Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-09 / 210. szám
8 »ÚJSÁG KÖRNYEZET BARÁT 1993. szeptember 9., csütörtök A természet kalendáriuma Szeptember-őszelő (I.) Szeptember hónapunk neve is római eredetű. Akkoriban márciusban kezdődött az új év ezért van az, hogy a szeptember név, latinul hetediket jelent. Régi kalendáriumokban találkozhatunk a szeptember régies neveivel is. Így hajdan nevezték Szent Mihály havának, vagy őszelőnek. Az egykori kalendáriumok szeptemberi érdekességet is jegyeztek fel. Például i.e. 426-ban Rómát és környékét hatalmas hőhullám és aszály sújtotta. Máskor szokatlanul hamar köszöntött be a fagy: 1392. szeptember 20-a körül olyan fagyhullám pusztított egész Európában, hogy a szőlőfürtök bogyói valóságos jéggolyókká váltak. 1462 szeptember végén Erdély egész területét hó borította be. A szokatlan időjárásnak az elmúlt évszázadok során se szeri, se száma. 587 szeptember végén Róma környékén olyan felhő- szakadás volt, amelyre emberemlékezet óta nem volt példa. 1014 szeptemberének második felében Flandria és Anglia szenvedett sokat a felhőszakadásoktól, majd az azt követő árvizektől. 1601 szeptember 21-én Havasalföldön hullott „véres eső", amelyet valószínűleg valamilyen sivatagi eredetű por színezhetett meg. Szeszélyesség tekintetében szeptember a hetedik helyen áll az év hónapjainak a sorában, azaz ekkor viszonylag kiegyensúlyozott időjárásra számíthatunk. Már szeptember első napjához is több babona fűződik. Az egykori parasztregula szerint ennek a napnak időjárása meghatározza a következő négy hetét is. Szeptember 5-e Lőrinc napja, mely után már nem olyan „jó" a dinnye, mint korábban. A néphit szerint ha Lőrinc szép idővel érkezik, akkor hosszú őszre számíthatunk. Szeptember 8-a is bővelkedett ősi, pogány népszokásokban. A népi megfigyelések szerint a Kisasszony hajtja el a fecskéket. A valóságban azonban a fecskék jó része már augusztusban elhagyja fészkelőhelyét és megindul dél felé. Sok helyen ekkor (szeptember 8-án) kezdődik a dióverés, és az őszi gabona vetése is. Egykori mondás szerint ha 21-én, Máté napján tiszta az idő, akkor sok esztendőre lesz bor a pincékban. A babonás ember egy világért sem vetett volna hajdan ezen a napon, mert az szerencsétlenséget jelentett. Szeptember 23-a a csillagászati ősz kezdete, az őszi napéjegyenlőség időpontja. A Nap éppen az égi egyenlítőn helyezkedik el. Pontosan keleten kél és nyugaton nyugszik. Szeptember 29-e, Mihály napja, amely hajdan egyes helyeken őszkezdő nap is volt, ugyanakkor Európa nagy részéről pásztorünnepként is ismert. Ha ezen a napon megdördült az ég, a tapasztalatok szerint szép ősz, de kemény tél várható. Egykor ezen a napon terelték be az állatokat a legelőről. Az ősz kétségtelenül a leghangulatosabb és legnyugalmasabb évszakunk, amely szeptemberrel kezdődik. Erre a hónapra már a gyümölcs és termés érés a jellemző. Az élővilág lassan, fokozatosan készülődni kezd a télre, amelyet a fajok igen változatos módon próbálnak átvészelni. A nappalok egyre rövidülnek, az éjszakák hűvösebbekké válnak és a természet palettáján mindinkább az ősz színei válnak uralkodóvá. Az évszakok közül nálunk leginkább az ősz nevezhető gombatermő időszaknak, különösen csapadékos időjárás után. Ebben a hónapban bőven találunk még ízletes vargányát, rizikét, galambgombákat, korallgombákat, csiperkéket és őzlábgombákat is. A kora ősz jellegzetes gombái a rókagombák, amelyek kizárólag erdei fajok. A bükk, a gyertyán és a tölgyfélék gyökereihez kapcsolódva élnek. A sárga rókagomba rendkívül ízletes, fűszeres illatú, íze a csirkehúsra emlékeztet. Ám gyűjtésénél vigyázni kell, mert könnyen összetéveszthető a mérgező világító tölcsérgombával. Ugyancsak az őszi erdőkben, elsősorban hegyvidéki fenyvesekben terem a sötét trombitagomba, amely szintén kitűnő, ízletes csemegének számít. Nagyon sok fafajunk termése szeptemberben kezd érni. így a jegenyefenyő, a boróka, a duglászfenyő és a tiszafa, a lombosoknál pedig a juhar, az éger, a som, a kecskerágó, a hárs, a berkenye és a tölgyek jelentős részénél is szeptemberben kezdődik a termés beérése. Ugyanakkor, míg a fás növények többsége már termését érleli, a fügefa, a nyári orgona és a hibiszkusz még ebben a hónapban is rendszeresen virágzik. Néhány fafajunknál megfelelő időjárás esetén másodvirágzást is tapasztalhatunk ebben az időszakban. Különösen hajlamos erre az akác és a vadgesztenye. Az augusztusi erdők, mezők után szeptemberben már jóval kevesebb vadvirág tűnhet a szemünkbe, ám számuk még mindig jelentős. Még nyílik az őszi füzértekercs, és gyönyörködhetünk az őszirózsák, imolák virágaiban is. A szeptemberi rétek, homokpuszták dísze a fehér vagy rózsás színű, rojtos szirmú kései szegfű. Még virágzik a mezei szarkaláb, az őszi vérfű, a fehér somkóró/a vajszínű ördögszem, a kéküstökű csormolya, a kék szamárkenyér, a csarab, néhány mente és kutyatej faj, szikeseinken pedig a lilás virágú sziki lelleg vagy sziki sóvirág hatalmas mezői díszelegnek. Néhány faj, mintegy a természet utolsó fellobbanása- ként most kezdi szirmait bontogatni, ilyen a vetővirág és a lila, vagy bíboros-ibolyás őszi kikerics. Ekkortájt látható az ülat nélküli, feltűnő kékeslila vagy piroslila színű, igen ritka őszi csillagvirág. Lápréteinket a uédett, apró virágú fehér májvirág díszíti. Hegyi réteink egyik különös, védett növénye a szártalan bábakalács. Csipkés-tüskés bogáncslevelek koszorújában, csaknem a földön ül a közel 10 cm átmérőjű, igen dekoratív fészekvirágzata. A nyárvég és őszelő egyre fogyatkozó virágmezőinek jellegzetes színfoltjai a tárnicsok. Lápréteink sötét égszínkék dísze a komistámics, vagy tüdő- tárnics, amelyet egykor a tüdőbaj gyógyítására használtak. Kőszeg környékén ezidő- tájt virít az azúrkék virágú fecsketámics, melynek harang formájú virágai belül csíkozot- tak. Ma még középhegységeink számos pontján látható a ciklámenlila színű, harang alakú virágairól felismerhető hegyi támicska is. Ä hónap végére növényeink zöme elvirágzik és termését érleli. Andrási Pál „Környezetszennyezés" Demokrácia van. Szabad a világ, szabad a „kereskedelem". A régi összefonódások szétszakadtak, de már szövögetik az új szálakat - legálisan és illegálisan - az országok között. Mindenféle emberek. Az egyik fővárosi lap adta hírül, hogy terjeszkedik az orosz maffia. A 46 éves Szem- jon Jodkovics Megiljevics, alias „Szeva" Budapestről szervezi a csehországi és szlovákiai hálózatot. Egy átlagos Marlboro-csempészrakomá- nyon például 250 ezer dollár a nyereség. S naponta jönnek a kamionok - mondta. De nem lehet nyugodt az orosz csempészvezér, mert jön, jön a konkurrencia: a csecsen maffia, mely szintén Budapesten kersztül akar Európához „csatlakozni". Jelentős ózonhiány a magaslégkörben Az utóbbi hónapokban az egy évvel korábbihoz hasonlóan jelentős ózonhiányt tapasztaltunk Magyarország fölött a maggaslégkörben. a Meteorológiai Világszervezet összehangolásával működő 140 felszíni állomásból és műholdakból álló Ózonmegfigyelő Hálózat adatai szerint az ózonhiány 9-20 százalékig terjedő havi átlagokkal az északi félgömb közepes és magas szélességein mindenütt fellépett. A jelenség azonban - mértékét és kialakulásának körülményeit tekintve - nem nevezhető a Déli-sark fölött szeptember-november hónapokban kialakuló „ózonlyuk" északi megfelelőjének. A szakértők véleménye szerint a hiány hátterében elsődlegesen az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott klór- és brómtartalmú vegyületek állnak. Másodlagos tényezőként az általános légkörzés időnként szélsőséges alakulását kell említenünk, amely ózonszegény levegőt szállított a szubtrópusok felől. Az ózoncsökkenés lehetséges következményeivel kapcsolatban a Meteorológiai Világszervezet legutóbbi tájékoztatója hangsúlyozza, hogy a téli hónapokban az alacsony napállás, a rövid nappalok és a felhőzet miatt nem kell számolnunk a felszínre érkező UV-B sugárzás veszélyes mértékű megnövekedésével. Ugyanez nem állítható bizonyosan a nyáron bekövetkező ózoncsökkenésről. Magyarországon ezidáig nem létesült UV-B sugárzást mérő hálózat Égetően nagy szükség volna most, a prognosztizált hosszabb távú ózoncsökkenés kezdetén állandó jellegű, az év minden napján működő, az éghajlati-földrajzi adottságainknak megfelelően mintegy 3-5 állomásból álló hálózatra annak érdekében, hogy az ózonritkulás nyomán előálló UV-B sugárzásnövekedés biológiai kockázatát felmérhessük. A problémakör hazai kezelését illetően lehangoló az a körülmény, hogy sem az UV-B mérőhálózat létrehozására, sem az ózonmegfigyelések fejlesztésére ezidáig nem sikerült a szükséges anyagi forrásokat előteremteni, pedig a várható haszonhoz képes ezek a költségek elenyészőek (egy állomás létrehozása kb. 1 miliő forintba, és fenntartása mintegy félmillió forintba kerülne). Német Péter (Lélegzet) Védett növények Szártalan kankalin (Primula Vulgaris) A szártalan kankalin levelei vékonyak, ráncosak, a fiatalok széle hátragöngyölödött, alakjuk hosszúkás-tojásdad, vagy hosszúkásak, nyélbe keske- nyedők. A mindössze 5-10 centiméteres száron egyesével találhatók tetszetős, élénk virágai, melyek borzasak, gyapjasak. A párta halvány kénsárga, körülbelül 3 centiméter átmérőjű, rendesen 5 narancssárga folttal a tövén. Virágzása március-április táján történik. Előfordulása üde talajú bükkösökben, gyertyános tölgyesekben gyakori, de néha a szárazabb tölgyesekben, erdőszéleken és réteken is megjelenhet. Védett növény, melynek eszmei értéke 2000 forint. Megyénkben a Nagyszékely, Kaposszekcső, Lengyel, Váralja és Szálka környéki erdőkben találkozhatunk vele. A faj kipusztulását előidéző, gyorsító tényezők közé sorolható, hogy gyökerét gyűjtik gyógynövényként, gyógyászati célra, a kirándulók pedig kiássák töveit és kertjükbe ültetik, vagy letépik szép virágait. Hazánkban minden kankalin faj védett, még ez a viszonylag gyakrabban látható, sokfelé előforduló is, ezért kerülni kellene a szedését, pusztítását. Tóth István Zsolt Fotó: Farkas Sándor Az első lépések A tolnai Holt-Duna megmentésének érdekében a nyári hónapokban több intézkedés is született. Károlyi István, a Tolnai Dunáért Alapítvány kuratóriumának elnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy júniusban 1,8 millió köbméter víz betáplálására került sor a tolnai holtágba, a hínárral benőtt területekről jórészt eltávolították a vízinövényzetet. A bajai vízügyi szakközépiskolások, és a Székesfehérvári Környezetvédelmi Hivatal is vizsgálta a holtág állapotát. A begyűjtött minták vizsgálati eredményei még nem érkeztek meg. A kuratórium elnöke azt is közölte, hogy igen fontosnak tartja egy tanulmány elkészítését a Holt-Duna és környezetének rendezési tervének kialakításával kapcsolatban, valamint egy szakmai szervezet felállítását, amely a további munkák irányítására lenne hivatott. sk Elkészült a budapesti bringás térkép A Városi Biciklizés Barátai Egyesület elkészíttette ötezer példányban a budapesti bringás térképet. Remélhetőleg a vidéki települések, megye- székhelyek is követik a jó példát (már ahol vannak kerékpárutak), hisz a térképek iránti kereslet növekszik; egyre többen pattannak a drótparipa nyergébe. A mai magyar közlekedési viszonyok közepette azonban nem árt megfogadni a kerékpárosok aranyszabályát: Vigyázz! Az autós veled szemben mindig azt hiszi, hogy neki van igaza. Ezért inkább a jogos előnyödről, az elsőbbségedről mondj le, mint a testi épségedről! Az űj fővárosi bringás térkép megrendelhető, beszerezhető - 200 forintért - az Ökoszolgálatnál, melynek címe: 1054 Budapest, Széchényi rakpart 7. Üveghírek A Hungarovin nem karitatív szervezet Mint olvasóinknak bizonyára feltűnt, egyes kereskedelmi vállalatok megszüntették a 0,7 literes borosüvegek betétdíját és ezzel visszavételüket is. Más vállalatok védekezve a rájuk zúduló üvegáradat ellen csak cserébe veszik vissza ezeket az üvegeket. Ezzel a lépéssel, alig egy esztendővel az öblösüvegek szemétre kerülése után, a borosüvegek újrahasználta is ösz- szeomlott. Az ügy hátterében az egyik legnagyobb hazai borpalackozó és forgalmazó vállalat, a Hungarovin Rt. áll, amely 1993. márciusa óta új, 0,75 literes palackokba tölti termékeit és a korábban forgalmazott 0,7 literes palackkészletének költségét így kívánta átterhelni a fogyasztókra. Sikerült! A fogyasztók fizetnek, a szeméthegyek nőnek. Bár a Hungarovin illetékese telefonon arról tájékoztatott bennünket, hogy az új, 0,75 literes palack betétdíjas lesz, visszaváltásával tudomásunk szerint sehol sem foglalkoznak. Ami a környezetszennyezést illeti, arról megtudtuk, hogy a Hungarovin „nem karitatív szervezet". A történtek ismét igazolják a hazai vállalkozói szektor, illetve a beáramlott nyugat-európai tőke egy jelentékeny részének gátlástalanságát, amennyiben a természeti és emberi erőforrásokat szabadon kizsákmányolhatónak tekintik, valamint a kormányzati szféra immát több mint két esztendős, bűnös tehetetlenségét és időhúzását a betétdíjas rendszer újraszabályozása és az eldobó csomagolások megadóztatása tekintetében. Szinte bizonyosra vehető, hogy amikorra a jogszabály megszületik, betétdíjas élelmiszercsomagolás Magyarországon országos rendszerben már nem lesz. Az eldobó csomagolások alternatívájának hiánya pedig meg fogja akadályozni, hogy érdemi adómértékeket vezessenek be, hiszen a fogyasztónak nem marad választási lehetősége, így- hát az adó bevezetése már nem is érheti el egyik célját - a keresletnek a környezeti szempontok szerinti befolyásolását -, hanem egyértelműen fogyasztás-visszafogó hatást fejt ki. Jelen eset kapcsán szeretnénk felhívni a figyelmet arra is, hogy az országos újrahasz- nálati rendszer megőrzése csak akkor képzelhető el, ha a szabályozás szabvány palackok alkalmazására kötelezi a különböző típusú termékeket előállítókat, hiszen 5 cl többlet űrtartalom, mint látjuk, elegendő ahhoz, hogy a betétdíjas rendszer felboruljon, és kicsit szebb, talán díszesebb palackkal szemétté tegyük azt, ami addig hasznos eszköz volt. (Forrás: Lélegzet) t
