Tolnai Népújság, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-14 / 240. szám

1993. október 14., csütörtök DUNAFÖLDVÁR «ÚJSÁG 5 Felhívás a Dunaföldváron október 23-án tartandó ünnepségre Az 1956. november negyedikén lezajlott szovjet támadás következtében elhunyt Dubicz Sándor és Györkő Árpád tiszteletére emléktábla elhelyezésére kerül sor a Városháza falán. Az emléktábla a második világháborús emlékműre a la­kosság adományaiból összegyűlt pénzből készül el. A két fiatalember neve szerepel a második világháborús emlékművön, mint 1956 áldozatai, azonban ők, mint polgá­rőrök önként vállalták a szolgálatot, és itt haltak meg, ez in­dokolja, hogy velük kivételt teszünk. Az 1956-os megemlékező ünnepség október 23-án, szom­baton délelőtt tíz órakor lesz a Városi Művelődési Központ­ban, az emléktábla avatása tizenegy órakor lesz a Városháza előtt. Kérjük Dunaföldvár lakóit, minél többen vegyenek részt az ünnepségen. Szeretettel vár mindenkit: Az 1956-os Emlékbizottság Címer, címerem, címerünk Újabb fordulatot vett a vá­ros címerének előkészítése kö­rül kialakult polémia, akkor, amikor már úgy látszott: sínen van a várost reprezentáló szimbólum. A jóindulattal „polémiának" nevezett ügyről már könyvtárnyi irodalmat lehetne összeállítani, az első megbízást ugyanis még a vá­rosi tanács adta a címer meg­tervezésére, a városháza hom­lokzatára azonban négy év el­teltével sem kerülhetett fel a mindenki által elfogadott vál­tozat. A fordulatot most az je­lentette, hogy bár a képviselő- testület „címer-ad hoc-bizott- sága" a tervezéssel megbízott ifj. Koffán Károly grafikus- művész elkészítette legutóbbi variációt már minden részle­tében elfogadhatónak ítélte, a művész levelet intézett a tes­tülethez, amiben kifejtette: csak bizonyos feltételek telje­sülésével hajlandó hozzájá­rulni a terv felhasználásához. A visszavonulás oka, hogy ifj. A bizottság elfogadta, a tervező nem adja Koffán Károly úgy gondolja, ha végül is az ő tervén alap­szik a város címere, akkor az a kép alakul ki, hogy a város a tervező ellen vívott küzdelemben harcolta ki az igazi címervari­ációt. A helyi lapban ugyanis megjelent, hogy a művész a „szakértői bizottság (azaz: cí­merbizottság) megkerülésé­vel" próbálta elfogadtatni a Képzőművészeti Lektorátus­sal a tervet. A művész azt ál­lítja, hogy ez ugyanaz a válto­zat volt, amit a bizottság meg­álmodott, a bizottságból vi­szont senki nem kísérte el őt a lektorátushoz, így valójában nem tudják, hogy milyen volt az a címer, amelyet a zsűri ott górcső alá vett. Ifj. Koffán Ká­roly feltétele tehát az, hogy a testület határolja el magát et­től a lapban megjelentektől, ez kvázi bocsánatkérést jelent. Az ügyben illetékesek kö­zött jelen pillanatban úgy tű­nik, nehéz találni olyat, aki nyilatkozna arról: mit lép a másik fél, a megrendelő, azaz a város képviselete. A négy év során felmerültek úgyneve­zett szakmai szempontok is, amelyek a címer heraldikai, vagy grafikai kidolgozását is figyelembe próbálták venni, ezek azonban ma már szinte mellékeseknek tűnnek, hiszen minden település maga dönt arról, hogyan kívánja jelké­pezni magát, sem a Képző- művészeti Lektorátus, sem a Magyar Tudományos Aka­démia címertani osztálya nem hatóság, csupán javaslatokat tesz. A városházán van, aki azt mondja, hogy a megegye­zésnek semmi esélye. Az újra tervezésre pedig akad jelent­kező, neki legalább az az elő­nye megvan, hogy nem kell egyezkednie a címerbizott- sággal. Tb-variációk Új helyzetet teremtett az egészségügyben a kormány ápri­lisi rendelete, amely július 1-től teljesen megváltoztatta a házior­vosi ellátás finanszírozását. Az átállás Dunaföldváron azt mu­tatja: ez a rendszer is lehetővé te­szi, hogy egyes rendelők jobb, mások rosszabb feltételek között működjenek. Az egészségügyi ellátás fenntartása Dunaföldváron ma három forrásból táplálko­zik: a társadalombiztosítás ál­tal juttatott bázispénzből, az ellátottak száma után járó úgynevezett betegkártya­pénzből, és a rendelőnkénti 880 ezer forintos önkormány­zati hozzájárulásból. Eddig évente a társadalombiztosítás bázispénz címén 8 millió fo­rint utalt át a városnak a hat darab orvosi rendelő fenntar­tására. A változás lényege, hogy ez az összeg töredékére csökken, viszont az ellátottak száma után járó úgynevezett betegkártyapénz a kétszere­sére emelkedik. A kieső bá­zispénzt tehát most a kártya­pénzből kell kipótolni. A pol­gármesteri hivatal javaslata szerint a betegkártyapénzek 75 százaléka a hivatalnál ma­radna a dologi kiadások nö­vekedésére, az összeg 25 szá­zaléka pedig a végzett munka arányában a háziorvosoké lenne, amelyet bérekre, és ki­egészítő juttatásokra fordít­hatnának. Ez a megoldás a háziorvo­sok többségének azonban nem kedvező. Az ő elképzelésük szerint minden rendelőek meg kellene kapnia az önkor­mányzati támogatás, valamint a tb-juttatás teljes összegét, ebből levonva a béreket és a fenntartási költségeket, a fennmaradó pénzről pedig közös megegyezéssel az orvo­sok döntenének, arról, hogy mire használja fel, az önkor­mányzattal köt szerződést. Ez a szisztéma a háziorvo­sokat úgy kezeli, mintha vál­lalkozó orvosok lennének, de lényegében minden az eddigi módon történik. Külön gondot okoz, hogy a városnak nincs elegendő or­vosi rendelő céljára alkalmas ingatlanja, így az orvosoktól kell bérelnie a rendelő helyi­ségét. Ezt a problémát azon­ban külön kell választani az ellátás finanszírozásától - véli Móricz Zoltán háziorvos, a képviselő. tf Sic transit gloria . . . Málló vako­lat, süllyedő sírkövek. Em­berek jöttek, templomot emeltek, kör­befalazták, tövében kö­veket hagy­tak, amire érthetetlen írásjeleket véstek, az utódoknak már nyomuk sincs. Az ide­genek pedig gyűrűbe vet­ték, átjárnak kertjén, üzen­getnek egy­másnak fa­lain, sírkö­vein. Nem lesz létszámleépítés Malom: jóváhagyott privatizáció A közelmúltban jóváhagyta az Állami Vagyonügynökség a Tolna Megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat földvári üzemének eladásáról szóló szerződést. A privatizá­ciós pályázatot a Fejér megyei gazdasági társaság, a Kunos Antal vezette Földvári Malöm Kft. nyerte meg. Az új tulaj­donos természetesen csak ak­kor veheti birtokba a földvári malmot, ha kifizette a vételá­rat, amelyet a szerződés jóvá­hagyásáról szóló értesítést kö­vető tizenöt napon belül le kell tennie. Hogy mennyiért kelt el az üzem, azt a privatizációt le­bonyolító megyei vállalat megbízott igazgatójának nem állt módjában nyilvánosságra hozni. A kikiáltási ár 20 millió 234 ezer forint volt, ennél azonban a kft. lényegesen többet fizetett. A szerződés jóváhagyásá­nak, mint ismeretes augusztus közepén meg kellett volna tör­ténnie, a késés annak tudható be, hogy „panaszos levelek" érkeztek az ÁVÜ-höz, és ezek igazságtartalmát vizsgálták ki. A földvári malom privatizáci­óját mindez nem érintette, csak a mözsi üzem megvételét célzó pályázatokat nyilvání­tották semmisnek. A Földvári Malom Kft. egyébként - a legfelsőbb Bíró­ság Munkaügyi Kollégiumá­nak állásfoglalásának megfe­lelően -, érvényesnek tekinti a privatizáció előtt megkötött kollektív szerződéseket - lét­számleépítés tehát nem lesz. A földvári malom megvé­tele egyébként jó üzletnek bi­zonyulhat, gabonafeldolgozó üzem ugyanis nincs a közel­ben, kapacitása pedig lehe­tővé teszi, hogy a szomszédos megye termelőit is megcé­lozza. Az üzem eddig a lehetséges három helyett csupán egy műszakkal dolgozott, ez azért volt, mert jelentős lisztkészle­tek voltak felhalmozva. Az új tulajdonosnak azonban ezeket a készleteket nem kellett megvásárolnia.-tf­Átkukkantó Számok a szomszédból 1992. második félévében 27 százalékos bevételcsök­kenést eredményezett a la­kosságnak az agrárterme­lés visszaesése Bács-Kiskun megyében - jelenti a KSH. A kis- és magánvállalkozók ellenben 49 százalékos többletbevételre tett szert. A lakossági pénzügyi be­fektetések 17 százalékkal nőttek, és háromszor any­nyit költöttek a bács-kiskun megyeiek valuta- és devi­zavásárlásra, mint az év első felében. Fészek-tárlat Péli Tamás képzőmű­vész, parlamenti képviselő lesz a vendége ma hét óra­kor az MSZP újvárosi Fé­szek-klubjának. A Kultúra jelene és jövője címmel hirde­tett beszélgetést követően tárlat nyílik Péli Tamás grafikáiból. A művelődési ház programjaiból Koncert és kiállítás Bagoly György festőmű­vész alkotásaiból nyílik kiállí­tás a Vármúzeum Galériájá­ban holnap délután öt órakor. A tárlatot Horváth József, a dunavecsei művelődési ház igazgatója nyitja meg. A Dunavecsén élő festő 1981-ben első díjat nyert az Alkotó Ifjúság pályázaton. Később számos hazai bemu­tatkozás után Németország több városában egyéni kiállí­tóként is sikert aratott. Folytatódik a zenekarok bemutatkozása a művelődési házban. Vörös István és a Prognózis Band lép fel holnap este hét órai kezdettel a műve­lődési ház rock-napjainak ke­retében. A lemezbemutató koncert után a zenekar tagjai dedikálják az új lemezüket. Rendőrségi hírek A múlt hét elején sikerült elfogni azt a három személyt, akik a Faváll Kft. üzletébe törtek be, s onnan több százezer forint ér­tékű gépeket vittek el, az árut azonban a fővárosban eladták. Az elkövetők nyomára Dunaújvárosban akadtak a földvári rend­őrök. Egy személy előzetes letartóztatásban van, miután több­szörösen visszaesőkről van szó, a nyomozás más bűncselekmé­nyek felderítése végett még folyik ellenük. * A múlt héten fényes nappal törtek fel a földvári híd lábánál egy Ford Escort típusú személygépkocsit. A zsákmány egy kézi- és egy diplomatatáska volt. Közművesítés: európai nívó a cél Tájékoztatót hallgatott meg a város képviselőtestülete múlt heti ülésén, amely az Ubi Rt. a település szennyvíztisz­tító rendszere korszerűsíté­sére kidolgozott tanulmány­tervét ismertette. A tanul­mány két ütemben látja meg­valósíthatónak a fejlesztést, amely hozzávetőleg kétszáz millió forintos beruházást igényelne az első lépésben (összehasonlításképp: a város ez évi tervezett költségvetése 264 millió forint volt). Ä beru­házáshoz a Magyar Kommu­nális Vízszolgáltató és Szennyvíztisztító Országos Fejlesztő Társaság segítségé­vel hosszú lejáratú, külföldi hiteleket lehet igénybe venni, kedvező kamatfeltételekkel. A társaság célja, hogy hoz­zásegítse a várost az Európai Közösség környezetvédelmi követelményeinek teljesítésé­hez. Jelenleg Dunaföldváron egy biológiai szennyvíztisztító be­rendezés működik, amely nem dolgozik megfelelő ha­tásfokkal, mivel naponta több köbméter iszapot nem távolít el, így ez a tisztított szenny­vízzel együtt a Dunába folyik. A szennyvízelvezető csator­nahálózat kiépítettsége mini­mális, a városban keletkező szennyvízmennyiségnek pe­dig csupán öt-hat százalékát szállítják el szippantókocsik. A hálózat megépítése jelen­tené hosszú távon a gazdasá­gosabb megoldást, mivel a szennyvíz átmeneti tárolása, szippantása és közúti szállí­tása lényegesen költségesebb. A testület a fejlesztés mel­lett döntött, megbízást adott a hivatal Vállalkozói irodájának a vízjogi létesítési engedély beszerzésére. tóth >

Next

/
Thumbnails
Contents