Tolnai Népújság, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-01 / 229. szám
4 «ÚJSÁG BONYHÁD ÉS KÖRNYÉKE 1993. október 1., péntek Az öregség nem betegség A szüléink dalait énekeltük Tallózó a Wemauer Anzeigerb'ól (Folytatás az 1. oldalról) Neubauer Pálról első ránézésre senki nem mondaná meg, mekkora mókamester. Csak a nagymányokiak - no meg akik látták már színpadon - a megmondhatói, hogy a csendes beszédű, nyugodt, férfi hogy meg tudja kacagtatni az embereket. Odahaza kerestük fel, a találkozót úgy szerveztük meg, hogy be tudja fejezni az ebédfőzést. Láthatóan hozzátartozik a mindennapjaihoz az effajta munka. Mindig is energikus ember volt, de ezt sikerült úgy csinálnia, hogy nem vált mások terhére. A német nemzetiségi együttes állapító tagjaként ő kezdte betanítani a táncokat. — Akkor még „könnyű" volt, csak azt kellett csinálni, amit a szüléinktől láttunk - emlékszik Pali bácsi, majd nagyot sóhajt, mikor arról beszél, hogy az első öt táncos párból immár csak három férfi és három nő él. Pali bácsi felesége varrta az együttes ruháit. Ő is meghalt már, az volt az utolsó kívánsága, hogy az akkor néhány hónapos dédunokát tanítsák a német szóra. A család nemcsak az ő kedvéért teljesíti ezt a kérést.. . Fejben tartja Amióta a felesége meghalt, nem táncol, de eljár az együttesbe. Akik látták a mányoki- akat szerepelni, tudják, hogy Pali bácsi az, aki két zeneszám között - amíg a táncosok átöltöznek - szóval tartja a közönséget. Nagymányokon és talán nemcsak Nagymányokon Pali bácsi tudja a legtöbb német történetet, viccet, közmondást, pedig soha le nem írt egyet se közülük. Az egyik nagybátyjától - aki kőműves volt - tanulta őket. Mostanság a diákok, egyetemisták járnak hozzá magnóval és jegyzetfüzettel, hogy leírják ezeket a történeteket, amelyek az itt élő németség habitusát, életmódját, mentalitását tükrözik. Egy „hitelesített" módszer Az együttesbe most is szívesen jár. Több mint tíz éve, hogy az iskolában testnevelés órákon tanította az német táncokat. A módszert azóta „hitelesítették", azaz manapság - megyénkben is - többhelyütt órarend szerint népi táncot tanulnak a kisdiákok a testnevelés órák egy részén. Aztán jöttek a fiatalok. — Ma már mindent tudnak - dicséri őket Pali bácsi - úgy mint a Wushcing Ági, aki az együttest vezeti. Pali bácsi a hetvenegy évével jól van, bár, mint mondja, az orvosok néhány éve egyszer már letettek róla, mikor „besárgult". Akkor kért egy kis bort. A kórházban az orvos megengedte neki, hogy igyék. Harmadnapra felült az ágyban ... — Soha nem voltam berúgva, pedig elképzelheti, harmincöt év alatt hány lagzi- ban voltam! - mosolyog hamiskásan. Németül mesél svábul beszélget Tudja, az az érdekes, hogy otthon svábul beszélgetünk, de mikor ezeket a meséket mondom, az „írott" német nyelven beszélek - mondja Pali bácsi. Lehet, hogy jövőre már ott lesz a dédunoka is az együttesben a legfiatalabbak között. Most még a betűkkel van elfoglalva - mondja a dédapa - de jövőre már jöhet. Addig kihúzom, aztán otthon maradok: csinálja tovább a kicsi... Hangyái Fotó: Degré- A wemaui Motorclub 25 éves jubileuma alkalmából autókiállítást szervezett, erre 52 kiállítót sikerült megnyerniük.- A nagy hagyománnyal rendelkező cserkészek is 25 éves „születésnapjukat" ünnepelték.- A Donauschwäbische Kulturstiftung célja a magyarországi kapcsolat, a német származásúak kultúrájának támogatása magyar hazájukban. Ennek keretében támogatták 1988 óta: az újpetrei művészeti kiállítás megrendeHamarosan itt a fűtési szezon. Milyen a kínálat Bony- hádon? - ezt kérdeztük Filc- zinger Jánosnétól, a Tüzép Rt. irodavezetőjétől. — Kétféle brikettel, má- nyokival és dorogival, valamint hazai barnaszénnel és import kőszénnel várjuk kedves vásárlóinkat. A mányoki brikettnek telephelyünkön hatszázhetven- egy, a doroginak hétszázhatvanhárom, a hazai barnaszénnek négyszázhúsz, míg az import kőszénnek hétszázhetven forint mázsája. A nagymányoki művi szén, vagy ahogy egymás közt nevezzük a „parázs" brikett hat- százhuszonhét forintba kerül közvetlenül a gyárnál, de a bonyhádi telepen is be lehet fizetni, szintén ennyiért. Az iszapszén már elfogyott, s idén ebből már nem kapunk. Tűzifa készletünk hasáb és fűrészelt - „kuglizott" - vegyes és akácfából áll. A vegyes hasáb háromszázötvennégy, a fűrészelt háromszázkilenc- venkettő, az akác hasáb négyszázhatvan, a fűrészelt pedig kettő híján ötszáz forintba kerül mázsánként. — Melyik szén a kelendő? zését Wemauban, a bonyhádi képviselőtestület tapasztalat- cseréjét, óvónők cseréjét, a bonyhádi óvónők által kidolgozott programot, amit a német nyelv hatékonyabb elsajátíttatása érdekében állítottak össze az óvodában - Tűzoltógyakorlatot tartottak, melyen a Wemauból és környékéről toborozták a lánglovagokat. Augusztus végén háromnapos táborozáson vettek részt ezek a csoportok, ahol jól szervezett programok nagy élményt jelentettek számúiba. — Nagyon viszik az orosz kőszenet és a mányoki „tojást" is, ami em porzik és nem kormol, ugyanakkor magas a fűtőértéke. Nagymányokon igen szigorúak az elvárások a minőséget illetően, hisz naponta mérik a kalóriát. — Lesz-e az idén akciós szén? — A korábbi évekhez hasonlóan idén a nyár folyamán sem hirdettük meg a szokásos akciót, s előreláthatóan idén már nem is lesz. Viszont most kezdték meg az olcsóbb oroszlányi barnaszén szállítását telepünkre. — Tény, hogy nem olcsó „mulatság" manapság a tüzelő beszerzése. Az áraink pedig a piaci viszonyokhoz igazodnak, ezért állandóan változnak. — Télen folyamatos lesz az ellátás? — Nehéz megjósolni, mert az egyben függvénye a tél keménységének is. Mindenesetre örvendetes, hogy a brikettgyár és a bányatársulás az előzetesen csupán egy hónapra tervezett nagymányoki termelést meghosz- szabbítja. Hunyadi István Pali bácsival a macskája incselkedik Mit rakunk a tűzre? Nyakunkon a tél Schirilla György a könyvtárban A Vita Nova Klub Egészséget mindenkinek rendezvénysorozatának következő vendége Schirilla György. A sportember október 7-én, délután fél ötkor a városi könyvtárban tart előadást, melynek címe Hosszú, boldog élet - Egészség vagy betegség. Madárkiállítás A Madárbarátok köre október 23-án és 24-én rendezi idei díszmadár-kiállítását a művelődési központban. Ismét arany az oroszlán Alig egy hónapja írtunk ezeken a hasábokon arról, hogy rövidesen újra nyílik az egykor Békének nevezett szálloda, amely visszakapja a patinás Arany Oroszlán nevet. Panghy László tulajdonos és családja az elmúlt kedden bemutatta a bonyhádiaknak a régi-új szállót. Sok szó nem esett, szalagot sem vágtak át, egyszerűen betessékelték a vendégeket: nézzenek körül. A meghívottak kissé meg- hökkenve álltak meg egy egy szoba ajtajában, merthogy sokan emlékeznek még a lavó- ros korszakra, amikor fürdőszobának még híre-hamva nem volt, penészvirág viszont annál több nyűt az épületben. Az egykori díszterem is visz- szakapta régi fényét, a lépcsőház pedig igazán impozáns lett. Sokáig lehetne még méltatni a mesterek kezemunká- ját, de ezt igazából látni kell. No és persze kóstolni. Merthogy elegáns söröző is nyílt az épületben, és a rövidesen induló konyha étlapján a köretek között az Aviko Rt. tucatnyi fajta burgonyakészítményeit találhatja a vendég. A ma kezdődő népzenei találkozó is ad alkalmat a nézelődésnek, kóstolgatásnak, hi- kocsmájának az Arany Orosz- szén a rendezvény Folk- Ián ad otthont. Az impozáns lépcsőház Először élőben Népzenei találkozó Az első népzenei találkozót 1983-ban rendezték Bony- hádon. Akkor még dél-dunántúli előadókat hívtak csak, a következő évben már a Dunántúl minden tájegysége képviseltette magát, majd 1985-ben került megrendezésre az első országos találkozó. A kezdetekről és a ma kezdődő V. Országos Népzenei Találkozóról a mozgalom elindítóját, és mindenkori főszervezőjét a Bartina együttes kiváló zenészét, Szabó Lászlót kérdeztük. — Éppen tíz évvel ezelőtt rendezték az első népzenei találkozót. Honnan jött a kitűnő ötlet? — A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején már kezdett megizmosodni a népzenei mozgalom. Ugyanakkor a népzenészeknek - különösen a második, harmadik vonalbelieknek - nem volt fórumuk, ahol megmérethettek volna. Ezért gondoltuk, hogy van létjogosultsága egy ilyen találkozónak. Meg is rendeztük 1983-ban. Igaz, első alkalommal még sután sikerült, de hál 'Isten nem ment el a kedvünk tőle. 1994-ben segítséget kértem az akkori Népművelési Intézettől. Ezután jött az ötlet, hogy a rendezvény kapjon még nagyobb nyilvánosságot. Megkerestem a Magyar Rádiónál Máder Lászlót, a népzenei rovat akkori vezetőjét, aki nagyon segítőkésznek bizonyult. Á rádió a rendezvényünkön azóta is felvételeket készít. Most első alkalommal élő egyenes adásban közvetíti a szombat este 7 órakor kezdődő koncert első részét. Ezen a sztárvendég a Téka együttes lesz és házigazdaként fellépünk mi. — A versenyre zenekarok és szólisták jelentkezhettek. Kik bírálják el őket? — Évek óta rangos szakértőcsapat figyeli a produkciókat. A zsűri elnöke Olsvai Imre népzenekutató, tagjai Halmos Béla, a népzenei mozgalom atyja, Eredics Gábor, a Vujicsics együttes vezetője, a Magyar Művelődési Intézet munkatársa, Alföldi Borús István, a Magyar Rádió népzenei rovatának vezetője. A zenekaroknál egy színpadi és egy táncházi produkciót néz meg a zsűri. Az énekes szólistákat Fábián Éva - aki egyébként györei származású - fogja bírálni. Idén először meghirdettük a prímásversenyt is. Igaz, egyelőre csak hárman jelentkeztek, de bízom benne, hogy még a helyszínen néhányan kedvet kapnak. Ebből is hagyományt szeretnénk teremteni. A prímásokat a Téka együttes fogja kísérni és ők véleményt mondanak a produkciókról. — Hányán neveztek a versenyre, és ezek közül kik a Tolna megyeiek? — Tizenhárom együttes és ugyanennyi szólista ... Kicsit ötödször kevesebben vagyunk, mint két éve, a Ki mit tud? elvitt néhány jelentkezőt, de ezt nem bánjuk, mert örülünk, ha a népzenészek mind több fórumon bemutatkozhatnak. Volt, aki mindkét versenyre benevezett, mint például a Csácsi Vorba zenekar. A Tolna megyei résztvevők között ott van még az utánpótlás-zenekarunk, a Kis-Bartina, a szólisták között a medinai Szabóné Gáncs Tünde, az izményi Kelemen Edit, a bonyhádi Szilágyi Adél, Papp Gábor és Világosi Antal. — Egy ilyen rendezvénnyel rengeteg munka van, és pénz is kell hozzá. Kik támogatják a programot? — Sokan és sokféleképpen támogatnak bennünket. Nehéz lenne mindenkit felsorolni. A már emh'tetteken kívül a megyei önkormányzat, a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége, valamint a Szabad Művelődési Alapítvány, no és persze a házigazda város, Bonyhád, és annak intézménye, a művelődési központ. — Örömünkre szolgál, hogy a most megújult Arany Oroszlán étterem is helyet ad a rendezvények egy részének, és az, hogy a vasárnap délutáni szüreti felvonuláson részt vesz az izményi székely és a nagymányoki német hagyományőrző táncegyüttes. Hangyái János i / Á
