Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-30 / 228. szám

1993. szeptember 30., csütörtök DUNAFÖLDVÁR KÉPÚJSÁG 5 Állóvízben a Kis-Duna ügye Legalább negyven millióba kerül a kotrás fővárosban 300 és 500 forint között, Adonynál és Dunaúj­városnál 300 forint egy köb­méter sóder ára, addig Soltnál már csak 180-200 forintért le­het eladni. A sódernek felvevő piaca jelenleg csekély, így a kotró vállalatok a piac élénkü­lésére várnak. A folyam fő­medrében egyébként Duna­Halódik a solti Duna-holtág - számoltunk be a májusban a horgászparadicsom és érintet­len természeti környezet álla­potáról. Mint ismeretes, a hol­tágban olyannyira lecsökken a víz mennyisége, hogy az már a halállományt is veszélyez­teti. Kertész István, a dunaföld- vári horgászegyesület titkára rövid időn belül bekövetkező katasztrófát jósolt, amennyi­ben a holtág medrében nem végeznek kotrást, és nem jut így vízhez a főmederből. Nos, a vízminőség a nyáron csak azért nem fordult rosszabbra, mert volt elegendő csapadék. A kotrást azonban azok a cé­gek, amelyek az engedélyt megkapták, még ma sem kezdték el. Ha ez rövid időn belül nem kezdődik el, a holt­ág állapota látványosan rom­lik, öt-hat éven belül pedig mocsár lesz a helyén. Annak hátterében, hogy a kotrással foglalkozó cégek versenyeznek a kotrási enge­délyek megszerzésért, ugyan­akkor mégsem esnek neki a munkának, sokak szerint a kavicskereskedelem érdekei állnak. Pontosabban a kavics nyomott árszínvonala: míg a földvárnál jó minőségű kavi­csot lehet kitermelni, a hol­tágra viszont ez mát nem ér­vényes, hiszen a körülbelül 800 köbméter kavicsot többe­zer köbméter iszap fedi. Elő­ször tehát ezt kell eltávolítani, de maga a behajózás is gondot jelent. Egy szakember szerint a holtág kotrásának költsége körülbelül negyven millió fo­rint lesz. Sokak véleménye egyébként, hogy a holtágak kotrására csak akkor fog sor kerülni, miután a főmederben meg lesz tiltva a kavics kiter­melése. A kotrási engedélyt a du­naújvárosi Markont Kft. sze­rezte meg, ez azonban „piacra dobta". A holtág északi ré­szére a jelenleg legnagyobb kapacitással rendelkező válla­lat, a Folyamszabályozó és Kavicskotró Részvénytársa­ság, a FOKA Rt. szerzett kot­rási jogot. Az részvénytársa­ság termelési igazgatója, Kümmel Endre cáfolta, hogy a kotrás elhúzódása és a sóder alacsony ára között összefüg­gés lenne: a FOKA nem azért nem vonul fel gépeivel a hol­tágon, mert mesterségesen kí­vánja emelni a piaci árakat. A cég a munkát Parag József al­vállalkozónak adta tovább, aki elmondta: a komoly prob­lémát a meddőanyag - az iszap - elhelyezése jelenti, eh­hez ugyanis több hatóság en­gedélye szükséges, jelenleg ezek beszerzése folyik. A vál­lalkozó szerint a kotrás né­hány hónapon belül meg fog indulni. tf Rendőrségi hírek At / / • • 1 • A* Alvó éjjeliőr, jóhiszemű polgárok A közelmúltban meg­élénkült, sőt, mondhatni új színfolttal is gyarapodott a földvári alvilág. Szeptem­ber 25-én éjjel betörtek a Faváll Kft. üzletébe, ahon­nan huszonhárom darab különböző típusú fameg­munkáló gépet tulajdoní­tottak el összesen hatszáz- negyvenezer forint érték­ben. A betörés érdekessége, hogy bár több órás műve­letről volt szó, az éjjeliőr mindebből semmit nem észlelt. Folytatódnak a víkend- ház-feltörések, ami már-már dunaföldvári spe­cialitásnak nevezhető - legutóbb két épületet törtek fel, a zsákmány kerti kapa, és kemping gázpalack volt. Az új színfoltot az a két siket áruházi tolvaj jelent­heti, akik néma társuk kísé­retében két darab olajsütőt lovasítottak meg a földvári műszaki áruházból. Mi­közben egyikük lekötötte az eladót, a másik kettő ügyesen elpakolta az érté­kes konyhai felszereléseket. A hatezer forintos havi jö­vedelemmel rendelkező el­követők Trabant típusú személygépkocsijában skót whiskyt és Zwack uniku­mot találtak. Ezt azzal ma­gyarázták, hogy szeretik az italt és megtakarított pén­zükön vásárolták. Magyar nemzetiségű román állampolgár rövidí­tett meg egy földvári há­zaspárt, 300 ezer forinttal. A jóhiszemű házaspár el­lenszolgáltatás nélkül két hónapra befogadta a férfit, aki ellen jelenleg elfogató parancs van érvényben. Múlt héten kirabolták a Paksi úti autógumi üzlet raktárát, ahonnan nyolc- százezer forint értékű au­tógumit loptak el. A tolva­jokat, akik egy lopott Ford Transit kisteherautóval közlekedtek, dunaújvárosi rendőrök fogták el, jelenleg előzetes letartóztatásban vannak. Hét darab kismotorke­rékpárt és egy mountain- bike kerékpárt kötöttek el földvári fiatalkorúak az utóbbi hetekben. A jármű­veket darabokra szedték, az alkatrészeket egyrészt saját céljaikra használták fel, a maradékot tovább adták. /c Szálka bemutatkozik Csaknem két hete ismer­kedhet a dunaföldvári közön­ség az I. Nemzetközi Szálkai Művésztelep ez évi termésé­vel a Vármúzeum kiállítóter­mében. A magyar alkotók mellett német, japán és finn művészek alkotásait bemutató tárlat sokhúros hangszerhez hasonlatos. Nemcsak az alko­Decsi Kiss János textilalkotása tások műfaji, stiláris sokféle­sége, hanem az alkalmazott tehcnikák és látásmódok vál­tozatossága miatt is: a textilal­kotástól az akvarellig, a ha­gyományos európai tájképfes­tészettől az expresszionista je­gyeket magán viselő linómet­szetig, a befogadónak már jól ismert, és bevett impresszio­nista megközelítéstől a nehe­zebben emészthető, jobb híján posztmodemnek mondott lá­tásmódig, a kiállított művek viszonylag csekély számához képest meglepően gazdag vi­zuális hatást nyújt a tárlat. A finn Sinikka Muuto, a japán Sun-ichi Yamada, és a magyar Bányai Béla tájképei kitűnően mutatják azt is, milyen a szál­kái tó, ha finn, japán és ma­gyar képi nyelven fogalmaz­zák meg. A tárlatnak nincs meghatározható rendezőelve - ez nem feltétlenül szükséges -, ha csak az nem, hogy az al­kotások korszerűek, ugyan­akkor nem provokatívak. Kertbarátok, országjáráson Kertbarátaink életében már megszokott - évente ismétlő­dik és sikere van a kölcsönös baráti találkozóknak. Már többször beszámoltunk róla, hogy vidéki kertbarát-közös­ségek népes csoportjai, egész­napos programon városunk kertbarátainak vendégei vol­tak. Az idén a jászberényiek és az inotaiak küldöttsége él­vezte kertbarátaink vendég­szeretetét. A mieink jövőre tervezik a jászberényi kirán­dulást. Most, augusztus 21-én negyvennyolcán Inotán jártak és Székesfehérváron. Baráta­inkhoz Székesfehérváron csat­lakozott dr. Szalai Károly volt földvári gimnáziumi tanár, aki a kétnapos túrán barátaink avatott kísérője volt. Inotán a helyi kertbarátok vezetői fogadták népes kül­döttségünket. A városházán az önkormányzat képviselői adtak fogadást és ismertették a város múltját, jelenét, vár­ható jövőjét. Templomlátoga­tás, múzeumi séta és városné­zés következett. A délutáni program keretébe!» pedig Várpalota kertjében, a helyiek szóhasználatában: a „Bag- lyasban" ebéd előtt pinceláto­gatásokon, borkóstolókon vet­tünk részt. Végül este főzőcs- kés baráti találkozó - földvári módra - a márványteremben, kölcsönös ajándék átadással, zenével fűszerezve. Barátaink az éjszakát az erőmű szállodájának csendes szobáiban töltötték el, másnap korán indultak a Vértes hegy­ség felé. Felkapaszkodtak Csókakő vára ódon falaira, ahol Szalai tanár úr magas színvonalú előadása ismer­tette meg őket a vidék geoló­giájával, történelmével, flórá­jával és néprajzával. Csókakő után Vértessző­lősre érkeztek, a világhírű elő­ember, „Samu" és kortársai csontmaradványait szemlél­ték meg. Az idei országjáró program utolsó, méltó befeje­zését Magyar Lajos tanár úr, a Kertbarátok Országos Szövet­sége elnök-helyettese „vezé­relte". Az út Budafokra a Hungarovin Kft. mészkőbe vájt pincéibe vezetett. Itt a -szokásos pinceszemle, borkóstoló, vacsora és pezs­gőosztás zárta az élmények­ben és baráti megnyilvánulá­sokban nagyon gazdag, emlé­kezetes országjárást. Szeleczky József Márvány, sírkő, kerti törpe Kik vesznek manapság kerti törpét, kerti békát, kerti oroszlánt? So­kan, mondja a kőfaragó, Veiszgáber János, a gyerekek szeretik a ház előtt a kis figurákat, s az áruk sem csillagászati: ezer forintnál kezdőd­nek. Ha nem is kapkodják nagy tételben, évente egy-kettőt elvisznek belőle, a kerti törpe-stílus nem nagyon változott. Változott viszont a sírkövek rendelőinek ízlése: ma már nem kedvelik az emberek a túldí­szített, például a vitrines síremlékeket, igényesebbek a megrendelők, inkább az íves formák jöttek divatba, már ha lehet sírkődivatról be­szélni. Veiszgáber János egyébként negyediziglenig visszamenően kő­faragó család sarja, már ükapja is ezt a mesterséget űzte. A család Má­ria Terézia idejében települt Magyarországra, 1910-ben pedig Duna- földvárra. Változik a világ, felhígul múlt rendszerben sikeresnek szá­mító szakma, néhány éve még két kőfaragó látta el a környék igényeit, ma már a városban is heten vannak. Márványt megmunkálni azonban csak ketten tudnak -ó az egyik. A mester szereti az „összevisszaságo­kat", munkái azonban nem erről tanúskodnak: egy dunaújvárosi szö­kőkút, egy családi címer, vagy a tihanyi Erika Hotel kótalapzata. Ismét kalapács alatt a volt szovjet laktanya Nincs tőkeerős kereslet - mondja a KVSZ Atkukkantó Gázfelhő Újváros felett Hidrogént, metánt, ammóniát is tartalmazó füstfelhőt bocsátott ki múlt pénteken a Dunai Vasmű kokszolóüzeme. A gázok elszabadulásá­nak oka az volt, hogy az üzemben meghibásodott és leállt a gázelszívó-be- rendezés. A mérgező gá­zok levegőbe kerülése mi­att senki nem betegedett meg. Grafikai tárlat Összetartozás - ezt a cí­met viseli az a kiállítás, amely Macskássy Izolda grafikus-festőművész al­kotásaiból nyílik holnap délután három órakor az Intercisa Múzeumban. Elfogyott a varmivaló Öt napos pihenőre kényszerülnek a Fékon dunaújvárosi üzemének varrónői, az üzemnek ugyanis jelenleg nincsen megrendelése. Az üzem nemcsak hazai munkaerőt foglalkoztat, hanem negyvennégy uk­rán vendégmunkás is dol­gozik a varrodában. Dunaföldváron a volt szov­jet laktanya már nem katonai objektum, bejutni mégis elég nehéz, sőt a közembernek le­hetetlen: külön kincstári en­gedély is kell hozzá, a fegyve­res őrök ellenkező esetben udvariasan a kerítésen túlra tessékelik a kíváncsiskodót. Se tévé, se rádió, se újság - mondja a terepszínű ruhát vi­selő őr, „csak úgy" aztán meg pláne nem lehet körülnézni. Van mit őrizni rajta, a lakta­nya a vagyonértékesítés sze­rinti, árverési kikiáltási ára: 158,5 millió forint. A tavalyi árverésen azonban ezen az áron nem kelt el. Az Kincstári Vagyonkezelő Szervezet el­képzeléseiről az ingatlan jövő­jét illetően dr. Németh László, a szervezet igazgatója adott tá­jékoztatást. A KVSZ alapvető célja az ingatlanok értékesítése, amelynek elhúzódása miatt és a ráfordítások csökkentése ér­dekében a területeket és az in­gatlanokat bérbe adják. A bér­beadást a KVSZ ideiglenes megoldásnak tekinti, ezért a szerződéseket rövid felmon­dási idővel köti meg. Jelenleg öt bérlő van, bővebb informá­ciót a szervezet róluk nem ad, mert ezzel „üzemi, illetve üz­leti titkot sértene". A bérleti díj megállapítása üzleti ala­pon történik, a kalkulációs modell az, hogy az ingatlan forgalmi értékének megfelelő összeg a Kincstárba 10-20 év alatt befolyjon. A KVSZ a volt tiszti lakások értékesítésében és társasházzá alakításában együttműködést ajánlott az önkormányzatnak, amely azonban pénzügyi ne­hézségekre hivatkozva visz- szautasította az ajánlatot. 1993-ban a szervezet pályáza­tot hirdetett a lakóépületek társasházzá alakítására, felújí­tására és értékesítésére, az ajánlatokat kiértékelték, a szerződéskötés folyamatban van. Az önkormányzat Vál­lalkozói irodájának informá­ciója szerint a Mérnöki Iroda Kft. van megbízva a hasznosí­tással. A lakóépületek értékét így ez a cég fogja megállapí­tani. A laktanya területe a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium 1991-es felmérése alapján enyhén olaj­szennyezett területnek minő­sült. A KVSZ álláspontja sze­rint, mivel a szervezetnek nin­csen forrása nagyarányú kár- felszámolásra, a mentesítést csak az ingatlan iránt érdek­lődő önkormányzatok, vállal­kozók oldhatják meg. A Kö­zép-Dunántúli Környezetvé­delmi Felügyelőség munka­társai most dolgozzák ki azo­kat a környezetvédelmi köve­telményeket, amelyeket a le­endő tulajdonosnak teljesíte­nie kell annak érdekében, hogy a talajba került fáradtolaj ne szennyezze a talaj vízkész­letét. Az első árverésen a szerve­zet megítélése szerint a lakta­nya a tőkeerős kereslet hiánya miatt nem kelt el egyben. A következő árverésen, amely 1993. október 27-én lesz Szek- szárdon, a Vállalkozók Házá­ban, a fizetési feltételek már változnak: többek között az egzisztenciahitelt és kárpót­lási jegyeket is fel lehet hasz­nálni a vásárláshoz. Az önkormányzatnak egyébként változatlanul elő­vásárlási joga van az ingatla­nokra, valamint azok eladásá­ból befolyt összeg kevesebb, mint ötven százaléka a várost illeti meg. - tf - fotó: Ótós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents