Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-06 / 207. szám

8 MSPUJSAG SPORT 1993. szeptember 6., hétfő Kézilabda NB II. Minden szépnek tűnt A második fordulóban sikerrel vették csapataink az akadályokat Paksi szuperligás tervek „igazi" center nélkül Tengelic-LTV Pamut 20-14 (8-8). Szombathely, 100 néző. y: Lugosi, Herczeg. Tengelic: Adám - Lukács 8, Győri 1, Soós 3, Haász 1, Holtz 2, Fü- löp 2. Csere: Schmidt, Csáki 1, Kovács 2, Séta, Varga. Edző: Taksonyi István. A 19. percig felváltva estek a gólok, majd 8-6-ra elhúztak a haza­iak, ám a vendégek a félidő végére ledolgozták a hátrányt. A második félidőt jól kezdték a tengeliciek, s az 56. percben már 20-12-re vezettek. A ven­dégek fegyelmezetlenségének és gyenge védekezésének kö­szönhetően az utolsó percek­ben ismét a szombathelyiek vették át a játék irányítását. Korrekt játékvezetés mellett a jobb erőnlétű, rutinosabb csapat nyert. Jók: Ádám, Soós, Győri. Simontornyai BTC-Rába- gyarmat 20-17 (12-10). Si- montomya, 200 néző. V: Bo- golin L, Bogolin II. Simon­Habár a szakértők és a köz­vélemény is nagyobb érdek­lődéssel fordul a Kaszparov- Short párosmérkőzés felé, azért a Nemzetközi Sakk Szö­vetség (FIDE) definíciója sze­rint mégiscsak a hétfőn kez­dődő Karpov-Timman össze­csapás tekinthető a hivatalos férfi sakkvilágbajnoki döntő­nek. Az orosz exvilágbajnok, Anatolij Karpov és a holland nagymester, Jan Timman szombaton sorsolta ki a kez­dőlépés jogát azon a megnyitó ünnepségen, amelyet az első partiknak otthont adó kis hol­land városkában, Zwöllében tartottak. A szerencse Timmannak kedvezett, hétfőn az ő nyitá­sával veszi kezdetét a hu­szonnégy játszmásra tervezett párosmérkőzés, amelyen 12.5 pont szükségeltetik a végső sikerhez. Az első tizenkét játszmát Hollandia három városában, Zwöllében, Arnhemben és tornya: Molnárné - Varga 1, Somogy iné 2, Mérei 3, Jencs- kiné 1, Molnár 9. Csere: Már­ton, Pataki, Várni, Hamar. Edző: Várni István. Az első tíz percben csak ismerkedtek a csapatok, ekkor 3-3 volt az ál­lás. Ezután kissé feljavult a BTC, Gerussi és Molnár 2-2 góljára nem jött válasz, köz­ben Molnárné három hétmé­terest is hárított. így a félidő derekán 7-3-ra vezettek a ha­zaiak. A folytatásban aztán ismét gyengén védekeztek a bőrgyáriak, ami felhozta a vendégeket, akik szünetig fel­zárkóztak. Fordulás után sok hibával játszott a Simontornya, de nagy akarással végül értékes két pontot szerzett a megle­pően jól játszó újonc vendégek ellen. Kitűnt: Molnárné, Mé­rei, Molnár. Simontornyai BTC-Csurgó 24-17 (11-4). Simontornya, 200 néző. V: Simon, Szabó. Amszterdamban vívják, majd Ománba költöznek a résztve­vők, ahol is a hatalmát gya­korló, sakkrajongó hírében álló szultán négymillió svájci frankos pénzdíjjal várja őket. A FIDE által elismert világ- bajnoki döntő megnyitóján egyébként volt színpadi elő­adás, tűzijáték, s köszöntő be­széd is. Utóbbi során Florencio Campomanes, a FIDE fülöp- szigeteki elnöke kétszer is „úriembereknek" titulálta Karpovot és Timmant, akik Kaszparovék kizárása után örömmel tettek eleget a FIDE hívószavának. Egyébként a Profi Sakk Szervezet világbajnoki trónu­sáért vetélkedő sakkozók Londonban már pénteken megtartották a megnyitót, s megejtették a sorsolást, ame­lyen kiderült, hogy kedden a világbajnoki címétől megfosz­tott orosz Garri Kaszparov te­heti meg az első lépést az an­gol kihívó, Nigel Short ellen. Simontornya: Pech- Bosnyák 2, Máj er, Teimel J. 3, Teimel L. 6, Kerekes 7, Barabás 2. Csere: Pécsi 1, Zsolnai 3, Ba­lassa. Edző: Teimel Lajos. Csak az első 10 perc hozott ki­egyenlített küzdelmet, ekkor a házigazdák 5-3-ra vezettek. Ezután feljavult a védekezé­sük és Pech kapus is nagy­szerű napot fogott ki. A Csurgó 20 perc alatt mindösz- sze egyetlen gólt lőtt, míg Ke­rekes és Teimel L. rendre eredményesek voltak. A második játékrészben a vizes pályán sok technikai hi­bát vétettek a csapatok. A Si­montornya valamivel labda- biztosabb volt, s elsősorban Zsolnai szép góljaival az 50. percben 20-10-re vezetett. A hajrában valamit faragott hát­rányából a Csurgó, ám így is magabiztos simontornyai si­ker született. Kitűnt: Pech (a mezőny legjobbja), Kerekes, Teimel L. Tájfutás Paksi „éremeső" Sötétvölgyben Sötétvölgy adott otthont a Tolna Megyei Tájfutó Szövetség által rendezett idei évi egyéni megyei bajnokságnak. A fiatalok az elavult térkép alapján kijelölt pályán, szemerkélő esőben, az erősen felázott talajon mérték össze gyor­saságukat. Az embertpró- báló körülmények között a Paksi SE versenyzői végül hat, míg a Szekszárd Ga­ray Gimnázium sportolói három érmet szereztek. Eredmények: F-15:1. Fe­jős János, 2. Balogh Róbert, 3. Győri István (mindhár­man Szekszárd Garay). N-15:1. Németh Katalin, 2. Heisler Judit, 3. Sáfrány Szilvia (mindhárman Paksi SE). F-17: 1. Csekő József, 2. Theobald Péter, 3. Somai Gergely (Paksi SE). A legnagyobb jóindulattal sem állítható, hogy az elmúlt bajnoki idényben a paksi Atomerőmű SE férfi kosarasai elkápráztatták volna közön­ségüket, hiszen a paksi kosár­szurkolók nehezen „emésztet­ték" meg Mokosék rájátszás­ban kivívott 11. helyezését, már-már temetni kezdték kedvenc sportágukat. Aztán szárnyra keltek a hí­rek, hogy minőségi csapat összehozását tervezik a veze­tők, adottak az anyagi feltéte­lek, egy sikeres ASE összeko­vácsolására. Mindezek alátá­masztására új edző is érkezett. Illetve nem is annyira új, hi­szen Simon Károly nem isme­retlenként érkezett a városba, sokan emlékeznek még ko­rábban itt elért sikereire. A há­roméves kitérő után visszatért edzőt először újbóli Paksra szerződésének okairól faggat­tuk. Szép tervek, rút valóság — Én azzal az elképzeléssel tértem vissza, hogy a korábbi sikereket - úgy gondolom ne­vezhetjük azoknak - feleleve­nítsük. Úgy véltem, a játéko­sállomány kis erősítéssel ké­pes nagy feladatok végrehaj­tására. Úgy is indult minden, hogy ez reális elképzelés, hi­szen sikerült megállapodnunk egy litván válogatott játékos­sal. — Csupán a pontosítás kedvéért: a nagy feladatok je­len esetben a magyar bajnok­ságban a legjobb négy közé ju­tást, vagyis szuperligás helyet jelent? — Igen, nyilván ez volt az általam is egyedüli célkitűzés, mert csak egy olyan célért va­gyok már hajlandó dolgozni, ami nem az NB I. sokadik he­lyezése. Ezért kellett egy olyan centert igazolnunk, aki ebben segíteni tud a csapat­nak. Meg is kötöttük a szerző­dést Dimaviciussal. El is kezd­tük vele a mukát, aztán beü­tött a mennykő. Jött a telex, miszerint édesanyja komoly beteg, haza kellett térnie. így elbuktuk őt és ez már a máso­dik komoly veszteségünk volt. — Melyik volt az első? — Azzal kezdődött a felké­Simon Károly szülésünk, hogy Nagy Zsolt térdproblémái miatt esett ki a sorból. Centerben az ő segít­ségére is számítottam. — Szóval itt álltatok egy szem centerrel az egyre ponte- rősebb Gulyás Robival, mert Morgen befejezte a játékot. — Morgen Frici azt jelezte, hogy nem profiként, de munka mellett szívesen ma­radna a csapat mellett. Bár a múltban voltak egymással gondjaink, de én nem foglal­kozom ilyennel. Ha ő hajlandó csinálni és hasznára van a csapatnak, hadd jöjjön. Annál is inkább, mert jött a követ­kező „övön aluli ütés". A megmaradt egyetlen igazi centerünket, Gulyást elvitték katonának. Bár Sárbogárdról néha kiengedik edzésre, de így is legfeljebb félig számít­hatok rá. Mindezen „sorscsa­pások" hatására „megrogy­tunk" kissé, de ugye van jó minden rosszban. — Komolyan mondom, ki­váncsivá teszel. — A jó az lehet, hogy csak azért is összefogunk és na­gyon keményen dolgozunk. Nyilván ezzel is lehet ered­ményt elérni, de azt még nem tudom megmondani, hogy milyet. Egy centerre várva — Tudod ez mind szép, de a közönséget nem a gondok érdeklik, hanem hogy nyerjen a csapat. Ráadásul, ahogy csordogálnak a hírek minden­felé erősödtek a riválisok, mindenki a négybe akar jutni. — Igen, ez valóban így van, de én nem adom fel. Úgy ér­zem eljutottam már egy szintre az edzői pályán, tehát most nem szeretnék valami huszadrangú célért dolgozni, így vannak ezzel a játékosok is, ezért várjunk még a teme­téssel, ebből a hozzáállásból kijöhet még valami. — Tulajdonképpen hány játékossal is dolgozol jelenleg? — Most jött hozzánk Doma Attila, ő a Tungsramban ne­velkedett. Fiatal még, felnőtt csapatban nem szerepelt. Má­sik új fiú Horváth Laci, aki a MAFC ifiből érkezett, és Ka­posvárról jött velem a Litván Venclovas, aki 30 éves, s re­mek képességű játékos. A ré­giek - az eltávozott Rátvay ki­vételével - maradtak, de a bajnoki nyitányig megpróbá­lunk egy jó litván, vagy jugo­szláv kosarast megszerezni. Mire elég a küzdőszellem? — Az titok, hogy mibe kerül manapság egy igazi külföldi klasszis megszerzése? — Nézd, egy olyan ismert játékos leigazolása, aki igazán számít nemzetközileg, az mi­nimum 30 ezer márka egy évre. Ennyit kér, plusz a „sal­langok". De ezt sok egyesület meg is teszi, mert ha nem, ak­kor marad a szürkeségben, a szponzorok pedig nem támo­gatják. Az igazság az, hogy ma már „névtelen" játékoso­kat nem érdemes megvenni, csak bukás lehet a vége. — Eddig három előkészü­leti tornán vettetek részt vál­takozó sikerrel. Hogyan érté­kelted a csapat teljesítményét. — Azt hiszem, a reális ké­pet a legutóbbi Göcsej Kupa mutatta, ahol a 10. helyen vé­geztünk az erős mezőnyben. A játékban még nincs nagy gondunk, de palánkok alatt a lepattanóknál már bajban va­gyunk, hiszen minden csapat­ban vannak jó emberek. Ettől függetlenül nem vagyok „el­ájulva" a riválisoktól, mert azért ha majd igazán odaállva csak lesz csapatunk. Most elaltattuk az ellenfele­ket, de én azt szeretném foly­tatni, amit annak idején abba­hagytam, vagyis egy lelkes, töretlen küzdőszellemű csapat kialakítását. Ezt meg tudom csinálni, azt viszont még nem tudjuk, hogy ez helyezésben mire lesz elég. Medgyesy Timman kezdi a világbajnoki döntőt Nincs döntés az Olimpique Marseille ügyében Megalakult a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubja Tornagyőztes a Diósgyőr A miskolci Városi Sport- csarnokban vasárnap a ven­déglátók sikerével fejeződött be a kilencedik alkalommal ki­írt Kamarás István nemzet­közi női kosárlabda emlék­torna. Az utolsó forduló eredmé­nyei: BEAC-MOL Rt. - Cas- sovia Kosice (szlovák) 85:68 (40:39) v: dr. Gencsev, Mis- sura. Legjobb dobók: Bagoly 20/6, illetve Lisina, Chama- jova 15-15. BC Arad (román) - Lokomotiva Kosice (szlovák) 82:65 (44:30) v: Bacsfay, Vas­vári. Legjobb dobók: L. Nitu- lescu 28/3, illetve Prohaskova 31. DKSK SeM - Novgorod (orosz) 88:72 (50:31) v: Král, Missura. Legjobb dobók: Sze­nes 23, illetve Szviridova 22 A végeredmény: 1. DKSK SeM, 2. Novgorod, 3. BEAC- MOL Rt., 4. Cassovia Kosice, 5. BC Arad, 6. Lokomotiva Kosice. Különdíjak: A legjobb cen­ter: Bakai Eszter (DKSK SeM). A legjobb mezőnyjátékos: Madaras Judit (DKSK SeM). A legeredményesebb játékos: Laura Nitulescu (BC Arad) 121 ponttal. A legsportsze­rűbb csapat: Lokomotiva Ko­sice. A győztes csapat edzője: Király Sándor. Nem hozott semmiféle dön­tést a francia labdarúgó szö­vetség legfelsőbb fegyelmi és jogi bizottsága az Olympique Marseille állítólagos vesztege­tési botránya ügyében. A bizottság szombaton este közzétett nyilatkozata szerint a tanuk meghallgatása után nem áll rendelkezésére megfe­lelő bizonyíték az ítélet meg­hozatalára és szükségesnek tartja, hogy csupán a jelenleg is folyamatban lévő ügyész­ségi vizsgálat lezárása, illetve az esetleges birósági verdikt alapján hozza meg - immár jogilag megalapozva - dönté­sét. A bizottsági állásfoglalás azt jelenti, hogy a francia baj­nokcsapat nemcsak a nemzeti bajnokságban folytathatja sze­replését, hanem indulhat a Bajnokcsapatok Európa Kupá­jában, amelyet tavaly meg­nyert. A nemzetközi és kontinen­tális labdarúgó testületek, az UEFA és a FIFA azonban egyelőre nem tekintik ezzel lezártnak az ügyet. A FIFA (Nemzetközi Labdarúgó Szö­vetség) végrehajtó bizottsága hétfőn tárgyal az ügyről a francia labdarúgó szövetség, illetve a liga elnökének jelen­létében. A szövetség fegyelmi bi­zottsága szombaton meghall­gatta az ügy valamennyi érin­tettjét, de a koronatanú, Jac­ques Eydelie, az OM játékosa nem jelent meg, csupán ügy­védje képviselte. Tanúskodott viszont a másik érdekelt csa­pat, a Valenciennes három já­tékosa, akije állítólag Eydelie közvetítésével kapták meg a vesztegetési pénzt, negyed millió frankot az OM ügyve­zető igazgatójától, Jean-Pierre Bernes-től. Bernes, aki az ügyészségi vizsgálat során is tagadta ezt a vádat, a bizott­ság előtt is megismételte, hogy nem tett semmiféle vesztege­tési kísérletet. Meghallgatta a bizottság a két klub elnökét, valamint a Valenciennes volt edzőjét, Boro Primoracot is, aki vi­szont azt állítja, hogy a bot­rány kirobbanása után az Olimpique Marseille elnöke, Bemard Tapie megpróbálta hallgatásra bírni. A bizottság­ban, amelyben ismert jogá­szok is helyet foglalnak, az a vélemény alakult ki, hogy a vesztegetési kísérlet bizonyí­tása nem egyértelmű, és a sporttestület nem foglalhat ál­lást anélkül, hogy a jogi eljárás ne fejeződnék be. Értesülések szerint ugyanis az ügyben tett vallomások korántsem voltak egyértelműek. Eydelie távol- maradása nyomán olyan hírek is elterjedtek - bár hitelessé­gükről nem volt semmiféle megbízható értesülés -, hogy a játékos megváltoztatta ter­helő vallomását, amelyet egyébként a vizsgálati fogság során tett. Csupán őt és a klu­bigazgatót vették őrizetbe, de Bernes ott sem volt hajlandó beismerő vallomást tenni. Tapie a szombati meghall­gatását követően újságíróknak megismételte: semmi sem bi­zonyította eddig a klub „bű­nösségét". Véleménye szerint az Olimpique Marseille sorsa „hétfőn Zürichben dől el", hi­szen amennyiben az UEFA megvonná tőle a részvétel jo­gát a Bajnokcsapatok Európa Kupájában, akkor a patinás egyesület minden bizonnyal összeomlana. „Az UEFA mindig igen szigorúan jár el, de csak bizonyított tények alapján" - mondotta. Szombaton este pirosbetűs ünnephez érkezett a magyar olimpiai mozgalom. A Ther­mal Hotel Helia szálló bálter­mében megalakult a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubja. Az ünnepi eseményen, amelyen Schmitt Pál kétszeres olimpiai bajnok, a MOB elnöke köszön­tötte a meghívottakat, jelen volt Gálszécsy András nyu­galmazott miniszter, a sportot felügyelő belügyminiszter ta­nácsadója, és Gallov Rezső ál­lamtitkár, az OTSH elnöke. A klub alapszabályát né­hány kiegészítő javaslat után a közgyűlés elfogadta. A klub célja az olimpiai mozgalom hagyományainak ápolása, rendszeres találkozók szerve­zése, a már elhunytak emlé­kének ápolása. Az itthon élő 138 olimpiai bajnok mellett többen külföldről érkeztek haza az ünnepi eseményre, így például Ivády Sándor, a Los Angeles-ben bajnokságot nyert vízilabda csapat tagja, aki a legidősebb, májusban múlt 90 esztendős. A közgyűlés tisztségviselő­ket is választott, így az elnöki tisztet a klub létrehozását ja­vasoló Lemhényi Dezső olim­piai bajnok látja el, tisztelet­beli elnökök Kárpáti Rudolf és Schmitt Pál, s az elnökségbe minden olimpiai bajnokságot nyert sportág egy-egy képvi­selője bekerült. így az atléta Németh Angéla, a birkózó Pó­lyák Imre, a dzsúdós Kovács Antal, a kajakos Csipes Fe­renc, a labdarugó Hidegkúti Nándor, a sportlövő Hammeri László, a súlyemelő Baczakó Péter, a tornász Magyar Zol­tán, az ökölvívó Papp László, az öttusázó Fábián László és az úszó Szabó József. A köz­gyűlés két titkárt is választott, a klub életét dr. Simon Gyula, a Helia Szálló főorvosa szer­vezi, az adminisztratív teen­dőket pedig dr. Móna István látja el. A közgyűlést köve­tően Galla Gábor igazgató és Schmitt Pál, a MOB elnöke szerződést írt alá, amelynek értelmében a bajnokok klub­jának is otthont adó Thermal Hotel Helia továbbra is a Ma­gyar Csapat Alapítvány aranyfokozatú támogatója marad, és egyben a Hajós Alf­réd Olimpiai Társaság tagja lett. L i

Next

/
Thumbnails
Contents