Tolnai Népújság, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-21 / 246. szám

4 KÉPÚJSÁG PAKS ÉS KÖRNYÉKE - DUNAFÖLDVÁR 1993. október 21v csütörtök Reflektorfényben Hajdú János önkormányzati képviselő Kő kövön nem marad Bölcskére vitték Földvárról a római leleteket . Hajdú János paksi önkor­mányzati képviselő az ötvenes évek Magyarországán szüle­tett. Gyermekkorát Gelsén, egy Zala megyei kis faluban töltötte. — Képviselő úr, mire emlék­szik vissza azokból az évekből? — Az emberek általában a boldog, gondtalan gyermek­korra emlékeznek. Bár a múlt megszépülése nemcsak a gyermekkor vonatkozásában figyelhető meg. Hajlamosak vagyunk a szelektív emléke­zésre a közelmúlttal kapcso­latban is. Ahogy az egykori sláger mondja: „csak a szépre emlékezem". A mi nemzedékünket, akik az általános iskolát az ötvenes évek végén kezdték, egészen másfajta környezeti ingerek érték, mint a maiakat. Néhány kép. Oreganyám az udvaraj­tóban áll, könnyes szemekkel nézi, amikor az utcán a né­hány hete - a második té- esz-szervezésekor - elvett lo­vainkat más ember hajtja. Már előre lesi-várja a fogatot, kö­tényében abrakot visz a lo­vaknak - a miénkből - csak hogy megsimogathassa őket. Más. Apám, aki a téesz egyik brigádvezetője, vacsora köz­ben káromkodva szidja beosz­tottjait, akik rendszeresen lop­ják, herdálják a közöst, szidja a kommunistákat, akiknek mindezt köszönhetjük, és szidja az Istent, aki mindezt eltűri. Mint arról már korábban beszámoltunk, partnercsere van kialakulóban Pakson. A Tolna Megyei Gyermek- és If­júsági Alapítvány meghívá­sára Tolna megyében járt Er­win Spiekermann, a Német Fúvós Ifjúsági Szövetség, és Kurt Ringen, a Német Falusi Ifjúsági Szövetség képviselője, s itt tartózkodásuk során Paksra is ellátogattak a ven­dégek. Az egész napos program házigazdája a Paksi Atome­rőmű Ifjúsági Szervezete volt. Itt megismerkedtek az atome­rőmű működésével, az ifjú­sági szervezettel, a város ne­vezetességeivel. A PA Rt. felkérésére a Pécsi Janus Pannonius Tudománye­gyetem kommunikációs tanszéke nemrégiben felmérést készített „A lakosságnak a hulladéktároló felépítésével kapcsolatos vélemé­nye" címmel. Az alábbiakban folytatjuk a felmérés tartalmának ismertetését. A veszélyesség problémája Úgy látjuk, hogy az atome­rőműben tett látogatás óta a veszélyesség problémája is egy másfajta pozíciót foglal el az érvelésben, megítélése mó­dosult. A változás minden­képpen a Pakson tett látoga­tásnak köszönthető: az ott kia­lakuló személyes tapasztalat alapján biztonságosnak talál­ták a hulladék elhelyezését. A veszélyességről alkotott vélemények alapját az az op- pozíció jelenti, melynek egyik oldalán az Ismert, az Ellenőr­zött, az Uralt, a Közvetlenül megfigyelhető, míg a másikon az Ismeretlen, az emberi elle­nőrzés alól Elszabaduló áll. A falubeliek elmondása alapján állítható, hogy dön­tően hatott rájuk az a fajta bi­zonyosság, melyhez egyéni­leg, önállóan, a saját „józan eszük" alapján jutottak. Megint más. Beszélik a fa­luban, hogy a Hajdú János a kocsmában, ahová egyébként igen ritkán tért be, felpofozta az orosztanárt, (aki annál gyakrabban tartózkodott ott), mert a kommunizmus szép­ségeit ecsetelte. Kár volt azonban ezt annak mondania, aki megjárta a Dont. Hát ezek ugranak be először, ha a gyermekkoromra gondolok. Akkor nem is értettem, még utána is sokáig nem. Nem is nagyon hittem a szüleimnek, mert az iskolában egészen mást mondtak, mint otthon. Emlékszem, apán nagyon dü­hös volt emiatt, őt igen meg­keserítette az elmúlt rendszer. Egyébként szikrázó nya­rakra emlékszem, izgalmas gyümölcslopásokra, nagy fürdésekre a közeli patakban, a templom vasárnap délelőtti hűvösére, a kilátásba helye­zett délutáni mozi izgalmára. Meg sok munkára. Minket ko­rán munkára fogtak, s jól tet­ték. A ház körül, vagy a háztá­jiban dolgoznunk kellett. Nem emlékszer arra, hogy használ- tam-e valamikor is az „unat­kozni" szót. — A középiskolai és egyetemi évei alatt jöttek a változások az országban. Ezekről mi a vélemé­nye? — A hatvanas évek máso­dik felében jártam középisko­lába, a zalaegerszegi gépipari technikumba. A szakmát ugyan megtanultuk, de az A vendégek igen nagy ér­deklődést tanúsítottak Paks városa és a környéke iránt, s keresték azokat a lehetősége­ket, ahol ifjúsági cserekapcso­latokat lehet kialakítani. Búcsúzáskor mindhárom fél kinyilvánította azon óhaját, hogy Tolna megyével és ezen belül Paks városával létrejöj­jön a cserekapcsolat. Mindez a tervek szerint a gyermek- és if­júsági alapítvány közremű­ködésével történik majd. Erwin Spiekermann meg­hívta az atomerőmű ijfúsági szervezetének képviselőjét az 1994-ben, Düsseldorfban megrendezendő Tolna megyei ijfúsági partnerbörzére. Az atomerőmű-látogatással kapcsolatos emlékezéseikben állandóan hangsúlyoz­ták,hogy ők látták, megfog­hatták azt a valamint, ami nem is volt egyáltalán ször­nyűséges, hiszen kesztyűkről, ruhadarabokról van szó. Ez a fajta személyes tapasz­talat - mellyel a lakosság je­lentős része rendélkezik - áll szemben most már egy homá­lyos, egyáltalán nem egyéni megtapasztaláson alapuló el­lenkezéssel. Ez utóbbi főkép­pen a tömegkommunikáció­ból, illetve az innen-onnan hallott, többszörös áttételeken keresztül származó informá­ciókból táplálkozik. Ennek a „tudásnak" fő szerzőpontjai: Hirosima és Csernobil. Jellemző ez utóbbi gondol­kodásra, hogy érvelésében gyakran összemosta a külön­böző veszélyes dolgokat, így keveredett össze például az atomtemetők és a bánya ve­szélyességének kérdése. (Egy példa: „Tudják mi az atomtemető? - Bányász vol­tam, én tudom mi az atomte­mető és a sugár is, meg a szénbánya is. Szilikózisom van.")-O.P.­üzemgazdaságtant a nagy kampánnyal beköszöntő új gazdasági mechanizmus fé­nyénél sem tudtuk elhelyezni az üzemi gyakorlaton, az őszi betakarítási munkákon, s egyáltalán a közéletben szer­zett tapasztalataink terepasz­talán. Az csak néhányunknak tűnt fel, hogy azon „beat- nemzedék" mondanivalóját, útkeresését, üzenetét, amely kezenyomát akkorra már kitö­rölhetetlenül rajta hagyta a nyugati társadalmakon, ho­gyan hangolja át a hatalom a „pol-beat" fesztiválok gitárja­ira. De a Sánta Ferenc, Berta Bulcsú, Fejes Endre néhány regényébe szorított emésztő töprengést ismerve, egyre többen kezdték érezni, hogy az imperializmusból született újabb „rémség", a fogyasztói társadalom, számunkra nem is olyan rémisztő. (Azóta per­sze újra meg kell kérdőjelez­nünk mindent.) A hetvenes évek első felé­ben, egyetemi éveim alatt, néhány társunk még komo­lyan gondolta, hogy a rend­szer reformálható. Ők pártta­gok lettek. Úgy vélem, akkor a mi látásunkat is homályosí- totta, hogy egyre több diplo­mást engedtek a politikai ha­talomba. De 1976-ra, az egye­tem elvégzésének évére, szá­momra világossá vált, hogy a reform nem egyéb már, mint üres szólam. Eördögh (Folytatjuk.) Egyedülállók társkereső egyesületet alakul október 28-án, csütörtökön, este 6 óra­kor a paksi városi művelődési központban. Minden érdek­lődőt szeretettel várnak a szervezők. * Ezüstkalászos gazdatanfo­lyam indult az elmúlt héten Pakson, a művelődési köz­pont szervezésében. A követ­kező foglalkozás időpontja október 22. (péntek) délután 5 óra. A tanfolyamra jelentke­zést még elfogadnak. * Azok a táncos lábú felnőtt paksi polgárok, akik úgy ér­zik, van még tanulnivalójuk, a hónap végéig jelentkezhetnek a művelődési központban in­duló tánciskolába. A Magyarországi Német Gazdaszövetség bajorországi tanulmányutat szervezett a közelmúltban, melyen részt vett a paksi magyar-német gazdaszövetség hét tagjai is. Az ötnapos program kere­tében lehetőségük nyílt a ma­gyar gazdáknak tanulmá­nyozni a bajor mezőgazdasá­got, s megtekintették a mün­cheni mezőgazdasági vásárt is. A küldöttség a Wies-i felső­fokú mezőgazdasági szakisko­lában volt elszállásolva, ahol ott tartózkodásuk minden es­téjén szakmai előadásokat A Munkaügyi Központ szeptember 20-án készült ösz- szesítése szerint Dunaföldvá- ron a regisztrált munkanélkü­liek száma 831 fő. Lényegesen nagyobb arányban csökkent a munka- nélküli járadékra jogosultak száma, ebben az ellátásban Szomorúan vették tudomá­sul Dunaföldvár lokálpatrió­tái, hogy a megyei múzeum régészei elszállították a Duna bölcskei szakaszán a folyóból kiemelt római leleteket. Az ok: a kövek még egy telet nem bírnak ki a szabadban, Föld­váron pedig nem készül el a tél beállta előtt a régóta terve­zett kőtár. A negyedik századból származó római erőd marad­ványait annak idején komoly földvári segítséggel emelték ki a Dunából - ma egyes véle­mények szerint jobb lett volna, ha ott maradnak. A földvári részvétel a munkában A dunaföldvári művelődési ház pogramjai A szekszárdi Prosectua együttes ad koncertet ma este nyolc órától a művelődési házban. * Október 25-én, hétfőn este hét órakor ismét bemutatja a Dunaföldvári Játékszín Ka­rinthy Ferenc: Dunakanyar című egyfelvonásosát a föl­dvári Duna étteremben. * Másodszor lép a földvári közönség elé Michel Monta- naro, a francia-oxitán vándor­zenész. Koncertjén, amely ok­tóber 26-án, kedden este hét órakor lesz a városi művelő­dési házban, magyar zenészek is közreműködnek: a Po­zsonyból érkező Ecsi Gyöngyi népdalénekes, Kobzos Kiss Tamás, a régi zene jeles elő­adója, és Ökrös Csaba népze­nész. hallhattak a parasztszövetség feladatairól és működéséről. Konzultációs lehetőség is nyí­lott a hallottak megvitatására, a fórumon részt vett a bajor mezőgazdasági minisztérium felelős munkatársa. A csoport tagjai betekintést nyerhettek a bajor élelmiszer- gazdaságba, ellátogattak a müncheni nagybani húspi­acra, egy használt mezőgaz­dasági gépeket kínáló üzleti központba és egyéni gazdák birtokára is, ahol a sertés- és marhatenyésztés módszereit láthatták. e már csak 469-en részesülnek, e hónapban viszont már 183 személy kapja a munkanélkü­liek jövedelempótló támoga­tását. Pályakezdő segélyben ré­szesülnek nyolcvanan, az ellá­tásban kilencvenkilencen pe­dig nem vesznek részt. nem pusztán a régészeti ér­deklődésnek volt köszönhető, miután a földvári Vármú­zeum a megye egyik legláto­gatottabb múzeuma, a ma­gyar államot képviselő me­gyei múzeum is beleegyezett, hogy ott állítsák ki őket, fedett helyen. Nemrégen az is felme­rült érvként, hogy Dunaföld­vár többek közt ezzel is kap­csolódhatna az 1996-os Világ- kiállítás rendezvényeihez, nö­velve a település vonzerejét. A város azonban nem sáfárko­dott jól a megszavazott biza­lommal, a kövek három éve fedetlenül állnak, kitéve az időjárás viszontagságainak. Az év első felében blueskocsma sorozatot indított a városi műve­lődési ház Dunaföldváron, de mi­vel ráfizetéses volt, az utolsó kon­certek elmaradtak. Most ismét a keményebb műfaj hívei örülhet­nek: a múlt hét péntekén indult Rock-napok keretében az úgyne­vezett nagy nevek lépnek szín­padra, hetente-kéthetente. A mű­velődési ház ez esetben csak a he­lyet adja a rendezvényeknek, a Rock-napok szervezéséért egy személyben a földvári Zenevár zenebolt tulajdonosa, Fiiinger Gyula a „felelős".- Nagyot sok zenészt isme­rek személyesen, - mondja a harmincnégy éves kereskedő - és itt Dunaföldváron nincs más szórakozási lehetpség a fiataloknak, mint a diszkó. Bennem született meg az ötlet, hogy megpróbálok neves ze­nekarokat hozni, amelyek ta­lán behozzák a közönséget. Nem kell a fiataloknak Szek- szárdra, vagy Pestre járniuk.- Felmérted, hogy milyen érdeklődés van helyben?- Volt felmérés, nagyon so­kan bejárnak hozzám a boltba, nagyon tetszett mindenkinek a program. Sajnos nekem ez a Prognózis koncert veszteséges volt, elmosta az eső, nagyon sokan nem jöttek el vidékről.- Vannak szponzorai a koncerteknek?- Sajnos azt nem találtam. Egy földvári panzió a fő zene­kart meghívja vacsorára, s ha Gál Attila, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum régésze ta­valy augusztusban fordult le­vélben a város polgármeste­réhez, tájékoztatást kérve a kőtár építésének helyzetéről. Választ azóta sem kapott, állí­tólag a múzeum akkori igaz­gatója beszélt erről a város ve­zetőjével, ennek azonban írá­sos nyoma nincs. Bár az im­pozánsra tervezett létesít­mény jövő márciusban elké­szül, a város már elkésett: Bölcskén vállalták, hogy szin­tén tavasszal meg tudják épí­teni a kőtárat - a területet a ka­tolikus plébánia biztosította -, addig pedig fedett helyen tá­rolják a leleteket. A kövek ma­radandó károsodást szenved­tek: három-négy milliméteres repedések keletkeztek rajtuk, több darab kalapácsok nyomait viseli. A dologgal kapcsolatban két kérdés merül fel, pro és kontra. Az egyik: fontos-e az, hogy a nagy nyüvánosság szeme elé kerüljenek az érté­kes leletek. A szakember sze­rint nem ez az elsődleges cél, már abban az esetben, ha nem lesz mit kiállítani. A másik: Dunaföldváron kinek fontos, illetve nem fontos az, hogy ott legyenek kiállítva a római kö­vek. olyan csapat jön, amelyik tur­nézik, szállást is ad nekik. Ez­zel a koncerttel kicsit padlóra kerültem, sportnyelven szólva akkora öngólt rúgtam, hogy kiszakadt a háló. De nem ke­seredtem el, reménykedem abban, hogy a többi koncert, ha nem is hoz nyereséget, de nullszaldós lesz, és az üzle­temben jobban fogynak a le­mezek, kazetták. Nem ezen akarok meggazdagodni, nem is szenvedek feltűnési viszke- tegségben, ez egyrészt reklám az üzletemnek, másrészt jó program a fiataloknak. Sze­retném, ha a program végig menne, mert talán egy kis éle­tet varázsolna ebbe a kisvá­rosba. Sajnos a kazettát ma nehéz eladni, elég „elborult" áron adják a kiadók őket.- Megérik a pénzüket ezek a tulajdonképpen félamatőr zenekarok?- Ha egy névtelen zenekart hívok, nem jön be a közönség, bár a névtelen zenekar olcsó. Ha azt mondom, hogy har- min-negyvenezer forintot kap egy zenekar egy fellépésért, az első hallásra sok, de azt ve­szem, hogy például a Pokol­gép országos turnén van, és csak ezért tud negyvenért ide­jönni, már nem annyira. Én pontosan látom, hogy milyen költségek állnak a háttérben, és mondhatom úgy is, hogy haveri alapon kérnek ennyit. • • Ünnepi program Pakson Nemzeti ünnepünk tiszteletére október 22-én, pénteken este 19 óra­kor a paksi művelődési központ színháztermében ünnepi műsort ren­deznek. Beszédet mond Petz Ernő, a Paksi Atomerőmű Részvénytár­saság vezérigazgatója. Ezt követően a Közép-Európai Táncszínház műsorát láthatják a nézők. Október 23-án, szombaton, délelőtt 10 órakor a városházán kerül sor a Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány díjainak kiosztására. Délután 15.30-kor koszorúzás lesz a Fehérvári úti temetőben, majd ezt követően 16 órakor megemlékezés a Szent István téri 1956-os em­léktáblánál. Beszédet mond Bor Imre polgármester, közreműködik a Városi Fúvószenekar. Verset mond: Tarján Dolly. A Jézus Szíve templomban ünnepi gyászmise kezdődik vasárnap 18 órakor, a misét Isgum József plébános celebrálja. Német - magyar partnercsere Hírek Szonda Paksi gazdák tanulmányúton Munka nélkül A római légió bélyegzője látható a IV. századból való téglán, amelyet kalapáccsal hasítottak ketté Tóth fotó: Degré Elindult a földvári rockhajó A szervező az öngól után bizakodó > i

Next

/
Thumbnails
Contents