Tolnai Népújság, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-19 / 244. szám

1993. október 19., kedd TÁJOLÓ KÉPÚJSÁG 5 Kazetta-, és lemezajánlat Bacsek, Prognózis, Holló és Parrag BACSEK „HARMONIKA" ISTVÁN. Azon kívül, hogy egy szájharmonika-lemez ritka, mint a rózsaszínű he­gedű, egyéb érdekességeket is megtudtunk a nemrég megje­lent CD-vel kapcsolatban. A címadó úriember pályafutását egy görög népzenekarban kezdte. Eddig huszonkét le­mezen közreműködött, olya­nokhoz szállt be például, mint Hobo Blues Band, 100 Folk Celsius, Dolly Roll, Dinnyés Jóska. Jelenleg a Mississipi Delta Blues Band-ben játszik, ez egyben első saját zenekara is. A lemezen három tradicio­nális blues hallható, a többi a zenei rendezővé avanzsált Auguszt Bárió szerzeménye. Bacsek kromatikus harmoni­kán játszik, ami különösen nagy tudást és felkészültséget igényel. A lemez a napjaink­ban már szinte elengedhetet­len digitális technikával ké­szült. Érdekessége, hogy 1 (egy) nap alatt. A producer Hegedűs „Indián" László, aki egyben a Fotifon Videotékák vezetője is. A lemez a MES Ki­adónál jelent meg, és rajtuk kívül még a Kadencia és a Fo­tifon terjeszti. Két dalról vide­oklip is készül, ezek a közeljö­vőben képernyőre is kerülnek. K.A. VÖRÖS ISTVÁN ÉS A PROGNÓZIS: Ez egy kutya világ. Augusztus 18-án került piacra a Prognózis új anyaga, melyet a Microprofit adott ki. A lemez producere és támoga­tója a Tele 5 Taxi, illetve annak cégvezetője, Szenei Szabó Já­nos. Köztudott, az együttes a fesztiválok szívesen látott vendége, hiszen kevesen tud­nak olyan jó hangulatot csi­nálni egy-egy bulin, mint a Prognózis. Nyáron egy kicsit átalakult a zenekar: néhány régi tag ment, helyükre termé­szetesen már megvannak az új emberek. A kazetta tíz dalt tartalmaz, a már jó megszokott Prognó- zis-feelinggel. Semmi boszor­kányos nincs benne, jól felis­merhető Vörös István robba­nékony énekéről, valamint egyéni hangfekvéséről. A ze­nekarvezető jegyzi a zenét és a szövegeket is. A Prognózis üyen-olyan formátumban már régóta járja a „hadak útját", meglehetős hitelességgel, hi­szen azt igazán nem lehet rá­juk mondani, hogy a napi di­vatból élnek. Kialakítottak egy stílust, ami jól áll nekik. HOLLÓ ÉS PARRAG: HOLD ALATT. Soha nem előzte meg még ilyen hírverés a Hollóék kazettáját, mint most. Hamar kiszivárgott a hír, valami más van készülő­ben, az együttes ezúttal elébe megy a technika kihívásának, nem kerüli ki az elektronika adta lehetőségeket és a dobot is felveszi a megszólaló hang­szerek sorába. Két videoklip (Mayer Zoltán munkái) is ké­szült az új anyaghoz, melyek közül az egyik gyorsan feszti­váldíjas is lett. Ä zenekaron és Parrag Tiboron kívül még vagy tízen közreműködtek a felvételeknél, így érthető volt a nagy várakozás. És lön, megjelent a kazetta. És lön, alaposan meg is osz­totta a nagyérdeműt. „Ez nem az igazi Holló" - mondták azok, akik azt gondolják, tudják mi az IGAZI. (Jó nekik, én már csak a jéghideg Coca Cola-ban bízom ...) „Végre valami mást is megpróbált a Holló" - han­goztatják mások, akik szere­tik, ha az élet nemcsak a meg­szokott, jól bevált ízeket pre­zentálja, akik vállalják az eset­leges savanyút is. Mivel mostanában sokkal felszabadultabbnak látom a Kovács-Sili-Ritter triót, hajlok arra, hogy az utóbbi pártjára álljak. Olyanoknak tűnnek, mint akik végre ki tudták mondani a „lánynak" a bol­dogító nemet. Azt, hogy elég. Most valami más kell, hogy felfrissüljünk. S ezt úgy tették meg, hogy a visszavezető utat sem zárták le örökre. Csináltak egy populárisabb, néhol rockos kazettát, meg­tartva azért helyenként a fol- kos hatásokat is. (Néhol talán, az anyag kárára is. Néhány refrénben különösen feltűnő ez: a jellegzetes „silis", folkos, telitüdős hajlításoknál, mi­közben alatta meg szól a fi­nom pop.) A Hold alatt ezzel együtt egy nagyon jól kidol­gozott, szép zenei betéteket, egységes szövegvilágot fel­mutató anyag. Hogy IGAZI-e, annak pedig járjon utána a zöld manó. KRZ Vörös István és a Prognózis Band A díjnyertes videoklip egy részlete Innen-onnan Szekszárdon, a Mű­vészetek Házában Snet- berger Ferenc gitármű­vész koncertje október 25-én, hétfőn, 19.30-kor lesz. Az év jelentős részét külföldön töltő művész hangszerének virtuóz mestere. Egyformán ját­szik jazz- és klasszikus zenét. A szekszárdi közön­ség a Trió Stendhal tag­jaként már többször is élvezhette a kitűnő mű­vész játékát. ' * Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Ház márványtermében Tolna megye népművészeti ki­állítása látható novem­ber 7-ig, naponta 10-18 óráig. Zorán jubileumi kon­certje október 26-án, 19 órakor lesz a művelődési házban. Pályázati figyelő 1. / A Magyar Narancs szerkesztősége pályázatot hirdet tény­feltáró újságírásra. Olyan pályamunkákat várnak, amelyek egy konkrét eset kapcsán szélesebb társadalmi-politikai-gazdasági összefüggéseket lepleznek le. A pályamunkákat folyamatosan lehet beküldeni. 2. / „Gyermekek az épített és természeti környezet védelmé­ért". A Város- és Faludévők Szövetsége ifjúsági pályázatot hir­det 8-18 éves fiatalok számára. A pályázat célja fiataljaink vá­ros-, illetve faluvédő tevékenységének megalapozása, környe­zetük kevésbé ismert értékeinek felfedezése, bemutatása, a meglévő értékek tiszteletére, megóvására való nevelés. A pá­lyázat beküldési határideje: december 1. 3. / Az Európa Institut Budapest 3-6 hónapos (egyes esetek­ben hosszabb) ösztöndíjakat adományoz a társadalomtudomá­nyokkal foglalkozó posztgraduális diákok számára. A jelentke­zések folyamatosan küldhetők be. A pályázatokról bővebb felvilágosítás kérhető a Paksi Ifjúsági Irodában: Paks, Gagarin u. 2. Tel.: 75/311-646. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 14-20 óráig. Jockey Ewing visszatér Nagy visszatérésről számol be az amerikai sajtó: a Dallas szupersztárja, Larry Hagman, alias J. R. Ewing, még ebben a hónapban visszatér a rivalda­fénybe. A nálunk is jól ismert Jockey, akit a Washington Post „texasi-kalapos Lucifer­nek", a Los Angeles Times pedig „olajtól sikamlós gaz­embernek" nevez, két teljes esztendőn át távol maradt a kamerák világától. Amikor 1991. tavaszán befe­jezték az elnyűhetetlen tv-so- rozat forgatását, Hagman kije­lentette: „Most hosszú sza­badság következik. Már csak azért is, mert a jelek szerint be­leéltem magam a sátán szere­pébe, így aztán a rendezők csak a megtestesült Gonosz­ként gondolnak rám". A luci- ferség persze ezúttal is jól jö­vedelmezett: a művész 13 év alatt kerek 60 millió dollárt keresett. Ma viszont azt mondja, hogy az elmúlt a két esztendőt a legszívesebben elfelejtené. Santa Barbarában vett magá­nak egy ranchot, New York-ban, a híres Trump-to- ronyban egy luxuslakást, ez még rendben lett volna. De beszállt az ingatlan-, - és el­végre mégiscsak egy Ewingról van szó - az olajüzletbe és mindkettőben kemény pénze­ket vesztett. Ezenkívül „ittam, mint a kefekötő. így szoktam meg a Dallas- forgatásokon. Déltájban kezdtem hozzá és sokszor hajnalig abba sem hagytam" - mondotta. De a texasi Lucifert nemcsak a so­rozatban, az életben is ke­mény fából faragták. 1992-ben egyik napról a másikra letette a poharat, fitness- stúdiókba járt, Harley-Davidson moto­rokon száguldozott és sár­kányrepülőkön suhant a he­gyek felett. Erre az új, megfia­talodott Hagmanre figyelt fel az NBC, amelynek új soroza­tában a sztár lecsúszott milli­omost játszik, aki kényes- ve­szélyes kormány-megbízások honoráriumával tartja fenn régi életformáját. Ez yachto- kat, álomvillákat, fényűző környezetet jelent, amit Hag­man bevallottan imád. És ha netán ez a sorozat is 13 évig megy, a végén Jockey még „csak" 75 éves lesz. Ferenczy Europress Tv-napló Kismadár Móricz Zsigmond 1939-40-ben írta Kismadár című darab­ját, ami az 1917-es Pacsirtaszó változata. Az dráma volt, a történetből most vígjáték lett, jóllehet alaphangja komor, de a végén a szerelmesek egymásra találnak, mintegy azt pél­dázva, hogy a szegényt is megilleti a boldogság. Móricz előbb arra gondolt, hogy a Gyöngyösbokréta együttesével adatja elő, ezért a sok, s nem egyszer indokolatlan dalbetét, később a Madách Színház játszotta, igaz sikere azonban soha nem volt. Most Horváth Z. Gergely írta át tévéjátékká s a Kisvárdai Várszínház és TV koprodukciójában készült el, határon túli színészekkel, s ez mindenképp ünnepi jelleget adott az elő­adásnak. A Kismadár nem egyenletes mű. Arról szól, hogy Böske (a tv-változatban Panni) szereti Miskát, aki a szegénység elől a városba menekül, Böske pedig bosszúból egy nagygazda felesége lesz. De már ekkor sejtjük a vígjátéki fordulatot: Böske (Panni) átlát a nagygazdák mesterkedésein s inkább a „szép szegénységet" választja, s amikor váratlanul visszatér szerelme, aki gyors karriert csinált a városban, örömmel nyújtja neki a kezét, mert „a madár is elszáll onnan, ahol nincs keresnivalója". A harmadik felvonás nagy báli kavargásában éri el csúcs­pontját a történet, ez Móricz színházának legjobb pillanata­ira emlékeztet, de mégis csak arra kell gondolnunk, hogy valami hiányzik ebből a darabból, mindenek előtt az a költői gyengédség, ami a Pillangót felejthetetlenné teszi. Horváth Z. Gergely a húzások ellenére is hűségesen kö­veti Móricz szövegét, ez magyarázza azt is, hogy Miska tá­vozása után a következő jelenetben Böskét már a nagygazda feleségeként látjuk, akit egy sokat ígérő főiskolás alakít, Ma­rozsán Erika. A Kismadár a határon túli magyar színészek bemutatko­zása volt, Marosvásárhelytől Komáromig léptek fel azok, akiknek szerep jutott Móricz Zsigmond darabjában. Nem biztos, hogy a legjobbak, de ebben az esetben nemcsak szín­házi eseményről volt szó, hanem találkozóról is, amelyben a főszerepet a közös anyanyelv játszotta. Rippl-Rónai Párizsban, a századvég művészetét bemutató kiállításon váratlan érdeklődés kíséri Rippl-Rónai festményeit, s ez adott alkalmat arra, hogy felújítsák az évekkel ezelőtt ké­szült portréfilmet. Kitűnő film, érdemes a felújításra, a vá­ratlan párizsi sikertől függetlenül is. A kérdés inkább az, miért van szükségünk a külföldi elismerésre, főleg Rippl-Rónai esetében, aki hosszú éveket töltött Párizsban, ott vált európai rangúvá művészete, s ahol épp úgy otthon volt, mint Kaposvárott, ahol később letelepedett? Párizsi életét Munkácsy mellett kezdte, az ő képeit má­solta, de néhány év múltán elfordult mesterétől, S új utakon indul el. Itthon nehezen hódít, de a század elején már hiva­talos körök is elismerik, amit az is mutat, hogy 1911-ben az állam tízezer koronáért veszi meg Öreganyám című képét. Elismert festő, az is marad 1927-ben bekövetkezett haláláig. Ezért hatott egy kicsit visszásán, hogy 66 évvel halála után egy párizsi kiállítás sikere terelte rá ismét a figyelmet. De így is örömmel néztük a filmet, amely gondosan mutatta be az életmű kiemelkedő alkotásait. A pártok ára A „Hitel, Vüág, Stádium" című műsor meghívott vendé­gei találgatják, hogy mennyi állami támogatást kapnak a pártok. A tizenkettő közül csak egy sejti: évente több, mint egy milliárdot, ami némileg érthetőbben azt jelenti, hogy la­kosonként körülbelül 150 forintot fizetünk működésükért. Nehéz eldönteni, hogy ez sok-e vagy kevés? A vitázók sem firtatják, inkább arra kanyarodik a beszélgetés, hogy egyes emberek támogathatják-e, s ha igen, nyíltan, vagy titokban, a pártokat. Ezt persze mindenki maga dönti el, meg főleg a pénztárcája, akinek oly sok a pénze, költi, amire akarja. Ár­ról azonban már nem esett szó, hogy az ország gazdasági helyzetét tekintve nem is csekély summa mire fordíttatik a pártokon belül? A pártok taglétszáma csekély, legtöbbször néhány ezer csupán, vagy még annyi sem, az ország lakosságához képest elhanyagolható. De még ez sem lenne baj, ha nem saját tag­jaik érdekét képviselnék, hanem az ország gondját, van be­lőle bőven. Vagy csak mi nem látjuk? Vagy egyszerűen in- diszkréció volt a jól pergő műsorban nyilvánosságra hozni ezt a némileg meghökkentő számot? A választásokig még van idő. Ha addig nem, majd azután meglátjuk. Csányi László Megjelent Platon: Szókratész védóbe- széde. Murphy magyar törvényei, avagy miért romlik el minden újra? Sütemények és torták hét­köznapokra és ünnepnapokra. Összeállította Szepesi Vilma. Grisham: A cég. Kalandre­gény. Heuer: Szobanövények. A Planétás könyvek sorából. Fekete István: Pepi-kert. A szarvasi arborétum törté­nete és leírása. Alkotmánytan. Szerkesz­tette: Kukorelli István. Ocskay Zoltán: A motorke­rékpár története. 1870-1945. számos fényképpel illuszt­rálva. Virágkötészet. A mesterség története és gyakorlata. Mesél az erdő... az álla­tokról és a törpékről. Színes mesekönyv. Pratkanis és Aronson: A rá­beszélőgép. Élni és visszaélni a meggyőzés mindennapos mesterségével. Varjas Endre: Koncz Zsu­zsa. (A fenti könyvek Szek­szárdon, a Garay téri Kos­suth Könyvesboltban meg­vásárolhatók.) i

Next

/
Thumbnails
Contents