Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-23 / 222. szám
8 »ÚJSÁG KÖRNYEZET BARÁT 1993. szeptember 23., csütörtök A természet kalendáriuma Szeptember - őszelő (II.) Az őszelő kellemesen meleg nappalokkal és lassan hűvösödé éjszakákkal köszönt be. Inkább még csak tudjuk, mint érezzük az ősz közeledtét, ám az élővilágot már valami titokzatos nyugtalanság keríti hatalmába. A szép őszi napok bágyadt ragyogásában fehér fonalak lebegnek a tarlók felett. Okömyál - mondja a pásztor - bika tajték - véli a juhait terelgető hegyi pásztor. Az ökörnyál ténylegesen pókfonal, amely a repülést, a különböző pókfajok minél nagyobb területen való szétterjedését szolgálja. Szeptemberben még sok rovarral találkozhatunk. A szitakötők, lepkék, legyek mellett réteinken, legelőinken mindenütt a sáskák tömegét láthatjuk. Ma még helyenként gyakori a nagy termetű, védett sisakos sáska is. Nyár végén, ősszel - gyümölcsérés idején - a darazsak tömegei árasztják el a gyümölcsösöket, hogy az érett, lédús termésekkel táplálkozzanak, miközben a gazdáknak igen sok kárt okoznak. Legnagyobb képviselőjük a lódarázs. A faj érdekessége, hogy a hosszabb csápú hímeknek nincs fullánkja. A nőstényeknek azonban van, szúrása az emberre is igen veszélyes. Mindenütt gyakori a közönséges, vagy más néven kecskedarázs. Fészkeit földi üregekbe építi, melyek igen népesek. Vizeinkben is különböző változásokra lehetünk fi- gyelmsek. A vörösszárnyú keszeg táplálékában év közben döntő jelentőségűek a víz alatti növények lágyabb hajtásai. Ám a megfigyelések szerint az őszi időszakban nagy mennyiségben fogyaszt állati eredetű táplálékot is. Különleges halfajaink közé sorolhatók a dunai és az erdélyi ingola, amelyek felnőtt példányai élősködő életmódot folytatnak.A tavasszal lerakott ikrákból lárvák fejlődnek, amelyek a folyók pangó vizű részein 4-5 évig is az iszapban, férgek módjára élnek. Ä lárvákból metamorfózis útján augusztus-szeptemberben alakulnak ki a felnőtt ingolák. Már szeptemberben megkezdi vándorlását a patakok legfelső folyásainál lévő ívóhelyekre a sebes pisztráng. Az angolnák fő vándorlási időszaka is őszre esik, hosszú út áll előttük, hiszen szaporodási helyük az Atlanti-óceánban található Sargasso-tenger. Vándorlásuk közben az édesvízi angolnákon jelentős átalakulások történnek. Legszembetűnőbb, hogy a zöldről ezüst színűvé változnak,és megvastagszik a bőrük. Közben az ivarszervek gyors fejlődésnek indulnak, miközben az emésztőcsatorna visszafejlődik: az angolnák befejezik táplálkozásukat. A békaporontyok egy része csak szeptember folyamán alakul át teljesen, így a vörös- és sárgahasú unkák, valamint a kecskebéka is. A hátralévő hetekben óriási feladat vár az apró békákra, hiszen gyorsan fel kell készülniük a télre. A leveli béka szeptember második felében, az alpesi gőte, valamint a barna ásóbéka szeptember végén keres a szárazföldön fagymentes zugot. Általában kövek alá, faodvakba, földi lyukakba, falrésekbe húzódva vészelik át a telet. A mocsári teknősök nyáron lerakott tojásaiból augusztus-szeptember hónapokban kelnek ki az apró teknősivadékok. A gyíkok többségének utódai is ekkortájt kelnek ki. A homoki gyík nyáron lerakott tojásaiból szeptemberben bújnak elő az utódok. A törékeny vagy lábatlan gyík augusztus végén vagy szeptemberben rakja le hártyás héjú tojásait, amelyekből csakhamar fürgén kibújnak az utódok. Gyakran előfordul, hogy a tojásburok már az anya testében felreped és a kicsik elevenen jönnek a világra. Áz igen korán téli álomra húzódó kockás siklók után a haragos siklók, az erdei siklók is téli pihenőhelyeikre vonulnak. A számukra kedvezőtlen hónapokat öreg fatörzsek vagy sziklák üregeiben, nem- ritkkán földi lyukakban vészelik át. Szeptemberben már javában tart a madárvonulás, bár néhol még megkésett madárszülők nevelik fiókáikat. Madaraink nagy része a vonulásra, illetve a szűkös téli hónapok átvészelésére zsírtartalékainak növelésével készül. A varjúfélékre és különösen a szajkókra jellemző a táplálék bespájzolása. Ilyenkor megfigyelhető, amint a szajkók tölgy- és bükkmagot dugdos- nak az avar alá a szűkösebb napokra. Ám éléskamráik egy részét elfelejtik, s ezzel jelentős szerepük van az erdők természetes felújításában. A hónap folyamán gyakran láthatunk vonuló fecskecsapatokat. Lassan a „madárszállodák" is benépesülnek. A bo- dzásokban a barátposzáták, mezei poszáták, kerti poszáták mellett nádiposzáta fajok, rigók, füzikék, fülemülék ebben az időszakban szinte csak a bodza érett, fekete termését fogyasztják. Majdhogynem észrevétlenül tűnnek el madárfajok a hónap folyamán, így a tövisz- szúró gébics és a kakukk is. Még vonulnak a nálunk is fészkelő erdei pityerek, amikor már itt vannak az északabbról érkező réti pityerek előőrsei. A sekély vizű tavak mentén nagy csapatokban jelennek meg az átvonuló parti madarak. A sarlós partfutók vonulása is szeptemberben éri el a csúcspontját. A nagy pólingok a szárazabb réteket, legelőket részesítik előnyben, ahol bőségben fordulnak elő a táplálékul szolgáló sáskák és tücskök. A napraforgótáblák mentén olykor több ezer vadgerle és balkáni gerle verődik össze a bőséges táplálékra. A hónap vége felé pedig megjelennek az első vadlúdcsapa- tok. Szeptemberben mindinkább belopakodnak az ősz színei az erdőkbe, ahol ekkor zajlik a szarvasok násza. Al- konyattájt messzire hangzik a bikák bőgése. Ebben az időszakban párzik néhány denevérfa is, például a közönséges denevér, és a nagy patkósorrú denevér, ám a megterméke- nyülés csak tavasszal következik be. Apró emlőseinknél, mint a mezei pocoknál még gyakran születnek ilyenkor is utódok. A szeptemberi erdő bőséges termésáldást, a tölgy- és bükkmakkot, mogyorót fogyasztják az erdei emlősök: •gerek, pockok, mókusok. A mókus gyakran rejti fölös táplálékát faüregekbe, avar alá, gondolva az ínséges napokra. Emlőseink egy része is alszik téli álmot. A kis patkósorrú denevér már szeptember végén, október elején szállására húzódik. Andrási Pál Kerékpárszállítás a bécsi metrón A bécsi metrószerelvényeken a kerékpárszállítás szombaton 14 órától, vasár- és ünnepnapokon pedig egész nap megengedett, az év során. Májustól szeptemberig nagyobbak a lehetőségek, ebben az időszakban ugyanis hétköznap is felszállhatnak bringával az utasok a kijelölt kocsikba, hétfőtől-péntekig 9-15 óráig és 18,30 után, szombaton pedig már 9-től. Minden utas 1 kétkerekűt vihet magával, ha megváltotta „neki" a félárú jegyet. A 12. életévüket be nem töltött gyerekek csak felnőtt kiséretével szállíthatnak biciklit. Különleges kerékpárokkal (tandem, segédmotor, stb.) felszállni tilos. A tájékoztató rendelkezik még egy-két dologról - például a mozgólépcső használatáról -, majd így fejeződik be: Kérjük, kövessék ezeket az útmutatásokat és legyenek tekintettel utastársaikra. Az Önök Közlekedési Vállalata Pályázat! „A mi falunk rétje" „A mi falunk rétje" elnevezéssel pályázatot indít iskolásoknak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), valamint a Világ Természet- védelmi Alap (WWF) magyarországi képviselete. Mint a szervezetek képviselői elmondták: az iskolások vállalhatják a lakóterületük szomszédságában lévő rét értékeinek védelmét, országos bemutatását. írásos beszámolót kérnek a pályázat kiírói a terület helyzetéről, használatáról, gondozásáról, védelméről, a területen található növény- és állatfajokról. A feladathoz tartozik térképvázlat, fénykép beszerzése, készítése is. A legjobb munkákat értékes tárgyjutalommal, természetvédelmi táborozással ismerik el. A pályázatok beadása folyamatos. Az értékelésre minden év tavaszán és ősszel kerül majd sor. A természetvédők felhívással fordulnak a falvak lakosságához is, az „Egy falu- egy rét" mozgalom indításával, a faluszéleken meghúzódó gyepek védelme érdekében. Ez azért fontos, mert az elmúlt évtizedekben mintegy 400 ezer hektárnyi nedves rét és 100 ezer hektárnyi legelő szűnt meg. A mennyiségi csökkenésen túl számottevő veszteség a gyepek gondozatlansága. Otven évvel ezelőtt a mai Magyarország területére számítva mintegy 2,8 miihó hektár gyep volt található hazánkban. Ma a rétek, legelők összterülete nem éri el az 1,2 millió hektár. A hazai gyepek több mint fele 100 hektárnál kisebb területeken található, ezek megóvását elsősorban a helyi közösségek vállalhatnák. Gondot fordíthatnának arra, hogy ne legyen ez a terület a falu szeméttelepe, informálnák a település vezetőit, ha kell az országgyűlés képviselőt, a természet- és környezetvédelmi szerveket a terület természeti értékeinek rombolásáról. Nagyvárosi füstölgés A csillagászok sötétebb egekre vágynak Vigyázat, fényszennyezés! Nap mint nap felmerül, hogy életveszélyes-e a kerékpározás a büdös, füstös nagyvárosi utcákon. Talán nem nyugtat meg senkit az itt idézett tanulmány, azt azonban jól szemlélteti, hogy a helyzet egy autóban ülve még rosz- szabb! A kerékpárosok az intenzív légzés következtében, és amiatt, hogy a kipufogó forrás közelében vannak, igencsak szenvednek a gépjárműforgalom hatásaitól. A kéndioxid légzési problémákat és légcsőhurutot okoz, a nitro- gén-oxidok a tüdőt károsítják, az ózon fejfájáshoz vezet, in- gerli a szemet, az orrot és a torok nyálkahártyáját, elősegíti az asztmatikus allergiák kialakulását. Egyes szénhidrogének (pl. a benzpirén) még kis mennyiségben is rákkeltő hatásúnak bizonyultak. A szén-monoxid csökkenti a szervezet oxigénszintjét, rontja az érzékelést, a reflexeket és a szellemi képességeket. De hollandiai kutatások szerint az autós még a kerékpárosnál is több szennyezőanyagot szív be. A kocsi belsejében a nitrogén-oxidok és a rákkeltő benzol szintje jóval magasabb, mint odakinn, különösen az ingázók, a hosszan autózók kocsijában. Más tanulmányok, amelyeket Hollandiában és Németországban készítettek, azt mutatják, hogy a szén-monoxid koncentrációja magasabb a kocsi belsejében, mint odakinn. (Forrás: Lélegzet) A nyár végi nagy meteorrajzás kapcsán, egy ideig a figyelem középpontjába kerültek az égbolt mustrálói, a csillagászok. Számos beszélgetés készült velük, melyeken ném- csak a távoli égitestekről, nemcsak a galaxisokról, nemcsak a kozmoszról esett szó, hanem „szőkébb hazánkról", a Földről is. Dömény Gábor, a szekszárdi csillagda vezetője például egy napjainkban felbukkanó jelenségre hívta fel a figyelmet: a fényszennyezésre. Ma már nem olyan az ég, nem olyanok az észlelési körülmények, mint néhány évtizeddel korábban. Telített a légkör füsttel és porral, erről többé-kevésbé mindenki tud. De arról, hogy túl nagy az éjszakai kivilágítás - természetellenesek a nagyvárosi fények -, ritkán esik szó. Pedig ez, sok egyéb káros hatása mellett, a távcsöves ember munkáját is nehezíti. A csillagászok sötétebb egekre vágynak.-WySüllyed a Beregi-síkság A jelentős talajvíz- szint-csökkenés miatt süllyed a Beregi-síkság, s a földmozgás nagy károkat okoz az ottani építményekben. A mélyebbre húzódó talajvíz veszélybe sodorta a térség ritka, jégkorszak végi fafajtáit, valamint védett lápjainak növény- és állatvilágát is. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője, Fazekas László igazgató elmondta: a beregi tájegység talajvíz- szint-csökkenését az utóbi egy évtized csapadékhiányos időjárása okozta. A térséget átszelő folyó, a Tisza vízszintje is évek óta igen alacsony, s emiatt elszívja a talaj vízkészletét. A csökkenő talajvízszint következtében süllyedő síkságon épített lakóházak és más létesítmények repedeznek, nem egy közülük életveszélyessé válik. Az árvízvédelmi töltések szintén megrepedeznek, nem kis gondot okozva a szakembereknek. (Forrás: Lélegzet) Kedvezmény A 13 milliós Los Angelesben 9 millió autó üzemel. Most a hatóságok olyan kampánnyal kísérleteznek, mely arra ösztönzi az embereket, hogy ne külön-külön furikázzanak. Vagyis, azokért a gépkocsikért, amelyeknek több utasuk is van, nem kell, vagy kevesebbet kell fizetni a parkolókban.
