Tolnai Népújság, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-11 / 237. szám
1993. október 11., hétfő SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE KÉPÚJSÁG 5 Milyen iskola lesz Pörbölyön? Ahol magyarul tanulnak - hímezni Egy diák - százhúszezer forint Művészet az utcán Az osztatlan iskolához is képeznek tanítókat Ma már arról is megoszlanak a vélemények Pprbölyön, hogy kell-e egyáltalán iskola a faluban. Amikor a „külterületi lakott hely" települési létéért és rangjáért küzdött, mindenki számára egyértelmű volt, hogy iskola márpedig kell. Már jóval a tragédia előtt az akkor még új képviselőtestület eldöntötte, hogy iskola márpedig lesz, s be is nyújtotta pályázatát, hiszen a kis települések iskoláinak visszaállítása országos program is. Központi pénz Meg is kapták a támogatásra az ígérvényt erre az évre. Ennek a pénznek a saját erős része 3,2 millió forint. Közben megtörtént a tragédia és az első döbbenet hatására sokan mondták a faluban is, hogy nem haltak volna meg a gyerekek, ha helyben van az iskola. Gayer János polgármester ezzel a gondolattal sosem értett egyet, mégpedig azért, mert tud számolni. Rájött, hogy aki ma egy kistelepülésen iskolát létesít, az hosszabb távon anyagilag tönkreteszi a faluját. Most a bátaszéki mammut-iskolában - más kérdés, hogy ez mit jelent pedagógiai szempontból - hat- vanküencezer forintba kerül egy gyerek taníttatása, ha Pörbölyön lesz iskola, akkor ez legalább százhúszezer lesz. Nyilván egyszerűbb, kényelmesebb igénybe venni egy másik település szolgáltatását, s kifizetni az árát. Akkor nincs Akár minőségi ugrásnak is beülik az az ötlet, melynek megvalósítását éppen most fontolgatják a szekszárdi városi televízió ületékesei. Kis Pál István stúdióvezető a terv ismertetésekor mindenekelőtt a szakmai kihívás ösztönző hatását említette: — A naprakészség mellett rendkívül fontosnak tartom a lakossági visszajelzések vételét is. Egy adott ponton túl ugyanis veszélyes, ha a televízió kapcsolata nem interaktív a nézőközönséggel. A mi ötletünk nemcsak, hogy véleményeket fogadna be, hanem egyenesen lehetővé tenné az érdeklődők számára a műsorok formájának, tartalmának alakítását. — Erre szolgálna az a fórumsorozat, melyet a korábgond festetésre, tatarozásra, beázásra, és ezer más napi problémára. Oktatási hátrány A pénz, a költségvetés csak egyik oldala a dolognak, - folytatta az elemzést a pörbö- lyi polgármester, a másik, s a lényegesebb az oktatás, Uletve annak a színvonala. A bátaszéki általános iskola - ahova most is járnak a gyerekek - országosan is elismert színvonalú intézmény, erős német, és matematika oktatással. A törvény kiterjeszti a tankötelezettséget a kilencedik és a tizedik osztályra is. Ha meg már ötödikben elmegy gimnáziumba, könnyen kerülhet olyan osztályba, ahol már két-három éve tanultak nyelvet, ő pedig még el sem kezdte. Mármint akkor, ha mindezekre a problémákra nem készülnek fel kellő körültekintéssel. Pörbölyön viszont akkor, abban a helyzetben nem lehetett nem kezdeményezni az iskola visszaállítását. A lehető legjobban Azért nagyon fontos a közadakozásból létrehozott alapítványnál megpályázott pénz, hogy több jusson az iskola felszerelésére, s egyáltalán be lehessen a kor színvonalán indítani az iskolát. Attól kezdve, hogy eldöntötték: márpedig lesz iskola, már csak azzal szabad törődni, hogy minél jobb lehesbiakhoz képest eltérő módon valósítanánk meg - folytatta ifj. Kutny Gábor szerkesztő-gyártásvezető. -— A stúdiónkban nemcsak a meghívott szakértők foglalnának helyet a műsorvezetővel együtt, hanem mindazon személyek is, akik az adott témakör iránt érdeklődést tanúsítanak. Egy-egy alkalommal huszonhét meghívottunk lenne, mégpedig azért, mert a városi képviselőtestület is ugyanekkora létszámmal működik. Ez az általunk szervezett „árnyékképviselő testület" rendszeresen véleményt nyüvánítana, egyelőre kézfel- tartásos módszerrel, így továbblendítve, orientálva az adás menetét. — Nyüván - az eltérő megoldásból adódóan - jesen. - mondja a polgármester. Csináltatott egy kimutatást. Megnézték, hogy mi van akkor, ha csak első osztályt indítanak, vagy ha visszahozzák a második harmadik, és negyedikeseket is. Kiderült, hogy az előbbi esetben három elsőssel indul az iskola, s legfeljebb négy év múlva lesznek közel húszán. Nevelési előny Ebből aztán nyüvánvaló, hogy itt - és másutt, a kis iskolában csak osztatlan osztályban képzelhető el a tanítás. Természetesen ennek is megvannak az előnyei és a hátrányai. Előny lehet - ha jó a pedagógus - az emberközeli nevelés, a személyes törődés, a koncentrációkészség, az alkalmazkodóképesség fejlődése. Hátrány a speciális szaktanárt igénylő képzés hiánya. Osztatlan iskolába járt maga Gayer János is, s aki őt annak idején tanította, ma a bajai tanítóképző igazgatója. A főiskolán belekezdtek egy kísérletbe, ismét képezik az osztatlan iskolák jövendő tanítóit. A főiskolával megállapodtak a kölcsönös támogatásban: vagyis ők segítik az iskolát, például a nyevltanítás- ban, ugyanakkor gyakorlóiskolájuk lenne a jövendő pör- bölyi. Ha pedig már beindult az iskola, akkor persze annak népességmegtartó ereje és kulturális hatása is lehet. Ihárosi Ibolya lentkezik valamilyen különbség a korábbi telefonos fórumokhoz képest - mutatott rá Kis Pál István. — Már csak azért is, mert ebben az esetben, egy-egy szavazáskor a szakértő azonmód szembesül a köz - esetleg teljesen eltérő - véleményével. — Az első ilyen jellegű fórumunk időpontja október 20-a, szerda, 20.00 óra, amikor is a rendőrség illetékesei foglalnak helyet szemben a közönséggel - adott tájékoztatást a kezdésről ifj. Kutny Gábor. — Ezt követően, egy hónap múlva Szekszárd város sportja, majd decemberben - ha minden sikerül - a költség- vetés kerül terítékre. S még valami, ami nagyon fontos: nem egyszerűen huszonhét jelentkezőt várunk, hanem, természetesen idővel, szeretnénk kialakítani egy olyan - százötven-kétszáz fős - holdudvart, stábot, melynek tagjaira minden esetben számíthatunk. Ám most, a rendőrségi fórumra mindenképpen az első huszonhét jelentkezőt hívjuk be stúdiónkba.-száJelentkezők kerestetnek a televízióban Fórumokon dönt a nagyérdemű Szekszárd francia testvérvárosában járt nemrégiben egy népművészekből és iparművészekből álló delegáció. A hagyományos őszi Be- sons-i kirakodóvásáron viszonozta az ottani művészek tavalyi látogatását dr. Fisi Istvánná, Lőrincz Etel, Szatmári Tamás, Lőrinc Ala- dárné, Schmidt Károlyné. Elkísérte őket Bognár Cecil a decsi faluház igazgatója. Az utat a Szekszárd-Besons baráti társaság és a szekszárdi önkormányzat támogatta. Az utazók közül Dr. Fisi Istvánnéval beszélgettünk az utazásról. Francia hölgy magyar blúzban Bognár Cecil játékát hallgatja és Szatmári Tamás munkáját figyeli — Önök az utcán mutatták be a magyar népművészetet. Mit szóltak ehhez a franciák? — Ó, nagy élmény volt! Csak az volt a furcsa, hogy mindent meg akartak venni, ami megtetszett nekik. Én pedig nem adom el a munkáimat. Egy idő után ki is keüett írni, hogy ezek a darabok csak kiállítási tárgyak. Besons-ban nincs is igaziból a hagyományos értelemben vett népművészet, ezért is örültek nekünk. Szerencsére azért már az ottaniak is tanulnak magyarul hímezni. — Hol? Folytatódik a pinceprogram Új támfal lesz a Bezerédj utcában Kényszerűségből már a jövő évi költségvetési pénzt „költi" a szekszárdi képviselőtestület. Legutóbb húszmülió forintot előlegeztek meg az úgynevezett pinceprogram folytatására. Ez a pénz ahhoz kell, hogy a tárcaközi bizottság által kezelt pénzt meg lehessen pályázni. A saját erő váüalása annál is fontosabb, mert sajnos egyre kevesebb a központi pénz is. Az idén a bizottság huszonkét millió forint támogatást állapított meg, amihez a város 16-ot tett hozzá. A központi pénzről február végéig kell elszámolni. Szeptemberig már felhasználtak tizenkilenc millió forintot, pincék megszüntetésére, megerősítésére, támfalépítésre és a további munkák tervezésére, valamint közműrekonstrukcióra. Elvégezték a korábbi tömedékelések ellenőrzését is. Az idei pályázatban megjelölt program - amely a következő két év terveit tartalmazza - költségigénye, több mint hatvannégy és félmülió forint. Ebben a programrészben szerepel egy nagyon fontos szakasz védelme, illetve rekonstrukciója. Évtizedes probléma a Bezerédj utcának a kórház irányába vezető része, ahonnét már évekkel ezelőtt ki kellett tiltani a nehéz járműveket, mert az út beszakadásának veszélye fenyegeti a közlekedőket, s többek között forgalomszervezési problémákat is okoz A tervezett munkák között szerepel az új támfal megépítése is, ami nemcsak esztétikai okból lenne fontos. Képemlékezés Rovatunkkal ezúttal a Csörge-tóhoz látogatunk. Bakó Jenő felvétele a hatvanas éveket idézi, amikor még víz is volt a mederben. Ótós Rékáé a „tó" mai képét mutatja • • Önkormányzati társasház A szekszárdi városi és a megyei önkormányzat a Német Színház elhelyezése során társasházat alapít, annak érdekében, hogy a tulajdonjognak megfelelően dönthessenek a jövőben az épület-együttes kezeléséről. A Ga- ray-tér 6. számú ház alatt a bérlőket a megyei önkormányzat helyezi el, a régi bérlakás átmegy megyei tulajdonba. A megyei pénzből 5 lakást vásárol a város, az üzletek is az ő tulajdonában maradnak, kivéve a beépítésre kerülő telekrészt, s közben megalapítják az ingatlanra a társasházat. Dr. Fisi Istvánná a vásárban — Van ott is egy francia-magyar baráti társaság, az ottani klubvezetőnek Simonne Comte-nak voltak korábban szekszárdi kapcsolatai. Innen vitt mintákat, azóta pedig tanítja a mi motívumainkat. — A vásáron kívül mi szerepelt a programjukban? — Természetesen megnéztük Párizs nevezetességeit, láttunk egy fantasztikus ruhakiállítást, csodálatos „ruhaköl- teményekkel". Megcsodáltuk a Lesage iskola modelljeit. Ez az iskola az ottani divatdiktátoroknak dolgozik. Annyira megtetszett, hogy jövőre én is megyek tanulni hozzájuk. Ami mégis a legfontosabb: egy-egy üyen út alkalmával új barátokat szerez az ember, és meggyőződésem, hogy a testvérvárosi kapcolatokat is ezek a barátságok tartják életbeben iüetve erősítik tovább.- háj Hajdan 310 éve, 1683. október 15-e körül Kara Musztafa nagy- vezír Bécs alatt tönkrevert serege maradványaival fosztogatva, rabolva halad el Szekszárd mellett. 300 éve, 1693. október 11-én nevezték ki Mérey Mihályt szekszárdi apáttá. 145 éve, 1848. október 11-én Csapó Vilmos hivatalosan beszámolt az ozorai diadalról; két nap múlva Kossuth Lajos, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként elismerését fejezte ki és három ágyút adományoz a megyének. 115 éve, 1878. október 13-án a Tolnamegyei Közlöny Liszt Ferenc Rómából írt levelének részletét közölte. 110 éve, 1883. október 14-én az előbbi újság Jó vadász címmel írta: „A szeg- zárdi gőzhajó állomáshoz vezető útról valaki, állítólag maga az útkaparó, e hó 8-án seregélyhúsra éhezvén egy ott röpködő csoportra lőtt, de madár helyett az országút mellett jámboran legelésző s a szomszédos puszta bérlőjének tulajdonát képező ökröt találta". 90 éve, 1903. október 13-án a Rákóczi Ferenc konstantinápolyi sírjához szervezett nemzeti zarándoklaton Wosinsky Mór apátplébános mondott misét, amely az egyik résztvevő - dr. Leopold Kornél - szerint „a szabadság és a nemzeti eszmék igazi apotheózisa volt". 85 éve, 1908. október 11-én, a Közérdek híradása szerint a korabeli gazdák ,fl kádárkából is fehér bort készítenek, mert sok helyen még a tavalyi vörösbor is eladatlanul fekszik... Kereslet egyáltalán nincs". 80 éve, 1913. október 16-án tudatta a helyi sajtó, hogy a Molnár nyomdában elkészült a hőgyészi jegyző, Klimes Antal által szerkesztett Árvaházi képes naptár. 60 éve, 1933. október 14-én a Tolnamegyei Hírlap Móricz Zsigmond Szekszárdi emlék című írását közölte, amelyet az író az egy héttel előbb lezajlott Faluszövetség rendezte kiállításon adott a szerkesztőnek. Krónikás i 1 t i
