Tolnai Népújság, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-28 / 251. szám

4 «ÚJSÁG PAKS ES KORNYÉKÉ 1993. október 28., csütörtök Pótlólagos földkijelölés Mint Bányai Henriktől, a Paksi Állami Gazdaság vállalati biz­tosától megtudtuk, a nagyszámú földigénylési kérelem kielégí­tésére a Paksi Állami Gazdaság pótlólagos kárpótlási célokra nyolcszázhatvankét hektár földterületet 18894 aranykorona ér­tékben felajánlott. íly módon Baracs, Bogyiszló, Dunaföldvár, Előszállás, Tolna közigazgatási területén lévő szántókra, erdőkre, legelőkre lehet majd licitálni a december 21-i földárverésen. Ezúttal a művelődési köz­pont ad otthont egy olyan elő­adásnak, melyre nem kisebb személyiség a meghívott ven­dég, mint Nemere István. Áz este 6 órakor kezdődő elő­adásra várják azok jelentkezé­sét, akikkel történt már vala­milyen megmagyarázhatatlan jelenség. Es természetesen azokat is, akik csak érdeklőd­nek a téma iránt. Reflektorfényben Hajdú János önkormányzati képviselő Hajdú János paksi önkor­mányzati képviselő, a gazda­sági bizottság elnöke. Ä vele készült interjú folytatását ol­vashatják az alábbiakban. — Képviselő úr, családi gyö­kerei, hivatása is a mezőgazda­sághoz kötötték. Véleménye sze­rint az elmúlt rendszer hogyan kezelte a mezőgazdaságot? — Igen mostohán. A nyolcvanas évekbeli látványos eredmények mögött az ötve­nes, hatvanas évek megnyo­morított, megkeserített, az utódaival szembefordított pa­raszti tömegek álltak. Az eredmények akkor elfedték ezt az egyszerű igazságot. — Amikor ön 1988-ban csat­lakozott az MDF-hez, a Fórum még úgynevezett gyújtőpárt volt. Önt mi vonzotta a szervezethez? — Az én 523-as számú MDF igazolványom 1988. szeptember 6-án íródott alá, egy évvel a sokat emlegetett lakiteleki találkozó után. A 88-as év sokunk számára a lá­zas útkeresés éve volt. A párt, illetve mozgalmi kezdemé­nyek természetesen nem vol­tak számunkra egymástól ennyire megkülönböztethe­tőek, mint jelenlegi formájuk­ban. Egy Cseh Tamás - Csen- gey Dénes esten hallottam először Csengey Dénesi be­szélni. Az addigi tapasztala­taim és Dénes társadalom-di­agnózisa teljesen fedték egy­mást. Szerencsém volt, hogy nem Kis Jánost hallottam elő­ször beszélni, így nem kellett pártot váltanom! Nézze, a nemzetben gondolkodás - többek között - az MDF-et már kezdetben megkülönböz­tette más, azóta ellenzéki párt­tól. Arra is igen élénken emlé­kezem, hogy mit mondott ké­sőbb Csengey: „Európába, de mindannyian!" Ez valami más, mint a sokkterápia, meg a spontán privatizáció. — Ezután a képviselői man­dátum következett? — Erre csak azt mondtha- tom, hogy a vidéknek kö­szönhetően az országgyűlési képviselői választások MDF győzelmet hoztak. Pakson az önkormányzati választáson a liberálisnak mondott pártok nyertek. Egyedül kerültem be MDF-es képviselőként a tes­tületbe. , — Ugyanakkor a testületben a gazdasági bizottság vezetője, te­hát szavainak súlya van. — Lehet, hogy furcsának tűnik, de néhány kezdeti pen­geváltást leszámítva a testület eddigi három évében sikerült elkerülni a nyüt politikai küz­delmeket. Erre csak azt tudom mondani, hogy a választáskor nem arra szegődtem, hogy a képviselői székből az MDF-et népszerűsítsem. Ügy vélem, hogy a szocialisták kivételével minden politikai erő képvise­lőivel együtt tudok működni, legyen az szabadelvű, vagy nemzeti identitású. Valószínű, hogy ha az elvszerűséget a ra­cionalitás váltja fel, akkor ta­lán a szocialistákkal is ki lehet majd jönni. Bár ezt most még kétlem. Én többnyire bizott­sági álláspontot ismertetek. Ha „jókat mondok", az a bi­zottságot dicséri, mely félig szabadelvű, félig nemzeti, te­hát egészséges az arány. Eördögh Gabriella „Város-kép" Pakson A Szent István téri buszmegálló Megszűnik a perzsavásár A polgármesteri hivatal ter­vei között szerepel, hogy még az idén megszünteti a lakóte­lepi 10. sz. ABC előtti „per­zsavásárt", oly módon, hogy a városi művelődési központ és az egykori Munkás Étterem közötti 120-150 méteres sétá­nyon jelöl ki árusítóhelyeket minden őstermelőnek, zöld­ségesnek, vásározó kereske­dőnek. Mindezekre azért ke­rül sor, mert néha már szinte a normális közlekedést is aka­dályozzák a portékáikat a földre kiterítő árusok - tud­tuk meg Balezer István közte­rületfelügyelőtől. És így pró­bálják akceptálni a Paksi Áfész kérését is, amely igen­csak nehezményezi, hogy az üzletébe alig tud a vásárló be­jutni. Úgy véljük, mondta a közterületfelügyelő, hogy próbaképpen december 1-től a karácsonyi ünnepekre való tekintettel beindítanánk a „vásárló utcát". A nyugdíjas őstermelők to­vábbra is élveznék azon ked­vezményt, hogy csak a piaci napokon, - kedden és pénte­ken - szükséges helypénzt fi­zetniük. A közterületfoglalási engedélyek ez év december 1-jével lejárnak, az elkövetke­zendő időkben a polgármes­teri hivatal csak a szóban forgó területre ad ki közterü­let foglalási engedélyt - fejezte be a tájékoztatást Balezer Ist­ván. s így gazdálkodnak Gerjenben Az 1400-as lélekszámú Ger- jen községben az önkormány­zat az idén 33,9 millió forint­ból gazdálkodott. Ebből az összegből 1,4 millió forint ju­tott beruházásra, 0,7 millió fo­rint fejlesztésre, tudtuk meg Berenkeiné Varga Mária jegy­zőtől. Legbüszkébbek tán azon 2 millió forintos felújításra, amely során új burkolatot ka­pott a gerjeni révhez vezető út, és a móló is méltó külsőt öltött. Mindehhez természete­sen állami segítség szükségel­tetett, amely 1,4 millió forint céltámogatást jelentett a Du- namenti község számára. Az új 880 négyzetméter alapterületű tornacsarnok is sokat jelent majd az itt élő fia­talság számára. Első „körben" elutasításra került a pályáza­tunk, hallhattuk a jegyzőtől, amely költségvetési támoga­tásra irányult e témában, a pá­lyázati hiánypótlásokat korri­gálták, de saját erőből a beru­házás megkezdődött, amely mára közel 43 millió forintot jelent az önkormányzat költ­ségvetésében. Már csak a belső szakipari munkák van­nak hátra, amelyek vélhetőleg a céltámogatás összegéből egy-két éven belül megvaló­sulnak - vélte a jegyző. Az óvoda foglalkoztatójá­nak bővítése van folyamatban, hogy a csöppségek is kelleme­sen töltsék el idejüket nap közben - hallhattuk. Ez évben az önkormányzat saját költségvetése terhére 25 százalékos bérfejlesztést haj­tott végre a közalkalmazottak körében. Ezáltal, vélte a jegyző, 1994. január 1-jétől a gerjeni önkormányzat biztosí­tani tudja a törvényben meg­határozott bértarifákat. A szociálpolitikai kiadások között egyre nagyobb szere­pet kap a munkanélküli jára­dékból „kihullok" jövedelem- pótló támogatása, amely jelen­leg 5.280 forint személyen­ként. Húsz főnek folyósít a gerjeni önkormányzat ilyen címen támogatást addig, amíg munkahely nem találtatik számukra. Húsz fő pedig még munkanélküli járadékon van a községben. Eördögh Gerjeni csendélet, komppal A teremtéskor felajánlott új élet, amelyet az ember visszautasított Simon István paksi káplán gondolatai Mindenszentekről és a halottak napjáról Az egyház az egyházi év­ben (liturgikus év) egy napot szentel azoknak a szenteknek, akiknek nincs külön megem­lékezésük vagy ünnepük. Ez a Mindenszentek napja. Tud­nunk kell azt, hogy az anya- szentegyház hármas elosz­tású: - küzdő egyház, vagyis mi, akik a Földön élünk és küzdünk. Szenvedő egyház, vagyis azok, akik különböző bűneik után járó büntetéseiket vezeklik le. Á dicsőséges egy­ház, vagyis azok, akik már az Úr színe előtt állnak, szolgál­nak neki és élvezik a menny­ország dicsőségét, azt az or­szágot, amelyről Szt. Pál azt mondta: „Szem nem látott, fül nem hallott, emberi szív fel nem fogott..." Mindenszentek tehát a di­csőséges egyház ünnepe. Az egyház dicsősége ragyog fel a szentekben, akik a mi pártfo­góink. Keleti eredetű ünnep, a szír egyházban már a IV. század­ban ismert volt. A jelenlegi főünnep egy templomszente­lésre megy vissza. IV. Bonifác pápa, 609-ben, a pogány ró­mai Pantheont templommá átalakíttatta és a Szűzanya, va­lamint az összes vértanúk tisz­teletére felszentelte. A IX. szá­zadban került az ünnep no­vember 1-re, hogy a pogány kelta szokásokat kiegyensú­lyozzák (a kelták november 1-én tartották az újévet sok ki­csapongás közepette). Ä keresztény liturgia tekin­tettel van az egész egyházra, így nemcsak a dicsőséges egyháznak, hanem a szenve­dőnek is megvan a maga ün­nepe. A küzdő vagy zarándok egyház kéri a dicsőséges egy­ház pártfogását, de nem fe­ledkezik meg a tisztulás álla­potában lévőkről sem. Imái­val, a különféle szeretetszol­gálatokkal és a szentmiseál­dozatokkal segítségükre siet. 998-ban Szt. Odiló clunyi apát vezette be a halottak nap­ját és elrendelte bencés szerze­teseinek, hogy ezen a napon kiemelkedő módon emlékez­zenek meg az elhunytakról. A középkorban terjedt el az egész egyházban. Ez a nap nem az úgyneve­zett „ősök ünnepe", hanem tanúságtétel az örök élet mel­lett. A halálról sokszor esik szó a Szentírásban, mégpedig különböző értelmezésben. Szó van a biológiai halálról, a lelki halálról, ami alatt a halálos bűnt érti, a bűnnek való meg- halásról és az örök kárhozat­ról. Az emberi életnek egyik ha­tárhelyzete a halál, amelyet az emberek nagy része tragi­kumként fog fel. Pedig a halál a természet velejárója - amint bármely dolog elhasználódik, éppúgy az emberi test is el­használódik. A lelke révén halhatatlan az ember, s nem a teste révén. Tragikus a halál, mert elválaszt szeretteinktől, alkotásainktól, a vüágtól. Az az ember, aki élni akar, aki al­kotni akar, ilyen helyzetben felteszi a nagyon is fontos kérdést: Mi az egész értelme? Mi értelme van a sok munká­nak, fáradtságnak, küzdelem­nek, magának az alkotásnak, ha a halál mindentől elszakít bennünket?! A választ Istennél kell ke­resnünk. Mert ahol a termé­szettudomány tehetetlenül megáll, ott kezdődik a vallás. Van az egésznek értelme! A krisztusi tanítás alapján tud­juk, hogy örök élet vár ránk Is­ten országában. Ez volt Isten nagy üzenete a Föld nevű bolygóhoz, az egyetlen üze­net, amelyre az Istentől és magától elidegenedett ember­nek igazán fel kellene figyel­nie. Isten szeretete Jézus halálá­ban érte el tetőpontját. Relati- vizálta a halált, amennyiben nem hagyta meg a földi élet végállomásaként, hanem a fel­támadás által az új élet kez­dőpontjává tette. Á halál ­amint említettem már - tehát nenf a földi élet befejezése, hanem az új élet kapuja. Ha sikerül hittel elfogadni ezt a keresztény alapigazsá­got, akkor a halál tényét is in­tegrálni tudnánk a hétközna­pokban, akkor tudatosan fel tudnánk készülni a nagy ta­lálkozásra az Úrral... Mint pap találkozom olyan bete­gekkel, akikről leolvasni azt a szent megnyugvást, azt a bé­két, melyet a halál előtt ületve a halál pillanatában csakis Is­ten adhat meg. Az ilyen ember Isten szeretetével felvértezve indul neki a halálnak és az új életnek, mert tudja: „Ottho­nom lesz Isten háza, mind­örökké szünet nélkül!" (Zsolt. 22) Az egyház november havá­ban arra ösztönzi a katolikus keresztényeket, hogy imád­kozzanak elhunytaikért. Bár az ő sorsuk már eldőlt, mégis van értelme az értük végzett imádságnak, mert Isten, aki előrelátó, mindezeket beszá­mította a különítéletnél. Min­den ájtatosság, minden litur­gia az ember megszentelődé- sét célozza. így a halotti ájta- tosságok és a temetési szertar­tások is inkább az élők miatt vannak - ahogyan szt. Ágos­ton mondta. Higgyünk abban, hogy a halál nem a földi éelt lezárása, hanem annak az életnek a kezdete, amelyet Isten a te­remtéskor ugyan felajánlott az embernek, de ő a bűnnel azt visszautasította. Mindenszentek és halottak napján a feltámadásba és az örök életbe vetett hitünket akarja megerősíteni az anya- szentegyház. Lejegyezte: E.g. UFO-klub Pakson A városi művelődési köz­pont életreform klubjának kö­vetkező előadása november 2-án lesz. Ekkor egy olyan téma kerül terítékre, amely sokakat érde­kel, de ugyanakkor sok em­berben vált ki kételkedést. Ez pedig az UFO-k léte, vagy nem léte. Napjainkban egyre sűrűbben foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Kezdődik a színházi évad Thália hódolói az idei szín­házi évadban Pakson igencsak bőséges kínálatból csemegéz­hetnek - mondotta Darócziné Szalay Edit a városi művelő­dési ház munkatársa. Szinte minden bemutatásra kerülő produkció a színházak idei évadbeli premier darabja, nem „lefutott" darabokkal in­vitálják a közönséget szín­házba. A színházi évad Noel Coward: Magánélet című ro­mantikus vígjátékának bemu­tatásával kezdődik, a Tatabá­nyai Népház Játékszín előadá­sában, majd, hogy csak né­hány címet említsünk, W. Shakespeare: Lear királya, Bertold Brecht-Kurt Weil: Koldusoperája. Egy hangver­seny is lesz, a zeneiskolában november 4-én 16 órakor. Mu­szorgszkij: Egy kiállítás képei, Fellegi Ádám zongoraművész előadásában. Előadás Lussoniumról Lussonium, a római kori Dunakömlőd címmel tart előadást ma délután fél 5-kor a dunakömlődi fa­luházban dr. Visy Zsolt, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem ókor- történeti tanszékének megbízott vezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents