kértem segélyt az önkormányzattól, a közelmúltban tüzelőre, egyszer pedig a nagyobbik gyereknek óvodai 50 százalékos étkezési térítési díjkedvezmény megállapítását, de elutasították. Az indok: mivel a családban az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíjminimum felett van (6600 forint) a testület nem tartja indokoltnak átmeneti segély megállapítását. Miből, s egyáltalán miért fizessek, ha munkájukat nem végzik el a szemetesek, egyszerűen nem veszem tudomásul a felszólítást! - emeli fel sokadszor hangját. A szomszédban két nyugdíjas asszony szó, nekik is elmondom mi járatban vagyok. Mindketten alátámasztják a levélben leírtakat, vagyis az utca ezen szakaszáról, 10 háztól nem szállítják el a kirakott szemetet. Még nem jelezték a hivatal felé, de a fiatalabbnak a jövő héten szándékában áll. — Mit csinálnak az összegyü- lemlett szeméttel? - kérdezem. — Elégetjük, a trágyával elszórjuk a kertben, a többit lovaskocsival vitetjük ki a szemétlerakóhoz a saját költségünkön. Amúgy nem tudunk mit mondani az önkormányzat tevékenységéről, bár hiányoljuk, hogy az elöljárók nem tartanak falu-, illetve utcabejárásokat ... Természetesen megkérdeztük az ügyben Illés Ferenc polgár- mestert, aki az alábbiakat mondotta: — Emlékszem egy hölgyre, aki néhányszor említette, gond van a szemétszállítással, ezt rajta kívül más nem jelezte. Az utca azon része, ahol a panaszos lakik, igen szűk és földes. Nyilván komolyabb csapadék után alkalmanként előfordulhat, hogy kimaradnak, mert félő, hogy a súlyos jármű megsüllyed, elkapar. Ehhez viszont szükséges az ott lakók megértése, türelme, mint tették ezt a gázvezeték fektetésekor az érintett utcák lakói, akár 2-3 hónapig is. A megértéshez hozzátartozik, hogy az edénybe, zsákba gyűjtött szemetet időnként levigyék a közös kúthoz az utca sarkáig, így a probléma elhárulna. A szállítási műveletet egyébként a szekszárdi Héli- osz Kft. végzi, s a kukás-kocsi sofőrje jelenleg kakasdi lakos, aki bizonyára rendelkezik annyi helyismerettel, hogy tudja, mikor hova nem hajthat be és hol tud megfordulni. Különben meg vagyunk elégedve a hélioszosokkal, hiszen bármit kiraknak, azt válogatás nélkül feldobálják. Például: a tavaszi ágnyesedé- ket, őszi virág-, növénytöveket, szárakaf úgyszintén. Szállítás csütörtökönként reggel van és az érintett utcába 7-8 óra körül érnek oda, mert a sorrend: hatos főút vonala, újtelep, Belac, majd a kakasdi rész. Tehát előző nap felesleges kipakolni, hogy a kutyák széthordják a limlomot. Kérem, hogy amennyiben a vélt - vagy valós - panasz ismétlődik, azt „melegében" jelentsék és azonnal intézkedünk, azaz visszaküldjük a szemetes kocsit, illetve nem igazoljuk le a fuvarfeladat teljesítését. Ami a hiányolt falubejárást illeti: a szervezett szemétszállítás beindulásakor személyesen mutattam meg az utcákat. A következő alkalommal végigjárom az ominózus területet, azonban a felmerült hátralékot a fizetési felszólításnak megfelelően valamennyi érintettnek be kell fizetni! Hunyadi István Tallózó a Wernauer Anzeigerből A wemaui zeneiskola fennállásának 25 éves jubileumára utazott a bonyhádi zeneiskola küldöttsége. Nagy sikerű közös koncertet adtak (képünk).- Egy nőkből álló „Sprach- hilfe" (nyelvsegítő) csoport heti egy alkalommal tanít ott élő nem német anyanyelvű gyermekeket német nyelvre. 20 éves fennállásukat ünnepelték.- A sporthorgászok egyesülete egy halastavat hozott rendbe, s vállalták, hogy a 2 évre szóló bérletük idejére gondoskodnak a tó megfelelő biológiai állapotáról.- November 11-én a Szt. Magnus templomban kerül sor a Szt. Martin ünnepségre Az adományokat a hajléktalanoknak gyűjtik. A rendezvény végén a fázó vendégeket a ministránsok teával és forraltborral kínálják. Máténé Egy hagymány megelevenedik Márton napi búcsú A Márton napi búcsú „kiásása" ma délután három órakor kezdődik a bonyhádi Német Ének-zenei Egyesület rá- kóczi úti házában. A búcsúfát négy órakor állítják fel, majd hat órakor lampionos felvonulás kezdődik. A Márton napi búcsú rendezvény-sorozata holnap reggel 8 órakor búcsúbor gyűjtéssel folytatódik, 9-kor kezdődik a sütés a német házban, majd este hétkor búcsú-bál a művelődési központban. Vasárnap délután négy órakor bontják a búcsúfát és elássák a búcsút. SZEKSZÁRD VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA VÁROSÜZEMELTETÉSI ÉS BERUHÁZÁSI IRODÁJA AJÁNLATOKAT KÉR a Szekszárd, Nagybödő utca ivóvízvezeték, csapadékvíz-elvezetés, szennyvízcsatorna és gázelosztó-hálózat ÉPÍTÉSI MUNKÁINAK KIVITELEZÉSÉRE Az ajánlatok megtételéhez szükséges részletes kiírás és tervdokumentáció 15.000 Ft vissza nem térítendő letét befizetése ellenében 1993. november 17-én és 18-án átvehetők az irodában (Szekszárd, Béla tér 8. II. em. 53-55.) A kiadott tervdokumentációk csak az ajánlatok megadásához segédeszközként szolgálnak. A pályázati anyag korlátozott példányszámban áll rendelkezésre, ezért az igényléseket az érkezés sorrendjében tudjuk kielégíteni. Csak a fenti tevékenység elvégzésére jogosult, alvállalkozót nem alkalmazó vállalkozók jelentkezését várjuk (kivéve a gázvezeték építést). _____________________________________________________________________(40577) | Kisvejke, Lengyel Községi Önkormányzatok Képviselő-testületei PÁLYÁZATOT HIRDETNEK körjegyzői állásra Az álláshelyet 1994. január 1 -jótól határozatlan ideig lehet betölteni. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: állam- és jogtudományi egyetemi vagy államigazgatási főiskolai végzettség, büntetlen előélet, legalább 2 éves államigazgatási szakmai gyakorlat A pályázat benyújtásának határideje: 1993. november 30. A pályázatokat részletes szakmai önéletrajzzal és a végzettséget bizonyító okirattal együtt a kisvejkei vagy a lengyeli polgármesteri hivatalnál lehet benyújtani Kisvejke, Rákóczi F. u. 86., Lengyel, Petőfi S. u. 53. . ____ ____________ (38234) , i
