Tolnai Népújság, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-07 / 234. szám

1993. október 7., csütörtök DUNAFÖLDVÁR WÚJSÁG 5 A megfélemlített város „Elvtárs, maga a legsötétebb lelkű férfi a községben" Két áldozatot szedett Duna- földváron az 1956-os szovjet tá­madás: Györkő Árpád és Dubicz Sándor, az akkor alakult polgár­őrség tagjai a szovjet megszál­lókkal folytatott egyenlőtlen tűz­harcban vesztették életüket. A forradalom földvári eseményeire két szemtanú emlékezik: Mis- kolczi József és a polgárőrök pa­rancsnoka, Terelmes Béla.- Október 23-án egy spon­tán gyűlés volt a központban, az emberek meglepték a ta­nácsházát, egy kissé fölindult tömeg volt - mondja Mis- kolczi József. Hogy hányán voltak, nem tudom, száz fő körül lehettek. Sok papírt ki­szórtak az ablakon. Földváron többségében mezőgazdasági dolgozók éltek, és erősen sújtva voltak a beszolgáltatás­sal. A beszolgáltatási irodák­ból kiszórtak mindent, volt amit a szél vitt el, volt amit elégettek.- Ki gyakorolta azokban a na­pokban a hatalmat?- Alakult egy szerv forra­dalmi tanács jelleggel, amibe az édesapámat is megválasz­tották közfelkiáltással. Az új tanácstagok elkezdtek gyűj­teni élelmet a budapestieknek. Naponta több teherautó ment el a fővárosba élelemmel. Alakult polgárőrség is, körül­belül nyolcvan-száz fővel, a városházán volt a „helyőr­ség". Azzal a céllal alakult, hogy a közbiztonságot fenn­tartsa, az üzletekbe ne törje­nek be. Kisebb járőrözést csi­náltak a központban, egy­szerű fegyverük volt, puska, amit a honvédségtől kaptak.- Volt Földváron olyan közé­leti személy aki nagyon népsze­rűtlen volt?- Voltak, nem is annyira a párttitkárok, hanem a beszol­gáltatást végző személyek, de ők nem helybeliek voltak, csak ide helyezték ki őket. Volt a rendszernek egy vándorbri­gádja, amelyiket akárhol be­vetettek végrehajtásra. Ök sö­pörték a padlásokat. Itt Föl­dváron nem volt olyan sze­mély, akit gyűlöltek volna. Volt egy finánc, akit talán bán­talmaztak is, egyik éjszaka ki­rángatták az ágyából, úgy hal­lottuk, hogy megverték eléggé. Voltak olyan hangok is, hogy akasszuk fel, csapjuk agyon, de a higgadtak kere­kedtek felül. Október 28-ra virradóra el­kezdtek vonulni a szovjet harckocsik, de ekkor nem csi­náltak még semmit, tovább­mentek a 61-esen. Meg vol­tunk rökönyödve, de nem gondoltunk arra, hogy mi fog történni. Engem is hívtak a polgárőrségbe, de ez pont ak­kor volt, amikor előttünk vo­nultak a tankok. Én pedig nem vállaltam. November 4-én, hajnalban kezdődött a táma­dás. A 6-os út mellett, a fut- ballpálya helyén akkor vásár­tér volt, onnan indult a táma­dás a magyar laktanya ellen, de nyugatról is lőtték. Találat érte a városházát is, a mai mozi épülete is komoly lövést kapott. Megszállták a közpon­tot, a postát, a városházát. Az egyik fiatal polgárőrt a város­háza előtti téren lőtték agyon, csak sétálgatott, nézte, hogyan jöttek a harckocsik. ,- Tanúsítottak ellenállást?- Nem, semmi okot nem adtunk a támadásra. A hadse­reg mondhatni felbomlott. Csak azért lövöldöztek, hogy megfélemlítsék a lakosságot, Földváron a fontos harckocsi­hídfőállást biztosítani kellett. November negyediké után, ha a központban három ember összeállt beszélgetni, rögtön odafordították a harckocsi go­lyószóróját.- Követte megtorlás a meg­szállást?- Összeszedték a polgárő­röket, voltak, akiket nagyon megvertek, sokukról nem is tudtuk, hol vannak. Az én apámat is megverték het­vennyolc évesen, őt a szek­szárdi fogházba vitték, de a korára való tekintettel elen­gedték. Komoly büntetést nem kapott senki, csak verést.- Mi lett a régi vezetőkkel?- Csak a helyettes tanácsel­nök maradt, itt 1956 után nem volt kompromittált személy. Végrehajtották a rendszer uta­sításait, de a helyiek belátták, hogy mást nem tehetnek. * Terelmes Béla a polgárőrség parancsnoka harminchat éves korában lett rokkant, a lövöl­dözés során a forgócsontját érte találat. A ma hetvenhá- rom éves férfi annak ellenére, hogy több, mint harminc éven át politikai „megbízhatatlan­sága" miatt szenvedett hátrá­nyokat, higgadtan és reálisan ítéli meg nemcsak az akkori eseményeket, de a mai válto­zásokat is.- Sok mindenen keresztül mentem, sokáig nem dolgoz­hattam. Csak 1961 januárjában tudtam elhelyezkedni, akkor is csak úgy, hogy egy ismerős bevitt a téeszbe éjjeliőrnek. Disznók mellé voltam be­osztva. Mielőtt Földvárra ke­rültem, a KSH-ban voltam anyagszámláló, ide mint pénzügyőr kerültem, aztán a begyűjtésnél dolgoztam, de a politikai felfogásom miatt el­küldték. Utána a kendergyár­ban kenderátvevő lettem, és a forradalom idején is ott vol­tam. Október 23-án hívtak a tanács részéről. Először egy volt csendőr volt a parancs­nok, de az félt és lemondott, így közfelkiáltással engem vá­lasztottak meg parancsnok­nak. Itt november 4-ig itt semmi az égvilágon nem volt, amíg be nem jöttek a szovjetek, és egyszerűen minden előzmény nélkül támadtak. így alakult ki a tűzharc. Az erőviszonyok a mi szempontunkból olyanok Terelmes Béla, volt polgárőr­parancsnok: minden előz­mény nélkül támadtak voltak, mint egy a száz ellen. Állítólag közülük is sok halott volt, lőtték egymást is a sötét­ben, nem tudták, hogy ki ki­csoda. Egy polgárőr a téren volt szolgálatban, belehalt a lövésbe. Négyen sebesültünk meg, a kalocsai kórházba ke­rültünk, közülünk egy elvér­zett. A másik kettő könnyű sé­rülést szenyedett. Amikor hazajöttem, nem tudtam sehol elhelyezkedni, annak dacára, hogy a kender- gyárnál voltam alkalmazás­ban. Utána bementem újra az igazgatóhoz, aki azzal foga­dott, hogy „Terelmes elvtárs, maga a legsötétebb lelkű férfi a községben, amíg nem mossa magát tisztára, nem tudom magát visszavenni". Akár- hova mentem, mindenhol el­küldték. Aztán sikerült a ken­dergyárba újra visszamen­nem, de csak éjjeliőrnek. Majd a téeszhez, utána a Tefunál al­kalmaztak, de innen is elbo­csátottak átszervezés címén, és a faipari ktsz vett fel, de megint csak éjjeliőrnek, Ott azt mondta az elnök: nem tö­rődik azzal, hogy mi volt, nem érdekli, hogy bűnös vagyok-e a rendszer számára, csak a munkámat lássam el rende­sen. Itt a nyugdíjazásomig, 1980-ig kihúztam.- Kapott erkölcsi-anyagi kár­térítést?- Kilencvenkettőtől kapom a nemzeti gondozási díjat, havi ötezer forintot. Addig semmit.- Ön szerint ma reális 1956 megítélése?- Nem teljesen reális, mert még mindig vannak olyanok, akik nem akarják elismerni, hogy ennek be kellett követ­keznie annak érdekében, hogy egy szabad ország kialakul­jon. tóth fotó: degré Miskolczi József: csak azért lövöldöztek, hogy megfélemlít­sék a lakosságot Szemétgondok: drága a szelektív Közös gazdasági társaságot hoz létre a közeljövőben ti­zenkilenc Fejér megyei telepü­lés Dunaújváros környékén szelektív hulladékgyűjtés és hulladékfeldolgozás, újra­hasznosítás céljával. Bár Du- naföldvár is inkább Dunaúj­város vonzáskörzetéhez tarto­zik, a várost nem keresték meg, ennek magyarázata, hogy a települések a volt du­naújvárosi járáshoz tartoznak. A gazdasági társaság létrejöt­tében döntő részt vállal a né­met Becker vállalat, a fejlesz­téshez szükséges tőkét lénye­gében a német partner hozza, a községek a szemétszállítási díjat és az újrahasznosítás be­vételeit engedik át. A kistérségi együttműködés a hulladékelhelyezésben így Dunaföldvár esetében Tolna megyei keretek között kép­zelhető el. A megyei önkor­mányzat szakemberei 1992-ben kidolgoztak és eljut­tattak minden települési ön- kormányzathoz egy tanul­mánytervet, amely a hulladék elhelyezésére 2010-ig tartal­maz koncepciót. Eszerint öt-tíz település alkotna egy régiót, amelyek hulladékát egy telepen helyeznék el, ilyen regionális központ szerepét kapná Dunaföldvár is. Ez a városnak öt-hat milliós beru­házást jelentene. A koncepció nem zárja ki a szelektív hulla­dékgyűjtést, ez azonban jelen­leg nemcsak fejlesztés kér­dése, mivel ma a papírhulla­dékot vásárolják fel újrahasz­nosítás céljára, az üveg- és műanyaghulladékot nehéz ér­tékesíteni. A dunaföldváíi szeméttelep kapacitását 2-3 évenként újabb területvásárlással kell növelni. A szelektív hulladék- gyűjtést egyébként a bizonyta­lan jövőjű együttműködés nélkül is megoldhatná a város: ennek ára azonban szerény becslések szerint is negyven és hatvan millió forint között mozog. Nemcsak új konténe­reket és szemétszállító autókat kell beszerezni, hanem egy esetleges új lerakóhelyen fúrá­sokat is végezni kell annak megállapítása végett, hogy van-e természetes talajvízzáró réteg. A jelenlegi lerakóhely tar­talma egyébként nem szeny- nyezi a talajvizet. /c Kossuth utca öt Fura egy hely a maga szép, nagy belső udvarával. Nyáron kiváló játszótér lehet az ott lakó gyerekeknek. Egy idős bácsi rám szól: Mit keres itt? Ne fényképezzen! Már sokan jártak nálunk, mint maga, mégsem változott semmi. Igaza van. De a változtatás nem biztos, hogy az én dol­gom. S valószínűleg az öreg ház sem tehet semmit, degré ■t Ismét Játékszín bemutató Két év szünet után újra be­mutatóval jelentkezik a Duna- földvári Játékszín, legutoljára 1991-ben Orfeum kabaré című összeállítással lépett a közön­ség elé, a most színre kerülő Karinthy-darab címe: Duna­kanyar. Az 1975-ben alakult, jelen­leg két tagot számláló csoport fényes múltra tekint vissza: éves munkáját rendre arany- és ezüst minősítéssel zárta, számos nagy sikerű előadás kapcsolódik nevéhez. A du­naújvárosi Bartók Kamara- színház kebelén belül működő félprofi társulat, a dunaújvá­rosi iskolaszínház tagjai közül mindenki megfordult' a föl­dvári játékszínben, öten közü­lük innen indultak. A Játék­szín a Dunaföldvár Kultúrájá­ért Alapítvány támogatottja, a kapott összeg egy részét gim­náziumi osztályok részére in­dítandó színházlátogatások­kal összekötött dráma- és színházelméleti fakultációra kívánják fordítani. A Karinthy-színművet, amelynek bemutatója holnap este hét órakor „eredeti hely­színen", a Duna étteremben kezdődik, Smuk Imre, a Bar­tók Kamaraszínház igazgatója rendezi, a két szerepet Baksai Erika és Pataki Dezső alakítja. További előadások október 11-én, és 21-én lesznek, de az év utolsó két hónapjában is színre kerül még a darab. * Öt előadásból álló színházi programot szervez a városi művelődési ház óvodások és kisiskolások részére novem­ber elejétől. A program a pécsi Bóbita, a dunaújvárosi Szala­kóta, a kecskeméti Ciróka bábszínház előadásait tartal­mazza, és ismét láthatják a gyerekek a Hókirálynő című mesejátékot is. Földvári rock-program Rockkoncert-sorozat indul a hónap közepétől a városi műve­lődési házban. Október 15-én, pénteken nyolc órakor Vörös István és a Prognózis Band mutatja be Ez egy kutya világ című új lemezét. Huszonegyedikén, csütörtökön nyolckor a szekszárdi Prosec- tura, 29-én a szintén szekszárdi Titanic és a kiskunhalasi Ozirisz együttes játszik. November 12-én lép fel a komlói Gipsy és a Rock 'n' Roll Bugi (Ex 5-let) és a Profil. November 26-án a Deák Bili Blues Band, és előzenekarként a Blues Factory lesz a ház vendége. December 12-én a kerül sor a Kispál és a Borz koncertjére, 17-én pedig a Pokolgép játszik. Döntés előtt A város önkormányzatának 1993. első féléves gazdálkodásáról szóló beszámoló és tájékoztató áll a ma délután két órakor kezdődő testületi ülés napirendjének élén. A beszámoló megállapítja, hogy az első féléves gazdálkodás a ki­mutatások tükrében megnyug­tató képet nyújt. Az éves elő­irányzottakhoz képest a város be­vételeinek 61, a kiadásoknak pe­dig 46 százaléka valósult meg. Hét és fél millió forint terven felüli bevétel érkezett a város kasszájába, amely döntően a volt szovjet laktanya ingatlan- és te­rület eladásából, valamint ka­matbevételekből származik. A vá­ros működési kiadásainak teljesí­tése a módosításhoz viszonyítva 49 százalékon áll. Rendelettervezet kerül a képvi­selők elé, amely a város területén tartott piacok és vásárok szabá­lyait rögzíti. A tervezet meghatá­rozza a vásárok helyét és időpont­jait, a helyfoglalás feltételeit, és az árusításra jogosultak körét is. Várhatóan dönt a testület a dunaföldvári háziorvosok között a „kártyapénz" arányos felosztásá­ról. A határozati javaslat szerint a háziorvosi szolgálat ellátásáért járó társadalombiztosítási finan­szírozás 75 százaléka a város költségvetésében mmaradna, amely összeg fedezné a dologi ki­adásokat, a fennmaradó 25 száza­lékot pedig a háziorvosok közt osztanák fel, a végzett munka arányában.

Next

/
Thumbnails
Contents