Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-04 / 206. szám
1993. szeptember 4., szombat GAZDASAG »ÚJSÁG 5 Megyénk a statisztika tükrében Gazdasági folyamatok Tolnában Ipar, építőipar 1993.1. félévében az 50 főnél nagyobb megyei székhelyű ipari szervezetek körében az előző év azonos időszakához képest a bruttó termelés változatlan áron számolva 7,3 százalékkal nőtt. E növekedés egyértelműen a villamosener- gia-ipar termelésének jelentős mértékű bővülésére vezethető vissza, a feldolgozóiparban a termelés 11,2 százalékkal visszaesett. A feldolgozóiparon belül a legnagyobb súlyt képviselő ágazat, az élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártása ág termelése csökkent a legjobban, 29,1 százalékkal. Ezen kívül még a fafeldolgozás, papírtermékek gyártása, kiadói és nyomdaipari tevékenység alágazatban csökkent 4,9 százalékkal a termelés, a többi feldolgozóipari ágban nőtt. így az elmúlt félévben az előző év azonos időszakához képest a gépiparban, valamint a textüiák, ruházati-, bőr és szőrmetermékek gyártása ágban - hogy csak a viszonylag nagyobb súlyú ágazatokat említsük - a termelés 21,1, illetve 5,8 százalékkal nőtt. Az 50 fő feletti ipari szervezetekben 1993. I. félévében a belföldi értékesítés volumene a tavalyi év hasonló időszakához képest 11,0 százalékkal nőtt, az export értékesítésé pedig 29,2 százalékkal csökkent. Ha eltekintünk a villamosenergia ipar belföldi értékesítésének növekedésétől, akkor az ipar többi ágazatában a belföldi és az export értékesítés volumene is csökkent. Az előző év azonos időszakához képest leginkább az élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártása ágban esett vissza a bel-, és külföldi eladások volumene, 15,8 illetve 85,8 százalékkal. A többi jelentősebb megyei iparágat tekintve: a textíliák, ruházati-, bőr és szőrmetermékek gyártása ágban a belföldi értékesítés 3,9 százalékkal csökkent, a külföldre irányuló pedig 19,1 százalékkal nőtt. A gépiparban az előző év azonos időszakához képest mind a belföldi, mind az exportértékesítés volumene nőtt, 7,9 illetve 1,65 százalékai. A többi iparág jelentős részénél a gazdálkodók kevesebb terméket adtak el belföldre és külföldre is, mint tavaly. 1993.1. félévében az 50 főnél nagyobb megyei székhelyű építőipari szervezetek saját építési-szerelési tevékenységének értéke - változatlan áron számolva - 23,3 százalékkal volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Mindez összefügg azzal, hogy a régi nagyvállalatok termelése már nem, az újonnan alakult kisebb cégeké még nem jelentős. Az egy foglalkoztatottra jutó saját építési-szerelési tevékenység értéke 82,1 százaléka volt a tavalyinak. KSH Tolna Megyei Igazgatósága A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Változnak az Egzisztencia-hitel feltételei Pénznem vételi eladási angol font 139,47 142,27 ausztrál dollár 60,64 61,88 belga frank (100) 261,95 266,61 dán korona 13,62 13,88 finn márka 15,66 16,06 franda frank 16,03 16,31 görög drachma (100) 39,80 40,64 holland forint 50,26 51,12 ír font 130,51 133,11 japán yen (100) 88,20 89,40 kanadai dollár 70,11 71,51 kuvaiti dinár 309,26 314,76 német márka 56,49 57,45 norvég korona 12,92 13,16 olasz líra (1000) 57,92 59,20 osztrák schilling (100) 803,21 816,81 portugál escudo (100) 54,88 55,98 spanyol peseta (100) 68,89 70,41 svájci frank 64,21 65,29 svéd korona 11,32 11,58 USA dollár 93,04 94,60 ECU (közös piac) 106,87 108,83 Kevesebb munkahely Hadiipari munkahelyek százezrei szűnnek meg a Pentagon költségvetésének folyamatos kurtítása nyomán, kormányzati állásmentő tervek ellenére - jelentette ki az amerikai védelmi miniszter helyettese. William Perry újságíróknak elmondta: a minisztérium azzal számol, hogy számos hadiipari vállalat teljesen eltűnik a piacról. A kormány döntött legutóbbi ülésén az Egzisztencia-hitel és részletfizetési kedvezmény feltételeinek módosításáról. Az Egzisztencia-hitel és részletfizetési kedvezményt közel két éves fennállása alatt több mint 12 ezer privatizációs ügyletnél, összesen 17,6 milliárd forint értékben használták föl. Az E-hitelről szóló kormányrendelet márciusi módosítása óta a tőzsdén kívüli nyilvános forgalmazású ügyletek és az MRP finanszírozások négy-ötszörös növekedést mutattak. Az önkormányzati vagyont érintő privatizációs ügyek száma viszont alig változott. Ennek oka, hogy a hatályos törvényi szabályozás nem teszi lehetővé a részletfizetést abban az esetben, ha az önkormányzatokat a privatizációból származó ellenérték belterületi földingatlan alapján illeti meg. Különösen súlyos értékesítési nehézségeket okoz a részletfizetéses lehetőség hiánya a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésében lévő volt szovjet katonai létesítmények privatizációja során. A KVSZ kezelésében lévő állami vagyon végleges értékesítéséből származó - a tartalékképzésre, valamint a privatizációs költségek fedezetére szolgáló összeggel csökkentett - nettó bevételt a területileg illetékes önkormányzat, valamint a költségvetés között 50-50%-ban kell megosztani. Az önkormányzatot megillető bevételrészt - az Egziszen- cia-hitel és részletfizetési kedvezményről szóló kormány- rendelet értelmében - készpénzben kell fizetni. Ez a szabályozás a KVSZ kezelésében lévő volt szovjet katonai ingatlanok privatizálási lehetőségét - a befektetők fizető- képessége miatt - lényegesen csökkenti. A kormány ezért az Egzisztencia-hitel és részletfizetési kedvezményről szóló kormányrendeletet úgy módosítja, hogy a szovjet csapatkivonás után a KVSZ kezelésbe kerül ingatlanok értékesítése során, a területileg illetékes önkormányzatokat megillető összegre is részletfizetési lehetőséget biztosít. Ennek értelmében tehát a KVSZ kezelésében lévő ingatlanok végleges hasznosítása esetén az adósságteherrel és ráfordításokkal csökkentett teljes nettó bevételrész kifizetéséhez felhasználható az Egzisztencia-hitel és részletfizetési kedvezmény. Hitelek iparosoknak Kamatmentes kölcsönt kínál egy német bank Az iparosok - amennyiben tagjai az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) valamelyik helyi szervezetének - kétféle hitelt is igénybe vehetnek vállalkozásuk fellendítésére. Az egyiket a Budapest Bankon keresztül egyéni, illetve társasvállalkozók kérhetik. Ez utóbbiaknál feltétel, hogy alkalmazottaik létszáma ne haladja meg a 60 főt. A kérelmet az IPOSZ Területi Testületé1 hez kell eljuttatni. A hitel minimális összege 100 ezer, maximuma 400 ezer forint lehet, amelyet - rövidlejáratú hitel lévén - 6 hónap alatt kell visz- szafizetni. Kamata is megegyezik a rövidlejáratú hitelek mindenkori érvényes kamatával. A feltételek meglehetősen szigorúak: a bank a hitel ösz- szegének másfélszeresét kitevő biztosítékot kér cserébe az igénylőtől. Viszont a Bizalom Garancia Egyesület kezességvállalását a biztosíték 80 százalékáig elfogadja. A fennmaradó részre adhat a hitelkérő készpénzt, fix kamatozású értékpapírt vagy betétkönyvet, bejegyezhet zálogjogot ingatlanra (lakás, ház), illetve ingóságra (alapanyagra, gépre). Autó is zálogba tehető, ha három évnél fiatalabb és nyugati gyártmányú. Gyorsított ügyintézéssel 8 nap alatt a kérelmező rendelkezésére bocsátják a hitelt. A DG Bank Frankfurt segítségével létrehozott UNIC- FONDS-alapból kamatmentes kölcsönhöz juthatnak a vállalkozók. A kölcsön célja, hogy elősegítse berendezések, nyersanyagok beszerzését, beruházások megvalósulását, új munkahelyek teremtését. A hitel maximum 1 millió forint lehet, amelyet két év alatt kell visszafizetnie a vállalkozóknak. A kölcsön összegéből mindössze egyszeri 5 százalékos kezelési költséget von le a bank, valamint felszámítja a lebonyolítást végző Széchenyi Kft. által fizetett bankgaranciát, amely a fennálló tartozás összegére vetített évi 3 százalék. Hitelt az a vállalkozó vehet fel, aki minimum két éve sikeresen és pénzügyileg is eredményesen működik. A kölcsön iránti kérelmeket a helyi ipartestület hitelgarancia egyesületéhez kell benyújtani. D. Zs. (FEB) A húsipar privatizációja Csigalassúsággal halad a húsipar privatizációja. A válsághelyzet miatt bonyolult az átalakulás, az eszközök gyorsan leértékelődnek. Nehezíti a privatizálást az üzemek likviditási gondja. Emiatt az újonnan létrejött társaságok pénzügyileg nem stabilak, többségüknek jelentős anyagi töblet- forrásra, reorganizációra lenne szüksége. A húsipari vállalatok zöme részvénytársasággá alakult. A tatabányai húsfeldolgozó üzemet felszámolták, s felszámolás alatt áll a kiskunfé- leggyházi, a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei, a Duna- Tiszaközi AHV, valamint a Kaposvári Húskombinát is. Az osztrák Pankl und Hoffmann GmBH befektetői részvételével részvénytársasággá alakult a Bácshús Közös Vállalat. Ez az osztrák cég vásárolta fel a Baranya megyei vállalat részvényeinek egy részét is. A mosonmagyaróvári és a hédervári kisüzemek osztrák befektetők tulajdonába kerültek. Átalakult a Pápai Húsipari RT és a Szekszárdi Húsipari RT, a debreceni Húsipart Rt, a Gyula Hús Rt, a Gyöngyösi THUR RT, a szolnoki SOLAM Rt, a szombathelyi Vasi Húsipari Rt, és a nagytétényi Első Magyar Sertéshízlaló Rt. Pankl und Hoffmann vásárolta fel a Pécsi MÓBIUSZ-t, így az is külföldi befektetők tulajdonába került. A Zalahús Rt az MRP-szervezet kivásárlása révén viszont hazai befektetőké lett. Ebben a gyárban a mezőgazdasági termelők kárpótlási jeggyel szereztek tulajdont. A Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ) eddigi tapasztalatai szerint a kedvezőbb piaci kilátásokkal és jobb pénzügyi helyzettel rendelkező szervezetek privatizációja lezajlott. A tulajdonosváltás most lelassult. Csak korlátozott mértékben lehet számítani külföldi tőkére, mivel Nyugat-Európában sem húzóágazat a húsipar. Csekély a hazai befektetők érdeklődése is. Ennek okát a MOSZ szakértői a jelenlegi privatizációs lehetőségek elégtelenségében látják. A vállalatok nem számíthatnak a privatizáció során jelentős tőkebevonásra s többlet pénzforráshoz sem tudnak hozzájutni. A behajthatatlan hitelek egy része fejében tulajdonossá vált bankok pedig nem tudnak mit kezdeni tulajdonukkal. (U. G.) Mikor és mennyivel drágul a villamos energia? Adós fizess! A csődhöz is egyetértés kell Aki külföldön vásárol nagyobb értéket, annak tisztában kell lennie azzal, hogy a behozott áru után vámot, áfát és statisztikai illetéket kell fizetnie. Hogyan tudja behajtani jogos követeléseit a vám- és pénzügyőrség azoktól, akik nem fizetnek? - kérdeztük Borbélyné dr. Kovács Jolántól, az országos vámparancsnokság vámbeszedési osztályának vezetőjétől. — A gazdálkodó szervezetekkel a legnehezebb a dolgunk. Nem célunk, hogy tönkremenjenek, hogy a fizetési nehézségek miatt felszámolásra kerüljenek, hiszen nagyon sokan azért tartoznak az államnak, mert nekik is tartoznak mások. Ördögi kör ez, amiből szeretnénk végre kitörni. Tavaly úgy csökkentettük kintlevőségeinket, hogy azoknak a cégeknek, amelyek fizetési készséget mutattak, év végéig átütemeztük a hátralékukat. — Minden adós iránt ilyen türelmesek? — Akik többszöri felszólításra sem hajlandók rendezni a számlát, illetve legalább megállapodást kötni a vámszervekkel a fizetési feltételekről, azok ellen megindítjuk a végrehajtást, vagy végső esetben felszámolási eljárást kezdeményezünk. — Sok gazdálkodó szervezet egyszerűen öncsődöt jelentett be fizetési nehézségei miatt. Tőlük hogyan hajtották be a tartozásukat? — A csődeljárást követő 90 napos moratórium után - az egyezség alapján - általában részletekben megfizették a hátralékot. Mások a felszámolás befejezését követően rendezték tartozásukat. Az állami adósságok ugyanis elsődlegességet élveznek a megszűnő cégek vagyonának értékesítésekor. — A csődtörvény 1993. szeptember 3-án életbe lépett módosítása nehezíti vagy könnyíti a behajtást? — Gyakorlatiasabbá és megnyugtatóbbá válik az eljárás, mind az adósok, mind pedig a hitelezők szempontjából. Megszűnik a kötelező jellegű öncsőd-bejelentés. Ezentúl ahhoz, hogy csődöt jelenthessen be egy cég saját maga ellen, illetőleg megkaphassa a 90 napos moratóriumot, a hitelezők egyetértésére is szüksége lesz. Tehát a jövőben a csődtárgyalás előtt tudni fogjuk, melyik adósunk, milyen gazdasági helyzetben van és nem ér majd minket sem váratlanul, ha csődeljárás kezdődik egy-egy cég ellen. A csődeljárás iránti kérelemben ezentúl közölni kell a gazdálkodó adószámát, ami megkönnyíti az azonosítást. Bizonyos cégek ugyanis nem ritkán több adószámmal „dolgoznak", megtévesztve a hitelezőiket. Erre ezentúl nem lesz módjuk. További kedvező változás, hogy a hitelezők többségének döntése kötelező érvényű lesz a kisebbségre nézve: ez biztosíték arra, hogy mindenki hozzájuthasson a pénzéhez, vagy annak legalább egy részéhez. Ki kell még emelnem, hogy a csődeljárásban a bíróság a hitelezői érdekek védelmére vagyonfelügyelőt rendel ki. Ez eddig nem így volt. — Hány csőd- illetve felszámolási eljárásban érintett jelenleg a VPOP? — Az első félévben 227 csődeljárásban voltunk, érdekeltek. Ez a VPOP több mint 4 milliárd forint kintlevőségét érinti. Egyezségi tárgyalások után 89 esetben sikerült megállapodnunk a tartozás rendezéséről. A felszámolási eljárások sajnos, sokkal eredménytelenebbül végződnek! Az ügyek gyakran évekig elhúzódnak, s a járandóságunknak végül csak kis részéhez jutunk hozzá. Idén 432 felszámolási eljárásba kapcsolódtunk be, amelyből 5,7 milliárd forinthoz szerettünk volna hozzájutni, eddig mindössze 6 eljárás fejeződött be, 50 százalékos sikerrel. 147 céggel több mint 8,7 milliárd forint tartozás átütemezésére kötöttek megállapodást. Ebből eddig - az áfát is beleértve - 3,2 milliárd forint folyt be az államkasszába. Domi Zsuzsa (FEB) A legfontosabb kérdésre, hogy mikortól és mennyivel lesz drágább a villany, még nem tudott választ adni Ligeti Pál, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. Azt viszont megerősítette, hogy valóban az Érdekegyeztető Tanács előtt fekszik a háztartási villamos enegia árát is érintő előterjesztés. — Ha csak a gazdaságosságot vennénk figyelembe, akkor a jelenleginél mintegy másfélszer kellene drágábbnak lennie a háztartási villamosenergiának - mondja a minisztérium szakértője. - Egyéb, elsősorban szociális kérdések miatt azonban szó sem lehet azonnali és drasztikus áremelésről. — A korábbi áfamentesség után már 10 százalékos általános forgalmi adó terheli a villanyáramot is. Miért az adót és miért nem a termelők bevételét emelték, ha már árat emeltek? — Míg 1960-ban a teljes villamosenergia termelés nem egészen 10, addig napjainkra már mintegy 30 százalékát használják fel háztartásokban. Igaz, ugyanezen időszak alatt az ipari felhasználás - az üzemek fokozatos csődje miatt - a korábbi 90 százalékról 70 százalékra zsugorodott. — De mindezek persze csak arányok. Nem jelentik azt, hogy a háztartások pazarlóvá váltak volna. 1985-ben 37600 Gigawatt áramot termelt az ország, ami akkor 350 milliárd forintjába került az államnak. Tavaly csupán 34800 Gigawattot termeltünk, amire mai árakon számítva is csak 300 milliárd forintot költöttek. Gondolja, hogy pazarlóan bánunk az árammal? — Szerintem igen. Nézze meg, hány helyen égnek feleslegesen a lámpák! Az arányok jelentős megváltozása azért lényeges, mert az ipari fel- használásból szerzett nyereségből dotáljuk az egyéni fogyasztókat. Ézt a helyzetet tartósan fenntartani nem lehet, ezért javasoljuk a kormányzatnak a háztartási villamosenergia árának emelését. Részletekbe most még nem bocsátkozom, előzetesen csak any- nyit, hogy minden fogyasztót további takarékosságra szeretnénk ösztönözni. Mint ismeretes, a háztartásokban jelenleg havonta 50 kW-ig kedvezményes, 3 forint 70 fillért számítunk (ÁFA nélkül), minden további kilowattért azonban már 5 forint 30 fillért (ÁFA nélkül) kell fizetni. Ennek mintájára szeretnénk bevezetni, hogy egy bizonyos határ után a mostaninál is drágább legyen az áram. — A munkanélküliek, a nagycsaládosok már most is tartoznak az áramszolgáltatónak. Miből fizessék a még nagyobb számlát? — Ez szociálpolitikai kérdés. Éppen a kompenzáció miatt tárgyal majd az áremelésről az Érdekegyeztető Tanács. sz. m. Ferenczy Europress
