Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-28 / 226. szám

1993. szeptember 28., kedd TÁJOLÓ KÉPÚJSÁG 5 Házi muzsika a Művészetek Házában Innen­onnan A kaposvári Berzse­nyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, va­lamint a baseli Európai Protestáns Magyar Sza­badegyetem október 1-3 között szabadegyetemi hétvégét szervez. A kö­zös társasági találkozóra Kaposváron, a Fehérház Panziójában kerül sor. * A Baranya Megyei Pedagógiai Intézet szep­tember 30 és október 2 között rendezi Pécsett a VI. Baranyai Pedagógiai Napokat, melynek té­mája: „Az iskolai szak­képzés új útjai hazánk­ban". A három napos országos konferencián foglalkoznak a régió gazdaságfejlesztésével, a szakoktatás fejleszté­sének lehetőségeivel, il­letve a vállalkozó isko­lák szakképzésben be­töltött szerepével. A hatosztályos, 12 éves kortól kezdődő általá­nos szakközépiskolai modell világbanki be­csatlakozással című szekcióülést Babai Zol­tán, a szekszárdi 505. sz. Szakmunkásképző és szakközépiskola igazga­tója vezeti. Gudrun Dengler csembalómű­vész Ausztriából érkezett egyet­len estére hozzánk, elhozván egy ritkán hallható hangszer „meg­szólaltatásának" csodáját. Szóló estet adni csembalón bizony me­részség, s lám a XX. század utolsó évtizedében e hangszer „sok-sok színt” produkálva szó­lalt meg a Művészetek Háza pó­diumán, s a kicsiny - ám zenére éhes - közönség valami olyan él­ményt kapott, amelyet sokáig nem tud majd elfeledni. A kedvesen mosolygó mű­vésznő energikusan lépett közön­sége elé, s egyetlen akkord leütése után rádöbbent, hogy a hangszer nincs felnyitva. Úgy tűnik na­gyobb pódiumokhoz szokott, ám teljes egyszerűséggel felállt, meg­igazította a hangszert, s mintha mi sem történt volna „elkezdte" koncertjét. Kevés művész lenne képes ily természetességgel, mondhatni bájjal áthidalni a kez­dés ilyen kellemetlenségét. Felcsendült a Haydn G-dur szonáta. A könnyed témabeveze­tés után, szinte ellenállhatatlanul ragadott magával a muzsika. Egyetlen pillanatra sem tudott a figyelem másfelé elkalandozni. A pódiumon olyan forró hangulat teremtődött, a hangszer olyan „hangzás-csodákra” volt képes, hogy a hallgatóban a muzsika szépsége mellett felötlött: Gud­run Dengler mindent tud erről az instrumentumról, amit csak em­ber tudhat. Még szinte fel sem ocsúdtunk a reánk zúduló muzsika áradásá­ból, amikor megszólalt a lírai A-dur szonáta. Az önfeledten ját­szó művésznő számára megszűnt a környezet, csak a hangszer és Ó létezett. El tudta hitetni - ha egyáltalán el akarta -, számára nincs más csak a csembaló. A bri­liánsán pergő dallamívek után felcsendülő lassú tétel méltóság- teljes áradása, a manuálok és hangszínek váltásai, mind meg­annyi élményt adó szépséget je­lentett. A befejező tétel futamai­nak szinte alig követhető zson­gása, a muzsikálás mellett a tech­nikai bravúr káprázatát is felkí­nálta. S ez még akkor is igaz, ha néhol a „díszítések" egy picit be­fejezetlenek maradtak. A szünet előtti utolsó szám­ként elhangzott Capriccio méltó „búcsúzás" volt, mely egyben ígéret is a folytatásra. Remek vá­lasztás egy félidő lezárására, hi­szen az iszonyúan nehéz mű könnyed és természetes interpre­tálása „házi muzsikává" avatta e művet az adott pillanatban, s e bensóség volt az igazán szívet melengető. Szünet után ismét Haydn kö­vetkezett. A megkapóan szép C-dur szonáta. S itt azonnal meg kell jegyeznünk: nyilván tudatos volt e művek összeválogatása, hi­szen alig ötéves intervallumban születtek-1761 és 1766 között. E rövid időszak szinte felkínálja az azonos zenei nyelvezetet, ám Haydn nagysága már a „korai­nak" nevezhető időszakban is tet­ten érhető, mert e négy mű az életművet is „magában hor­dozza". Befejezésül Mozart: „Ah, vous dirai-je Maman" c. variációit adta elő a művésznő. Zenei témá­ját - úgy gondolom - minden gyerek ismeri, aki valaha is várta a Mikulás bácsit. Nos, ez az iga­zán ismert téma a csembalón mint búvó-patak csobogott, csa­csogott, elbújt és zsongott alig hallhatón, majd harsogva újból rohant a csillogó napfényben. Gudrun Dengler átszellemülten „fürdött e habzó muzsikában", s magával ragadott ellenállhatat­lanul. Ráadásnak szédületes tempót diktálva önmagának a „Török in­duló" címet kapott Mozart művet „zúdította ránk" az előadó. A hallatlan technikai tudást igényló interpretáció a muzsikálás olyan területeire vitt el bennünket, ahová valóban ritkán juthatunk el. Gyönyörű estét kaptunk a bé­csi mosolyt természetességgel „megélő", pódiumon is bécsi bájt árasztó, ritka muzikalitással megáldott művésztől. Köszönjük. Ha mégis volt valami bánatom ezen az estén, akkor az nem a ze­nével függ össze. Ebben a város­ban több ezer diák él sok száz ta­nár tanítványaként, s egyetlen fi­atallal sem találkoztam. Milyen gyönyörű élménytől fosztották meg ismét önmagukat! Sajnos, ez régi és állandó bánatom! Dr. Rosner Gyula Blokk a Bélyegnapra A Magyar Posta és a Ma­gyar Bélyeggyűjtők Országos szövetsége ez év szeptembe­rében is megünnepelte az immár 66. Bélyegnapot. Ebből az alkalomból a Magyar Posta 50+20 Ft. névértékű blokkot és 10+5 Ft., illetve 17+5 Ft. névér­tékű bélyegsorozatot hozott forgalomba. A bélyegblokkon, amelyet itt is bemutatunk, Helbing Ferenc (1870-1959) festő, grafikus, üvegfestő arc­képe, s az általa 1932-ben ter­vezett és a modern alkalma­zott grafika remek példánya, a Nagy Madonna tízpengős címlete, a kereten alul pedig a Sport sorozat, a Jótékonyság és a Szent Imre sorozatok egy-egy darabjának repro­dukciója láthatók. A 66. Bélyegnapra megje­lentetett blokk tervezője Va- gyóczky Károly grafikusmű­vész. A bélyeg a Pénzjegy- nyomda Rt.-nél készült 140 ezer példányban. A blokk külső vágási mérete 55x75 mm, a bélyegkép perforálási mérete 40x30 mm. Pályázati figyelő 1. / A Valóság Alapítvány pályázatot hirdet olyan ere­deti esszékre, cikkekre, ta­nulmányokra és dokumentá­ciókra, amelyek követik az utolsó három-négy évben be­következett változásokat, do­kumentálnak eddig feltáratlan vagy kevésbé ismert törté­nelmi eseményeket. Pályázni folyamatosan lehet. 2. / Az én macskám olyan macska ... pályázat, korhatár nélkül. Nos, hogy milyen, most lefotózhatod, illetve le­rajzolhatod. Ha kész az alko­tás (és macskád is elégedett vele), küld el október 1-jéig a következő címre: Az én macs­kám olyan macska ... Macska Magazin, 1325 Budapest, Pf. 160. 3. / A Művészeti és Sza­badművelődési Alapítvány pályázati felhívása közműve­lődési céltámogatás elnyeré­sére. Az őszi pályázat témái: a./ A hátrányos helyzetű tele­püléseken és a kisközségek­ben folyó közművelődési te­vékenységek és kezdeménye­zések. b. / A települések művelő­dési hagyományainak megőr­zése az amatőr művészeti mozgalom értékeit fenntartó tevékenységek. c. / Helyi humán és köz­hasznú információs szolgálta­tások, valamint az ökológiai kultúra kezdeményezéseinek támogatása. A pályázat be­nyújtási határideje: október 15. A pályázatokról bővebb felvilágosítás kérhető a Paksi Ifjúsági Irodában. Paks, Gaga­rin u. 2. Tel.: 75/311-646. Nyitva tartás: hétfőtől pénte­kig 14-20 óráig. Megjelent Október 30-ig a Panoráma kistermében: Titkolt titkosügynök Kola József: Elméleti és gyakorlati mandolin iskola. Állaga Géza: Cimbalom Iskola. Az 1896-os kottás­könyv hasonmás kiadása. Népiesség és realizmus a XIX. századi magyar iroda­lomban. Középiskolások ké­zikönyve. Cukorbetegek diétás­könyve. 55 híres opera. Híres operák tartalmi kivonatai, ismerteté­sei. Fromm: A szeretet művé­szete. Filozófiai esszé. Simák: Ha megáll az idő. Fantasztikus regény. Földényi F. László: A lélek szakadéka. Goya: Szaturnusz megeszi gyermekét című festményének elemzése. Benedek Elek: Szélike ki­rálykisasszony. Mesegyűjte­mény. Mediterrán ízek. Szakács- könyv. Vadételek. Pecsenyék, ra­guk, levesek, apró- és nagy­vadakból. Nova szakácskönyv sorozat legújabb kötetet. (A fenti könyvek Szekszár- don, a Garay téri Kossuth Könyvesboltban megvásárol­hatók. A könyvkereskedés könyvklubja törzsvásárlóinak 10 százalék kedvezményt biz­tosít.) Claude Zidi, a nevetés kirá­lyaként becézett francia film­rendező huszadik filmje is bi­zonyítja, hogy ő az utolsó két évtized első számú mókames­tere. A Titkolt titkosügynök című fümje egy lélegzetelállí­tóan pergő tempójú bűnügyi vígjáték, olyan kedvencekkel a főszerepekben, mint Thierry Lhermitte, Miou-Miou, Eddy Mitchell és Michel Boujenah. Zidinek akkor támadt a film ötlete, amikor egy ex-zsaru, azóta forgatókönyvíró barát­jával, Simon Michael-el egy kém- és elhárító felszerelése­ket bemutató kiállításon járt. „A forgatókönyvíró, rendező és egyben producer Claude Zidi olyan moralista, aki sorra pellengérezi ki a mindennapi élet fonákságait. A Titkolt Tit- kosügynök-kel ismét telibe ta­lált. .." - jegyzi meg írásában egy francia lap, az ActuaCiné kritikusa. Thierry Lhermitte és Miou-Miou a Titkolt titkosügynök-ben Tv-napló Stuart Mária Schiller leghatásosabb drámája, máig biztos színházi si­ker. Történelmi dráma, épp úgy, mint a Don Carlos, de a tör­ténelem inkább csak ürügy, mert a valóságban sok minden másként történt. Épp úgy, mint a Don Carlosban, ott az el­megyenge spanyol trónörökösből szabadsághős lett,;itt a skót királynő harcol jogaiért, mindenek előtt a trónért. Stu­art Mária, akinek szépségéről legendákat meséltek a kortár­sak, könnyelmű, ha ugyan nem züllött nő volt, aki meg­ölette férjét, botrányos életet élt, az angol trónra pedig nem volt igazi joga. Európa katolikus része mellette állt, a protes­tánsok Erzsébet uralmát igyekeztek erősíteni, aki a lefejezett Boleyn Anna lánya volt, s nevéhez fűződik a modern Anglia megteremtése. Stuart Mária, aki franciaországi léha élete után kénytelen volt visszatérni Skóciába, fellázadt alattvalói elől Erzsébethez menekült, de nemcsak védelmét kérte, ha­nem trónját is követelte, s számos összeesküvést szőtt a ki­rálynő ellen, aki épp az európai konstelláció miatt mindvé­gig tartott tőle, végül összeesküvés, s nem pedig a jogos férjgyilkosság miatt lefejeztette. Schiller kiválóan ismerte a történelmet, otthonosan moz­gott a korban is, itt azonban mindent a drámának rendel alá. A híres jelenet, Erzsébet és Mária találkozása, a valóságban soha nem történhet meg, itt azonban a fordulópontot jelenti; Mária jóvátehetetlenül megsérti a királynőt, s ezzel ki­mondja saját halálos ítéletét. Schillernek erre a fiktív találko­zásra van szüksége, hogy felmentse a bűnös MAriát, akinek kivégzése így Erzsébet lelkiismeretét terheli, ellentétben a történelmi valósággal. Az már a történelem szeszélye, hogy a gyermektelen Er­zsébet Stuart Mária fiát jelöli utódjául, aki Jakab királyként vonul be a történelembe. , A miskolci színház művészei nagyon szépen mondják Schiller emelkedett szövegét, a helyszín azonban zavarba ejtő. A mennyezetről ventillátorok lógnak le, időnként fo­rognak, majd megállnak, talán a sors forgandóságát akarják jelképezni, a színészek pedig vegyes öltözékben lépnek elénk, mintha próbára érkeznének. A Stuart Mária történeti darab akkor is, ha Schiller helyenként önkényesen bánt az eseményekkel. így felesleges az aktualitás szándékát sej­tetni. Egyszeri történet, amit nem lehet korrigálni, csak fel­idézni lehet, esetleges tanulságaival együtt. Egyébként szép előadás, szívesen emlékezünk rá. Uszka, másodszor Uszka valahol nagyon messze van, Mátészalka közelében, itt készült tíz évvel ezelőtt a cigányokról az első dokumen­tumfilm, amit rejtélyes okokból csak nemrég mutattak be. Most a folytatást is láthattuk, Ahonnan az Isten kiballagott címen. Az első film azt mutatta be, hogy az uszkai cigányok az egyik szekta térítése folytán felhagytak garázda életmód­jukkal, nem isznak, nem verekednek, még csak nem is do­hányoznak, helyette Hallelujával ünnepük templomukban az istent. Prédikátoruk azóta meghalt, új még nem érkezett, hitük azonban nem fogyatkozott, most is jókedvűen ünne­pelnek, szorgoskodnak, s ha van is panaszuk, úgy vélik, ve­lük az Isten. Nehéz ehhez mit mondani, az pedig végképp nem tisztünk, hogy híveket toborozzunk bármelyik szektá­nak is. Az viszont tény, hogy életük rendezett, ezt mutatják a takaros porták, a gondosan berendezett otthonok, pedig a legtöbben munkanélküü segélyből élnek. Diszkréten panaszkodnak, hogy a magyarok több ked­vezményt kapnak, mint ők, a földhöz juttatástól is elütötték őket valami formai hiba miatt, de az egyik menyecske azt mondja, a szeretet a lakásnál is fontosabb. Bármit gondol­junk is róluk, ez a keresztényi alázat meglep, s az is, amit egy többgyerekes anya mond, hogy a munkanélküli segély bármily csekély is, azért be lehet osztani. A falu magyar lakói megerősítik szavukat. Nincs lopás, nincs hangoskodás, békességben élnek, ők ellenben pa­naszkodnak. Nagy a szegénység, gyakran a legszüksége­sebb is hiányzik, ám az is igaz, hogy a fiatalok nem akarnak dolgozni. Erről szinte önérzetesen beszélnek. Az egyik Pes­ten tanult, de ott hagyta az iskolát, a másik bele se kezdett, mert nem szeret, s nem is akar tanulni, inkább az anyja nya­kán él. Mi lesz belőletek? - kérdezi a riporter, de erre nem tudnak felelni. Nem is lehet. Egész nap csavarognak, este beülnek a kocsmába, de csak üdítőt isznak, mint mondják, holnap aztán kezdődik minden elölről. Mi innen nem adha­tunk tanácsot az uszkai fiataloknak, meg sem fogadnák. Csak megismételhetjük a kérdést, mi lesz velük? Vagy a jó útra tért cigány lakosság előbb-utóbb jó útra vezeti őket? Ki tudja? Csányi László Szociálpedagógiai képzés A Kiskunhalasi Polgármes­teri Hivatal, a Magyar Gyer­mek- és Ifjúságvédelmi Ka­mara, valamint az egri Eszter- házy Károly Tanárképző Fő­iskola Pszichológiai Tanszéke felvételt hirdet - a Kiskunha­lasra kihelyezett - 1994. feb­ruár 1-jén induló szociálpeda- gógus (gyermek- és ifjúságvé­delmi nevelőtanár) szakdip­lomát adó képzésére. A jelentkezés módja: egye­temi és főiskolai felvéteü nyomtatványon, melyhez csa­tolni kell a felsőfokú végzett­séget igazoló oklevelet, vala­mint rövid életrajzot, továbbá munkahelyi javaslatot. A jelentkezés feltétele: felső­fokú végzettség. A képzés 5 féléven keresztül, kereszt fél­éves rendszerben történik. A felvéteü vizsgákat az egri Tanárképző Főiskola Pszicho­lógiai Tanszéke 1994. január 10-ig szervezi meg Kiskunha­lason. A felvéteü vizsga szó­beli. A felkészüléshez a kö­vetkező irodalom szükséges: Veczkó József: A gyermek- védelem pedagógiai és pszi­chológiai alapjai. TK. 1990. Buda Béla: A személyiségfej­lődés és nevelés szociálpszi­chológiája. TK. 1986. Ransch- burg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia. Bp. Gondolat, 1984. A hallgatók a képzés befeje­zését követően szakdolgoza­tot készítenek, melyet a záró államvizsgán védenek meg. A jelentkezéseket 1993. no­vember 10-ig kell a Kiskunha­las Polgármesteri Hivatal ok­tatási főelőadójához küldeni: 6401. Kiskunhalas, Pf.: 66. Az érdeklődők a 77/322-375 vagy a 77/322-396-os telefonon kaphatnak bővebb felvilágosí­tást a felvételi követelmé­nyekről, valamint a képzés gyakorlati kérdéseiről.

Next

/
Thumbnails
Contents