Tolnai Népújság, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-12 / 238. szám

1993. október 12., kedd TÁJOLÓ KÉPÚJSÁG 5 Innen­onnan Szekszárdon, a Mű­vészetek Házában ok­tóber 18-án, hétfőn 19,30 órakor Deák László or­gonaművész, az V. Nemzetközi Liszt Fe­renc Orgonaverseny II. helyezettjének koncertje lesz. Műsorán Bach és Liszt művek szerepel­nek. * Decsen, a Faluház­ban október 14-én, csü­törtökön, délután fél 4-kor gyermekszínházi előadás első műsorára kerül sor. Ekkor a Sze­gedi Miniszínpad ven­dégjátékában a Cibere Manó és az ellopott he­gedű című mesejátékot láthatják az óvodások és a kisiskolások. Megjelent Mészöly Miklós: A tágas­ság iskolája. Tanulmányok. Nyíri Tamás: A filo­zófiai gondolkodás fejlő­dése. Filozófiai Kisenciklopédia. A nyugat filozófiája, filozófu­sai. Modem repülőgéphordo­zók. A Harci Fegyverek soro­zatban. Földünk Élete. A Föld enciklopédiája sorozat új kö­tete. Moldova György: Tél tá­bornok. Humoros írások. Danikén: A vén Európa rej­télyei. Ősidők titokzatos vona­lai. Rudolf Steiner: A földfej­lődés szellemi-valós háttere. Misztikus írások. Ostvát Erzsébet: Dúdoló. Gyermekversek. Alomba ringató esti mesék. Színes képes mesekönyv. Morris: Babafigyelőben. Csecsemőgondozási kézi­könyv. „Blues With The Feeling". Szájharmonika iskola. (A fenti könyvek Szekszár­don, a Garay téri Kossuth Könyvesboltban megvásárol­hatók.) Alapvetően szemérmes alkat Koncz Zsuzsa 25. nagylemezéről Nem mindennapi esemény a könnyűzenei pályán a 25. nagylemez megjelentetése. Kell hozzá különleges tehet­ség, művészi igényesség és meg nem fakuló népszerűség. Koncz Zsuzsa rendelkezik mindezzel, de őt a sikerek út­ján is alighanem az a mottó vezérelte és vezérli, ami új le­mezének a címe: Ne veszítsd el a fejed ... — Van kedvence a lemez 14 száma között? — Csak olyan dalok kerül­tek a korongra, amelyeket va­lamiért fontosnak tartok és szívesen énekelek. Kedvenccé azonban csak a koncert-turné közben válik egyik vagy má­sik, amikor már érzékelem, hogy a közönség hogyan rea­gál rájuk. — Kevesen tudjuk, hogy az alkotótársak között van egy bizo­nyos Koncz András, az Ön fes­tőművész testvére... — Igen, a lemezborítók nagyrészt az ő munkái. Ezút­tal nem készült „fekete-le­mez", csupán CD, így bizo­nyos esztétikai pluszt - amit a hatásos, színes nagy borító je­lent - föl is kellett adni. De az adott lehetőségeken belül András most is kitűnőt alko­tott - csakúgy, mint a többi munkatárs. — Felsorolná őket? — Ismerős nevek, bevált csapat: Tolcsvay László, Bródy János, Bornai Tibor, Gerendás Péter, Móricz Mi­hály. Különösen annak örü­lök, hogy Tolcsvay Lacival újra felfedeztük egymást, hi­szen 12 évvel ezelőtt dolgoz­tunk együtt stúdióban. A ta­valy októberi BS-koncert után határoztuk el, hogy felújítjuk a munkakapcsolatot; ott olyan bíztatást, szeretetet kaptunk a közönségtől, hogy úgy érez­tük, ezt egy minél hamarabb megjelenő anyaggal kell meg­hálálnunk. — A névsorból ezúttal is hi­ányzik Szörényi Levente. Végle­ges a szakítás? — Az élet folytonos moz­gás, változás - amíg élünk, semmit sem lehet tehát végle­gesnek mondani. Egyébként furcsa, hogy eféle kérdések hangsúlyosan most fogalma­zódnak meg, pedig - bármi­lyen hihetetlen- lassan 14 éve nem dolgozunk együtt. Ez persze elég hosszú idő ahhoz, hogy arra következtessek: ta­lán már nem is lesz további együttműködés. Ami persze semmit nem von le Levente értékéből, hiszen nagyon te­hetséges ember. Sokkal tarto­zom neki, s ezt akkor sem fe­lejtem el, ha netán soha nem dolgozunk már együtt. — Mi a véleménye az új Szö- rényi-műről, az Attila Isten kardja című rockoperáról? — Nagyon szégyellem, de még nem láttam. Igazoltan voltam távol, a bemutató ide­jén nem voltam Magyarorszá­gon. Amikor visszajöttem, lemezem előkészületei már annyira igénybe vettek, hogy egyszerűen nem jutott idő rá. De feltétlenül pótolom, mert barátaim sok mindent mond­tak róla, amit magam is sze­retnék „ellenőrizni". Külön­ben is: egy régi munkatárs új alkotását illik megnézni. — Sok művész - kivált a pop­______________________LÁ s zakmában - szinte tüntet magá­néletével - Ön viszont következe­tesen elhárítja az erre vonatkozó kérdéseket. Különleges oka van rá, netán már „megégette" ma­gát? — Nem, erre nem volt példa. Amikor mi a pályát kezdtük, a magánélet egyéb­ként nem volt sajtótéma. Jó­magam meg abban az érte­lemben unikumnak számítot­tam, hogy abszolút „civilként" csöppentem bele a könnyű műfaj vüágába. S bár némi ex­hibicionizmus nyilván dolgo­zik bennem, ha már kiállók a színpadra másoknak énekelni, azért alapvetően szemérmes alkat vagyok. Elengedhetetle­nül szükségesnek tartom, hogy legyen az életemnek egy olyan tartománya, amely csak az enyém. Valahogy úgy ér­zem, csak egy ilyen elkülöní­tett magánterület „birtokosa­ként" tudok olyat nyújtani a színpadon, amit az emberek elvárnak tőlem. Gálik István (FEB) Pályázati figyelő 1. / Nógrád Megye Közgyűlése, valamint a Palócföld közé­leti, irodalmi, művészeti folyóirat szerkesztősége 1993. évre or­szágosan meghirdeti a hagyományos Madách Imre irodalmi pályázatot. Olyan munkákat várnak, amelyek Madách Imre ko­rára, életére, életművére, annak utóéletére vonatkozó új gondo­latanyagot, adalékot tartalmaznak. A jeligés pályamunkákat december 1-ig lehet benyújtani. 2. / Pályázatok mozgáskorlátozottaknak. A szervezők a pá­lyázat céljaként az élet különböző pillanatainak fotózás eszkö­zeivel történő feltárását, a vizuális látásmód művészi fejleszté­sét, a társadalom figyelmének a mozgáskorlátozottak sajátságos helyzetére való felhívását jelölték meg. A pályázat témája kötet­len. A pályaműveket 1994. január 31-ig folyamatosan lehet be­küldeni. 3. / A Szerencsejáték Alap jogutódjaként létrejött Országos Já­ték Alap terhére az Országos Játék Tanács pályázatot hirdet egészségügyi, ifjúsági, kulturális, oktatási területeken elsősor­ban közérdeket szolgáló konkrét célok megvalósítására. A pá­lyázatok beküldése folyamatos, elbírálás negyedévenként. A pályázatokról bővebb felvilágosítás kérhető a Paksi Ifjúsági Irodában, Paks, Gagarin u. 2. Tel.: 75/311-646. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 14-20 óráig. N éptáncoktatók továbbképzése Sióagárdon A Sióagárdi Általános Mű­velődési Központ továbbkép­zést szervez együttesekben és iskolákban dolgozó néptán­coktatók részére. A munkát két csoportban tervezik. Az egyikben Takács András po­zsonyi néptánckutató gömöri táncokat tanít. Ez alkalommal Takács András közelmúltban megjelent Gömöri táncok című könyve is megvásárol­ható. A másik csoportban Lá­zár Katalin népzenekutató népdalokat és népi gyermek- játékokat tanít. Ide szeretettel várják az iskolában dolgozó kollégákat, táncoktatókat, énekkar, pávakör, és citeraza- nekar vezetőket. A programban szerepel Sióagárd néprajzi, népművé­szeti értékeinek megismerése, tájházlátogatás, népviseleti- és néptáncbemutató. A to­vábbképzés rendezője Sza­badi Mihály. Részletekkel kapcsolatban a sióagárdi ÁMK-nál a 74/337-016-os te­lefonon lehet érdeklődni. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Könyvről, mindenkinek Asszonysors Nem mindennapi témát dolgoz fel A folyónál című könyvében Debbie Taylor. A zimbabwei fekete nőknek az afrikai falusi családban elfog­lalt helyét, szerepét vizsgálja egy olyan világban, ahol min­dent varázslat vesz körül, s ahol a születés csodáját túl ko­rán beárnyékolja a halál. A re­gény egyszerre a képzelet szü­leménye és megtörtént ese­mények krónikája. Az író a kivételes szépségű afrikai lány, Beauty és családja törté­netén keresztül mutatja be a huszadik század második felében élő afrikai lányok, anyák életét. Nőkét, akik éle­tének egyetlen értelme utódok világrahozatala egy olyan korban, amikor az évszáza­dos, vakon tisztelt hagyomá­nyok lassan elhalványulnak, teret adva a hódító civilizáci­ónak. Harcról szól ez a könyv, küzelemről, amely nem a csa­tamezőkön, hanem a lelkek­ben zajlik. Az „egy rész orvos­ság, egy rész lélektan, egy rész fohász" hagyományos afrikai gyógymód áll harcban a kor­szerű klinikai kezeléssel és bi­zony, ebben a harcban egye­lőre még a halott ősök szerepe bizonyul erősebbnek. Olyan változó világról szól a könyv, ahol csak egy valami állandó, az anyaság, az életet adó, gyermekeiket védelmező anyák szeretete, a születés és halál szakadatlanul ismétlődő és váltakozó misztériumában. Ez a tény erőssége és egy­ben gyengesége is Debbie Taylor 1991-ben angolul, 1993-ban magyarul is kiadott könyvének. Mert míg rendkí­vül árnyaltan mutatja be a nők cselekedeteit befolyásoló lelki tényezőket, addig a kor, a tár­sadalom háttérbe szorul, ami a politikában járatlanabb ol­vasónak nem kis gondot okozhat. A könyv szerkesz­tése is ad okot kritikára. A mű négy részre tagolódik, a csa­lád négy nőtagja életének egy-egy részletét bemutatva, de ezek a fejezetek nem kap­csolódnak egymáshoz. Hi­ányzik a történet befejezése is. Debbie Taylor ugyanis felvet problémákat, de ennyiben is hagyja őket. A 285 oldalas mű utolsó oldalához érve az em­ber még lapoz, keresi a folyta­tást. Befejezetlen mű A folyó­nál, olyan, mintha egy könyv első kötetét olvastuk volna. F. Kováts Éva Tv-napló Dohnányi Ernő emléke Amikor 1960-ban meghalt, itthon már alig emlékeztek rá, műveit nem játszották, elfelejtették varázslatos zongorajáté­kát is, pedig a század egyik legkiválóbb művésze volt. Ne­vét méltatlanul és teljesen érthetetlenül, a politika sajátított ki, megvádolták, hogy a fasisztákkal szövetkezett, sőt hábo­rús bűnöket is emlegettek vele kapcsolatban. Mindebből egy szó sem igaz. Dohnányi egyszerűen zseniális muzsikus volt, első művére Brahms figyelt fel, ő is adatta elő, s ettől kezdve egy percre sem hagyta el a siker. A két háború között a zenei élet legfőbb irányítója volt, s tegyük hozzá, mindig jó ügyet szolgált. Bár egy világ választotta el Bartóktól, soha nem lett hűtlen pozsonyi ifjúságuk emlékéhez, s nem egy Bar- tók-bemutató fűződik nevéhez. Azt mondják, túl tehetséges volt, s mint ilyen esetben lenni szokott, bőven támadtak iri- gyei, s bár 1944 végén külföldre ment, a háború után talán attól tartottak egyesek, hogy hazatér s ismét szerepet kap a zenei életben. Késő öregkorában is rendszeresen koncertezett, félelme­tes memóriája volt. Állítólag Bartók egyszer amiatt sajnál­kozott, hogy egyik ifjúkori műve elveszett, mire Dohnányi leült a zongorához s játszani kezdett és megkérdezte: ez volt az? Keveset gyakorolt, kottából tanulta meg az előadásra szánt műveket s azt mondta, a többi az ujjaiban van. Akik tanítványai lehettek, ma is hálával emlegetik, a legnagyob­baknak kijáró tisztelettel, ami meg is illeti. Batta András dokumentumfilmje idézte emlékét, sok-sok év után, s számos meglepetéssel is szolgált. Megszólaltak az egykori tanítványok, akik csak tisztelettel szóltak mesterük­ről, s előkerült néhány eddig lappangó fümfelvétel is, me­lyeken láthattuk a dirigenst, a zongoraművészt, a pedagó­gust, ott volt kora hegedű-híressége, Hubay Jenő és a régi barát, Bartók Béla is. S közben mégis csak arra kellett gon­dolnunk, miféle ördögi machináció mocskolta be nevét, aki a zenében élt, a számára egyetlen közegben? A felkínált le­hetőségeket elfogadta de a politikának közelébe sem ment, nem is érdekelte. A politika viszont utánament s ez elég volt ahhoz, hogy a túlbuzgalom benne is felfedezze az ellensé­get, akit ki kell űzni a magyar zenei életből. A példa riasztó, s legföljebb az benne a vigasztaló, hogy a végül mindig ki­derül az igazság, s ma már Dohnányi Ernő emléke tisztán állhat előttünk. Kapcsolatok Magyar családok várnak dubrovniki gyerekeket. A gesz­tus nemes, a gyerekek ugyan a magyarországi két hét alatt nem fogják elfelejteni a háború rémségeit, de talán meg­nyugszanak egy kicsit s ösztönzést kapnak arra, hogy a béke áldásait nem érdemes felcserélni a háború, sőt a testvérhá­ború pusztításával. A magyar vendéglátók mindent elkö­vetnek, hogy a gyerekek jól érezzék magukat. Igaz, az ősi várost, Raguzát, a szeretet sem tudja idevarázsolni, tenge­rünk sincs, de van, ami fölér ezekkel, együttérzés, segíteni akarás. Amíg itt vannak, naponta tapasztalják, a vendéglá­tók maguk is hangsúlyozzák, hogy az erény boldogít egye­dül. A gyerekek bólogatnak, tudják, így van. S amikor az egyiktől megkérdezik, mi jut eszébe, ha az otthoniakra gon­dol, így felel: a bosszú. Félreértés Az elmés, nemes „Mindent vagy semmit" című vetélkedő háza táján félreértés támadt. Több néző jelentkezett, hogy a műsorvezető helytelenül értelmezte a CD, illetve a DC be­tűk jelentését, amelyek mint tudnivaló, a latinban számokat jelölnek. A C százat, a D ötszázat jelent, az M ezret, az L öt- venet, és így tovább. Nem mindegy, hogy melyik betű hol áll, a szám ettől függően lehet több vagy kevesebb. A CD=400, de ha megfordítjuk, akkor már hatszázat ér. Ha az M előtt áll a C., akkor kilencszáz, mint régi épületek falán ma is olvasható: MCM=1900. A műsorvezető ebben az esetben a rosszat rosszul magya­rázta, kár, hogy folt esett az egyébként valóban szellemes műsoron. Csányi László Most vásárolja meg téli tüzelőjét a Dél-duncintúU Tüzép Rt. 27. sz. tolnai telepére Parázs brikett (Mecseki) régi ár új ár Orosz feketeszén Iszapszén Tatai brikett Egységes tűzifa Várjuk kedves vásárlóinkat. Nyitva tartás # # hétfőtől péntekig 8-16 óráig 2!EP c=DPícs«*ai 704,- Ft/q 680,- Ft/q 890,- Ft/q 449,- Ft/q 776,- Ft/q 412,- Ft/q Telefon: 74/340-236 1 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents