Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-29 / 227. szám

6 WÚJSÁG SPORT 1993. szeptember 29., szerda Utazás előtti beszélgetés Kovács Antival: „Olyan nincs, hogy valaki mindent megnyerjen" OLDALHÁLÓ '93 Rupa (fehér mezben) fennakadt a két fővárosi védőn Kovács Anti talonba tette borotváját, ismét „komoly" borosta borítja az arcát. A ki­csit is benfentesek - az olim­pia óta talán már csak ők - bizton tudhatják: világver­senyre készül a judósport, olimpiai bajnokunk ezért mel­lőzi a figaró kenyérkereső szerszámát. A látszat ezúttal sem csal, s az Atomerőmű SE kiválósága a válogatott tagjaként hétfőn hajnalban hosszú útra, a ka­nadai Hamiltonba indult, az idei cselgáncs világbajnokság színhelyére. Közvetlenül az elutazás előtt sikerült Kovács Antalt „becserkészni", s ugye mi sem természetesebb, mint hogy a világbajnokságról, az esélyeiről faggattuk őt. — Milyen állapotban, mi­lyen érzésekkel indulsz az újabb erőpróbára? — Úgy érzem, megtettem mindent annak érdekében, hogy sikeresen szerepeljek. Persze, ki is eshetek, de ha jól összejönnek a dolgaim, nyer­hetek is. Fantasztikusan erős a mezőny, s elég egy pillanatnyi kihagyás - mint a májusi EB-n - és már vége is az aranyá­lomnak. Remélem, lesz egy erős sorsolásom, mert akkor szokott jól menni a judo. Súly­Mai sportműsor Kézilabda: NB II: Pécsi EAC-Fadd 16 óra. Edzőmér­kőzés: Szigma-Szekszárd SC- PEAC-Babits 18 óra. Megyei bajnokság: Dombóvár 516-os DSE-Dunaföldvár 16.30 óra. Kajak-kenu Három tolnai érem A kajak-kenu versenyidény utolsó rövidtávú viadalaként rendezték meg a Velencei ta­von a WSI Kupát, melyre kö­zel ezer nevezés érkezett. A tolnai kajakosok három dobo­gós helyezést értek el. A K-2 kölyök 1000 méteres távon a Bódi Gábor-Vida János duó ezüstérmet szerzett. A K-2 if­júsági 500 és 1000 méteren a Vas Róbert-Vass Zoltán tolnai páros egyaránt bronzérmes lett. Labdarúgó kupaszerda Ma újabb európai labda­rúgó klubkupa-találkozókat vívnak. A magyar futball négy reprezentánsa is érdekelt az első forduló visszavágói mű­sorában. A program, s emlé­keztetőül az első összecsapá­sok eredményei: BEK: Manchester United (an- gol)-Kispest-Honvéd FC (3­2): Manchester, Old Traf- ford-stadion, 20 óra. V: Lopez Nieto (spanyol). KEK: Ferencváros-FC Innsbruck (osztrák) (0-3): Üllői út, 20.15 óra. V: Huszajnov (orosz). UEFA Kupa: Apollon Limassol (cip- rusi)-Vác FC-Samsung (0-2): Limassol, 18 óra. V: Sammut (máltai); MTK-KR Reykjavik (izlandi) (2-1): Hungária krt, 18 óra. V: Huzu (román). csoportomban vagyunk vagy nyolcán, akik közül bárki el­viheti az aranyérmet, szóval senki sem mehet tutira. — A májusi EB előtt sokat betegeskedtél, sérülések za­vartak. Most hogyan sikerült a felkészülésed? — Lényegében gond nélkül dolgozhattam, csupán Hol­landiában kellett pihennem három napot. — Voltak viszont más dolgok, amelyek elterelték a figyelmedet az edzésekről. Tolna megye továbbra is élen jár az asztalitenisz viada­lok rendezésében. Legutóbb a tolnai sportcsarnok az orszá­gos I. osztályú serdülő és újonc ranglistaverseny lebo­nyolítását vállalta magára. Nevezési rekordot regisztrál­tak a rendezők, hisz az idei év hasonló versenyein ilyen nagylétszámú mezőny nem rajtolt még. Az újoncok között valamennyi ranglistás fiatal asztalhoz állt. Ebben a korosz­tályban színvonalas összecsa­pásokat láthattak az érdeklő­dők. A Tolnai SE két verseny­zője sikeresen vette az akadá­lyokat: a selejtező csoportban Link Marianna az 1. helyen, Wittinger Judit pedig a 2. he­lyen végzett, így mindketten a főtáblára jutottak. Itt Link igen jó játékkal, eddigi teljesítmé­nyeit felülmúlva a legjobb 16-ig verekedte magát. Még nagyobb érdeklődés kísérte a serdülők vetélkedé­sét, hisz a jövő évi korosztá­lyos EB-re történő kiválasztás már most kezdetét vette. Itt a 40-es ranglistából csak egy fő hiányzott betegség miatt. Eb­ben a korosztályban három versenyző már mentesült a se­lejtezők alól, hisz eredmé­nyeik alapján már a főtábláról rajtolhattak. A selejtezőkből a tolnai Báli Ibolya és a szek­szárdi Nagy Viktória jó játék­kal került tovább. Örvendetes, A megyei női kispályás lab­darúgó bajnokság 1-2. fordu­lójának Bonyhád adott ott­hont. Decs Községi SE-Mucsfa 4-0 (1-0). A két újonc küz­delméből a helyzeteket jobban értékesítő csapat került ki győztesen. G: Horváth 3, Né­meth. Quinters SE-Bonyhád- Madocsa 10-0 (2-0). Megle­pően nagyarányú bonyhádi győzelem. G: Forrai 4, Kom- játi-, Faragó-, Major 2-2. Szekszárdi Amazonok- Bonyhád Quinter SE ifi 2-0 (1-0). Értékes szekszárdi győ­zelem a mezőnyben ügyesen játszó bonyhádi fiatalok ellen. G: Kocsis, Jánosi. Debreceni „bunyótok" kap­csán többet szerepeltél az új­ságokban, mint barcelonai győzelmed után. — Igen, sajnos ezt jobban megjegyezték az emberek, pedig nem igen tehettem róla. Meghívtak a Csősz Imréék Debrecenbe, ott elmentünk barátnőkkel, feleségekkel egy szórakozóhelyre, s ott megru­háztak minket. Úgy érzem, nem mi tehettünk erről az in­cidensről. Sajnos, ez egy ten­dencia folytatása volt, amely több helyen is tapasztalható újabban. A „nehézfiúk" köré­ben menő dolog összetűzni egy-egy élsportolóval, meg­szerezni a „skalpját". Bár ezek nem is igazi nehézfiúk voltak, hanem „egyszálbelű" sihede- rek, de vagy negyvenen lehet­tek és különböző „segédesz­közökkel". — Még le sem „csengett" e kellemetlen ügy, s újabb té­mát adtál egyik sportla­punknak. Kiborítottad a „bi­lit" a korábbi szövetségi ka­pitánnyal, Moravetz Ferenc­cel kapcsolatban. — Ez egy csúnya dolog volt. Bent voltam a Nap TV-ben, s ezt követően az egyik újságíró - a nevét nem is tudom - megmutatta lapja hogy a nemzetközi színvonalú játékot hozó főtábla szerep- osztásába megyénkbeli ver­senyzők is beleszóltak. And- rics Anikó (Húsipari SE Szek­szárdi a 16-ig, klubtársa Fe­kete Adrien a legjobb 8-ig, míg a Statisztikában nevelkedett, szekszárdi színekben szereplő Agárdi Réka a döntőig mene­telt. A mezőnyből klasszissal kiemelkedő Agárdi nagy fö­lénnyel nyerte az egyesek ver­sengését, a párosok küzdel­mében pedig Antal Judittal az oldalán diadalmaskodott. Eredmények. Újonc egyes: 1. Szvitán (BSE), 2. Vass (Ta­bán), 3. Görgényi (Élésker) és Vámos (BSE). Serdülő egyes: 1. Agárdi (Húsipari SE Szek­szárdi 2. Ackermann (KSI), 3. Gujdár és Szvitán (mindkettő BSE). Serdülő páros: 1. Agárdi-Antal (Szekszárd-Sta- tisztika), 2. Gujdár-Szvitán (BSE), 3. Lovas-Harangi (KSI-Statisztika) és Kádár-Ac- kermann (Gamma-KSI). Rajt az NB Ilí-ban N agymányok-Kaposvár 14:4. Győztesek: Teleki Zs., Kelemen 4-4, Teleki A. 3, Lő- rincz 2, valamint a Teleki Zs.- Kelemen páros. Nagymányok-Lengyeltóti 9:9. Győztesek: Kelemen 3, Te­leki Zs., Teleki A. 2-2, Lőrincz 1 és a Teleki A.-Bacsó páros. Madocsa-Decs 4-0 (3-0). A tapasztaltabb madocsaiak ez­úttal könyörtelenül kihasznál­ták helyzeteiket. G: Araczkiné, Meiszter, Mukli, Szintai. Bonyhád Quinter SE ifi— Mucsfa FC 4-0 (3-0). A fiata­los lendület gólokban is megmutatkozott a lelkes mucsfaiak ellen. G: Csordás 2, Ferencz, Bóka. Quinter SE Bonyhád- Szekszárdi Amazonok 0-0. A kontratámadásokat alkalmazó szekszárdiak közelebb álltak a győzelemhez. A bajnokság állása: 1. Quinter SE Bonyhád 3, 2. Szekszárdi Amazonok 3, 3. Quinter SE ifi 2, 4. Decs 2, 5. Madocsa 2,6. Mucsfa 0 pont. szerkesztőségét, közben be­szélgettünk mindenféléről, Moravetzről is. Én elmondtam a véleményemet, de meg sem fordult bennem{ hogy ebből újságcikk lesz. Én nem akar­tam „borítani", ha ez a szán­dékom, akkor rögtön az olim­pia után teszem meg. Ráadá­sul a szavaimat elferdítették, bár az igaz, hogy a lényeg va­lós volt, s azt vállalom is. — Szóval, ezek a külső kö­rülmények nem zökkentet­tek ki a felkészülés meneté­ből. Térjünk is vissza a mos­tani vb-hez. Tedd a szívedre a kezed, s úgy válaszolj: egy bronzéremmel elégedett len­nél Kanadában? — Igen, egy éremmel már nem lennék csalódott. Nézd, a mi sportágunkban nincs olyan, hogy valaki mindent megnyerjen, hiszen könnyen „elnyűvődik" az ember. Per­sze, emlékszem még a győze­lem ízére, így igen is nagyon akarok nyerni. Viszont, ha ez nem is jön össze, egy érem azért jelezné számomra - és természetesen az ellenfelek­nek is - hogy ott vagyok a leg­jobbak között, számolni kell velem a győzelmi latolgatá­soknál. (Medgyesy) Pá, kapitány A Lengyel Labdarúgó Szö­vetség elnöke elfogadta a vá­logatott szövetségi kapitá­nyának, Andrzej Strejlaunak lemondását, miután a nemzeti tizenegynek két gyors vere­sége (a norvégoktól 1-0-ra, az angoloktól 3-0-ra) miatt már csak matematikai esélye van a világbajnoki döntőbe jutásra. Sakk emlékverseny Reith Árpád a győztes Tamásiban szeptember utolsó hétvégéjén második al­kalommal került megrende­zésre a Pintér István-emlék- verseny, amely méltó volt a névadó, a Tamási Szövetke­zeti SE közelmúltban elhunyt sakk szakosztálya vezetőjé­hez. A hétfordulós, svájci rendszerű tornát kétszer egy­órás játékidővel bonyolították le. Négy szakosztályból 31 versenyző ült asztalhoz. Az emléktorna meglepetéssel zá­rult, hiszen a három mesterje­löltet felvonultató mezőnyben Reith Árpád végzett az élen. A dombóváriak fiatal sakkozója némi szerencsével ugyan, de teljesen megérdemelten, ve­retlenül szerezte meg az első helyet. A második helyre a decsi Papp Csaba futott be, aki immár sokadik jó eredményé­vel bizonyította tehetségét. A harmadik helyen a dombóvári Mutschler László mesterjelölt végzett, akit a Reith elleni ve­resége fosztott meg a még elő­kelőbb helyezéstől. Az emlék- verseny nagyszerű felkészü­lési alkalom volt az október­ben kezdődő OB II-re és a Tolna megyei csapatbajnok­ságra egyaránt. Végeredmény: 1. Reith Ár­pád (Dombóvár) 6.5, 2. Papp Csaba (Decs) 6, 3. Mutschler László (Dombóvár) 5.5, 4. dr. Csávássy György (Tamási) 4.5, 5. Forster Tamás (Gyönk) 4.5,6. Lódi László (Tamási) 4.5 ponttal. Ifjúságiak: 1. Reith Árpád 6.5, 2. Forster Tamás 4.5, 3. Halpert Viktor (Dom­bóvár) 4 ponttal. Gazáig góljával Vasárnap a Szekszárdi Pol­gári SE legénysége hazai pá­lyán próbálta meg feledtetni az előző heti súlyos kanizsai vereségét. A feladat nem ígér­kezett könnyűnek, hiszen a nagyszerűen rajtoló ESMTK csapata a forduló előtt a 3. he­lyen állt a tabellán. Igaz, az er­zsébetiek az előző héten el­szenvedték első vereségüket a Baja ellen. A mérkőzés viszont nem igazolta, hogy a csapatok mindenáron javítani szeretné­nek mérlegükön. Rendkívül gyenge első félidőt produkált a két gárda, ám a második já­tékrészben hirtelen elkezdtek játszani a fiúk, érdekessé vált a találkozó. Több hazai hely­zet is jelezte: Vargáék dön­tésre kívánják vinni a dolgot. Az 53. percben egy beadás után, az addig nem éppen tündöklő Gazdig 12 méterről a bal felső sarokba passzolt. A szekszárdi színekben első baj­noki gólját szerző Gazdig László segítségével pillantunk vissza a mérkőzésre. — A csapathoz hasonlóan neked sem ment igazán a játék az első félidőben. — Az első labdaérintésnél elpattant tőlem a labda és a nézők egyből bekiabálgattak, ami eléggé megzavart, mivel „lelkizős" típus vagyok. Húsz percig padlón is voltam. Utána kicsit megnyugodtam, ekkor már jó labdákat tudtam adni. A második félidőre az­tán összeszedtem magam és sikerült Varga Laci jó átadását bepasszolnom. A gól után pe­dig már ment a játék. — Keveset tudunk rólad ... — Huszonöt éves vagyok, a Veszprémben nevelkedtem, de a felnőtt csapatba sajnos nem fértem be. így kerültem az NB III-as Ajkai Bányász­hoz, ahol bajnok lettem. Az NB II-ben alig játszottam, két­szer is megműtötték a térde­met. Az Ajka kiesett én pedig Füredre kerültem, onnan iga­zolt le az NB Il-es Tatabánya, de családi okok miatt pár hó­nap múlva vissza kellett tér­nem Füredre. Innen vitt Bozai Gyula Veszprémbe, és ő ho­zott magával Szekszárdra is. — Hogy érzed magad Szek- szárdon, milyen a csapat? — Úgy gondolom befogad­tak a fiúk, jó társaságba kerül­tem. Mindig nagyon kemé­nyen készülök, bizonyítani akarok, szeretnék NB I-es fo­cista lenni. Úgy érzem hetek óta jó formában vagyok. A csapat kezdi megszerezni a megfelelő erőnlétet, Bozai Gyula is egyre jobb edzéseket tart. Neki egyébként sokat kö­szönhetek, szeretném meghá­lálni a bizalmát. Ha a Baját megverjük, ott lehetünk az élen, ahol akár meglepetést is okozhatunk. Ehhez viszont az kell, hogy ha gólt lövünk ne zavarodjunk meg, mint a Veszprém és most az ESMTK ellen, hiszen vasárnap is majdnem egyenlíteni tudott ellenfelünk. -teszi­A váltás nehézségei Ez év nyarán - igaz, hogy az élet hozta kényszerből - vál­tott Pakson a két labdarúgó szakosztály s erőiket, anyagi eszközeiket egyesítve vágtak neki az 1993-94-es bajnoki esz­tendőnek. A változás az NB Il-es felnőtt labdarúgókat érintette leginkább: júliustól kenyéradójuk az Atomerőmű SE lett, az edzésekre és mér­kőzésekre pedig átköltöztek a városi sporttelepre. A játéko­sállomány mintegy fele új együttesekből érkezett, s Tesz- ler Vendel személyében új edzőt szerződtettek. Az eltelt hét forduló nem hozta meg a nézők és vezetők által várt sikert, sőt négy pont­jával a táblázat alján foglal he­lyet az együttes. Á váltásról és a mérsékelt rajtról faggattam a vezető edzőt: — Tizenöt év szekszárdi edzós- ködés és közel 300 kispadon eltöl­tött NB Il-es bajnoki mérkőzés után szükségszerű volt-e a vál­tás? — A váltás egyik fő oka volt, hogy ajánlatot kaptam Paksról, a másik pedig, hogy úgy éreztem szakmailag is rámfér a környezetváltozás. Mivel családom továbbra is Szekszárdon él, a két város pedig közel van egymáshoz, így szeretteimtől sem kellett elszakadnom. — Milyen körülmények fo­gadtak Pakson? — Hat klubból összever­buválódott 25 fős játékoske­rettel kezdtük el Dallos Tibor edzőkollegámmal a nyári fel­készülést. A kölcsönös meg­ismerés után rövid időn belül el kellett dönteni, hogy a ke­retből kik azok, akik profiként és kik, akik amatőrként fog­nak a továbbiakban tevékeny­kedni. A játékosállomány ügyesnek, szorgalmasnak tűnt, de nem múlt el nyomta­lanul a környezetváltozás ha­tása. Legfőképpen, hogy az ASE kitűnő sporttelepét ott kellett hagyni. — Véleményed szerint milyen okai vannak az eddigi gyengébb szereplésnek? — Az előkészületi mérkő­zéseken is kitűnt, hogy egy önbizalmában megtépázott, önmagát kereső játékosokból nehezen áll össze a csapat. A bajnoki rajton mégis úgy tűnt, hogy eredményes volt a felké­szülés, hiszen a Pénzügyőrtől csak azért távoztunk egy ponttal, mert a legnagyobb helyzeteket is kihasználatla­nul hagytuk. Az első hazai mérkőzésre a Beremend ellen nagy becsvággyal készült mindenki, hiszen szerettük volna bebizonyítani, hogy a labdarúgásra fordított ener­giák jó és eredményes játékkal térülnek meg. A terveinknek megfelelően indult a talál­kozó: hatalmas iramban kezd­tünk, s a második percben már vezettünk. Úgy nézett ki, hogy gólokkal verjük az újon­cot. Rövid időn belül azonban kiegyenlített az ellenfél, s ez olyan görcsössé tette játékosa­inkat, hogy bár végigtámad­tuk a 90 percet, mégis 3-1-re kikaptunk. A következő két fordulóban ugyan három pon­tot szereztünk, ám a játékban továbbra is tapasztalható a gondolati, idegi merevség, s ez zsinórban elszenvedett há­rom vereséghez vezetett. Mi­vel tudom, hogy a játékosok és a vezetők is elszántan kere­sik a siker felé vezető utat, bí­zom benne, hogy rövidesen közös akarattal meg is találjuk azt. -klement­Asztalitenisz ranglistaverseny Nevezési csúcs Tolnán Női kispályás labdarúgás Megyebajnoki rajt

Next

/
Thumbnails
Contents