Tolnai Népújság, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-12 / 238. szám
■ 4 KÉPÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1993. október 12., kedd Az utakról Az elmúlt napok egyikén egy kedves női hang hívta az oldal szerkesztőjét és azt kérte - máig is talány, hogy miért névtelenségbe burkolózva -, kérdezzük meg az illetékesektől, mitől főutca a Fő utca - a volt Vörös Hadsereg utca -, ha nics járda, nem lehet közlekedni normális cipőben, a vasúti átjárónál pedig eső esetén csak vízijárművel lehet továbbjutni. Mondta, vállalnának a terület lakói társadalmi munkát, ha az önkormányzat biztosítaná az építőanyagot. Nos, a névtelenség ellenére ezúttal kivételt tettünk, és foglalkoztunk az üggyel. Azt hallottuk a városházán, hogy a Közúti Igazgatóság felújítási tervében több mint egy évtizede szerepel az említett útszakasz, ezzel együtt tervezték a csapadékvíz-elvezetést és a járdaépítést is, ám az anyagi okok miatt a felújításra eddig nem került sor. Mivel jelenleg nincs is rá remény, azért az önkormányzat átgondolja, milyen műszaki megoldással lehetne ezt a jogos igényt kielégíteni. A vasúti átjárónál lévő víz oka az - hallottuk -, hogy a lefolyók el- iszapolódtak. Az önkormányzat felvette a kapcsolatot a MÁV-val. Ha már az utakról esett szó, elmondták azt is, hogy megkezdődött két korábban elhatározott útépítés. Az egyik a Szemere, a Wesselényi és a Bajcsy-Zsilinszky összekötését szolgálja, a másik pedig a Szarkahegy szeméttelep felé eső részén látja el a vízelvezetés funkcióját is. Maradjunk még az utaknál! Elérte a várost a 61. számú főút rehabilitációja, s a tervezést megelőző bejárás során problémaként merült fel, hogy egyes mélyfekvésű ingatlanokra az út megszélesítése esetén megnehezedik a bejárás. A Közúti Igazgatóság és az önkormányzat illetékesei a megfelelő műszaki megoldás ismerete után lakossági fórumon kérik ki az érintettek véleményét. A Népjóléti Minisztérium kezdeményezésére a Dél-Du- nántúl négy megyéjének városai a felhalmozódott készletből egy-egy tonna burgony- pelyhet kapnak szociális fel- használásra. A város ezt a mennyiséget részben intézményei, részben pedig a nyugdíjas egyesület közreműködésével - annak tagjai részére - osztja szét. A törvényi előírásoknak megfelelően a polgármesteri hivatal köztisztviselőiből tizenheten tették le eddig az alapvizsgát, és mindössze ketten utasíttattak ismétlésre. A köztisztviselők második csoportja még az idén megmérettetik. A csumafonás mestere Jövőre másként lesz Szeptember 15-én befejeződött, kérlek szépen, a harmadik kárpótlási licit, mindenki kapott földet. Úgy érzem, Regöly lakossága köszönettel tartozik az itt munkálkodott Tandi és Fejes uraknak, valamint csapatuknak - a megyei kárrendezési hivatal dolgozóinak -, akik megértőén, emberséggel kezelték az egész ügyet. Nagyon készségesek voltak a geodéták is. A község lakossága nagyjából meg tudott egyezni a földek ügyében, különösebb vihar nem volt. Ötszáz forintért vettek egy aranykoronát. Azt kérdezitek, mit csinálnak az emberek a földdel? Két lehetőség van: vagy maga munkálja vagy bérbe adja. Van néhány maszek a faluban, akik már másnap mérték, trágyázták, munkálták, mivel megvan hozzá mindenük. A községben egyébként nagyon sok gép van, amelyek száma a földhözjutás óta még szaporodott is. Aki nem munkálja, attól a tsz-ek veszik bérbe. Nyolc kiló búzát adnak most aranykoronánként - ezt kevesli a falu, de oka van, hogy miért ennyi -, jövőre azonban másként lesz. Elmondta: Fehér Kálmán regölyi polgármester Tuskósból nézve Ha felmegy kedves Olvasóm Tamásiban a Tuskósi tetőre, akkor a rozsdásodó lombok között elnézve láthatja a Koppány ölében békésen szunyókáló várost, Rácvölgy apró házait, új bort érlelő tanyáit, a tájat formáló, földet művelő embert, az ősz ezer hangját, színét, ízét; a katonás szőlősorokat a darázsdönögte szőlőfür- tökkel, a napfény festette, mézezte almát, körtét, a pajkos szélfiú által zörgetett kukoricaszárat, a hulló, szálló, hírvivő faleveleket. Ha kigyönyörködte magát a szeme, és tüdeje kitágult a friss levegőtől, akkor bevallhatja: ha csodát nem is, de szépet látott. Nem tudni, hogy örömükben-e vagy bánatukban, de sírtak az ólomszínű felhők, amikor Iregszemcsén jártunk legutóbb. No, nem is baj, gondoltuk, hiszen ez arra jó, hogy az amúgy tevékeny nyugdíjas embert ott tartsa a ház körül. Nem tévedtünk, Kiss István is otthon múlatta hasznosan az időt, amikor bekiabáltunk a hosszúverandás ház udvarába. Jött aztán mindjárt, s tudakolta jövetelünk célját, miközben kíváncsian többször is végigmért bennünket. Megmondtuk, mi járatban vagyunk, aztán beljebb kerültünk. Be egészen a zárt verandára, onnan a szobába, mondván, na, ezt nézzék meg, és mi csodálkoztunk a vakítóan fehér csumával bekötött székek láttán, a szép mintájú lábtörlőkön, a csuma falvédőkön, s a fűzfavesszővel befont demi— Hányféle variációt tud? — Hármat, de ha az üzletben meglátok valamilyent, akkor azt megpróbálom. — Honnan szerzi be az alapanyagot? — A saját kukoricámból. Annyit válogatok, szedek, aztán szárogatok, zsákolok, amennyiről úgy gondolom, hogy elég lesz. A legjobb az olyan, amelyik se nem durva, se nem puha, de lényeges, hogy fehér legyen. Általában vizezem, mert úgy lehet fonni. Kötöttem be én már csuhából is széket, fotelt, padot; csináltam lábtörlőt, szőnyeget, falvédőt - teszik sezlon elé, ruhazsonon. — Igen, jól mondják - kezdte a házigazda -, ez a csumafonás egy ősi mesterség. Nekem olyan hobbim, amihez beállítottság kell. — Hol, kitől leste el a fogásokat? — A háború miatt vesztettünk egy évet az iskolában és azt '45 után pótolni kellett. Akkor volt itt Iregben, a tanácsteremben egy átlagoktatás, aztán ott tanultunk egy-két fogást. Gyerekként nem gondoltam arra, hogy valamikor hasznát veszem ennek. Úgy van az egész, hogy a két kezemen hat ujj dolgozik: három között szalad az anyag - mutatja hüvelyk-, mutató- és középső ujját -, a másik három pedig sodorja. Ha valaki egyenletes fonást tud, akkor már a fantáziájára van bízva, hogy milyen minta jön ki belőle - mosolygott. — Aztán föss István keze alól milyen minta jön ki? — Nincs elnevezése, de mivel hasonlít a zsákszövésre, így zsákszövő mintának mondom. Nézzék meg ezt a lábtörlőt, egy helyen elkezdtem és egy szálból fejeztem be. A széksort a leányának készítette Kiss István az általa bekötött demizsonnal Fonásminta fogas alá, franciaágyhoz -, zsúpból és gyékényből pedig méhkast, szakajtót, kisvékát készítettem babnak, szemes takarmánynak, diónak. — Tamásiban az ugyancsak iregi fafaragóval, Folmeg Jánossal együtt mutatkozott be. Mi kell ehhez a munkához? — Akarat, kézügyesség és sok-sok türelem. Meg az, ha nem sikerül valami, akkor ne csüggedjek el. — Úgy hiszem, Magyarországon ma a nyugdíjasokat sem veti fel a pénz. Gondolt-e arra, hogy pénzzé tegye a tudományát? — Más dolgom is van nekem - kukorica, konyhakert, disznó, baromfi -, ezt csak a szabadidőmben csinálom - mondta, azután kikísért a sir- dogáló esőbe. Ékes László Fotó: Gottvald Károly „Visszafajzott" kereskedőnek A Hamar név nem ismeretlen a Koppány mentén - de nagyobb körben sem -, hiszen a család le s felmenői hosszú évtizedek óta kereskedelemből, illetve vendéglátásból éltek Értényben. Az utóbbi években úgy tűnt azonban, hogy megszakad ez a hagyomány - Árpád és Dezső (Öcsi) a vasas szakmát választotta -, ám az élet mást hozott. A munkanélkülivé vált Hamar Dezső a feleségével együtt, aki kereskedelemben jártas, megalakította a Hamar és Hamar Kft-t, s Tamásiban, a város- központban, az erdőgazdaság irodaházának földszintjén három személyt foglalkoztatva megnyitotta a Zizi Csemege üzletet. A jó ízléssel berendezett bolt a kisebbik Hamar leány, Zita becenevét viseli, ám Kata testvére szerint a Zizi cukorkáról nevezték el. Akárhogy is van, az üzlet működik, bejá- ródik, hiszen egyre többen keresik fel a „visszafajzott" Hamar Dezső boltját azért, hogy tejet, tejterméket, kenyeret, péksüteményt, különböző felvágottat, édességet, bontott csirkét, egész csirkét, illetve aprólékot, italokat, vegyi árukat és testápoló szereket vásáA Hamar és Hamar Kft. alapítói roljanak, mellette pedig a jó humorú vezető vicceitől felviduljanak egy kicsit. Mivel nincs a városközpontban egy olyan hely, ahol gyorsan be lehet kapni egy-két falatot és meg lehet inni egy kávét, ezért az egész üzletre jellemző jó ízléssel kialakítottak egy étkezősarkot, ahol gyorsbüfé üzemel. Töltött kiflit, hamburgert, többféle üdítőt, két fajta kávét és - Hamar Dezső vicces megjegyzése szerint ugyanúgy, mint Amerikában - forró csokoládét vásárolhatnak idősek és fiatalok egyaránt. Mert a vevőkörben - úgy mondják - mindenkire számítanak.' Ezért igazítják a vásárlói igényekhez az árukínálatot és ezért tartanak nyitva még vasárnap is, 14 óráig. A Hamar név nem ismeretlen a Koppány mentén, de nagyobb területen sem, hiszen hosszú évtizedekre visszamenően mindig kereskedelemből és vendéglátásból éltek - mondtuk bevezetőben, s most már láthatjuk azt is, hogy alapozzák - vagy talán már „falazzák" is - a következő időszak jó hírét. Mitől szépek a faragások? Ha valaki Ozorán jár, annak nemcsak a tisztaság, a rendezett faluközpont tűnik fel, de az is, hogy milyen szépek a faragások. Szú- mentesek, nem rothadnak, nem bámulnák, érvényesül a tölgyfa eredeti színe, s ha rájuk süt a nap, akkor csodálatosan fénylenek. A titokról - ha van egyáltalán titka ennek - Schranz Istvánná polgármestert kérdeztük. — Színtelen xiladekor és lenolaj fabeeresztő kence fele-fele arányú keverékével kezeljük az alkotásokat - mondta a polgármester. - Az első évben három- szor-négyszer, a másodikban legalább háromszor, azután pedig tavasszal és ősszel bekenjük azokat az előbb említett anyaggal. így lesznek, így maradnak szú- mentesek, nem rothadnak és így tartják meg a színüket. — Megyét - de szűkíthetjük is a kört -, városkörnyéket járó útunk során nem egy helyen tapasztaljuk azt, hogy ott díszelegnek a faragások a községek terein, de felállításuk óta nem törődik velük senki. Hagyják rot- hatni, pusztulni azokat. Pedig .. . — Pedig eszmei értékük is van, kemény kétkezi munkával faragták mindegyiket - lehet, hogy éppen fafaragó táborban - és azért születtek, hogy esztétikumot hordozzanak, közvetítsenek. Karbantartásukhoz, megmentésükhöz xilaode- kort vagy díszlazúrt javaslok. — Abban a reményben köszönjük meg a kapott tanácsot, hogy bizonyára lesz olyan érintett, aki megérti és megfogadja azt. í i d i
